Pesti Hírlap, 1933. január (55. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-11 / 8. szám

1933. január 1., szerda, PESTI HÍRLAP FŐVÁROS. A kolduskérdés. Dr. Verebélyi Jenő elnökletével kedden délelőtt ülést tartott a szociálpolitikai szakbizottság. Schuler Dezső tanácsnok beterjesztette a IX. ügyosztály által a kolduskérdés rendezése érdekében készített ügyosz­tályi előterjesztést, amely megállapítja, hogy a kol­dusok nagymérvű elszaporodása folytán a város belső részeit egyre több és nagyrészben munkaképes­nek látszó egyén lepi el, de még szomorúbb látványt nyújtanak a mind sűrűbben jelentkező, kolduló gyer­mekek. A nyomor és munkanélküliség még mindig emelkedő tendenciát mutat, éppen ezért félő, hogy a koldusok száma és maga­tartása olyan méreteket ölt, ami a főváros közrend­jére és közbiztonságára veszedelmes. Az adakozásra kész polgárság keserves fillérei sok esetben a notó­rius munkakerülők kezébe jutnak, mert hiszen köztu­domású, hogy valóságos koldusbörze alakult, ahol ad­ják és veszik a jobb helyeket és bérbeadják a gyer­mekeket, mert segítségükkel nagyobb szánalmat tud­nak kelteni. A koldusok tekintélyes része nem is fő­városi, hanem a környékből özönlik be. A foglalkozásként űzött koldulás romboló hatást gyakorol a nyomorgókra és az ada­kozókra egyaránt az sok jobbérzésű, dolgozni akaró szegény, midőn látja, hogy igen sok koldus csupán kéregetésből egészen jól fenn tudja magát tartani, megszokja azt a gondolatot, hogy maga is kérege­tésből éljen és egyre ritkábban néz munka után. A kéregetők javarészének nincs koldulási enge­délye, rendőrhatósági úton azonban a koldulás meg­szüntetését nem lehet elérni. Jelen körülményeink között tehát hatalmi szóval megszüntetni nem lehet a koldulást, szabályozni azonban kell. A közjótékony­sági ügyosztály a kolduskérdés megoldását a kötelező munk­aszolg­áltatás elve alapján reméli. 2, 5 és 10 filléres munkautalványokat javasol kibocsátani, ezek az utalványok fémből készülnek és a főváros­t 1300 trafikja árusítaná. Költséggel nem járna a fő­városra ez a munkautalvány-rendszer, mert a do­­hánytőzsdések szövetsége az árusítást elvállalta. A főváros széleskörű propagandával ismertetné az utal­ványok célját és arra kéri fel az adakozó közönséget, hogy a koldusoknak pénz helyett kizárólag munka­utalványt adjon. A kéregetők a munkautalványokkal az elöljáróság népjóléti osztályán jelentkeznének és itt állapítanák meg, munkaképes-e az illető vagy sem. A munka­képes koldust munkára küldenék­ ki, a munkaképte­len pedig pénzhez jutna. . A szakbizottság hosszasan vitázott az előterjesz­tés felett, elfogadására vonatkozóan határozatot nem hozott. Az ebédeltetési mozgalom létszámának felemel­tetéséről volt ezután szó. Arra való tekintettel, hogy póthitelhez az ügyosztály alig juthat, arra a megál­lapodásra jutott a bizottság, hogy az ételsor egyszerű­sítése útján próbálta meg kétheti próbaidőre. A polgármester fegyelmi vizsgálatot rendelt el Littner Emil műszaki főtanácsos ellen. Dr. Sipőcz Jenő polgármester kedden délben fegyelmi vizsgálatot rendelt el egyik magasrangú műszaki főtisztviselő ellen kötelességmulasztás cí­mén. A fegyelmi vizsgálat elrendeléséről a következő hivatalos közlést adták ki: Dr. Sipőcz Jenő polgármester elrendelte a fe­­gyelmit megelőző vizsgálatot Liftner Emil műszaki főtanácsos ellen amiatt, hogy egy telekhaszonbérleti ügyben a köteles ellenőrzést elmulasztotta és azokról a feljelentésekről, amelyeket ez ügyben a fővároshoz benyújtottak, felettes hatóságának nem tett jelentést és a feljelentések dolgában érdemileg egyébként sem intézkedett.