Pesti Hírlap, 1933. február (55. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-26 / 47. szám
1933. február 26., vasárnap PESTI HÍRLAP —— ——■■————■—— Meghalt Murai Károly. Szerkesztőségünket és mindazokat, akik hosszú esztendők óta hozzánk tartoznak mint hűséges olvasóink, súlyos gyász érte: meghalt a Pesti Hírlap szerkesztőségének legrégibb tagja: Murai Károly. Murai Károly: ez a név a mai nemzedék szemében szinte ismeretlen már, hiszen az, aki viselte, hosszú évek óta nem szerepelt nevével jegyzett írással a közönség előtt. De rajtunk, szűkebb szerkesztőségi családján és dolgozótársain kívül él még egy világ, idősebbekből, fehérhajúakból, múlt századbeliekből, akiknek lelkében nem lepte be a por a béke emlékeit és ezek ott őrizgetik meg szeretetük mélyén ezt a nevet s azt az írót, aki ezt a nevet a századvégen aranyos fényűvé tette. A kilencvenes években kevés olyan írói név volt ebben az országban, amely Murai Károlynál népszerűbb lett volna. A Nemzeti Színházban példátlan sikerrel játszották a „Virágfakadás“ és a „Huszárszerelem“ című vígjátékokat, amelyeket egy friss, kedves és szellemes író írt: Murai Károly. Meg volt akkor már a nagy olvasóközönsége is s volt egy irodalmi gyermeke, novellái hőse. Bandi, a veszedelmes rossz kölyök, aki ennivalóan kedves volt a rosszaságában és aranyosan változatos a kalandjaiban, azonfelül a legnépszerűbb novellahős volt. Minden írását kitűnő humor éltette; hosszú ideig szerkesztette a Mátyás Diákot is, a kor népszerű élclapját. Kerek negyven esztendeje az idén, hogy Murai Károly a Pesti Hírlap szerkesztőségébe belépett. A tárcaíróságot ekkor váltotta fel az a szoros kapcsolat, amely nem szűnt rdeg közte és a Pesti Hírlap között haláláig. Negyven éven keresztül az elképzelhető legkomolyabb, leglelkiismeretesebb munkatársa volt a lapnak. Valósággal szerelmese lett a szerkesztőségi munkának. Talán ez volt az oka, talán más (ezt sohasem lehetett megállapítani, mert ő maga erről sohasem beszélt), de lassan abbahagyta a szépirodalmi munkát; akkor a sikerek után érdekes lenne tudni, mi lehetett az oka, hogy elfordult az irodalmi alkotó munkától. Annál nagyobb szeretettel, szinte lázas gonddal érdekelték mások munkái; évekig volt lektora a Pesti Hírlapnak és ez alatt rengeteg új irat segített szóhoz jutni, ridegen elutasítva azt, ami rossz, de szeretettel felkarolva mindent, amiben tehetséget látott. Ez volt az az idő, amikor ízlése, tehetsége, élettapasztalata erős befolyást gyakorolt a lap szellemére. Később csöndesebb munkát vállalt a szerkesztőségben, olyan munkát, amelyen keresztül őmaga aztán voltakép sohasem érintkezhetett régi közönségével. Ez az elvonultság jellemezte magánéletét is; kis budai házában éldegélt feleségével, baráti kör nélkül, vendégeskedés nélkül, olvasva és pipázgatva. A szerkesztőségbe kora délután járt, mikor a déli munkatársak elmentek s maradt, mig a délutániak bejöttek. Nem embergyűlölet volt ez, hiszen akivel találkozott, ahhoz kedves volt, nem is tudott mást, csak tréfás szókat ajándékozni ismerősének. A magány ennek a vágya uralkodott rajta, a magányé, amelyet csak feleségével osztott meg. Tavaly meghalt a felesége is, egyedül maradt. Ezt a magányt azonban már ő sem bírta, most elment, élete osztályostársa után. Családi neve Kovács László volt. Hetvenhatéves volt, amikor hosszú betegeskedés után szombaton délben megváltotta a halál. Közvetlen hozzátartozói nem maradtak. Betegségében Lechner Ferencné pénzügyi számtanácsos neje ápolta, aki nevelt leánya volt. ő és B. Laszki Ferike, aki Murai mostoha leánya volt, gyászolják. Temetése hétfőn délután fél 4 órakor lesz a farkasréti temetőben a ref. egyház szertartása szerint. ♦ Ilandholtz tábornok szenzációs naplója ^ Mária román királynéval való beszélgetéseiről „Miért ne bosszulhatná meg Románia magát azzal, hogy kirabolja Magyarországot.