Pesti Hírlap, 1933. február (55. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-12 / 35. szám

14 — A tehetség védelme. A Magyar Psychológiai Társaság nyilvános előadássorozatában Éltes Má­tyás „Lélektan és gyermekmentés“ című előadásá­ban szóvátette a ma érvényben levő elemi népiskolai tantervet és osztályrendszert, mely csak az úgy­nevezett normális, vagy közepes tehetségű gyerme­kekre van tekintettel, de egyáltalában nem veszi tekintetbe azt a tényt, hogy az iskolába járó gyer­mekeknek csak körülbelül 50—60 százaléka soroz­ható a közepesek (normálisak) közé, míg azok 20—25 százaléka gyengébb, 20—25 százaléka pedig kiválóbb képességekkel kerül a tanító elé. A gyen­gébbekről kisegítő­ iskolák, kislétszámú osztályok, javító intézetek állításával gondoskodik a társada­lom, de a jobbakról, a kiválókról, a társadalom leendő vezetőiről egyáltalán nem. A jobb­ képessé­­gűekben sokkal több érték megy veszendőbe, mint amennyit a gyengébbekben megmenteni tudunk. Az est második előadója dr. Papp Zoltán elmeorvos volt, aki „Világkép és elmebetegségek“ címén annak a torzító tükörnek rejtelmeit tárta fel, melyben az elmebetegek világszemlélete magukról, környezetük­ről, helyzetükről alkotott véleménye kialakul. — Dárday Sándor temetése. Dr. Dárday Sándort, a legfőbb állami számvevőszék nyugalmazott alelnökét, volt országgyűlési képviselőt szombaton temették el a far­kasréti köztemető díszsírhelyén. A temetési szertartást, amelyen a hozzátartozókon, a nagyszámú és előkelő rokon­ságon, a jóba­rá­tokon és ismerősökön kívül testületileg részt vettek a felsőbíróságok s az állami számszék tagjai is, dr. Thierle Gyula katholikus lelkész végezte.­­ Egy 1919 ben történt kommunista­ gyilkosság elkövetőit keresik. Tizennégy évvel ezelőtt, 1919. májusában, Egerben megmozdultak az ellenforradal­márok a proletárdiktatúra ellen. A mozgalmat lever­ték és a vezetők elmenekültek. Mészöly Géza 56 éves őrnagy a feleségével, egy főhadnaggyal és annak fe­leségével együtt igyekezett eltűnni a kommunisták elől. Kistályán keresztüljutottak már, amikor az őr­nagy előre ment a váltóőrbódéig. Itt három vörösőr tartózkodott, ezek felismerték és közvetlen közelből agyonlőtték. Most névtelen levél értesítette a mis­kolci ügyészséget, hogy a három vöröskatona Buda­pesten tartózkodik. A miskolci ügyészség közölte az adatokat a budapesti főkapitánysággal. Megindult a nyomozás és a detektívek megtalálták az egyik gyil­kossággal gyanúsított embert, aki annak idején vö­­röskatona volt. Bekísérték a főkapitányságra, ahol eleinte tagadott, később azonban beismerte, hogy tud a gyilkosságról. Azzal védekezett, hogy ő nem vett részt benne, de látta, amint két társa agyonlőtte az őrnagyot. A nyomozás érdekében még egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a nevét. A detektívek keresik az őrnagy másik két gyilkosát, akiknek már a nyo­mában vannak. — Schenk Jenő, az ismert grafológus rejtélyes halála. Pénteken este a Paulay Ede­ utcai Arlon­­szállóban szobát bérelt Schenk Jenő 45 éves artista, aki mint ..Prof. Schenk hipnotizőr, grafológus és te­lepatikus fenomén, általánosan ismertté tette a ne­vét. Nem sokkal beköltözése után rosszullétről pa­naszkodott és forró nimos teát kért. A szomszédos