Pesti Hírlap, 1933. október (55. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

2 A VII. SZÁMÚ „EGYBŐL-K­ETTŐT" REJTVÉNYSOROZAT PÁLYÁZATI SZELVÉNYE. Az alanti napokon hozott rejtvényekből a következő betük elhagyásával kaptam egy szóból kettőit a tervezet a természetes szállító utakról is tartalmaz egy fejezetet. Ellenszolgáltatásként a kedvezésben ré­szesített államoknak szabadelvű kereskedelmi politi­kát kell biztosítaniuk az átvevő államok részére. A Népszövetség közgyűlése. Genf, szept 30. A Nemzetek Szövetségének mai közgyűlését Te Water elnök 11 óra előtt nyitotta meg. A technikai kérdések elintézése során a holland külügyminiszternek a tegnapi ülésen a németországi menekültek ügyének rendezése tárgyában tett indít­ványára elhatározták, hogy a napirend előtti bizott­ság vizsgálja majd felül ezt a kérdést, amely mi­előbb jelentést tesz a közgyűlésnek. A közgyűlés első szónoka a görög származású Frengaulis delegátus volt, aki Haiti képviseletében szólalt fel. Felhívta a közgyűlés figyelmét a Nemze­tek Szövetségének alapokmányára, amely az álla­mok egyenjogúságát biztosítja, ugyanakkor azonban hallgatással mellőzik az egyes polgárok jogait, ame­lyeket pedig már úgy az amerikai alkotmány, mint a francia forradalom is sérthetetleneknek nyilvání­tott. Ma az a helyzet, hogy mintegy tizenöt kisebb állam szerződésileg kötelezettséget vállalt a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítására. Míg tehát a nemzetek között van jogegyenlőség, nincs jogegyen­lőség nemzetközi téren, az állampolgári jogokra vo­natkozólag. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely sze­rint minden állam biztosítja az egyéni szabadság­jogokat,, tekintet nélkül nemzetiségi, faji, vagy val­lási különbségre. Sam­ais külügyminiszter, Lettország képviselője, megállapította, hogy míg az előző közgyűléseken fő­leg gazdasági és politikai kérdések álltak előtérben, addig a mostani közgyűlésen inkább lélektani termé­szetű problémákkal foglalkoztak. A Nemzetek Szövet­sége tekintélyét növelni kell és ez elsősorban a nagy­hatalmak feladata. A mai nap utolsó szónoka gróf O’Kelly, Írország kiküldötte volt. Elismeréssel adózott Mowinckel ta­nácselnök megnyitó beszédének, amelyben az elnök megerősítette azokat a megállapításokat, amelyeket de Valera, Írország kormányelnöke, a múlt évi köz­gyűlés megnyitása alkalmával tett. Egy magyar indítvány: Genf, szept. 30. A Nemzetek Szövetsége közgyű­lése második főbizottságának mai ülésén Gonzague de Reynold svájci tanár, a szellemi együttműködés­sel foglalkozó bizottság elnöke, ismertette Magyary Zoltán budapesti egyetemi tanár indítványát, amely arra irányult, hogy a közoktatásügyi minisztériumok egyetemi oktatásügyi ügyosztályainak vezetőit a szellemi együttműködés párizsi intézete értekezletre hívja össze. Tánczos Gábor lovassági tábornok, magyar ki­küldött megköszönte Steynold figyelmét, hogy egy magyar kezdeményezést rokonszenvére méltatott s azt mint egy olyan ország képviselője tette, amely első­sorban mezőgazdasággal és szőlőtermeléssel foglal­kozik. Tánczos felszólalását a bizottság nagy tapssal, tetszéssel és derültséggel fogadta. Kedd IX. 26 Szerda IX. 27 Csúf. IX. 28 Péntek IX. 29 Szombat IX. 30 Vasárn. X. 1 Egy-egy kockába csak egy betűt szabad beírni. Név: Készül Németországban az új nemzeti szocialista jogrendszer. Lipcse, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A németországi általános jogászgyűlést dr. Franck államminiszter és birodalmi jogi biztos nyitotta meg programszerű beszéddel. Kifejtette az új német jog alapvonásait, jogbölcseleti megokolás­­sal kapcsolatban. Azt hangoztatta, hogy a német jogászszövetség minden tagjának büszkének kell lennie szellemi küldetésére. A német jognak nem je­lentett szerencsét, hogy néhány évvel ezelőtt erőszak­kal kivették belőle a német lelket és egy félremagya­rázott római jog kényszerű alkalmazásával nyomo­rították meg. A nemzeti szocializmus hősies jellegű, mert a népből származott és az egyén a tömegeknél és osztályoknál erősebb vívódásából született meg. Hősies azért is, mert alapítója és vezére hősies. Be­széde végén Franck miniszter bejelentette, hogy még ebben az évben új büntetőjogot