Pesti Hírlap, 1933. szeptember (55. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

Lélektan és gépkocsivezetési A közlekedési balesetek tanulmányozása. Párizs, augusztus. (A Pesti Hírlap tudósítójá­tól.) A világvárosok lapjaiban a legszomorúbb ál­landó rovat a „Közlekedési balesetek“. Amióta a gépkocsi használata annyira általános lett, a közle­kedési balesetek következtében szerencsétlenül jártak száma néhol megdöbbentő arányokra szökött. Mi az oka a sok szerencsétlenségnek? A veze­tők gondatlansága? A közönség felületessége, köny­­nyelműsége? Az ellenőrzés, felügyelet elégtelensége? Az utak tökéletlensége? Vagy talán a gépekben van a hiba? Nagyon nehéz kérdés ez. Nagy fontosságú tehát az a tanácskozás, ame­lyet nagy körültekintéssel és mindenre kiterjedő fi­gyelemmel készítenek most elő Párizsban és amely­nek céja: a közlekedési balesetek számának csök­kentése és az utak közbiztonságának növelése. Ez év októberében Párizsban a „Salon de VAuto­mobile" nagy gépkocsi kiállítást rendez és ugyan­ekkor tartják meg az értekezletet is, amely az első ilyen tanácskozás a maga nemében. Érdekes, hogy a kongresszus eszméjét d’Arson­­van, a „­ Ins­ti­tut General de Psychologie“ jeles orvos­tanára vetette fel. Az ő munkája az értekezlet munka­­programja is. Bordás orvos, az intézet titkára érdekesen vá­zolta a szőnyegre kerülő kérdéseket. — Bár különösnek látszik, de tény, hogy a közlekedési baleseteknél nagyon fontos szerepe van a pszichológiai, a lélektani befolyásoknak. A bal­esetek háromnegyed része a vezetője hibájából ered. Így tehát természetes, hogy ha már oly behatóan tanulmányozzuk a gépek szerkezetét, legalább is fontosságot kell tulajdonítani az emberi gép beren­dezésének is, mert ebben is nagyon gyakoriak a fo­gyatékosságok, tökéletlenségek. De a közbiztonságra még több más ok és oko­zat befolyással bír es ezért, az értekezleten négy fő­osztály fogja tárgyalás alá venni az egyes kérdése­ket és az orvoslások módját A „Biztosítási csoport“ M. C. Maze elnöklete alatt a „Balesetek és a vitás kérdések“ címen na­gyobb tanulmányt terjeszt elő és vitat meg. Azokról az esetekről lesz szó, amikor a tulajdonosok — akik­nek rozoga régi, divatjamúlt gépeik vannak — szán­dékosan idéznek elő baleseteket, csakhogy könnyű szerrel juthasanak új gépekhez. Ugyancsak szóba kerülnek az­ az esetek, amikor a balesetet előidéző­nek nincs semmi vagyona és így kártérítésre nem kötelezhető. Az ilyen esetekben a kötelező biztosításo­kat fogják ajánlani. A második csoport Le Gavrian elnöklete alatt az országutak használhatóságát, a különböző jelzések használatát, a kocsik súlyát, teherviselőképességét, a közlekedési rendőrség szerepét beszéli meg és kü­lönböző javaslatokkal törekszik a fennálló helyzeten javítani. Dumanois tábornok elnöklete alatt a harmadik csoport a gépkocsik szerkezetével foglalkozik. Ki fogja mutatni, mennyire fontos, hogy a vezető telje­sen ismerje gépét. Ha gép és a vezető „teljesen össze­­barátkoztak", ha „teljesen kiismerték egymást“, ak­kor a vezető megérti az autó szerkezetének leghal­kabb panaszát. Egy­másnak fel sem tűnő jelenték­telen zörej, pattanás, a