Pesti Hírlap, 1933. január (55. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-11 / 8. szám
1933. január 1., szerda, PESTI HÍRLAP FŐVÁROS. A kolduskérdés. Dr. Verebélyi Jenő elnökletével kedden délelőtt ülést tartott a szociálpolitikai szakbizottság. Schuler Dezső tanácsnok beterjesztette a IX. ügyosztály által a kolduskérdés rendezése érdekében készített ügyosztályi előterjesztést, amely megállapítja, hogy a koldusok nagymérvű elszaporodása folytán a város belső részeit egyre több és nagyrészben munkaképesnek látszó egyén lepi el, de még szomorúbb látványt nyújtanak a mind sűrűbben jelentkező, kolduló gyermekek. A nyomor és munkanélküliség még mindig emelkedő tendenciát mutat, éppen ezért félő, hogy a koldusok száma és magatartása olyan méreteket ölt, ami a főváros közrendjére és közbiztonságára veszedelmes. Az adakozásra kész polgárság keserves fillérei sok esetben a notórius munkakerülők kezébe jutnak, mert hiszen köztudomású, hogy valóságos koldusbörze alakult, ahol adják és veszik a jobb helyeket és bérbeadják a gyermekeket, mert segítségükkel nagyobb szánalmat tudnak kelteni. A koldusok tekintélyes része nem is fővárosi, hanem a környékből özönlik be. A foglalkozásként űzött koldulás romboló hatást gyakorol a nyomorgókra és az adakozókra egyaránt az sok jobbérzésű, dolgozni akaró szegény, midőn látja, hogy igen sok koldus csupán kéregetésből egészen jól fenn tudja magát tartani, megszokja azt a gondolatot, hogy maga is kéregetésből éljen és egyre ritkábban néz munka után. A kéregetők javarészének nincs koldulási engedélye, rendőrhatósági úton azonban a koldulás megszüntetését nem lehet elérni. Jelen körülményeink között tehát hatalmi szóval megszüntetni nem lehet a koldulást, szabályozni azonban kell. A közjótékonysági ügyosztály a kolduskérdés megoldását a kötelező munkaszolgáltatás elve alapján reméli. 2, 5 és 10 filléres munkautalványokat javasol kibocsátani, ezek az utalványok fémből készülnek és a fővárost 1300 trafikja árusítaná. Költséggel nem járna a fővárosra ez a munkautalvány-rendszer, mert a dohánytőzsdések szövetsége az árusítást elvállalta. A főváros széleskörű propagandával ismertetné az utalványok célját és arra kéri fel az adakozó közönséget, hogy a koldusoknak pénz helyett kizárólag munkautalványt adjon. A kéregetők a munkautalványokkal az elöljáróság népjóléti osztályán jelentkeznének és itt állapítanák meg, munkaképes-e az illető vagy sem. A munkaképes koldust munkára küldenék ki, a munkaképtelen pedig pénzhez jutna. . A szakbizottság hosszasan vitázott az előterjesztés felett, elfogadására vonatkozóan határozatot nem hozott. Az ebédeltetési mozgalom létszámának felemeltetéséről volt ezután szó. Arra való tekintettel, hogy póthitelhez az ügyosztály alig juthat, arra a megállapodásra jutott a bizottság, hogy az ételsor egyszerűsítése útján próbálta meg kétheti próbaidőre. A polgármester fegyelmi vizsgálatot rendelt el Littner Emil műszaki főtanácsos ellen. Dr. Sipőcz Jenő polgármester kedden délben fegyelmi vizsgálatot rendelt el egyik magasrangú műszaki főtisztviselő ellen kötelességmulasztás címén. A fegyelmi vizsgálat