Pesti Hírlap, 1933. augusztus (55. évfolyam, 172-197. szám)
1933-08-31 / 197. szám
1933. augusztus 31., csütörtök, PESTI HÍRLAP A tányérozó kutya. Irta: G. T. Earnest. A szép Signora Lambra autója a dómtér sarkán hirtelen megállt. Egy vak koldus feküdt az úttesten eszméletlenül. Mellette állt a kutyája, lompos bundájú, csúnya kis sárga kutya és kétségbeesetten vonított. Az emberek megálltak és meghatottan nézték a képet. Signora Lambra is kiszállt az autóból. Éppen most érkezett oda a mentőkocsi. A mentőorvos első pillantásra megállapította, hogy a szerencsétlen meghalt. Szívszélhüdés érte. Már ott volt a hullaszállító kocsi is. A kis kutya minden áron gazdája mellett akart maradni, de a rendőr elkergette. Erre a kis állat leült a járda szélére, a kis fatányérja mellé, amelyet a szájában tartva szokott gazdája számára tányérozni és keservesen vonított. Signora Lambra megszólította a rendőrt: — Mit gondol, elvihetem magammal ezt a szegény kis kutyát? . A rendőr csodálkozva nézett előbb a bozontos állatra, azután az elegáns asszonyra és vállat vonva jegyezte meg: — A kutyához semmi közöm . . . Most a szép asszony a kutyával kezdett tárgyalni. A kis állat előbb gyanakodva nézett rá, azután elfogadta kezéből a darabka csokoládét és hűséges, sárga kutyaszemével figyelmesen vizsgálta az arcát. A tömeget a jelenet nagyon mulattatta. Az asszonyt feszélyezte a nagy nyilvánosság. Az autóba beülve hívta a kutyát és egy darab csokoládét mutatott neki. A kutya szájába vette a fatányérkát, egyetlen örökségét és beugrott Signora Lambra mellé az autóba. Amikor másnap a férjével reggelinél ült a szép aszszony és igyekezett rábírni, hogy a koldus kutyáját a háznál megtűrje, Lambra dühösen tiltakozott: — Most, hogy rosszul megy az üzlet, nem tarthatunk ilyen ronda kis kutyát. Mindenki azt mondaná: „Látszik, hogy Lambra tönkrement, már fajkutyára se telik“. De éppen akkor szólalt meg a telefon, Lambrának el kellett sietnie s a kutya sorsa függőben maradt. Miközben ez a kutyavita játszódott le Lambra házánál, a fiatal Mássá Francesco, a milliomos textilgyáros egyetlen fia, a nyakkendői felett tartott szemlét. A szép Lambra asszonyhoz készült korai látogatásra. Ilyenkor beszélgethettek csak zavartalanul, mikor a férj már nem volt otthon. A fiú atyja, az öreg Commendatore Mássá, a gyárába indult s előmenőben benézett fia szobájába. Látta a tükör előtt kirakott negyven nyakkendőt. — Ejnye, de szépíti magát a fiú . . .! — jegyezte meg az öreg úr szokott kedélyes hangján, — bizonyára valami nőcske van a háttérben. Francesco, aki atyjával nagyon jó, pajtási viszonyban volt, nevetve felelt: — Az állatkerti elefánthoz megyek látogatóba. Az öreg úr mosolygott, majd kedélyesen hátbavágta a fiút s igy szólt: — Fiú, jegyezd meg magadnak, hogy az ilyen zöldfülű kölyköt, amilyen te vagy, a nők csak kihasználnak. Nem veszik komolyan, csak bolondítják. Rólad tudják, hogy „az apád fia“ vagy s így egy szép napon jó üzlet lehet veled jóban lenni. Francesco elkomolyodott. Érezte, hogy atyja előtt nem titok, hogy a szép Lambráné körül legyeskedik. De ez az asszony igazán nem vette sohasem komolyan az udvarlását. Annál kevésbbé lehet