vezetőnek hangos figyelmez­tető jel és így a gyakorlott szakember nagyobb ve­szedelmeknek elejét veheti. A legfontosabb lesz a negyedik, a lélektani cso­port munkája, amelynek élén Tanon tanár áll. Ez a csoport nemcsak érdekes, de nagyon jelentős kérdé­seket bocsát tárgyalás alá és a javaslatok egész sere­gét dolgozta ki. Az egyes javaslatok közül felemlíten­­dők: „A közönség biztonságának lélektani feltételei"; „Az autóvezetés és az idegesség“; „Süket autóveze­tők“; „A vezetők és a látási zavarok“; „A vezetők or­vosi vizsgálata“; „Szigorú selejtezés", stb. Ezekkel a kérdésekkel nagyon behatóan foglal­kozott Gadlewsky orvos, a kongresszus főtitkára, aki fontos adatokat, megfigyeléseket terjeszt az értekez­let elé. Gadlewsky húszezernél több kérdőívet bocsátott ki és érdekes megállapításokat tett. Röviden ezekben foglalta össze észleleteit: — Vannak kezdő, de jó sofőrök és vannak régi, tökéletlen vezetők. A kezdők, de autók vezetésére al­kalmasak, kezdetben sok mulasztást követnek ugyan el, ámde tanulnak, okulnak, a gyakorlat kifejleszti képességüket, arravalóságukat. Másként áll a helyzet a vezetőkkel, akik valamely fogyatékosság következ­tében okai a baleseteknek, a szerencsétlenségeknek. Ezek, akármeddig ülnek is a kormánykerék mellett, nem fejlődnek, nem javulnak, mindig hasonló okok miatt lesznek előidézői a szerencsétlenségeknek, ösz­­szeütközéseknek. Ezek azok a sofőrök, akiknek meg­rögzött rossz szokásaik vannak, amelyeket a vezetés­nél mindig elkövetnek, vagy akik bizonyos szervi hi­bákban szenvednek. Egyiknek a látása, a másiknak a hallása, van olyan, akinek az idegrendszere olyan, amely alkalmatlanná teszi a vezetésre. Akárhánynak a természete olyan, amelynek következtében nem le­het reábízni emberi életet és gépet. Ilyen és ezekhez hasonló tanulmányok, javasla­tok kerülnek a kongresszus elé és valamennyi azt a célt szolgálja, hogy a közlekedési balesetek áldoza­tainak száma minél kevesebb legyen, a közönség élete a közutakon ne veszélyeztessék és mindenki megnyugvással bízhassa magát a gépkocsivezetőre. Hét havi börtönnel sújtottak egy kad­o­thus papot, mert „gyalázta a Hitler-uralmat11. Köln, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Stöcker Ágoston bochumi katolikus viká­riust hét havi börtönre és 9 havi várfogságra ítélték. A bíróság bűnösnek találta abban, hogy ismételten — a szószékről is — gyalázta a mai állami rendszert és élesen elítélte Hitler kancellár uralmát. i'toik hi a ti íLai' Steidle merénylője és társai olasz földön vannak. Az olasz hatóságok még nem döntöttek sorsukról. Bozen, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Hofer déltiroli körzetvezér és azok a fér­fiak, akik az innsbrucki fogházból megszöktették, szerdán este a Brenneren lévő olasz határállomásra érkeztek. Itt az olasz hatóságok hivatalos jegyző­könyvet vettek fel érkezésükről és közléseikről, majd valamennyiüket rendőrtisztviselők kíséreté­ben Brixenbe, illetve Bozenbe vitték. Hofer jobb térdén izomsebet szenvedett azoktól a golyóktól, amelyet osztrák csendőrök a gépkocsi után küldtek. E sebesülés miatt a Brenner-hágón való átmene­­külés nagyon