“ — „Udvariatlan lett volna a királyt hazugnak nevezni.“ — Románia perszonáluniót akart Magyarországgal és támogatását kérte Jugoszlávia ellen a Bánát megszerzésére. Néhai Harry Hill Bandholtz amerikai tábornoknak, a háború után Magyarországra küldött szövetségközi katonai misszió amerikai vezetője érdekes kulisszatitkokat írt meg 1919-iki magyarországi és romániai tárgyalásairól naplójában, amely most került nyilvánosságra New Yorkban. Különösen érdekesek az egykorú feljegyzésnek azok a részletei, amelyek Mária román királynéval való beszélgetéseiről szólanak, akit a tábornok „varázslatos hatalmú királynő "-nek nevez. Bandholtz személyes benyomásai alapján ír Mária királynéról, akivel hivaatalos minőségében többször találkozott és tárgyalt. Az érdekes naplót Fritz Konrad Kruger, a Wittenberg College panára rendezte,sajtó alat.a Mhek Bandholtz tábornok özvegye bocsátotta rendelkezésére férje följegyzéseit. Bandholtz nem a nyilvánosságnak szánta naplójegyzeteit, de ebben van éppen az értéke, mert mindent őszintén, szépítés nélkül megörökített, amit itteni tartózkodása során tapasztalt. Kruger egyetemi tanár fölismerte a memoár történelmi jelentőségét és jegyzetekkel ellátva, kiadta. A könyv leírja, hogy a megszállók milyen gyalázatos módon fosztották ki Magyarországot, leleplezi a diplomácia csalásait s udvari köröknek és más magas katonai és polgári személyiségeknek esetlen kifogásait, amelyekkel ennek a menthetetlen eljárásnak ürügyet igyekeztek keresni. A könyvről, amely most jelent meg, a New York Times ma ideérkezett száma az alábbi ismertetést közli: Bandholtz tábornok leírja többek közt látogatását Bukarestben Sir George Russel Clerk-nél, a nemzetközi békebizottság kiküldöttjénél, akinek az volt a megbízatása, hogy tegyen jelentést a bizottságnak a magyarországi helyzetről. Bandholtz tábornok 1919 október másodiki ketettel ezeket írja följegyzéseiben: — Nyilvánvaló volt, hogy Sir George azért hoszszabbította meg bukaresti tartózkodását, mert hallgatott a varázslatos hatalmú királynő szirénhangjaira és teljesen a román környezet befolyása alá került. Őfelsége a királyné úgy látszik azt hiszi, hogy mindenkit hatalmába tud keríteni, aki eléje kerül és el kell ismerni, hogy sok oka van arra, hogy ebben higgjen. Bandholtz többször találkozott Mária királynéval. Egyizben a paksori kastélyban, a román királyi család nyári tartózkodási helyén kereste fel. Erről a beszélgetésről a következőket írja: — Azt kell hinnem, hogy őfelsége a királyné, mégis észrevette, hogy egy sajátkezű aláírásával ellátott fénykép nem indít engem arra, hogy letérjek a katonai kötelességteljesítés egyenes és szűkre szabott ösvényéről. Egy följegyzés, amely 1919 szeptember nyolcadikán kelt, beszámol arról a beszélgetésről, amelyet előző nap egy reggeli alkalmával folytatott Bandholtz tábornok Mária királynéval. Mária királyné védelmezte Magyarország kifosztását a románok részéről. — A beszélgetés alatt — így szól a följegyzés — a királyné bizonyos gúnnyal panaszkodott, hogy Romániával most úgy bánnak, mint egy ellenséggel, holott a szövetségesek oldalán harcolt; elmondta, hogy Romániát a hunok kifosztották és miért ne bosszulhatná meg most magát