Pesti Hírlap, 1933. október (55. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-01 / 223. szám
Férfiak napja. Irta: Herczeg Ferenc. A mai nap a frontharcosoké. Ők azok a magyarok, akik egykor a testükből eleven sövényt fontak az ország körül, hogy megvédjék az ezeréves határokat. Megvédték dicsőségesen, óriás túlerővel szemben. Megvédték tűzorkánok és vérzivatarok közepett. Megvédték éhezve, fagyoskodva, miközben a hasuk rongyokban foszlott le a testükről. Ők azok a csodálatos háborúvesztők, akiket soha le nem győztek. Míg fegyverben állott a magyar haderő, orosz, szerb és román csak úgy tehette be ide a lábát, hogy rögtön utána véres fejjel kitakarodjék megint. Akik hadiprédául kapták Magyarország kétharmadát, nem fegyverrel, hanem furfanggal hódítottak. Minket nem oroszlánok faltak fel, hanem rókák. Hogy Szent István birodalma oda jusson, ahol ma tart, ahhoz szükség volt egy amerikai államfőre, aki megtagadta nagy képpel hirdetett elveit; szükség volt ellenséges propagandára, amely lehazudta ,i csillagokat az égről és a rágalom iszaphegyei alá temette az igazságot; szükség volt államférfiakra, akik a győzelem részegségében megfeledkeztek emberi voltukról; szükség volt azonkívül egy féleszű magyar miniszterelnökre, aki abban az órában porlasztotta szét a nemzeti egységet, mikor az egész magyarságnak egyetlen gráfitsziklába kellett volna keményednie; szükség volt egy idegbeteg hadügyminiszterre, aki nem akart katonát látni, pedig a halottakat is ki kellett volna kaparnia a föld alól, hogy fegyvert adjon a csontkezükbe; szükség volt végre a kalandorok diktatúrájára, amely vérbe és mocsokba fullasztotta a magyar önérzetet. Csak ilyen szégyenletes előzmények után volt lehetséges a román hadsereg magyarországi szarka-expedíciója; csak ezek után lophatták be magukat a határon a „hódítók“. De ki hiszi el, hogy egyetlen légionárius vagy komitácsi bemerészkedett volna az országba, ha ha itt honvéddivíziók állnak fegyverben?! A dicsőséget, amit katonáink szereztek, elherdálták kontár politikusaink. Az áldozatkészséget elgáncsolta a hatalmi éhség. Hiszen ha visszatekintünk történelmi múltúnkba, mindig ugyanazt a példát látjuk: ebben az országban erőhatalommal sohasem tudott boldogulni külső ellenség, hanem csak a nemzeti egység szétmállasztásával. A nemzet olyankor jut fel életének tündöklő csúcsaira, mikor egyetlen vasakarat vezeti, és akkor bukik a sötét mélységekbe, mikor a fegyelmet szolgaságnak nevezi. A frontharcosok díszszemlére gyülekeztek a fővárosba. Akik élve keresztülgázoltak a háború vér- és tűztengerén, most tisztelegve elvonulnak a városligeti kőlap előtt, amely Kelet- Európa minden harcterén porladó bajtársaik emlékét őrzi. A főváros és az ország népe köszönti az élő s a halott hősöket. Fájó szívvel köszönti a halottakat és piruló arccal az élőket, mert nagy szegénységében virágnál és babérnál egyebet nem tud nyújtani. A magyar nemzet minden szegénysége és boldogtalansága mellett a férfiak nemzete marad. A zászlók, amelyek a frontharcosok előtt lobognak, a férfiasság szimbólumai. Le a kalappal, magyarok, önmagunkat becsüljük meg, ha nemzeti színeinket köszöntjük! Ők, akik ma kemény léptekkel végigvonulnak városunk utcáin, tudják, hogy egy jobb jövő felé masíroznak. Utjuk magasan halad az erkölcsi mélységek fölött, ahol ma még a gyűlölet és a hazugság uralkodik az igazság és a becsület fölött. Ma még igen, de holnap már nem. ) Mellékletünk: Az 52 oldalas Pesti Hírlap Vasárnapja. BUDAPEST, 1933._______________________LV. ÉVFOLYAM, 223. (18.174) SZÁM. ___________VASÁRNAP, OKTÓBER 1. Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fillér. — Külföldön az előfizetési ár kétszerespesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut. 122-95 Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél. Erzsébet-körút 1 Tel. J. 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük Kánya külügyminiszter a leszerelés útjában álló nehézségekről. A népszövetségi ülésszak idején az érdeklődés a kulissza mögötti tárgyalásokra terelődött át. A külügyminiszter hazautazott Génfből. Genf, szept 30. Kánya Kálmán külügyminiszter ma este 6 órakor Máriássy Zoltán és Balásy Antal, követségi tanácsosok kíséretében elhagyta Genfet. A pályaudvarra kikísérték Petényi János rendkívüli követ, a delegáció tisztikara és a genfi magyar kiküldöttek. Mengele Ferenc, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetőjét szaktárgyalásai még egy-két napig Genfben tartják. A külügyminiszter elutazása előtt nyilatkozott genfi benyomásairól a Magyar Távirati Iroda tudósítója előtt. — A Népszövetség idei ülésszakának súlypontját — mondotta — nem annyira a közgyűlés hivatalos napirendjén szereplő inkább technikai kérdések alkották, az érdeklődés azokra a kulissza mögötti megbeszélésekre terelődött, amelyeket az egyes hatalmak képviselői egymás között folytattak. Ezeknek homlokterében a