­­ A polgármester a fegyelmi vizsgálat lefolyta­tásával az elnöki ügyosztály vezetőjét, dr. Velkay Ferenc főjegyzőt bizta meg. Felkay főjegyző hala­déktalanul megkezdi a fegyelmi vizsgálat lefolytatá­sát, kihallgatja az összes tanukat, az összes feljelen­tőket s ennek megtörténte után a székesfőváros tiszti főügyésze teszi meg a műszaki főtanácsos fegyelmi ügyében a vádindítványt. Dr. Sipőcz Jenő polgármester egyidejűleg a mai napon felmentette Liftner műszaki főtanácsost a vá­rosrendezési ügyosztály F) alosztályának vezetése alól, amely a telekbérleti ügyeket intézi. A szóbanforgó telekbérleti ügy előzménye az, hogy több bolgár kertész már hetekkel ezelőtt fel­jelentéseket adott be öz­v. Palágyi Lajosné ellen amiatt, hogy a székesfővárossal kötött telekhaszon­­bérl­eti szerződést nem tartja be. Palágyiné a Krausz Mayer-féle telkeket bérelte a fővárostól azzal a ki­kötéssel, hogy maga tartozik megművelni és albér­lőket nem tarthat. A bérlő ennek ellenére kisebb parcellákban bolgár kertészeknek adta ki a birtokot igen magas bérért, majd különböző okoknál fogva ezeket a bérlőket egyik napról a másikra a bérletből kitette. Így keletkeztek a felebbezések, amelyeket a fegyelmi vizsgálat alá vont műszaki főtanácsos nem továbbított az illetékes helyre. — Újabb építkezések: Dr. Schulteisz Jenő II., Erőd­ u. 12. háromemeletes bérház, Budapest Székesfőváros Közlekedési u­t. I., Budakeszi­ ut 109. személyzeti épület, Tróka István VII., Ilosvay-u. 30. emeletes lakóház. Boka Pál VI., Savanyuh­ut-u. 29.988. h. r. sz., Feigl István III., Csúcshegy 20.643. és Dede Lajos X., Névtelen-utca 38.319. földszintes családi és lakóhá­zakra. a Masszív Építési Vállalat V., Csáky-u. 61., Budapest Székesfőváros Elektromos Művei V., Dráva-u. 25.684. h. r. sz., Nagybátony-Ujlaki Egyesült Ipartelepek V., Újpesti rakpart. Murt Magyar Útépitő Cég Juranics-u. 38.837., toldalék épít­kezésekre. SAKK. Rovatvezető: MARÓCZY GÉZA. 1778. számú feladvány. Schoblocher Miklóstól, Vaskút. Eredeti. Sötét: Kdő; Bf7; Fd8 és gS; Hb7 és g7; gy: 16; d­; fő; f6 és h7. (I.) , Világos: Kbő; Va3; Fh2; He8 és g6; gy: c3 és hp. (7.) Világos indul és a második lépésre mattot ad. A megfejtési versenyen kettő pontot számít. VT 1832. számú játszma. Sakkhír­ek. A hastingsi karácsonyi versenyek véget értek. A mester­­versenyen első: S. Flohr +7; második: V. Pirc -j-61/^ ; har­madik-negyedik: Steiner Lajos és Sultan Khan 5% egységgel, utánuk következtek: B.