Pesti Hírlap, 1933. augusztus (55. évfolyam, 172-197. szám)

1933-08-05 / 176. szám

10 PESTI HÍRLAP 1933. augusztus 5., szombat. — Maróczy Géza holtversenyben második lett a scheweningeni nemzetközi sakkversenyen. Schcve­­ningenből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: A Hol­land Sukk-Szövetség jubiláris. nemzetközi jellegű sakkversenyét érdekes játszmákkal fejezték be. Egyik részről Maróczy Géza, a magyar nagymester, kitűnő játékkal győzött szinte percek alatt a holland Landau ellen, másik részről a cseh Flohr szívós harcot foly­tatott az elsőségért egy másik hollandus. Felderhoff eUen. Teljes nyolc órán át folyt a Flohr—Felderhoff ­­mérközés. Közben Flohr szünetet kért s a végén is csak a 86. húzásra tudott eldöntetlen eredményt ki­csikarni holland ellenfelétől. A lejátszott huszon­nyolc játszma közül csak hat játszma lett eldöntet­len. A hollandok jól tartották magukat, bár külföldi vendégeikkel szemben győzelmet elérni nem tudtak. A végső eredmény szerint Flohr győzött, mig a má­sodik díjon Maróczy Géza és a német Bogoliubov osztozkodtak, a többi helyeket Felderhoff, van Hoorn. Landau. Hemming. Midder — sorrendben hollandok foglalták el. A verseny zárónapján Hága város pol­gármestere. aki maga is szenvedélves sakkozó, má­sodszor is vendégül -látta a scheve.nimreni nemzet­közi verseny résztvevőit, este pedig a Holland Sakk- Szövetség fennállásának hatvanadik évfordulója al­kalmából az egyik schoveningeni szállóban dísz­vacsora volt. A hollandok ez alkalommal különösen Maróczy Gézát ünnepelték, aki már ismételten fel­kereste a holland sakkozók táborát. Maróczy Géza nem is búcsúzott el a hollandoktól, hanem Gronin­­-genbe utazott s résztvesz az északhollandiai sakk­­versenven. ; — A leszállított villamos viteldij. A viiágtáborozás alkalmából hozzánk ellátogatott skótok gyorsan nép­szerűek lettek. A túlzott takarékosságuk miatt róluk elterjedt csipkelődő kis tréfákon ők maguk is jól mu­latnak, sőt a történetkéket ők ts megtoldják néhánnyal. He — úgy látszik — a skót viccek nemcsak nálunk terjedtek el, megtaláljuk azokat a francia, angol lapok­ban is. A következőt is egyik angol lap közölte: Az angol kereskedő üzleti ügyekben Skóciába utazott. Meg­érkezve Aberdeenbe, izgatottan tárgyaló csoportokat látott. Nem tudta mire vélni a nyugtalanságot, meg­kérdezte az egyik járókelőt, hogy mi történt? — Nagyon kellemetlen eset, — válaszolta. — Le­szállították a villamosvasút viteldiját. — És ezért haragszanak annyira? — csodálkozott -az angol. — Természetesen. — No de miért? — Nagyon egyszerű. Aki eddig villamoson nem utazott, az megtakarított két pennyt, mert annyi volt a viteldij. Ez évenlcint elég csinos summa volt. De most villanyoson jár, sokkal kevesebbet takaríthat meg. — A kántnortanitók sérelme. Amióta az állami, köz­ségi tanítók és felekezeti kántortanitók fizetéséről szóló miniszteri rendelet megjelent, a kántortanitók közül sokan fordulnak hozzánk panasszal. Sérelmezik, hogy a rendelet következtében tanítói fizetésükből levonják a kántori teendők után járó jövedelmet s ennek követ­keztében fizetésük éppen annyi, mint a tanítóé, aki azonban a tanításon kívül semmiféle más munkát nem végez. Nagy igazságtalanságnak tartják azt is, hogy az értékegység számításánál az állam egy mázsa búzát huszonegy pengőbe számit ugyanakkor, amikor a vagyon­­váltság búzát csak tizenkét pengőre értékeli. Igv aztán például a tanító a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatá­ban havi 204 pengőt kap. Ugyanennyi a kántortanitú fizetése is, ő azonban már csak 125 1’. 25 fillért kap kézhez. Ugyanis a neki járó 45 egység szorozva a mázsánkint huszonegy pengővel értékelt gabona-árral, összesen 945 pengő egy évre, teliát 78 1*. 