nehéz volt és sok időveszteséggel járt. Hofert az út legnagyobb részén támogatni, sőt vinni kellett. Megszöktetői sértetlenek maradtak. Brixenből jelenti a Korrespondenz Herzog. A nyomozás megállapította, hogy Hofer két meg­szöktető­jével együtt csempészutak­on kelt át a Bren­ner-hágón s olasz területre érve jelentkezett a ható­ságoknál. Az olasz hatóságok utasították Hofert és két kisérőjét, hogy álljanak további intézkedésig a hatóságok rendelkezésére. Hofer gépkocsin Brixenbe ment, ahol szülei nyaralnak. Most Brixenben tartózkodik rendőri őrizet alatt. Két társa Bozenbe ment, ahol ugyan­csak a hatóságok rendelkezésére kell állniok. Azok a híresztelések, amelyek szerint mindhárman repü­lőgépen Nürnbergbe utaztak, az ottani nemzeti szo­cialista pártnapra, nem felelnek meg a valóságnak. Igen valószínűnek tartják, hogy az osztrák igaz­ságügyminisztérium kiadatási kérelemmel fordul az olasz hatóságokhoz, úgy hogy a római felsőbí­róság döntését kell megvárni a három szökevény ügyében. Hofert később olyan nagy láz gyengítette el, hogy kórházba vitték. Innsbruck, aug. 31. Hofer kerületi vezető szö­kése óta Tirolban százötven nemzeti szocialista ve­zért és alvezért tartóztattak le, azzal a megokolás­­sal, hogy szökésüktől kell tartani. Lapjelentés szerint Hofer szökésével kapcso­latosan csak Kufsteinben tizenhat nemzeti szo­cialistát tartóztattak le, közöttük Schick autóvállal­kozó könyvelőnőjét, aki triptiquet szerzett Kollin­­ger Frigyes kereskedő autója részére, amellyel Ho­fert a határra vitték. A gépkocsit Mühlfellaner Ká­roly huszonhatéves salzburgi illetőségű soffö­r ve­zette. Minthogy Kollinger, aki felsőausztriai illető­ségű, kedd óta nem volt szűkebb hazájában látható, azt hiszik, hogy a gépkocsival ő is Bozenbe me­nekült. Schick autógarázsát a hatóságok bezárták. Az államügyészség Hofer körzetvezető és kísérői ellen nyomozólevelet küldött a külföldi rendőrható­ságoknak. A kultuszminiszter kiosztotta a tudományos ösztöndíjakat. A vallás- és közoktatási, 1934. tanévre adományozott következők kapták: A bécsi Collegium Hunga­­ricumba az egész évre: ifj. dr. Bibó István (Szeged) jogböl­­csés­zeti, dr. Szabó József (Sze­ged) nemzetközi jogi, Schmidt Ádám (Budapest) közgazda­ságtani, Hartnagel Erzsébet okleveles középiskolai tanár (Budapest) német filológiai, d­r. Fjodorovits Jolán okleve­les középiskolai tanár (Buda­pest) latin filológiai, Papp János okleveles középiskolai tanár (szeged) görög filoló­giai, dr. Bartha László egye­temi gyakornok (Debrecen) növény - m­ikrokémiai, dr. Bogsch László egyetemi ta­nársegéd (Budapest) növény­tani, dr. Kulin László klini­kai tanársegéd (Debrecen) gyermekgyógyászati; a,z I. félévre: dr. Szilágyi János tanárjelölt (Debrecen) archológiai; a II. félévre: dr. Mészáros Gábor egyetemi ma­gántanár, tanársegéd (Szeged) dietetikai tanulmányokra. A berlini Collegium Hunga­­ricumba az egész évre: dr. Párducz Mihály oki. közép­iskolai tanár (Szeged) archeo­lógiai, Kövessy Ferenc oki. közgazda- és gépészmérnök (Budapest) közlekedéspoliti­kai, Allbauer Gyula tanárje­lölt (Pécs) német filológiai, dr. Kam­pis Antal egyetemi tanársegéd (Budapest) mű­vészettörténeti. dr.