ő is azzal, hogy kirabolja Magyarországot. így szólt a királyné: — Nevezheti lopásnak is, vagy aminek akarja Nekem az a felfogásom, hogy nekünk jogunk van azt tenni, amit akarunk. A király is beleszólt időnként a beszélgetésbe és azt mondta, hogy bármi történt is, élelmiszert azonban nem raboltak. Miután meglehetősen udvariatlan lett volna a királyt hazugnak nevezni, — írja emlékirataiban Bandholtz — én egyszerűen tájékoztattam őfelségét, hogy rosszul informálták és hogy én pontos adatokkal szolgálhatok neki arra vonatkozólag, hogy csupán Budapestről ezerszámra vittek el vagonszállítmányokban élelmiszert. József főherceggel való első találkozásáról, amely 1919 augusztus tizennegyedikén folyt le, a tábornok megérkezésének napján. Bandholtz ezeket írja:— Délután pontban fél hat órakor meglátogatott József főherceg, a magyar köztársaság akkori ideiglenes elnöke. (Ez tévedés. József királyi herceg Magyarország kormányzója volt akkor. A cserit ! Megrendülten jött be a szobámba, kezében egy írással, amely a román kormány ultimátumát foglalta magában s amelyre hat óráig, vagyis egy félórán belül választ kellett adni. — Az ultimátum szerint Magyarországnak teljesítenie kell Románia minden kívánságát ki kell szolgáltatnia egész hadianyagkészletét, mindenféle fölszereléseit, támogatnia kell Romániát Jugoszlávia ellen abban az akciójában, amely a Bánátnak Jugoszláviától való elvételét célozza és végül hozzá kell járulnia Magyarországnak Romániával Való egyesítéséhez a román király uralkodása alatt, éppen úgy, mint ahogy Magyarország azelőtt Ausztriával volt perszonális unió alatt. Megnyugtattam József királyi herceget, hogy ne tartson ilyesmitől. — Nem tartok! Én is katona vagyok, úgy mint ön. 1919 október 15-én Bandholtz tábornok feljegyzéseiben megemlékezik a szövetségközi katonai miszsziónak egy üléséről, amelyen felolvasták Mardarescu román tábornoknak, a Magyarországot megszálló román hadsereg főparancsnokának egy levelét. Ebben a levélben Mardarescu elkeseredetten panaszkodik amiatt, hogy angol és amerikai tisztek a legnagyobb fokú udvariatlanságot tanúsították román katonákkal szemben, akiket közönséges disznóknak neveztek. Bandholtz tábornok naplója 1919 augusztus hetedikén kezdődik, amikor Herbert Hoover társaságában elutazott Párizsból. A következő nap reggelén a svájci határon feltartóztatták őket és azt a felszólítást intézték hozzájuk, hogy öltözzenek át polgári ruhába. — Kénytelen voltam kölcsönkérni Mr. Hoovertől egy kék kabátot — írja Bandholtz —, a gyorsíró-jától egy halványpiros nyakkendőt és egy kék golfsapkát valaki mástól, s végül, hogy teljes legyen a katonai leszerelésem, lehúztam a sarkantyúmat is. Hasonlóképpen átöltözött civilbe adjutánsom is. Végül aztán mégis megengedték, hogy egyenuhában utazhassunk tovább. _______ _ SZEMARTIN DRAGEE a, legtöbb embernél már megteszi a kötelességét és rendbehozza emésztését. Székrekedés, bélrenyheség rossz emésztés szabályozására vegyen be este 1 -3 szem ARTIN dragéet, reggelre megkönynyebbül. * HORTHY MIKLÓSNÉ nyomorenyhitő mozgalma. Horthy Miklósné nyomorenyhitő mozgalmára február 24-én a következő adományok érkeztek be: Popper Lajos 5 pengő, Kamér 3—3 pengő, Deutsch lévó pustyák Károly, Csaplár Ele- 50 fillér. Igazán jó képeket azonnali készpénzvételre kerestünk. — Elsősorban figyelembejövő mesterek: BENCZÚR, BORSOS, BROCKY, MUNKÁCSY, PAÁL, SZÍNYEI-MERSE. Ajánlatokat — méret és ár megdőlésével, lehető ,leg fényképpel — „A matör“ jeligére a Pesti , Hirlan RZprkp.szioRpe php kortnk. ■?