ott szó olyasmiről, amit az atyja sejtetett . . . Igaz ugyan, hogy Commendatore Mássá vagyoni helyzetéről az utóbbi időben sok mindent beszélnek, de a feleséget ez nem érintheti . . . Amikor Francesco Mássá házába érkezett, a szép asszony még hntve volt férje elleni keserűséggel. Nagyon bántotta a kis kutya miatti kirohanása és idegessé tette a rossz üzletek emlegetése egy ilyen jelentéktelen szeszéllyel kapcsolatban. Lélektanilag érthető, hogy Francesco ideális ábrándozása ilyen körülmények közt nála kedvezőbb talajra talált. A fiú nem sejtette, hogy mi okozhatta a változást, de boldogan csókolt kezet az asszonynak és szenvedélyes vallomás közben megölelte és megcsókolta. Az asszony nem sértődött meg, csak így szólt: — Látja, Francesco, hogy maga veszélyt jelent számomra. Az örvény szélén járok . . . Menjen most haza . . . Azt sem tudom, hogy maga képes volna-e értem nagyobb áldozatra. Ezzel a szép asszony Francescot kituszkolta a szobából. Amikor Francesco az előszobába ért, a szobaleány nem volt ott. A fiú arca lángban égett. Izgatottságában a fogason levő különféle holmi közt alig találta meg a kalapját és a felöltőjét. Miközben a fogason kutatott, az előszoba túlsó sarkából, a fürdőszoba felől valami zaj ütötte meg a fülét, összerezzent. Talán a ház ura . . .? Amit a fürdőszoba nyitott ajtajában látott, azt soha sem fogja elfelejteni. Egy kis, sárga bozontos kutya jöt ki a fürdőszobából. Két hátsó lábán feléje lépegetve ,szolgált, és a szájában egy kis fatányért tartott elébe. Francesco elhalványult . . . Nem . . . Bizonyára a fantáziája csapong csupán . . . Pedig a szép aszony titokzatos szavainak értelmét ez a tányérozó kis kutya magyarázza meg . . . Hiába akarja a saját logikáját megcáfolni . . . Világosan azt mondta, hogy „Azt sem tudom, hogy maga képes volna-e értem nagyobb áldozatra“. Az ideális lelkű fiú mélyen megszégyenítve érezte magát . . . Andor fogta el. Elővette a pénztárcáját, kivett egy ezer lírás bankjegyet és odatette a kutya tányérjára, mire a kis kutya azonnal négy lábra állt le és halkan ugatott . . . Francesco nem sejthette, hogy a kis állat arra volt idomítva, hogy ha valaki pénzt tett a tányérkára, halk ugatással figyelmeztesse vak gazdáját, míg mások el nem lopják a pénzt . . . Elkeseredve rohant el . . . Mássa házába többé nem tette be a lábát s ha előtte nőkről beszéltek, gúnyos keserűséggel mosolygott. Signora Lambra mr"''nettem látta, hogy a kutyája ezer lírát hoz neki a tán ' úján ... A pénz eredete számára örök rejtély maradt, éppúgy, mint Francesco búcsú nélküli távolmaradása. közgazdaság. A fővárosi közélelmezés anarchiája. A fenti címen megjelent közleményünkre több hozzászólást kaptunk, amelyek közül alább helyet adunk dr. Reich Milton Oszkárné úriasszony megjegyzéseinek: „Teljes mértékben igazuk van — írja hozzánk intézett soraiban —, hogy a jelenlegi piaci állapotok tarthatatlanok. Én mint várbeli lakó a krisztinavárosi vagy a Széna-téri piacon szerzem be szükségleteimet. Előre rettegek, ha az úgynevezett „hetipiac-napra“ virradok, mert hétről-hétre tűrhetetlenebb a háziasszonyok helyzete. Eddig valahogyan be tudtuk szerezni szükségleteinket a vidéki