­örösi Pál Zoltán oki. középiskolai ta­nár (Debrecen) méhkórtani, dr. Csik Lajos asszisztens (Ti­hany) örökléstani, dr. Zemp­lén Béla egyetemi gyakornok Budapest.) biológiai, dr. Jáki Gyula egyetemi tanársegéd (Debrecen) sebészeti. Vargha György oki. gépészmérnök (Budapest) fém technológiai; az I. félévre: dr. Müller György egyetemi tanársegéd (Budapest) régészeti; a II. félévre: dr. Gömöri Pál egye­temi gyakornok (Budapest) biokémiai tanulmányokra. Franciaországi ösztöndíjat kapott egész évre, Strass­burgba. Hack Alfréd tanár­jelölt (Pécs) összzehasonlító irdalomtörténeti, Párizsban dr. Baráth Tibor (Budapest) történetkritikai, dr. Mendöl Tibor egyetemi tanársegéd (Debrecen) kartográfiai; az I. félévre: Papp Ágoston gépészmérnök, műegyetemi gyakornok (Budapest) tej- és húsipari tanulmányokra. a II. félévire: Vásárhelyi Dezső mérnök­, műegyetemi tanárse­géd (Budapest) vasbetonépit­­kezési tanulm­án­yok­ra. Angliai ösztöndíjat kapott az egész évre: Taxner Károly okleveles vegyészmérnök (Bu­da­pest) erjedéstani; az I. félévre dr. Farkas Pál refor­mátus segédlelkész (Debrecen) teológiai; a II. félévre dr. Schultz Ferenc igazságügy­­-minisztériumi titkár keresk­e­delni jogi tanulmányokra. Centi ösztöndíjat kapott egész évre: Bóta—Vajticzky János tanárjelölt (Budapest) stílus,történeti tanulmányokra A berlini Humboldt-alapít­­vány ösztöndíját kapta dr. Csúcs László egyetemi gya­kornok (Pécs) és Bánk­y Béla okleveles gépészmérnök (Bu­dapest). A Deutscher Akademische Austauschdienst által felaján­lott csereösztöndíjas helyeket kapta: dr. Szalay Sándor kö­zépiskolai tanár kémiai ta­nulmányokra Lipcsébe, Pröh­­le Károly ág. ev. teológus Tübingen­be, dr. Gömöri Pál orvos (Budapest) biokémiai tanulmányokra Berlinbe.­gyi miniszter által az 1933— tudományos ösztöndíjakat a A római Collegium Hunga­ricumba az egész évre: dr. Szörényi Andor római katho­­likus áldozópap (Budapest) Szentírás-tudományi, dr. Tem­pf­i István római katholikus áldozópap (Budapest) egyház­­jogi. Teller Frigyes római katholik­us áldozópap (Buda­pest) egyházzenei, dr. Balás Piri László (Budapest) mű­vészettörténeti, Szabó Vladi­mir (Budapest) festőm­űvésze­­ti, Mészáros László (Budapest) szobrászmű­vészeti, Machovits- Madarassy Valter (Budapest) s­zo­brászművészeti, Grandtr­ner Jenő (Budapest) iparmű­vészeti tanulmányokra, Patr­kó Pál szobrászművész ingye­nes ellátást, Temesv­áry Jó­zsef festőművész ingyenes műteremhas'­ínálatot kapott. A római Magyar Történeti Intézetbe az I. félévre: Dom­­by József ókori történeti, Bo­gy­ay Tamás művészettörténe­ti; a II. félévre: dr. Treml Lajos nemzeti múzeumi tiszt­viselő, egyetemi magántanár és Veit Pál bölcsészettanhall­­gató történelmi tanulmá­nyokra. A páviai Collegie Borromee-ba, Lengyel József (Budapest) római jogi tanulmányokra. Az olasz állam által fel­ajánlott 2000 lírás ösztöndi­­jakat kapta Zambra Siena tanárjelölt és Radó György joghalgató a perugiai egye­temen végzendő olasz nyelvi tanulmányokra. A lengyel állam által fel­ajánlott csereösztöndíjas he­lyet kapta dr. Komoróczy György a Lengyelország felé irányuló magyar