75 fillér egy hónapra. Ezt levonják a fizetésből és Így marad a har­minc éve szolgáló felekezeti kántortanitónak havi fize­tésül 125 pengő 25 fillér. Pedig a kántortanltó hivatása a tanításon kivid a dalárda megszervezése, betanítása; ismeretterjesztő előadások tartása, a kultúra fejlesztése stb. Mind olyan feladatok, amelyek velük szemben a méltányosabb elbánást nagyon is indokolttá tennék. — A brüimi robbanás. Brünnből jelentik: Az Európa-szállő romjainak eltakarításán még mindig dolgoznak. Pénteken ismét több csontdarabot és em­beri testrészt találtak a romok között. Ituhafoszlá­­hyokat és különböző használati cikkeket is találtak amelyeket az áldozatok hozzátartozói előtt közszem­lére tettek ki. Kazimir Kula lengyel cserkészrepülő pénteken délután motornélküli repülőgépével kényszerleszállást végzett a Halier-téren. A gép és pilótája sértetlenül értek földet; a szokatlan látványosságnak rengeteg nézője akadt. A lengyel repülő kényszerleszállást végzett a Halier-téren. A magyar légjáró Csepelen simán leszállt. (Felvételeink a Képes Pesti Hirlapban.J \ zás lengyel táborában a repülőosztag helyettes pa­rancsnoka, Kasimir Kula 23 éves varsói műegyetemi hallgató, tartalékos tiszt, aki a gödöllői táborból in­dult el egy kis vitorlás repülésre. Délelőtt tiz órakor beakasztotta gépét egy motoros repülőgépbe, amely hatszáz méter magasságig emelkedett és ott eleresz­tette. Mátyásföld felé szállt, ahol ezerkétszáz méterre emelkedett, azután Budapest felé fordult. A gép közben nyolcszáz métert süllyedt és meg­­felelő széljárás híján három órai repülés után kény-; télén volt kényszerleszállást végezni, ami a Haller-; téren olyan simán sikerült, hogy a gépen még kar­colás sem esett. A lengyel légjáró gépkocsin ment vissza a gödöllői táborba, ahova elszállították a re­pülőgépet is. Ugyancsak pénteken délután a csepeli rendőr­­kapitányság jelentette a főkapitányságnak, hogy az ottani Weiss Manfréd-repülőtéren Rotter Lajos 33 éves gépészmérnök vitorlás motornélküli repülőgép­pel leszállt. Ezúttal nem kényszerleszállásról volt szó. Rotter Lajos ugyanis, aki a motornélküli repülő­géppel a gödöllői cserkésztáborban szállt föl, pro­gramszerűen vitorlázott Csepelig, ahol leszállt. Egy motoros repülőgép érkezett azután oda, hogy ugyan­csak, program szerint a sikerült repülés után a mér­nököt gépével a gödöllői táborba visszavigye. A vitorlázó repülőgépeknek ugyanis az a saját­sága, hogy, miután motorral nincsenek fölszerelve, elindulni is csak úgy tudnak, ha bizonyos magaság­ban a szelek szárnyára bocsátják, s megfelelő szél­viszonyok között hosszabb ideig vitorlázhatnak. A pilóta tehát nem rendelkezik a géppel. Rotter Lajosnak az volt a feladata s a kitűzött célja, hogy Csepel repülőterén leszálljon s visszafelé is csak ugv indulhatott, ha egy motoros repülőgép felviszi a magasba s ott elbocsátja. Pénteken délután egynegyedkét órakor egy re­pülőgép siklott a Népliget irányából a főváros felé. A járókelők csoportosulva figyelték a gépet és csak­hamar észrevették, hogy annak nincs kereke. A HaJIer-téren nágy tömeg figyelte az érdekes gépma­darat, amelyről kiderült, hogy motornékűli repülő­gép. A gép siklórepüléssel jsQzeiedett a tér felé és néhány pere múlva simán lesiklott a pázsiton. Egy fiatal pilóta kilépett a repülőgépből és igazolta ma>­­gát. Csakhamar cserkészek érkeztek oda és a légügyi hivatal egyik tisztviselője is ott termett. Kiderült, hogy a légjáró a cserkész világtáboro-Zdenek Knopp pallér és Zwieselbauer Irma, akiknek rob­banószerre! elkövetett öngyilkossága okozta állítólag s végzetes brünni szálíodarobbanást. Egy lengyel és egy magyar cserkészpilóta vitorlarepülése Budapest fölött. •zemere Árpád temetése. Baloida’en: a gyászmenet. Jobboldalon: Szemere édesanyja és rokonsága - menetben

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék