Pesti Hírlap, 1932. október (54. évfolyam, 220-245. szám)
1932-10-01 / 220. szám
2 Név: . ............------.............................................. Helység:......................................................................... Utcabázszám ?----------------------------------------------------------------------------era, stb.: J --------------—^ Itt levágandó! Kombinációk: 47. vízszintes lehet; ZSÁK és ZSÁN; 38. függőleges lehet; LALI és ZOLI. Az Itt közölt szelvényt is szíveskedjenek megőrizni, mert a Pesti Hírlap holnapi, vasárnapi (október 2.) számában közöljük a XXV. számú „Cserebere,”-keresztrejtvényt, mellyel újabb lovó pengőt kell nyerni, válaszolta a miniszterelnök —, de amint a pártban bemutatkoztam, megkérem a képviselőház elnökét, hogy hívja össze a Házat. A sajtó képviselői arra kérték még Gömböst, hogy a pártban való bemutatkozása előtt legalább főbb vonalaiban tájékoztassa a közvéleményt programmjáról. — Miért akarnak engem kifacsarni, mint egy citromot — jegyezte meg tréfásan a miniszterelnök. Azután hozzátette: — Olyan nagy programmról van szó, amelyből nem lehet csak úgy pár szót kiragadni. Este féltíz órakor távozott el az Esterházy utcai párkorból Gömbös Gyula miniszterelnök gróf Beth Altin. sz. cserebere-rejtvény nyertesei. Dr. Kiss József kir. közjegyző az igénylések pontos átvizsgálása után megállapította, hogy 7 olyan igénylőt talált, akinek megfejtése teljesen hiba nélküli s igy tényleg megfelel az érvényes megfejtésnek és erről jegyzőkönyvet vett föl. Ezen igénylők között: Eisenbacher Károly út. Budapest, Margit-körut 57. szám. Ferkó Edéné úrnő, Esztergom, Deák Ferenc■o utca 15. szám. Reskó Sándorné úrnő, Kispest, Wekerle utca § 34. szám. b| Dr. Öcsi Géza úr, Rákospalota, Bethlen-utca ■d 130. szám . Pekár Erzsébet úrnő, Budapest, Angyalföldi utca 17. szám. Id. Sághy Elemér úr, Budapest,„ Bertalan-utca “ 22. szám. ^ Török Judit úrnő, Pápa, I. u. 2. szám. osztották fel tehát a Pesti Hírlap XXIII. számú rejtvényének 1000 pengős jutalmát A XXIV. sz. rejtvény érvényes megfejtése. A kir. közjegyző ezután az ismertetett formalitások betartásával, a XXIV. sz. rejtvény érvényes megfejtését hirdette ki, amelynek tabelláját alább közöljük. Az a versenyző, aki megőrzött másolataiból azt állapítja meg, hogy van egy olyan beküldött szelvénye, amely az alant közölt „érvényes megoldás“-sal teljesen azonos, vagy olyan, amelyben legfeljebb egy, szó tér el az érvényes megfejtéstül, tudassa ezt velünk a következő szövegű ajánlott levelezőlapon: Pesti Hírlap, igénylés a XXIV. számú „Cserebere“keresztrejtvényre. Budapest 62. Postafiók 284. Jen István társaságában. Amikor a kijárathoz értek, Gömbös előzékenyen maga elé engedte Bethlent, a párt vezére azonban kétszer is udvariasan elhárította a figyelmet és csak a miniszterelnök után föjtott ki az ajtón . . .* Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken délután tanácskozást folytatott a kereszténypárt vezetőivel, Krznszt Sándorral és Wolff Károllyal. A miniszterelnök ismertette kormányának irányelveit, amire a kereszténypárt vezetői kijelentették, hogy a párt jóindulattal fogadja törekvéseit és várakozó álláspontra helyezkedik. Az egységes párt körében megcáfolták azokat a híreket, mintha a párt ellenzékbe akarna vonulni Gömbössel szemben, a miniszterelnök is mosolyogva fogadta ezeket a híreket és a következő megjegyzést tette: — A párt vezetői Isten áldását kérték az új kormány működésére. „A XXIV. sz. Cserebere-rejtvényre beküldött szelvényeim között van egy olyan szelvényem, amely a közölt érvényes megoldással teljesen azonos.“ vagy „A XXIV. sz. Cserebere-rejtvényre beküldött szelvényeim között van egy olyan szelvényem, amelyen csak szó tér el az érvényes megfejtésről." A levelezőlapra a fenti szövegen kívül csak a nevét és pontos lakcímét írja rá. Az igénylést bejelentő levelezőlapnak legkésőbb csütörtökig, október 11-ig kell a Pesti Hírlaphoz beérkeznie. Ezután beérkező igényléseket nem vehetünk figyelembe A XXIII. sz. Cserebere-rejtvény 1000 pengős dijának nyertesei. A XXIV. sz. Cserebere-keresztrejtvény érvényes megfejtése. A PESTI HÍRLAP XXV. SZÁMÚ „CSEREBERE"-KERESZTREJTVÉNYE. " Alávetem magam a Cserebere-keresztrejtvény feltételeinek. PESTI HÍRLAP 1932. okóber 1., számbak Részletek Gömbös Gyula programjából. Beavatott forrásból arról értesülünk, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök a jövő héten rádión beszédet intéz a nemzethez és ebben a rádióbeszédében is ismerteti prograrmját. A programra száz pontból áll és nagyrészt