leszerelési kérdés áll. Ismertek azok a nehézségek, amelyek a Népszövetség ebbeli munkáját évek óta hátráltatják és amelyek arra indították a főbb európai kormányokat, hogy a négyhatalmi paktum szellemében igyekezzenek előbb egymás között közös megállapodásra jutni, és így kiküszöbölni a véleményeltéréseket, Magyarország minthogy a békeszerződés minden követelményének régóta eleget tett, a legnagyobb érdeklődéssel tekint a népszövetségi alapokmányban lefektetett leszerelési kötelezettség általános érvényesítése elé. — Magyarországra nézve e kérdés rendezése annál nagyobb fontossággal bír, minthogy valóságos katonai államszövetség fenyegető gyűrűjétől körülvéve, egészen védtelenül áll Európa közepén. A magyar kormány célja nem a fegyverkezés, hanem oly igazságos egyensúlyi helyzet elérése, amely a tartós békének szerves előfeltétele. Ilyen állapot teremtése nemcsak nekünk magyaroknak, hanem az európai biztonságnak is érdeke. Sajnos, a leszerelésnek önmagában világos kérdését az elmúlt évtizedek fejlődése folyamán különböző más problémákkal kapcsolták össze, mint amilyen az ellenőrzés, biztonság, szankciók, amelyeknek kielégítő megoldása képezi a jelen megbeszélések magvát. A különböző érdekek összeegyeztetése természetben roppantul bonyolult és hosszas tárgyalásokat igénylő faladat. E tárgyalások kimenetele ezidőszerint még bizonytalan. Végleges formulák eddig még nem bontakoztak ki. Mindazonáltal, amint sir John Simon angol külügyminiszter a közgyűlésen kifejtette, a leszerelés mielőbbi dűlőre juttatása az egész emberiség szempontjából oly nagy fontossággal bír, hogy nem szabad feladni a reményt, hogy végre sikerülni fog oly megoldást találni, amely áthidalja a még fennálló nagy ellentéteket és bennünket is kielégít. A genfi összejövetelek legnagyobb gyakorlati jelentőségét éppen abban látom, hogy a vezető európai államférfiak személyes és fesztelen eszmecseréjét lehetővé teszik és ilyen módon alkalmat ad, hogy az egyes nemzetközi kérdések a bürokratikus formaságokból kiemelve az érdekelt államférfiak közvetlen megbeszélésének tárgyai lehetnek. Magam teljes mértékben éltem ezekkel a lehetőségekkel és eszmecseréket folytattam úgy a népszövetségi vezetőkörökkel, mint az egyes, Contően időző külföldi államférfiakkal azokról a kérdésekről, amelyek Magyarországot közvetlenül érdeklik. Meggyőződésem, hogy ha azok az eszmék, amelyek a népszövetség alapját alkotják, valamennyi résztvevőnél őszinte elfogadásra találnak, a népszövetség az igazságra és jogegyenlőségre irányuló európai fejlődésnek hasznos tényezője lehet -VGenfből jelentik: Kánya külügyminiszter szombaton délelőtt látogatást tett Beck lengyel külügyminiszternél. Később Musanor belg ír miniszterelnököt látogatta meg. Délután Simon angol külügyminiszter kereste fel őt szállójában. A genfi olasz kiküldöttek új tervezetet nyújtottak át a nagyhatalmak és az utódállamok képviselőinek a középeurópai kérdések rendezésére. Genf, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A dunai medencével kapcsolatos kérdések most ismét az itteni tárgyalások homlokterébe kerültek annak következtében, hogy az olasz kiküldöttek a nagyhatalmak és az utódállamok kiküldötteinek új tervezetet nyújtottak át. Úgy látszik, Bulgária kimaradt ezek közül az államok közül. Mint a Pesti Hírlap tudósítója értesül, az olasz tervezet kibővíti a stresai határozatok alapvonalait, amennyiben valamennyi mezőgazdasági termékre, tehát az állatokra és a tejtermékekre is vonatkozik. Úgy látszik, hogy a tervben fontos szerepet játszik az a régi olasz ajánlás, amely kétoldali szerződések megkötésére irányul. A stresai határozatok érvényesítésére irányuló olasz javaslatot eddig hír szerint Franciaországnak, Angliának, Németországnak, Magyarországnak, Ausztriának és a kisantant államainak adták át. Az indítványt eddig nem hozták nyilvánosságra , és így arról csak azoknak a híreknek nyomán lehet képet alkotni, amelyeket a résztvevők köréből sikerült kapni és amelyeknek összefoglalásából az olasz terv váza kibontakozik. Olaszország nyilván azt tervezi, hogy a négy hatalom egyezményének aláírói és a dunai medence országai kezdjenek tárgyalni és hozzanak együttes határozatot, amely keretszerződés alakját öltheli. Az olaszok kívánsága az, hogy a dunai államoknak kedvezményeket nyújtsanak és talán igyekezni fognak megállapítani a kedvezmények mértékét és az átveendő termékek mennyiségét is. Egyébként azonban a tényleges szerződéseket kétoldali tárgyalások útján kell megkötni. Ami a részleteket illeti, az olaszok szándéka az, hogy a kedvezmények ne csak gabonára, hanem általában mezőgazdasági termékekre szóljanak, Ausztriának pedig ipari kedvezményeket is kívánnak nyújtani. Hir szerint szó van a stresai tervnek az árjavítási alapra vonatkozó pénzügyi oldaláról is, de egyrészt gyengített alakban, másrészt a dunai államok külső eladósodásával kapcsolatosan. Valószínű, hogy