­­­ Michell +4^; Sir G. A. Thomas, C. J., O'D. Alexander és Mis^ Menchik -j-31^; E. M. Jackson *4-3 és T. H. Tyler 4*21/6 ponttal. A második mesterversenyen a sorrend: J. Reifir -\-1V2; L. Rellstab és M. Walter 4-6^4 ; G. Koltanowsky +6; H. Go­­lombek, H. A. Hunnam és J. Sapira -1-4; G. Abrahams -1-3; E. G. Sergeant +2; H. E. Price -\-iv2. A mesterjelöltek A-ver­­senyén: A. Dunkelblum, Jj. Illingworth és R. H. Newman -1-6; J. A. Wolthnip -1-5% ; M. A. Sutherland -1-5; N. M. Bach 4-444; J. Shernetzky 4-314; P. Reid és E. Rottner -1-3; E. A. Morrisson 4 21/^. A mesterjelöltek B-versenyén: L. Prins -1-7; W. Weichert , W. E. Bonwinck, J. J. O’Hanley és H. J. Stephenson 4-544; J. J. Doyle és W. R. Worry 4-4­4; H. O. Schmidt 3; C. C. Palmer 244; E. Mulder 4­ 44. A Pesti Hírlap Sakker villámversenye a tagok nagy érdeklődése mellett folyt le 6-án délután, jó rendezésben, tíz­­percenként újuló fordulókkal. A négy csoportban tartott elő­­mérkőzések után a döntőben győztes lett Lilienthal mester 6 és fél ponttal, 2-ik Sterk mester 4, 3. Barász mester 3, 4. Ovsinszky 2 és fél, 5. Kornitzer 2 és fél, 6. Palágyi Pál 2, 7. Loránd 1 és fél ponttal. A vigaszversenyt Neumann nyerte, 2-ik Palágyi László.­­ A Pesti Hírlap Sakker január 17-én, kedden délután fél négykor a közhelyiségben (Drechsler-kávéház félemeleti különterme) rendes választmányi ülést tart. Csapatbajnokság eredménye: I. oszt. BSE—BST 8%—744. Pesti Hírlap—Munkás 944—6%, Kőbánya—Ferencv. 13—13. Rákosliget visszalépett. II. oszt. Zugló—Wekerle 14—2, Főv.— Erkel 8—8, Magántisztv.—Charousek 11—5, KAOSz—Nyom­dász 4—12, PTOE visszalépett. I­I. oszt. Postás—Budapest 8­44 —744, 33-as—Kékosz _ 344—1244, Rákospalota—Elektromos 9—7, Törökőr—óbudai Vasas 10—6, IV. oszt. Dunaharaszti —­Szt. László 10—6, Rákosfalva—Gázművek 11—5, Polgári—­­Városmajor 9—7, Gömb—Dunaharaszti 7—9 A Magyar Sakkszövetség január 15-én délután 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését. Játszották a Budapesti Sakkor versenyén, 1932. no­vember hó 24-én. Vezércsel: Világos: Sötét: Müller Hugó Havasi Kornél 1. d2—d4 Hg8—f6 2. c2—c4 g7—g6 Euwe holland mester­­ által divatba hozott zárt védeke­ 3. Hbl—c3 Ff8—g7 4. e2—c4 ! d7—d6 5. Hgl—f3 A huszárlépés nem a leghe­lyesebb és egyben bizonyítja azt, hogy fiatal játszóink nem foglalkoznak az elmélet­tel , így a mesterekre soha­sem lesznek veszélyesek. Az elmélet hiánya okozza az­után, hogy a nagyritkán megeső győzelmet a vereségek sorozata követi, pedig a leg­többször a mesterek nem tesznek egyebet mint az ütésbe állított bábokat an­nak rendje és módja szerint kiütik. A múlt év már­cius hó­j án közölt rova­tunkban adtuk a Miss Men­­chik—Sir G. Thomas közötti hasonló megnyitási­ játsz­mát,a­hol sötét már a 24-ik lépésnél a matt előtt állott, a helyes felvonulás tehát, ha a sakkrovatok olvasását fel­tételezzük, nem volt rejtély, hogy azonban az emlékeze­tet felfrissítsük, újból adjuk — elemezés helyett — az első 12. lépést. . . . 5. f3! 0—0; 6. Fe3; e6; 7. Hge2; b6; 8. Vd2; Hc6; 9. d5! He7; 10. g4 ! Hd7 ; 11. Bg1; a5; 12. Q—0—0 stb., világosra döntő erős támadás­sal A szöveglé­­pés csak kiegyenlítésre vezet. 5................ 0—0 6. h2—h3 Hb8—d7 7. Fe1—e3 e 7—e5 8. d4 ; e5 .... A gyalogcsere sem volt sür­gős, a következetes fejlődés pl. Vd2 stb.-vel többet ígért. 