szobák lakói később nyöszörgést hallottak, de mivel tudták, hogy az új vendég beteg, nem tulajdonítottak ennek fontosságot. Reggel nyolc órakor a szálló por­tásánál érdeklődött Schenk nagybátyja, Reisz Izidor. Bezörgettek a szobába, de választ nem kaptak. Erre behatoltak és az ágyban mozdulatlanul találták az artistát. Kihívták a mentőket, de Schenken már nem lehetett segíteni, halott volt. A VI. kerületi kapitány­ságról rendőri bizottság ment a szállodába. Reich Izidor elmondta, hogy Schenk pénteken későn este meglátogatta a Lajos­ utca 5. számú házban levő la­kásán és azt mondta neki, hogy Bécsből jön. Meg­hívta, hogy aludjon nála, de Schenk nem fogadta el a felajánlott éjszakai szállást, hanem az Arlon-szál­­lóba ment. Átkutatták a zsebeit, de sem búcsúlevelet, sem túljegyzéseket nem találtak nála. A rendőrorvos megvizsgálta, egyelőre azonban ne­mi lehetett meg­állapítani a halál okát. Valószínű, hogy régi beteg­sége következtében beállt szívszélhüdés, vagy agy­­hüdés ölte meg. Schenk legutóbb egy bécsi kabaré­ban szerepelt napi kétszáz silling fellépti díjért. Szerződése február végéig kötötte Bécshez és igy nem tudják, miért jött hirtelen Budapestre. Holttes­tét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították.­­ A Magánalkalmazotti Szervezetek Nemzeti Blokkja most tartotta tisztújító ülését. Elnök Nemes Károly művezető, alelnök dr. Cselényi Pál szék. főv. törv. biz. tag, főtitkár vitéz Vágvölgyi Ferenc szövetkezeti cégvezető lett. — Előadások a vallás, bölcselet és szociológia köréből. A Budapesti Piarista Diákszövetség a volt piarista diá­kok részére, akik jelenleg főiskolai tanulmányaikat vég­zik, minden hónap első péntekén előadásokat rendez a vallás, bölcselet és a szociológia köréből. Az első ilyen előadás február 10-én volt, amikor Degré Miklós Ítélő­táblás elnök meggyőző erővel mutatott rá a diákszövet­ség ezirányú tevékenységének nagy fontosságára. Sebes Ferenc piarista rendfőnök sokszoraponta előadásban fej­tegette a lelki életprogramul értelmi, akarati és dinami­kai elemeit. Kívüle előadásokat tartanak ebben a félév­ben : Kisparti János főigazgató a bölcselet és Balanyi György egyetemi tanár a szociológia köréből. — Fényképkiállítás. A Postatakarékpénztári Fotóamatő­rök Társasága az intézet főépületében (Hold­ utca 4.) február 13-tól 18-ig bezárólag fényképkiállítást rendez. A kiállítás naponként délután 13 órától 7 óráig tekinthető meg. Argentor. Szanduik gyártmányú kina- és alpaka-GZUSz evőeszközök, dísztárgyak és bronzszobrok rendkívül olcsó árusítása ____ _ ■ ■ mi most! Kígyó-Utca 4-6. Szabó: PESTI HÍRLAP 1933. február 12., vasárnap, APPONYI BEVONULÁSA A MAGYAR PANTEONBA. (Gáspár Antal rajza.) „Jobb időketl“ Újra fagyos szél söpri végig Az utat, utcát és teret. Jobb időket! Ma így köszönnek Egymásnak a bús emberek. Divatjamúlt az „Asszolgája“ S a „kézcsókom nassád“, a nőknek Úgy tűnik, mint egy halk sóhajtás Ez a köszöntés: „Jobb időket/“ Hogyha nem torpanunk meg gyáván. Sötét, borongás sors előtt. Ha akarat lesz, nemcsak óhaj Bizakodás lesz, nemcsak sóhaj. Eljönnek majd a „Jobb idők“. (—kas.) — A jajgató koponya. Londonból jelentik: Az an­golok körében tudvalevlege eléggé elterjedt a babonaság. Csaknem mindenik kastélynak megvan