borkivitel és Bozsák Miklós tanárjelölt a magyar-lengyel történelmi k­apcsol­a­tok kutatás­ára. A Finn állam által felaján­lott ösztöndíjat Kövesi Magda tanárjelölt kapta finn nyel­vészeti tanulmányokra. A Smith Jeremiás-alapít­­vány ösztöndíjait az egész évre kapta: dr. Einwachter József okleveles mérnök, mű­egyetemi adjunktus vízépítés­­tani, félévre: dr. Becker Jenő okleveles vegyészmérnök vita­mi­n vizsgál­a­t­i tanul­m­án­yokra. A Rockefeller - alapítvány­­orvostudományi ösztöndíját kapta: Beöthy Konrád egye­temi magántanár (Pécs) tör­vényszéki orvostani, dr. Ker­­pel Fron­ius Ödön egyetemi gyakornok (Budapest) gyer­mekgyógyászati tanulmá­nyokra. A Rockefeller - alapítvány társadalomtudományi ösztön­díját dr. Buday Kálmán b­an ku­­tktá­i*, köz­ga­z­d­a­s­á­g­t­u­do­­mányi tanulmányokra kapta. Belföldi kutatási ösztön­díjat kapott 800 pengő ösz­­szegben. Gulovic­s Andor gö­rög katholikus hittanhallga­­tó (Budapest) ókeresztény iro­dalomtörténeti. dr. Demján János ref. segédlelkész (Bu­dapest) Szentirás -tudományi, dr. Komin Ferenc (Budapest) összehasonlító jogi, dr. Bir­kád Géza (Pécs) nemzetközi jogi dr. Jenss Árpád (Buda­pest) büntetőjogi, Szánthó Emil egyetemi tanársegéd (Budapest) statisztikai, dr. Joó Tibor egyetemi könyvtári tisztviselő (Szeged) történeti filozófiai, dr. Ivánka Endre egyetemi magántanár (Buda­pest) ókori bölcsészeti. dr. Juhász Jenő polgári iskolai tanár (Budapest) nyelvtudo­mányi, dr. Szabó Richard ref. reálgimnáziumi tanár (Buda­pest) irodalmtörténet­i, dr. Raabstein Béla szemináriumi könyvtáros (Budapest) iroda­lomtörténeti, dr. Róna Éva egyetemi tanársegéd (Buda­pest) angol-magyar irodalmi, dr. Laziczius Gyula reálgim­náziumi tanár (Budapest) tör­téneti fonológiai, dr. Nagy Ferenc tanárjelölt (Budapest) vallástörténeti, dr. Szilágyi­ Lóránt múzeumi gyakornok (Budapest) történeti, dr. Hu­szár Lajos múzeumi szakdiji­­nok (Budapest) pénztörténeti, Nagy Zoltán gyakornok (Bu­dapest) művészettörténeti, vi­tte­, Baróthy Jenő (Budapest) csillagászati, Tóth Géza egye­temi tanársegéd, okleveles ve­gyészmérnök (Pécs) kémiai, dr. Vargha László asszisztens (Tihany) kémiai, dr. Kárpáti Zoltán (Budapest) növényföld­­­­ajzi, Balázsy János László főiskolai gyakornok (Buda­pest) nyirokérvizsgálati, Nosz­­ky Jenő okleveles középisko­lai tanár, tb. tanársegéd (Budapest) paleontológiai, dr. Erdélyi János (Budapest) ás­­ványkémiai, dr. Glaser Lajos tanársegéd (Budapest) közle­kedésföldrajzi. dr. Simon Bé­la okleveles középiskolai ta­nár (Budapest) földrengésvizs­gálati, dr. Mihalik Péter ad­junktus (Budapest) orvostudo­mányi, vitéz dr. Beznák Ala­dár egyetemi tanársegéd (Bu­dapest) orvostudományi, Ernst Jenő egyetemi tanársegéd, egyetemi magántanár (Buda­pest) orvostudományi, dr. Bla­­zsó Sándor klinikai gyakor­nok (Budapest) orvostudomá­nyi, Prokopecz László okleve­les mérnök műegyetemi ta­nársegéd (Budapest) geotech­­nikai. Diószeghy Dániel okle­veles vaskohómérnök, főisko­lai tanársegéd (Sopron) ké­miai. dr. Tóth Dénes (Buda­pest) zeneművészeti, 400 pengő összeggel. Papp György róm. kath. teológus (Budapest) egyházi közigaz­gatási jogi. dr. Somogyi