kistermelőktől jutányosabb árakon. Most, ha egy vidéki kistermelő két nagyobb kosár áruval megjelenik a csarnokban, az ottani alkalmazottak megrohanják és a központi vásártelepre küldik. Természetes, hogy ezeknek a kistermelőknek, amint a mai cikkükben mondják, nem érdemes idejüket erre pazarolni, egyszerűen hazautaznak és nekünk, szerencsétlen vevőknek, az állandó piaci árusok uzsoraárait kell megfizetni. Sokat jártam külföldön, megfigyeltem Svájc, Francia-, Olasz- és Németországban a többi között a piaci állapotokat is. Majdnem mindenütt vannak a csarnokok mellett nyílt piacok délelőtt 11-ig, 12 órára tiszta a piac helye, senki sem sejti, hogy a reggeli órákban milyen élénk piac volt azon a helyen. A főváros ne tekintse városunkat ékszerdoboznak, hanem vegye tekintetbe, hogy hány szegény ember kénytelen lemondani a zöldség- és gyümölcsfélékről az előbb említett okok miatt. Mielőtt a krisztinavárosi csarnokot megépítették, a termelők ezrei jöttek áruikkal és mi kitűnő, friss árukat vettünk olcsón. Belátom, hogy csúnya látvány volt a sok rongyos bódé a templom körül, de azok feleslegesek voltak, mert mi nem az állandó árusoknál vásároltunk, hanem a kistermelőtől, aki 11 órára úgyis elment. Érdemes volna megtudni, a főváros mennyit fizet rá az új csarnokra, tekintettel arra, hogy a fülkék 90 százaléka üres. A napokban beszéltem egy krisztinavárosi csarnokbeli állandó árussal. Kijelentette, hogy ők fizetik a nagy adókat, fülkebért stb., nekik kell nagyobb forgalmat csinálni. Naiv kijelentés. A háziasszony, ha uzsoraárakat kénytelen fizetni, nem pazarolja az idejét a csarnokba járással, hanem a közelébe eső zöldségesboltban vásárol. Mint várbeli lakó kérdezem, miért szüntették be az azelőtt oly híres szombati hetipiacokat? Sokszáz úri idős nyugdíjas kénytelen az itteni 3—4 zöldségesboltban két-, sőt többszörös napi árért vásárolni, mert nem járhatja meg a hegyet, sok lépcsőt tele kosarakkal, inkább lemondanak szegények a legelemibbről, egy kis főzelék és gyümölcsről. Az utóbbiakat nem saját érdekemben írtam, tekintettel, hogy az áram az V. fizetési rangosztályhoz tartozik, nehezen bár, de valahogyan meg tudom fizetni az uzsoraárakat, de meg vagyok róla győződve, ha a Pesti Hírlap tisztelt munkatársai meggyőződnének, mennyire igazam van, úgy becses lapjukban külön rovatot nyitnának, míg ezeken az állapotokon a főváros nem változtatna. Eddig az úriasszony levele, mely megerősíti a mi megállapításainkat. De a tarthatatlan közélelmezési állapotoknak megvan az ellenhatása sok vonatkozásban. Az egyikről alább számolunk be. Kombinált repülő-vasúti 60 napos menet- IUL_ térti jegyek a OUG9jj3SSá* vYIGN vonalon. Az egyik út repülőgépen, a másik gyorsvonaton 111. o. 52.— P II. o. 62.— P Kívánatra a repülőjegyhez utalványt adunk, melyet Wienben ráfizetés nélkül vasút, autóbusz vagy hajójegyre cserélhet be Jegyek és felvilágosításHALER* Váci u. 1. és a Menetjegyirodákban Kályha és tűzhely automata és kétaknás mélyen leszállított árban. Javítások, kétaknás rendszerrt átalakítva, igen olcsó árban vállal ■at, tJL-m B VI. ker. Teréz-körut 22. szám. LUStLiSaZ LdjUa Telefon: 103—477MU Rendkivü! kedvező alkalom! Hűvösvölgy legszebb fekvésű villája, Hűvösvölgy gyöngye, gyönyörű szép, nagy árnyas parkban, legszebb kirándulóhely, rendkívül alkalmas cafee-restaurantnak, cukrászdának és bridzsszalonnak, már most a jövő évre e célra igen jutányosan kiadó, esetleg eladó. Mindennap megtekinthető. Bővebbet: Telefon: 40—8—35 alatt. 