gazdasági, szociális és külügyi problémákat foglal magában. A százpontos program néhány fontos részletét módunkban van ismertetni, így az új miniszterelnök programjába vette a kamatláb fokozatos leszállítását, a helyzet alakulása szerint megállapítandó határig. Programjában van a földteherrendezés megoldása, a rövidlejáratú adósságoknak hosszú lejáratúakká való változtatása kamatlábleszállítással, a mezőgazdasági termelés átszervezése a piacok szükségletének megfelelően, ezzel kapcsolatosan új kereskedelmi szerződések kötése. Jelentős része a programnak a közigazgatás átszervezése. A miniszterelnöknek az a terve, hogy a mai vármegyei határok iegtartásával egyszerűsítést és decentralizálást hajtat végre. Programjába vette az új kormány, hogy a rokkantaknak és a hadviselteknek tízszázalékos adókedvezményt nyújt. Szó van a programban olyan törvényes intézkedésről, amelynek értelmében a vállalatok bizonyos számú rokkantat kötelesek alkalmazni. Igen jelentős része a programnak az, amely a legfontosabb közszükségleti cikkek árának megállapítása iránt intézkedik. Értesülésünk szerint elsősorban a szén árának szigorú eszközökkel való szabályozásáról történik gondoskodás. Uj miniszterek: Puky Endre. Az új külügyminiszter, aki a képviselőhöz alelnöke, 1871-ben született. Pályája kezdetén Pécsben szolgált a közös külügyminisztériumban, majd a közigazgatási pályán működött és Abaúj vármegye alispánja volt. A nemzeti ellenállás idején jelentős szerepet játszott vármegyéjében. A cseh megszállás napjaiban rendkívül sok üldöztetésben volt része. Erre az időre esik életének az az érdekes mozzanata, hogy a cseh erőszakoskodások kijátszása végett kamarazene-társaságot szervezett s igy járta be a Felvidék városait, hogy a magyarsággal érintkezhessek. 1920-ban Borsod- ésömör vármegyék, valamint Miskolc város kormánybiztos-főispánja volt, a következő évben p.Pedig Abaúj-Torna megye és Miskolc főispánjává nevezték ki. 1924 óta tagja a képviselőháznak a tornai kerület mandátumával hat év óta a képviselőház alelnöke. 1924-ben és 1929-ben vezetője volt a magyar képviselők olaszországi, illetve svájci politikai és gazdasági tanulmányútjának; az előbbi tanulmányúton feltűnést keltett Mussolini előtt mondott üdvözlő beszédével. Élénk publicisztikai munkássága mellett több tanulmánya jelent meg magyar és olasz folyóiratokban. Előkelő szerepet tölt be a református egyházi életben, tagja az Országos Zsinatnak és Konventnek. A kormányzó 1931-ben az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Kállay Miklós. Negyvenöt éves korában került a földmivelésügyi miniszteri székbe. A Kállayak ősi fészkében, Szabolcs vármegyében volt főszolgabíró, de fiatal korában nyugdíjba vonult és birtokán gazdálkodott. Harmincnégy éves korában Szabolcs és láng vármegye főispánjává nevezték ki. Vármegyéjének gazdasági és kulturális életében igen figyelemre méltó munkásságot fejtett ki. Nyolc évi főispánság után a Bethlen-korrpány kereskedelemügyi államtitkára lett. Az 1930. évi milánói és az 1931. évi párizsi gyarmati nemzetközi kiállításon ő képviselte a magyar kormányt és a párizsi kiállítás megnyitásakor a nemzetek egybegyűlt kiküldöttei nevében ő intézett beszédet a francia kormányhoz. Időközi választáson került a törvényhozásba a múlt országgyűlésen és azóta is a kemecsei választókerületet képviseli. A Károlyi-kormány idején, amikor az államtitkárságokat megszüntették, őt is fölmentették állásától. Évek óta elnöke a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának. Közéleti munkásságának elismeréséül a kormányzó 1925-ben a II. osztályú csillagos érdemkereszttel tüntette ki. Lázár Andor, 1982-ben született. Huszonöt év óta Budapesten folytat ügyvédi gyakorlatot, emellett széleskörű társadalmi, egyházi és közgazdasági munkásságot végez. Több mint húsz éven át vezetője volt az Országos Protestáns Patronage Egyesületnek. Jelentős szerep jutott részéül a Területvédő Liga megalakításában és munkájában, valamint a Magyar Nemzeti Szövetség működésében, amelynek alelnöke is volt. A jogi és pénzügyi irodalom körében több kisebb-nagyobb tanulmányt írt. Sokoldalú érdemes munkásságáért a kormányzó kormányfőtanácsos címmel tüntette ki. A politikai életbe a múlt évben került be, amikor Gömbös Gyula oldalán honvédelmi államtitkár lett, nem sokkal később, az általános választások idején Szentes város képviselőjévé választotta. Csak rövid ideig volt államtitkár, mert államtitkári állását megszüntették. Nem régen az Országos Testnevelési Tanács elnökévé nevezték ki. 1885 december 20-én Budapesten született. Fia Hematon Ottónak, a nagyhírű classica-philológusnak, a kolozsvári egyetem tanárának és a budapesti tankerület főigazgatójának. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol bölcsészetdoktori oklevelet nyert. Az egyetemi könyvtár tisztviselője lett és már ekkor megkezdte tudományos munkásságát különböző szaklapokban és folyóiratokban. Hóman Bálint főleg a magyar középkor történetével foglalkozik és ő ennek a korszaknak ma nálunk a legalarxisabb kutatója. Az első munkáját A magyar városok az Árpádok korában címen tette közzé s ettől fogva nagy számban jelentek meg a magyar középkor történetével és különböző problémáival foglalkozó tanulmányai. Megírta még a háború előtt a magyar pénzügyek történetét. Ez a munkája, amely a középkori magyar pénzügyeket világítja meg a legújabb történeti kutatás módszereivel, alapvető jelentőségű. Fontosabb munkái még: Őstörténetünk keleti forrásai. A veszprémvölgyi 1109 évi oklevél hitelessége. Az első állami egyenesadó. (Németül is megjelent). A társadalmi osztályok Szent István államá- I ban. A magyar törzsek megtelepedése. Szektás Gyulával együtt Hóman Bálint írja az új magyar történetet, amely-ből eddig öt kötet jelenn meg. Az első és második kötet, a magyar középkor története, HómanBálint műve. Hóman a modern történetírás módszereivel dolgozik és az összes eddig hozzáférhető kútfők felhasználásával írta meg hazánk középkori történetét. Történelmünknek ezt az igen nehéz és a történettudomány számára nem egykönynűen megközelíthető korszakát Hóman egészen új megvilágításba helyezte és rendkívül érdekes előadásban tette hozzáférhetővé a történelem Iránt érdeklődő nagyközönség számára. Hóman Bálint az aktív politikában eddig még nem szerepelt, de figyelemmel kísérte a legújabbkori és mai politikai életünknek is minden mozzanatát és mint rendkívül műveit, sokoldalú ember, állandóan foglalkozik kultúrpolitikai kérdésekkel. s Hóman Bálint nemcsak elsőrangú s európai nívójú tudós, hanem kiváló kultúrpolitikus is. A magyar kulturális életnek minden mozzanata s minden intézménye lelkes és odaadó barátját és pártfogóját találja meg Hóman Bálintban. Imrédy Béla. Ómoravicai dr. Imrédy Béla, az új pénzügyminiszter 1891-ben született Budapesten. Atyja, néhai dr. Imrédy Kálmán udvari tanácsos, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének alelnök-vezérigazgatója volt. Most a háború folyamán, 1915-ben nevezték ki pénzügyi fogalmazó-gyakornokká, majd 1919-ben berendelték a pénzügyminisztériumba, ahol már 1920 ban megkapta kiváló szolgálatainak elismeréséül a pénzügyi titkári címet és jelleget. 1921-ben valóságos pénzügyi titkárrá nevezték ki, majd ugyanaz év végén saját kérelmein megvált az állami szolgálattól. 1922—1925-ig a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületénél működött kezdetben mint titkár, később mint főtitkár. 1920. január elején lépett mint igazgatóhelyettes a Magyar Nemzeti Bank szolgálatába és 1927-ben lett az akkor alakult közgazdasági, tanulmányi és statisztikai osztály vezetője. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa 1928. december havában igazgatóvá és az üzletvezetőség tagjává nevezte ki. Úgy a magyar kormányt, mint a Magyar Nemzeti Bankot számos esetben képviselte külföldi tárgyalásokon, így 1929. áprilisában a jegybankok tanulmányi osztályai vezetőinek Párizsban tartott konferenciáján a Magyar Nemzeti Bankot képviselte. 1929-ben és 1930-ban mint a magyar delegáció szakértője vett részt a trianoni szerződésből folyó kötelezettségekre vonatkozólag Hágában és Párizsban tartott értekezleteken. A párizsi jóvátételi tárgyalások sikeres befejezése alkalmából kiválóan értékes működése elismeréséül 1930. májusában a magyar érdemkereszt II. osztályát kapta. A magyar kormány képviseletében részt vett az 1931. február havában Bukarestben tartott agrárkonferencián, ugyanaz év márciusában Rómában a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet kebelében tartott II. nemzetközi gabonakonferenciát előkészítő értekezleten, továbbá április és május havában Genfben a nemzetközi agrárhitel tárgyalásokon. Már 1923-tól kezdve értékes tudományos és szakirodalmi munkásságot fejtett ki, behatóan foglalkozott tanulmányaiban az állami költségvetés, a fizetési mérleg, a tőkebehozatal, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kérdésével, valamint a jegybankok különböző problémáival, önálló tanulmányain kívül a napilapokban és szaklapokban igen sok komoly, figyelemreméltó cikke jelent meg. Hóman Bálint.