és polgári perrend­tartást kap a német nép. A kereskedelmi jog alap­elveit hozzá fogják illeszteni a német gazdasági élet igényeihez és megfosztják a felelőtlenség eddigi jel­legétől. Ötvenezer kommunista tüntetését verték le Kuba szigetén. New York, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Havanában 50 ezer kommunista gyűlt össze, hogy hatalmas tüntetést rendezzen. Egy 500 főnyi katonacsapat harcba bocsátkozott a kom­munistákkal. Öt ember meghalt, húsz megsebesült. A harc azzal kezdődött, hogy egy háztetőről rálőttek egy lovassági tisztre, akit a golyó megölt. Később újabb lövöldözés támadt és ennek során egy matrózt megöltek. PESTI HÍRLAP 1933. október 1., vasárnap. Az első orosz sztratoszféra-léggömb tizenkkilencezer méter magasságba emelkedett. Háromezer méterrel megjavította Flecard rekordját. Moszkva, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Az első orosz sztratoszféra-léghajó, az USSR szombaton reggel felszállott és megjavította Piccard tanár tizenhatezer méteres magassági re­kordját. A nyolcezer köbláb űrtartalmú ballon — a legnagyobb valamennyi eddigi sztratoszféra-léggömb közül­i útjáról az alábbi rádiótáviratok számol­nak be: Az USSR, sztratoszféra-léggömb reggel 8 óra 41 perckor Moszkvában felszállt. A léggömb állandó rádióérintkezésben volt a földdel; 6 óra 58 perckor 17.900 méter magasságot ért el. A léggömb személyzetének hangulata kitűnő volt. Az oxigénfejlesztő készülékek jól működtek. A gondolában a hőmérséklet 14 fok meleg, míg a külső hőmérő 64 fok hideget mutatott. A léggömb 12 óra 13 perckor az egész holt­súly felhasználása után 18.400 méteres magasságot ért el. A 12 óra 50 perc­kor érkezett rádiójelentés szerint a léggömb süllyedni kezdett. Déli 1 óra 16 perckor 50 kilométerre volt ki­indulási pontjától és délkeleti irányban haladt A léggömb továbbra is süllyedt és délután 4 óra 23 perckor tízezer méter magasban volt. Délután 5 órakor Moszkvától 116 kilométernyire a Kolomna-gyártelep k­özelében, a Moszkva folyó partján levő rétre leszállóit. A léggömb és a műsze­rek hír szerint sértetlenek, a léggömb utasai jól vannak. Az orosz sztratoszféra-repülők léggömbje a Reu­ter Iroda egyik mlentése szerint 18.400 méter, egy másik Reuter-távirat szerint pedig 19.000 méter ma­gasságot ért el. A személyzet rádió­jelentés­e szerint az oxigénkészülék kitűnően működött, a hőmérsék­let a gondolán belül 71 fok Fahrenheit volt és meg­­állapították, hogy a gondola a ntmos oldalon nagyon meleg, az árnyékos oldalon ellenben hideg volt. Moszkva, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Az orosz léggömb tizenkilenc ezer mé­ter magasságot ért el és így jelentékenyen megjaví­totta Piccard teljesítményét. Utasai: Prokovjev, Birn­baum és Gadunov, rádió útján állandóan összekötte­tésben álltak a földdel és részletesen számot adtak repülésükről. Az első ezer métert igen lassan érték el, azután azonban a gömb félóra alatt szédítő sivor­­sasággal olyan magasra emelkedett, hogy a földről alig lehetett látni. Déli fél egy órakor a gömbről a következő szikratávirat érkezett: „18.400 méter magasságban járunk, jól vagyunk, legszívélyesebben üdvözlünk benneteket.“ Az oxigánkészülékek az egész kísérlet tartama alatt kifogástalanul működtek. Jól bevált az utas­fülke zárókészüléke is, amelynek legcsekélyebb elto­lódása estén az utasok meghaltak volna. Az IZSS/?-léggömb szombati felszállását már vasárnap délelőtt újabb kísérlet követi: az Ossovia­­csin nevű léggömb is a higlégkörbe készül. Az amerikai újjáépítési hadjárat válságos fordulóponthoz érkezett. A mezőgazdasági és közmunka politika hanyatlása. — A kisgazdák forrongása. Visszafejlődik az ipar és kereskedelem. — Több mint egymilliárd dollárnyi tőke menekült Angliába, Svájcba és Hollandiába. New York, szept. 