elrendeléséről a következő hivatalos közlést adták ki: Dr. Sipőcz Jenő polgármester elrendelte a fegyelmit megelőző vizsgálatot Liftner Emil műszaki főtanácsos ellen amiatt, hogy egy telekhaszonbérleti ügyben a köteles ellenőrzést elmulasztotta és azokról a feljelentésekről, amelyeket ez ügyben a fővároshoz benyújtottak, felettes hatóságának nem tett jelentést és a feljelentések dolgában érdemileg egyébként sem intézkedett. A polgármester a fegyelmi vizsgálat lefolytatásával az elnöki ügyosztály vezetőjét, dr. Velkay Ferenc főjegyzőt bizta meg. Felkay főjegyző haladéktalanul megkezdi a fegyelmi vizsgálat lefolytatását, kihallgatja az összes tanukat, az összes feljelentőket s ennek megtörténte után a székesfőváros tiszti főügyésze teszi meg a műszaki főtanácsos fegyelmi ügyében a vádindítványt. Dr. Sipőcz Jenő polgármester egyidejűleg a mai napon felmentette Liftner műszaki főtanácsost a városrendezési ügyosztály F) alosztályának vezetése alól, amely a telekbérleti ügyeket intézi. A szóbanforgó telekbérleti ügy előzménye az, hogy több bolgár kertész már hetekkel ezelőtt feljelentéseket adott be özv. Palágyi Lajosné ellen amiatt, hogy a székesfővárossal kötött telekhaszonbérleti szerződést nem tartja be. Palágyiné a Krausz Mayer-féle telkeket bérelte a fővárostól azzal a kikötéssel, hogy maga tartozik megművelni és albérlőket nem tarthat. A bérlő ennek ellenére kisebb parcellákban bolgár kertészeknek adta ki a birtokot igen magas bérért, majd különböző okoknál fogva ezeket a bérlőket egyik napról a másikra a bérletből kitette. Így keletkeztek a felebbezések, amelyeket a fegyelmi vizsgálat alá vont műszaki főtanácsos nem továbbított az illetékes helyre. — Újabb építkezések: Dr. Schulteisz Jenő II., Erőd u. 12. háromemeletes bérház, Budapest Székesfőváros Közlekedési ut. I., Budakeszi ut 109. személyzeti épület, Tróka István VII., Ilosvay-u. 30. emeletes lakóház. Boka Pál VI., Savanyuhut-u. 29.988. h. r. sz., Feigl István III., Csúcshegy 20.643. és Dede Lajos X., Névtelen-utca 38.319. földszintes családi és lakóházakra. a Masszív Építési Vállalat V., Csáky-u. 61., Budapest Székesfőváros Elektromos Művei V., Dráva-u. 25.684. h. r. sz., Nagybátony-Ujlaki Egyesült Ipartelepek V., Újpesti rakpart. Murt Magyar Útépitő Cég Juranics-u. 38.837., toldalék építkezésekre. SAKK. Rovatvezető: MARÓCZY GÉZA. 1778. számú feladvány. Schoblocher Miklóstól, Vaskút. Eredeti. Sötét: Kdő; Bf7; Fd8 és gS; Hb7 és g7; gy: 16; d; fő; f6 és h7. (I.) , Világos: Kbő; Va3; Fh2; He8 és g6; gy: c3 és hp. (7.) Világos indul és a második lépésre mattot ad. A megfejtési versenyen kettő pontot számít. VT 1832. számú játszma. Sakkhírek. A hastingsi karácsonyi versenyek véget értek. A mesterversenyen első: S. Flohr +7; második: V. Pirc -j-61/^ ; harmadik-negyedik: Steiner Lajos és Sultan Khan 5% egységgel, utánuk következtek: B. Michell +4^; Sir G. A. Thomas, C. J., O'D. Alexander és Mis^ Menchik -j-31^; E. M. Jackson *4-3 és T. H. Tyler 4*21/6 ponttal. A második mesterversenyen a sorrend: J. Reifir -\-1V2; L. Rellstab és M. Walter 4-6^4 ; G. Koltanowsky +6; H. Golombek, H. A. Hunnam és J. Sapira -1-4; G. Abrahams -1-3; E. G. Sergeant +2; H. E. Price -\-iv2. A mesterjelöltek A-versenyén: A. Dunkelblum, Jj. Illingworth és R. H. Newman -1-6; J. A. Wolthnip -1-5% ; M. A. Sutherland -1-5; N. M. Bach 4-444; J. Shernetzky 4-314; P. Reid és E. Rottner -1-3; E. A. Morrisson 4 21/^. A mesterjelöltek B-versenyén: L. Prins -1-7; W. Weichert , W. E. Bonwinck, J. J. O’Hanley és H. J. Stephenson 4-544; J. J. Doyle és W. R. Worry 4-44; H. O. Schmidt 3; C. C. Palmer 244; E. Mulder 4 44. A Pesti Hírlap Sakker villámversenye a tagok nagy érdeklődése mellett folyt le 6-án délután, jó rendezésben, tízpercenként újuló fordulókkal. A négy csoportban tartott előmérkőzések után a döntőben győztes lett Lilienthal mester 6 és fél ponttal, 2-ik Sterk mester 4, 3. Barász mester 3, 4. Ovsinszky 2 és fél, 5. Kornitzer 2 és fél, 6. Palágyi Pál 2, 7. Loránd 1 és fél ponttal. A vigaszversenyt Neumann nyerte, 2-ik Palágyi László. A Pesti Hírlap Sakker január 17-én, kedden délután fél négykor a közhelyiségben (Drechsler-kávéház félemeleti különterme) rendes választmányi ülést tart. Csapatbajnokság eredménye: I. oszt. BSE—BST 8%—744. Pesti Hírlap—Munkás 944—6%, Kőbánya—Ferencv. 13—13. Rákosliget visszalépett. II. oszt. Zugló—Wekerle 14—2, Főv.— Erkel 8—8, Magántisztv.—Charousek 11—5, KAOSz—Nyomdász 4—12, PTOE visszalépett. II. oszt. Postás—Budapest 844 —744, 33-as—Kékosz _ 344—1244, Rákospalota—Elektromos 9—7, Törökőr—óbudai Vasas 10—6, IV. oszt. Dunaharaszti —Szt. László 10—6, Rákosfalva—Gázművek 11—5, Polgári—Városmajor 9—7, Gömb—Dunaharaszti 7—9 A Magyar Sakkszövetség január 15-én délután 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését. Játszották a Budapesti Sakkor versenyén, 1932. november hó 24-én. Vezércsel: Világos: Sötét: Müller Hugó Havasi Kornél 1. d2—d4 Hg8—f6 2. c2—c4 g7—g6 Euwe holland mester által divatba hozott zárt védeke 3. Hbl—c3 Ff8—g7 4. e2—c4 ! d7—d6 5. Hgl—f3 A huszárlépés nem a leghelyesebb és egyben bizonyítja azt, hogy fiatal játszóink nem foglalkoznak az elmélettel , így a mesterekre sohasem lesznek veszélyesek. Az elmélet hiánya okozza azután, hogy a nagyritkán megeső győzelmet a vereségek sorozata követi, pedig a legtöbbször a mesterek nem tesznek egyebet mint az ütésbe állított bábokat annak rendje és módja szerint kiütik. A múlt év március hój án közölt rovatunkban adtuk a Miss Menchik—Sir G. Thomas közötti hasonló megnyitási játszmát,ahol sötét már a 24-ik lépésnél a matt előtt állott, a helyes felvonulás tehát, ha a sakkrovatok olvasását feltételezzük, nem volt rejtély, hogy azonban az emlékezetet felfrissítsük, újból adjuk — elemezés helyett — az első 12. lépést. . . . 5. f3! 0—0; 6. Fe3; e6; 7. Hge2; b6; 8. Vd2; Hc6; 9. d5! He7; 10. g4 ! Hd7 ; 11. Bg1; a5; 12. Q—0—0 stb., világosra döntő erős támadással A szöveglépés csak kiegyenlítésre vezet. 5................ 0—0 6. h2—h3 Hb8—d7 7. Fe1—e3 e 7—e5 8. d4 ; e5 .... A gyalogcsere sem volt sürgős, a következetes fejlődés pl. Vd2 stb.-vel többet ígért. 