Fe­renc mb. jogi kari könyvtáros (Pécs) jogtörténeti, dr. Szabó Mihály (Szeged) büntetőjogi, dr. Palzovics Iván egyetemi tanársegéd (Budapest) nem­zetközi jogi, Balogh Károly okleveles felsőkereskedelmi is­kolai tanár (Budapest) szo­ciálpolitikai, Berki Imre egye­temi gyakornok (Pécs) filozó­fiai. dr­. Ha­raszthy Gyula (Bu­d­a­pest) i­rod­alon­­történtekzi. Lakó György tanárjelölt (Bu­dapest) nyelvészeti, dr. Ba­­káts Istán okleveles középis­kolai tanár (Budapest) tele­püléstörténeti, dr. Beliczky János okleveles középiskolai tanár (Budapest) településtör­téneti, Ungár László oki. kö­zépiskolai taná­r (Pécs) pénz­­történeti, Barna Béla oki. kö­zépiskolai tanár, egyetemi gyakornok (Debrecen) mate­matikai, dr. Bruckner Győző old. vegyészmérnök, egyetemi tanársegéd (Szeged) szerves kémiai, Bognár Aurél oki. ve­gyészmérnök, műegyetemi gyakornok (Budapest) kémiai, dr. Kottász József reálgimná­­­ziumi tanár (Budapest) bioló­giai, Hajósy Ferenc okleve­les középiskolai tanár (Budar­pest) meteorológiai, dr. Kádár László egyetemi gyakornok (Budapest) gazdaságföldrajzi, dr. Szép Jenő egyetemi tanár­segéd (Debrecen) belgyógyá­szati. dr. Kuthy Sándor okle­veles vegyészmérnök, egyete­mi tanársegéd (Debrecen) kór­­tani. Kemény János okleveles gépészmérnök, műegyetemi tanársegéd (Budapest) elektro­technikai tanulmányokra. Építészeti külföldi utazásra 800 pengőt kapott Kiss Tibor okleveles építész, műegyetemi adjunktus (Budapest). Teológiai külföldi utazásra 400 pengőt kapott: dr. Rei­cher Róbert, okleveles közép­iskolai tanár, egyetemi ad­junktus (Budapest) és dr. Schreier Ferenc okleveles fel­sőkereskedelmi iskolai tanár, egyetemi tanársegéd (Bpest). Ina­­rze Olasz-francia tanácskozás Ausztria gazdasági támogatásáról, Párizs, aug. 31. Paul­ Boncour külügyminiszter hosszas tárgyalást folytatott gróf Pignatti di Costozza párizsi olasz nagykövettel. A megbeszélésről hivata­los jelentést nem adtak ki. Jól informált köröknek az a véleménye, hogy a francia külügyminiszter és az olasz nagykövet eszmecseréje arra irányult, ho­gyan lehetne Ausztriának gazdasági és pénzügyi tá­mogatást nyújtani. Ez a hír annál nagyobb és an­nál kedvezőbb feltűnést kelt, mert a legutóbbi idő­ben olyan londoni körök, amelyek középeurópai in­formációikat főképen Prágából szerzik be, tudni vél­ték, hogy az Ausztria talpraállítására irányuló törek­vés a nagyhatalmak kormányaiban az utóbbi idő­ben csökkent. A német kormány kiutalja a­­Palesztinába kivándorló zsidók pénzét, Berlin, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A birodalmi kormány és az illetékes zsidó szervek között megállapodás jött létre, abból a célból, hogy a Palesztinába kivándorló zsidók a devizaállomány erősebb csökkentése nélkül meg­kapják a nekik kiutalt összegeket. A kérdést úgy oldják meg, hogy a német kivitel is hasznát lássa: németországi árukat értékesítenek Palesztinában és a befolyó vételárból elégítik ki az igényjogosul­takat. Gondoskodás történik azokról is, akik nem Palesztinába, hanem Franciaországba, Észtor­szágba, Lettországba, Bulgáriába, Romániába, Ju­goszláviába, Görögországba és Törökországba köl­töznek.

Next