8............... d6 : e5 9. Vd1—d2 c7—c6! Ez az a gyalogállás, aminek elérésére a holland mester törekedett. A sötét gyalogos c6-on sokkal jobban áll, mint a világos gyalogos c4-en, sötét előbb-utóbb teljesen hatalmába keríti a d4 pon­tot, míg világos nem szerez­heti meg a d5-öt. 10. Ff1—e2 Vd8—e7 11. 0—0 Bf8—e8 12. Bd­—d1 Hd7—c5 13. Hf3—g5 .... A sötét huszár e6-on keresz­tül d4-re törekedett, ezt sze­retné megakadályozni a hu­szárlépés, a tervezett gyalo­­gosáldozat azonban nem ki­elégítő, bár késlelteti sötétet terve végrehajtásában. 13................. h7—h6 14. b2—b4 Hc5—d7 15. Hg5—f3 Ve7 . b4 Ezzel elhullott az első gya­logos. 16. Bal—d­ Vb4—f8 17. c4—c5 .... Világos most már érzi a veszedelmet és a támadás­ban keresi menekülését. 17................ Hd7 : c5 18. Fe2—c4 H­f6—d­7! 19. a2—a4 Hc5—e6 20. Ve2—a2 Vf8—e7 21. Bd1—­12 Hd7—f8 22. Be1—d1 Be8—d8 23. Bd2 : d8 He6 : d8 24. Va2—d2 .... A világos támadás véget ért, sötét a legegyszerűbb mó­don védekezett. 24............... 25. Fe4 : e6 26. Fe3 : h6 Itt már sötét j­átékot. 27. Vd2—e3 28. He3 : dl 29. Ve3 : b­6 30. Hdl—e3 31. HeS—fi Bd8 : db­ Fg7 : he V­e7—b4 Vb4 : bit Vbl : c4 Világos mindenképen veszve van, ami következik, csak annyiban figyelemreméltó, hogy mutatja a következetes megszállását a d4 pontnak. A fiatalok részére nagyon ta­nulságos játszma, de meste­reinknek sem árt dolgozni. rajta gon- Fc8—c6 Hd8 : e6 Ba8—(18 irányítja a 32. Vh6—(12 He6——d4 33. Hf3 : d4 Vc4 : (14 34. Vd2—a5 Hfs—e6 35. Hff—e3 Vd4—c5 36. Va5—d2 He6—(14 37. He3—c4 17—f­5 38. Hg4—f6t? Világos föladta.Kg8—f7 9 SZÍNHÁZ és zene. Liszt Dante-szimfóniája. Szinte észrevétlenül alakult ki szerény kezde­ményezésből tekintélyes zenei tényezővé a Buda­pesti Liszt Ferenc Társaság. Programját komolyan veszi: magas színvonalú hangversenyekkel ápolja Liszt Ferenc nagy emlékét. Ügyvezető igazgatója, Stefánias Imre nagyszabású karmesteri vállalko­zással maga állott most sorompóba: a Budapesti Hangversenyzenekar élén előadta a Dante-szimfó­­niát. Azt is mondhatjuk, bemutatta, mert nincs tu­domásunk arról, hogy az utolsó húsz esztendőben ez a mű nálunk elhangzott volna. Az 1911-ben tar­tott százéves Liszt-jubileum alkalmával is, ha jól emlékszünk, csak a második részt játszották. Mindenesetre szép és „hézagpótló“ művészi cselekedet volt a keddi hangverseny. A­ közönség Liszt-ismerete kibővült a Dante-szimfónia meghall­gatásával, anélkül, hogy Liszt művészetének érté­kelésében ezáltal különösebb változás állott volna be. A szellem kiválasztottjainak papi felsőbbségé­­vel tetszelgő világfi értelmezi ebben a mű­ben a kö­zépkor hatalmas vallásbölcseleti eposzát, a Divina Commediát. Aki Liszt zenéjébe az egyéni megszó­lalás igazságát, tehát a szó valódi értelme szerint való költészetet keresi, azt nem mernénk a Danti­­szimfóniához, mint biztos és bőséges forráshoz utasítani. Az első rész — zenei széljegyzet az In­­fernóhoz — a külsőséges, pathétikus eszközök hal­mozásával festi a pokol borzalmait. A szerelem bű­nösei — Paolo és Francesca — mintha az unalom börtönében vezekelnének itt azért, amit a földön el­követtek. Nekünk többet mondó és a maga elvont lé­giességében érdekesebb a szimfónia második része, amely a Purgatórium elképzeléséből született s a Mennyország átszellemült Magnificatjával ér véget. A Szent István-bazilika