8............... d6 : e5 9. Vd1—d2 c7—c6! Ez az a gyalogállás, aminek elérésére a holland mester törekedett. A sötét gyalogos c6-on sokkal jobban áll, mint a világos gyalogos c4-en, sötét előbb-utóbb teljesen hatalmába keríti a d4 pontot, míg világos nem szerezheti meg a d5-öt. 10. Ff1—e2 Vd8—e7 11. 0—0 Bf8—e8 12. Bd—d1 Hd7—c5 13. Hf3—g5 .... A sötét huszár e6-on keresztül d4-re törekedett, ezt szeretné megakadályozni a huszárlépés, a tervezett gyalogosáldozat azonban nem kielégítő, bár késlelteti sötétet terve végrehajtásában. 13................. h7—h6 14. b2—b4 Hc5—d7 15. Hg5—f3 Ve7 . b4 Ezzel elhullott az első gyalogos. 16. Bal—d Vb4—f8 17. c4—c5 .... Világos most már érzi a veszedelmet és a támadásban keresi menekülését. 17................ Hd7 : c5 18. Fe2—c4 Hf6—d7! 19. a2—a4 Hc5—e6 20. Ve2—a2 Vf8—e7 21. Bd1—12 Hd7—f8 22. Be1—d1 Be8—d8 23. Bd2 : d8 He6 : d8 24. Va2—d2 .... A világos támadás véget ért, sötét a legegyszerűbb módon védekezett. 24............... 25. Fe4 : e6 26. Fe3 : h6 Itt már sötét játékot. 27. Vd2—e3 28. He3 : dl 29. Ve3 : b6 30. Hdl—e3 31. HeS—fi Bd8 : db Fg7 : he Ve7—b4 Vb4 : bit Vbl : c4 Világos mindenképen veszve van, ami következik, csak annyiban figyelemreméltó, hogy mutatja a következetes megszállását a d4 pontnak. A fiatalok részére nagyon tanulságos játszma, de mestereinknek sem árt dolgozni. rajta gon- Fc8—c6 Hd8 : e6 Ba8—(18 irányítja a 32. Vh6—(12 He6——d4 33. Hf3 : d4 Vc4 : (14 34. Vd2—a5 Hfs—e6 35. Hff—e3 Vd4—c5 36. Va5—d2 He6—(14 37. He3—c4 17—f5 38. Hg4—f6t? Világos föladta.Kg8—f7 9 SZÍNHÁZ és zene. Liszt Dante-szimfóniája. Szinte észrevétlenül alakult ki szerény kezdeményezésből tekintélyes zenei tényezővé a Budapesti Liszt Ferenc Társaság. Programját komolyan veszi: magas színvonalú hangversenyekkel ápolja Liszt Ferenc nagy emlékét. Ügyvezető igazgatója, Stefánias Imre nagyszabású karmesteri vállalkozással maga állott most sorompóba: a Budapesti Hangversenyzenekar élén előadta a Dante-szimfóniát. Azt is mondhatjuk, bemutatta, mert nincs tudomásunk arról, hogy az utolsó húsz esztendőben ez a mű nálunk elhangzott volna. Az 1911-ben tartott százéves Liszt-jubileum alkalmával is, ha jól emlékszünk, csak a második részt játszották. Mindenesetre szép és „hézagpótló“ művészi cselekedet volt a keddi hangverseny. A közönség Liszt-ismerete kibővült a Dante-szimfónia meghallgatásával, anélkül, hogy Liszt művészetének értékelésében ezáltal különösebb változás állott volna be. A szellem kiválasztottjainak papi felsőbbségével tetszelgő világfi értelmezi ebben a műben a középkor hatalmas vallásbölcseleti eposzát, a Divina Commediát. Aki Liszt zenéjébe az egyéni megszólalás igazságát, tehát a szó valódi értelme szerint való költészetet keresi, azt nem mernénk a Dantiszimfóniához, mint biztos és bőséges forráshoz utasítani. Az első rész — zenei széljegyzet az Infernóhoz — a külsőséges, pathétikus eszközök halmozásával festi a pokol borzalmait. A szerelem bűnösei — Paolo és Francesca — mintha az unalom börtönében vezekelnének itt azért, amit a földön elkövettek. Nekünk többet mondó és a maga elvont légiességében érdekesebb a szimfónia második része, amely a Purgatórium elképzeléséből született s a Mennyország átszellemült Magnificatjával ér véget. A Szent István-bazilika énekkara kapcsolódott itt a hatalmas együttesbe. A nagyszabású mű hibátlan betanításával és nagyvonalú vezénylésével komoly karmesteri képességekről tett tanúságot Stefániai Imre. A szimfóniát megelőzően kitűnő külföldi zongoraművész, Claudio Arrau szerepelt Beethoven c-moll és Liszt esz-dúr versenyművének előadásával. Tudása több, mint jelentékeny: vetekszik napjaink legnagyobb virtuózainak játszókészségével. Az ujjak, a két kar, test mozdulatműködéseinek szoros, de rugalmas összehangoltsága eredményezi Arrau néha kissé kemény billentésének csillogó tisztaságát, a hangszínek fölrakásában, hullámoztatásában megnyilatkozó egyéni virtuozitását. Ír. A „Naplemente előtt“ huszonötödször. A Vígszínház Hauptmann-előadásának legnagyobb dicséretét abban a táviratban láttuk, amit a minap a Pesti Hírlap Rómából kapott, és ami szóról-szóra így szólt: Az itteni közönség a Hauptmann-darabot hűvösen fogadta, különösen az előadás nem tetszett. Ezt a táviratot egyidőben kaptuk azzal a beszélgetéssel, amiben az épp Olaszországban üdülő nagy német író üdvözletét küldte el Budapestre. Oda, ahol darabját oly fényes sikerrel adja a Vígszínház. Nem akartuk a beszélgetést egy napon kiadni a távirattal, de félretettük, tartogattuk a mai alkalomra, amikor 25-ször került színre táblás ház előtt a Hauptmann-darab, szemben a hűvös római fogadtatással, a bemutató minden forróságával ünnepelvén ezúttal is az előadást, főleg Csortos Gyulát. De nemcsak a vígszínházi előadás dicsérete ez, hanem a budapesti közönségé is. Szokták róla mondani: a könnyűt szereti, a színházban csak „röhögni“ akar. Szó sincs róla, felkarolja ez a közönség a szépet, nemeset, — csak nyújtsák neki . . . * Lili és Emmy Schwartz. A Pesti Hírlap jegyakciója első ízben kapcsolta be a Terézkörúti Színpad új műsorát. Zsúfolt ház tetszése tett tanúbizonyságot az egésznek kitűnő volta mellett. A fő szám: Lili és Emmy Schwartz kettőse. Eredetiek, mulattatok, kedvesek; műsoruk nagyon változatos. Meg fogják hódítani Budapestet is. * A Sebestyén-család gyásza. Súlyos csapás érte a budapesti szír igazgató-dinasztiát, Sebestyén Gézát, Dezsőt és Mihályt, a miskolci színigazgatót. Édesatyjuk, Stern Zsigmond, a Beszkárt nyugalmazott hivatalnoka, 86 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Az öreg „Sebestyén papát“ mindenki ismerte aki valaha is megfordult a Városi Színházban, ahol Géza fiának igazgatósága idején minden este ott sürgött-forgott a nézőtéren, figyelte a közönséget, a hangulatot és boldogan rajongott fia színházáért. A régi Pest általánosan ismert alakja volt a Sebestyén-fok édesatyja, aki sohasem tudott volna teljesen megbarátkozni a mai megváltozott időkkel, ha nem kárpótolja az a rajongás, amellyel fiai mestersége iránt viseltetett. De most, mikor az egyre súlyosbodó színházi viszonyok ebből a rajongásából is kiábrándították, megtört az egyébként egészséges öreg úr. Elköltözött tehát ebből a világból, amelyről annyiszor mondotta, hogy nem az ő világa és amelynek csalódá-saiért a színház festett világa sem tudta többé kár- • pótolni. Budapest színházi társadalmában nagy részvétet keltett halálának híre.