15 A fővárosból kirekesztett gazdák Irákospalotán csinálnak piacot. A Budapestkörnyéki Gazdakörök Szövetsége elment Rákospalota vezetőségéhez, hogy új piac megszervezéséről tárgyaljanak, ahol a gazda közvetlenül érintkezhet a fogyasztóval. A megegyezés sikerült és most a gazdaszervezetek a főváros területén kívül ugyan, de nem nagyobb távolságra, mint a fővárosi nagy vásártelep, kocsikon árusítanak közvetlenül, a nagyobb tételeket haza is szállítják a fogyasztóhoz. Áraik, miután a nagy vásárdíjakat nem fizetik, 30—40 százalékkal kisebbek, mint a fővárosi nagytelep árai és még sokkal kisebbek, mint a fogyasztóárak kicsinyben. Vájjon erre sem ébrednek fel a közélelmezés intézői? Mondanunk sem kell, hogy a gazdáknak a főváros területén kívül való piaci elhelyezkedése nagyon helyes cselekedet, de mégsem oldja meg az egész főváros számára és a gazdatársadalom javára a közélelmezés kérdését abban az irányban, hogy a lakosság jó és olcsó áruhoz jusson, a termelő tisztességes árat kapjon. A Rákospalotával szomszédos fővárosi területek nyilván be fognak kapcsolódni a rákospalotai forgalomba, talán most akkor is, ha a főváros rendezi és életképessé teszi a piacot, de nem lehet lemondani arról a követelésről, hogy a termelőnek el kell jutni a fővárosba a maga termékével és el kell jutni a fogyasztónak is könnyűszerrel, kevés költséggel a maga élelmi szükségletéhez. Mert ebben a súlyos gazdasági válságban csak azt az egyet tudnánk adni a vergődő lakosságnak, hogy olcsón éljen, ha megtennénk minden telhetőt. A Magyar Sütőiparos Szervezetek Országos Központja szeptember 3-án Debrecenben és szeptemiber 8-án Makón tart országos sütőipari nagygyűlést A gyűléseket az országos központ nevében Löbebach Benedek (Makó) országos elnök, Lauer Miklós (Újpest) ügyvezető elnök, Galamb Ferenc (Debrecen) társelnök és Gracza János (Budapest) titkár készítik elő. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek R.-T. 1932. évi mérlege az értékcsökkenési tartalékalapnak 284.916.90 P összegű dotálása után, 3.415.762.41 P veszteséggel zárult. Az igazgatóság javasolni fogja a veszteségnek a tőketartalékból való leírását A mezőgazdasági beruházások majdnem teljes hiányának kihatását igyekszik a társaság új piacok megszerzésével ellensúlyozni; ennek, valamint a rezsileépítési rendszabályoknak hatása a folyó évben már érezhető lesz.# Országos vásárok. Szeptember 1-től szeptember 9-ig országos vásárokat a következő helyeken tartanak: Szeptember 1: Aszód, Badacsonytomaj, Búj, Celldömölk, Csurgó, Gyöngyös (havi), Grula, Igas, Kémes, Köröstarcsa, Mike, Nádasd, Villány, Zalaszentgrót. 2.: Barcs, Gyula, Köröstarcsa, Szentlőrinc. 3.: Csépa, Fülöpszállás, Gyula. 4.: Akasztó, Balassagyarmat, Balatonlelle, Bugyi, Dédes, Dunapentele, Eger, Enying, Felsőireg, Győr, Hercegszántó, Jászapáti, Kálmáncsa, Kapuvár, Kőszeg, Marcali, Mór Németboly, Nyíregyháza, Pécs, Perkáta, Rétság, Sárvár, Sátoraljaújhely, Sopron, Szepetk, Szikszó, Szirák, Szolnok, Tiszatarján, Tompa, Tüskevár, Zalaapáti. 