énekkara kapcsolódott itt a hatalmas együttesbe. A nagyszabású mű hibátlan betanításával és nagyvonalú vezénylésével komoly karmesteri képességekről tett tanúságot Stefániai Imre. A szimfóniát megelőzően kitűnő külföldi zon­goraművész, Claudio Arrau szerepelt Beethoven c-moll és Liszt esz-dúr versenyművének előadásá­val. Tudása több, mint jelentékeny: vetekszik nap­­jaink legnagyobb virtuózainak játszó­készségével. Az ujjak, a két kar, test mozdulatműködéseinek szoros, de rugalmas összehangoltsága eredményezi Arrau néha kissé kemény billentésének csillogó tisztaságát, a hangszínek fölrakásában, hullámoz­­tatásában megnyilatkozó egyéni virtuozitását. Ír. A „Naplemente előtt“ huszonötödször. A Vígszínház Hauptmann-előadásának legna­gyobb dicséretét abban a táviratban láttuk, amit a minap a Pesti Hírlap Rómából kapott, és ami szó­­ról-szóra így szólt: Az itteni közönség a Hauptmann-darabot hűvösen fogadta, különösen az előadás nem tet­szett. Ezt a táviratot egyidőben kaptuk azzal a be­szélgetéssel, amiben az épp Olaszországban üdülő nagy német író üdvözletét küldte el Budapestre. Oda, ahol darabját oly fényes sikerrel adja a Víg­színház. Nem akartuk a beszélgetést egy napon ki­adni a távirattal, de félretettük, tartogattuk a mai alkalomra, amikor 25-ször került színre táblás ház előtt a Hauptmann-darab, szemben a hűvös ró­mai fogadtatással, a bemutató minden forróságá­val ünnepelvén ezúttal is az előadást, főleg Csortos Gyulát. De nemcsak a vígszínházi előadás dicsérete ez, hanem a budapesti közönségé is. Szokták róla mondani: a könnyűt szereti, a színházban csak „rö­högni“ akar. Szó sincs róla, felkarolja ez a közön­ség a szépet, nemeset, — csak nyújtsák neki . . . * Lili és Emmy Schwartz. A Pesti Hírlap jegy­akciója első ízben kapcsolta be a Terézkörúti Színpad új műsorát. Zsúfolt ház tetszése tett tanú­bizonyságot az egésznek kitűnő volta mellett. A fő szám: Lili és Emm­y Schwartz kettőse. Eredetiek, mulattatok, kedvesek; műsoruk nagyon változatos. Meg fogják hódítani Budapestet is. * A Sebestyén-család gyásza. Súlyos csapás érte a budapesti szír igazgató-dinasztiát, Sebestyén Gézát, Dezsőt és Mihályt, a miskolci színigazgatót. Édes­­atyjuk, Stern Zsigmond, a Beszkárt nyugalmazott hivatalnoka, 86 éves korában­ rövid szenvedés után elhunyt. Az öreg „Sebestyén papát“ mindenki ismerte aki valaha is megfordult a Városi Színházban, ahol Géza fiának igazgatósága idején minden este ott sür­­gött-forgott a nézőtéren, figyelte a közönséget, a han­gulatot és boldogan rajongott fia színházáért. A régi Pest általánosan ismert alakja volt a Sebestyén-fok édesatyja, aki sohasem tudott volna teljesen megba­rátkozni a mai megváltozott időkkel, ha nem kárpó­tolja az a rajongás, amellyel fiai mestersége iránt viseltetett. De most, mikor az egyre súlyosbodó szín­­házi viszonyok ebből a rajongásából is kiábrándítot­ták, megtört az egyébként egészséges öreg úr. Elköl­­t­­özött tehát ebből a világból, amelyről annyiszor mondotta, hogy nem az ő világa és amelynek csalódá-­­­saiért a színház festett világa sem tudta többé kár- • pótolni. Budapest színházi társadalmában nagy rész­vétet keltett halálának híre.

Next