a maga külön kí­­sértete, amely bizonyos alkalmakkor megrémíti a kastély lakóit, vagy a véletlenül arra járókat. Londoni újságok­ban a közelmúltban skótországi távirati tudósítások jelen­tek meg, amelyek megmozgatták a riporterek seregét, akik a legelső vonattal az ősi Boynton-család yorkshirei kasté­lyához utaztak. E kastély bejárati csarnokában üvegszek­rényben őrzik a család egyik női tagjának koponyáját. Vagy háromszáz évvel ezelőtt nagy igazságtalanság tör­tént az illető hölggyel, aki erre végrendeletében meg­hagyta, hogy amíg meg nem bosszulják, koponyája a kas­tély csarnokát ékesítse. Néhány évtized múlva egy nem eléggé kegyeletes Boynton-ivadék a koponyát a kertben elásatta. A következő éjjelen állítólag szivettépő jajga­tás hallatszott a csarnokból és a házbeliek, akik föl­riasztva összesereglettek, a koponyát az üvegszekrény kö­zelében a földön találták — jajgatva. A koponya csak akkor hagyta abba a siránkozást, amikor visszatették régi helyére az üvegszekrénybe. Most azt jelentették, hogy a koponya megint jajgatott. Ennek hírére mozdultak meg az újságírók, akik azonban még nem tudták megállapítani, jajgatott-e a koponya valóban és miért? — A Budapesti Ügyvédirodai Kisasszonyok Egyesülete (Lipót­ körút 15.) február 13-án este fél 9 órakor irodalmi estét rendez. — Van-e valami elvámolni valója? Párizsból írják: A vámhivataloknak ez a szokásos kérdése eléggé közis­mert. A vámhivatalnokok buzgósága is. Néha azonban megesik, hogy a vámtisztviselők zavarba jönnek. Amikor olyant kellene elvámolniuk, amiről a hivatalos kimutatá­sok nem emlékeznek meg. Ilyen helyzetbe került Cher­bourg kikötő vámtisztviselője is. A francia haditengeré­szet egyik tengeralattjárója részére mikrofonnal ellátott hangeső érkezett Angliából. A vámtiszt sehogy sem tudta, hova, melyik osztályba sorozza ezt az ismeretlen valamit. Végre megoldotta a kérdést. Az árubevallás rovatába bejegyezte: „Értéktelen fémfoglalattal ellátott, billentyűk nélküli hangszer.“ És igy vámolta el. ÉLELMISZERÁRAK — Egry József. (A Tamás Galéria ötvenedik kiállí­tása.) Ötvenedik kiállítása nyilik meg ma a Tamás­ Ga­lériának és az az öt esztendő, melyet e félszáz kiállítás jelent, kiemelkedő fejezete a mai magyar képzőművészet történetének. Olyan időkben, amelyekben a fiatal, haladó képzőművészetünknek még sehol sem nyíltak meg a hi­vatalos, vagy akár félhivatalos művészetpártolás kapui, ez a kezdetben oly szerénykörű, de ma már általánosan is­mert és értékelt kiállítási csarnok volt az egyetlen, mely kaput zárt, helyet és napvilágot adott azoknak a képző­művészeinknek, akik ma ott haladnak az élen: Egry Jó­zsefnek, Kádár Bélának, Kmetty Jánosnak, Derkovits Gyu­lának, Mészáros Lászlónak, Vilt Tibornak, hogy csak azo­kat említsük, akiknek elindulása és beérkezése szervesen összefügg a Tamás-Galéria öt évével. Nem véletlen, hogy megnyitóját, majd huszonötödik és most ötvenedik kiállí­tását Egry József művészetének szentelte a Tamás-Galé­ria, annak a művésznek, aki nemcsak irányában, értékei­ben, hanem szellemében is mindannak kiteljesedése, amit egy mai festő meggyőződésben, tehetségben és magyarság­ban adhat. Egry József ma gyönyörű delelőjére jutott el művészetének. Eszközeiben, kifejezésében ma is