5.: Beled, Diósjenő, Hőgyész, Nagyfüged, Nagyhortobágy, Nagykanizsa, Simontornya, Szamosszeg, Szentgál, Szombathely, Szirák, Vízvár. 6.: Bánréve, Bükk, Görgeteg, Járosháza (havi), Kaba, Kaposvár, Kiskomárom (havi), Kutas, Miskolc (havi), Nagylengyel, Nyirmada, Simontornya, Tiszakarád, Újmalomsok. 7.: Csaroda, Encs, Etyek, Ibrány, Jank, Magyarmecske, Ónod, Pápateszár, Putnok (havi), Tiszafüred (havi). 9.: Apátfalva, Cegléd, Cibakháza, Felsősegesd, Gyulakeszi, Nagycsákány, Szőlősgyörök, Und, ’ Vásárosmiske. Szept. 1-én megnyílik “.“.T."'“.?. PASARÉTI-PENZIÓ AVAA Telefon : COS—27. 7185 Értékpiac. A nyári szombati üzletnapok hónapjaiban többször hangoztattuk, hogy a hivatalos órák e rendszerét a hétvégi napok tekintetében rendszeresíteni kellene az egész évre, annyival is inkább, mivel Bécsben szintén tizenkettőkor zárul az értékpiac, nálunk pedig a vasárnapi irodaszünetnek szombat délutáni két órakor való kezdetét tervezik. Legutóbb említettük, hogy az utolsó percben az érdekeltség szintén megmozdult és felirattal fordult a tanácshoz, amely legközelebb dönt ez ügyben, úgyhogy már szeptember másodikén is 11—12 óra között fog lebonyolódni a forgalom. Megjegyezzük, hogy hétköznap is hatvan perc alatt lehetne elintézni az adás-vételeket, sőt ha nagyon igyekeznek, tíz perc alatt. A dollár árfolyamát két ponttal emelte a Bank. Szerdán a részvénypiacon változatlan árfolyamok mellett tartott az irányzat. A forgalom csekély. A fix értékekben sem volt árváltozás. Az arany jegyzése javult. Részvényárfolyamok (zárjelben zárlat): Nemzeti Bank 143—142 (141.5), Bauxit — (28.5), Magnezit — (82.5) , Aszfalt 10 (10), Kőszén 332—334 (333.5), Salgó 24.9— 25 (24.9), Urikányi 37.2—36.6 (36.75), Fegyver — (66.5) , Ganz 12.5 (12.4), Rima 24.25—23.7 (23.8), Ofa — (6), Nasici 81.5 (81), Déli 10.4 (10.4), Tröszt 96.6— 96 (96.5), Délcukor 68—68.5 (68), Magyar Cukor 94.75 —94.25 (94.6), Georgia 15 (15), Izzó 304—307 (305.5), Gschwindt 102.25—103.25 (102.75), Goldberger 39 (38.5) , Műtrágya — (9.2), Telefon — (7.6) pengő. Pénztárjegy. 1916. évi 0.20 (0.20—0.21) fillér. 1933. évi 100 (100—101) százalék. Hadikölcsön. 6 százalékos: I—V. 0.40 (0.40—0.41), VI—VII. 0.33 (0.33—0.34) fillér száz koronánként. Fővárosi kölcsön. 1914. évi 38.8 (38.8—38.9), 1927. évi 35.75—36 (35.87—36) százalék. Szinarany kilója 5105 pengő. Valuta- és (zárjelben) deviza 64.85). Lei 3.42—3.46 (3.41— zárlat. Angol font 18.45—18.85 3.43), Leva 4.00—4.26 (4.1175 (18.46—18.60) Belga 79.16--------4.1425), Líra 29.90—30.20 79 74 (79.26—79.74), Cseh 16.95 (30.00—30.18), Márka 135.70— —17.07 (16.95—17.05), Dán 136.60 (135.80—136.60), Nor 82.10— 83.30 (82.30—83.30), vé . 92.60—93.60 (92.80—93.60) Dinár 7.80—8.30 (7.80—7.90). Svájci frank 110.70—111.40 Dollár 400 00-10 09 (404 1 UOBO—111.40). Svéd 95.00— —41. 00). Francia fr. 22 30— 8.00 (95.20—96.00), Schilling 22.50 (22.33—22 47). Holland 77 50—80 50 (—.—). Kanadai 232 30 033.70 (232.50- 233.70). dollár 375.00—395.00 (—.—•) Zloty 64.35—64.85 (64.45— pengő.