szűk­szavú, csak olyanokhoz szól, akik kevésből is sokat érte­nek, sőt akik éppen a legkevesebből értik meg a­ legtöbbet. A mai Egry azonban mégis egészen más, mint a tegnapi: zord aszkézise felengedett, befelé vetített látása a termé­szet és ember csodái felé irányul és ha, még néhány évvel ezelőtt is, csak földöntúli fénycsodákat látott és érzett a Balaton tükrözésében, ma már a természet lényege is ke­­resztülszűrődhetik érzékeny művészlelkén. Nem igaz, hog­y­ valaha is az úgynevezett luministák közé tartozott volna, akik a fényt önmagáért, az önmaga játékosságáért festik. Nála a fény mindig annak a belső élménynek külső kifeje­zése, amellyel egyedül mondhatja ki a természet ember­felettiségét. Ha nem így volna, akkor egyéb képei nem éreztetnék ugyanazt a lelket, amelyet fényjátékos festmé­nyein érzünk. Egry József azokkal a műveivel, amelyeket ezen az új kiállításán látunk és különösen a Balatoni fényjelenés, Zöbdi hegyoldal, Balatonpartról, Fü­rdözők, Teli részlet, Munkás című alkotásaival művészetének arra a fokára emelkedett, amelynek sem rendkivüliségét, sem gyökeres magyarságát elvitatni ma már senkinek sem lehet. (f. j.) — Hősök kapuja Veszprémben. Veszprém város képviselőtestülete elhatározta, hogy a hősi emlékmű fel­állítására rendelkezésre álló 22.000 pengő összegből — amely nagyobbszabású emlékmű felállítására amúgy is ke­vés lenne, — szobor helyett „Hősök kapuját“ építtet. A hősök kapuját a várfeljárónak azon a helyén építik, ahol valamikor az ősi vár kapuja állott. Ezzel nemcsak a világháborúban, hanem a történelem folyamán Veszprém vára védelmében elesett más hősöknek is emléket állí­tanak. — Előadás a Budai Klubban. Február 14-én este 8 óra­kor dr. Supka Géza, a Nemzeti Múzeum­­igazgatósra a Budai Klubban (Pálffy-tér 5.) ,,A romantikus Habsburgok" címmel előadást tart. " Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetege" valamint azok, akik húgysavas sók túlszapor­dásában és köszvényben szenvednek, a természe­tes „Ferenc József” keserűvíz állandó használata mellett állapotuk enyhülését érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfi a hosszú megfigye­lés alapján megállapította, hogy a Ferenc József víz biztos és rendkívül kellemesen ható has­hajtó s ezért prostatabetegségeknél is ajánlják. A Ferentc József keserűvíz gyógyszertáraikban, drogériákban és fűszerüzletek­ben­ kapható. _ Felsál 120—220, leveshús 80 —200, borszcomb 200—260, vésés 120—180, juh hátulja 100—160, eleje 60—140, bá­rány eleje 16—160, hátulja 140—220, sertéskaraj 150— 210, comb 132—156, oldalas 120—150, zsirszalonna 120— 140, háj 136—152, zsir 140— 156, csirke ttb. 120—250, lud és ruca 200—1000, tisztított csirke kg. 150—240, lúd és ru­ca 130—170, teatojás drb. 9 —10, főző és apró 7—8, élő ponty 100—200, jegelt 80— 120, tej lit 32, tejfel 80—160 teavaj 240—280, tehéntúró 20 —80, fehér kenyér 46—56, fél­barna 32—44, barna 24—33, bab 16—48, borsó 44—72, len­cse 36—72, fokhagyma 30— 70, vöröshagyma 10—14, fe­jeskáposzta 5—10, kelkáposz­ta 8—18, karfiol 40—90, ró­zsaburgonya 10—18, Ella 8— 10, tisztított paraj 70—140, savanyúkáposzta 20—28, ve­gyes zöldség 16—20, alma 36 —240, körte 100—300, na­rancs 46-7-100, mandarin 68— 120, geszten­ye­­ 46-1170­ fillér.

Next