30. A New York Times sötét színekkel ecseteli az amerikai gazdasági helyzetet. Az újjáépítési hadjárat — írja a lap — válságos for­dulóponthoz érkezett. A mezőgazdasági és közmunka­­politika a hanyatlás jeleit mutatja. A kisgazdák for­­ronganak, az ipar és kereskedelem visszafejlődik, a munkabérek emelkedésének áldásait lerontotta az élet megi­águlása és a munkaidő megrövidítése. A tőkeberuházási mozgalom megállt. Angliába, Svájcba és Hollandiába több mint ezer millió dollár amerikai tőke menekült. A lap megbízható washingtoni forrásból úgy ér­tesül, hogy Roosevelt rövidesen nagyfontosságú nyi­latkozatban ismerteti új pénzügyi politikáját. A nyi­latkozat érinti majd a dollár átértékelését és rögzí­tését és megígéri az aranyalapra való mielőbbi visz­­szatérést. Hir szerint Roosevelt különleges tanács­kozó bizottságot dil­t fel, amelynek feladata a new­­yorki tőzsde ellenőrzését és megrendszabályozását célzó törvényjavaslatok készítése lesz. A bizottság fő célja a túl nagy árfolyamhullámzások és spekulá­ciós túlkapások megakadályozása. Az agrárolló pusztításai. A búzával bevetett területek csökkentését célzó mozgalom eredménye eddig 50 százalékkal kevesebb annál a csökkentésnél, amit eredetileg tervbe vettek. A kisgazdák vonakodnak kötelezettséget vállalni a termelés­csökkentés­re, mert kételkednek a kor­mány földmivelésü­gyi politikájának sikerében. Az agrárolló pusztításaira némi világot vett a követ­kező indexszám: szeptember 15-én a mezőgazdasági termények ára a háború előtti áraknak csak hetven százaléka volt, ellenben a kisgazdák által vásárolt szükségleti cikkek ára 16 százalékkal haladta meg a háború előtti árszínvonalat. Teljhatalom a termelés és a kereskedelem irányítására. Johnson tábornok, az amerikai újjáépítési dik­tátor, rendkívül merész tervet dolgozott ki. Eszerint a kormány korlátlan hatalmat kapna az ország termelésének és kereskedelmének irányítására, bele­értve a termelés szabályozását, a munkabéreket, mun­kaidő és árak megállapítását. Az ország iparát a következő hét termelési csoportra osztanák: szállí­tás, közlekedés, bánya, vegyi áruk, fogyasztói áruk, tőke és kereskedelem. Minden egyes csoportot egy­­egy kormányzó és mind a hetet a legfőbb parancs­nok vezetné; az utóbbi csak Roosevelt elnöknek lenne felelős. Ford gyárainak bezárásával fenyegetődzik. A Ford-vállalat végleg elbocsátotta 511 munká­sát, akik a sztrájkolók által megfélemlítve, nem mer­tek munkára jelentkezni s helyükre azonnal új mun­kásokat vett fel. Ford kijelentette, hogy felveszi a harcot a sztrájkolókkal s ha tovább terjed a sztrájk, valameny­­nyi gyárát bezárja. A nemzeti újjáépítő tanács egyik megbízottja sürgősen Detroitba utazott, hogy megkísérelje a bé­kés közvetítést Ford és a sztrájkolók között s rábírja az autókirályt az autóipari munkakódex önkéntes el­fogadására. Roosevelt új egyezménye a sztrájkok meggátlására. Roosevelt egyezményt írt alá, amely a kátrány­­tartalmú szénbányák munkakódexének a munka­bérről és munkaidőről szóló határozatait kiterjeszti az ac­élv­állalatok tulajdonában levő pennsylvániai­­ bányákra. Az intézkedésnek az a célja, hogy a penn­sylvániai bányavidéken rohamosan terjedő sztrájk­nak valami módon véget vessen. Ebben a sztrájkban eddig több mint százezer munkás vesz részt. A newyorki tömegnyomor, New York város polgári segélybizottsága O'Brien főpolgármesterhez intézet feliratában sürgeti, hogy legalább havi 15 millió dollárt irányozzanak elő a városban élő 250.000 szűkölködő család segélyezésére, minthogy a rendelkezésre álló havi 6 millió dollár nem elegendő, hogy a szerencsétleneket az éhhaláltól megmentse. A bizottság legsötétebb színekkel ecseteli a Ne­w Yorkban uralkodó tömegnyomort és nagy­gyűlést hívott össze a városházára a szegények ka­­tasztrofális helyzetének megbeszélésére. Az ínségesek ellátása. Roosevelt elnök utasította Hopkinst, az orszá­gos segélybizottság elnökét, gondoskodjék róla, hogy a szű­kölködők a jövő télen ruhát, élelmiszert és tüzelőanyagot kapjanak. Hozzátette, hogy a szövet­séges kormány az ehhez szükséges készleteket ha­ladéktalanul be fogja vásárolni. Harry Bruere bankár — a kormány új tagja. New York, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Roosevelt azt tervezi, hogy szorosabb egységet létesít az állam különböző hitelszervezetei között, amelyek mostani szétforgácsoltságukban nem tudnak kellő hatást kifejteni. E cél elérése érdekében Harry Bruere ismert bankárt a miniszterinél is na­gyobb hatáskörrel kinevezte a kormány tagjának és kirendelte a talpraállító pénzügyi szervezet, az úgy­nevezett Restco, valamint a kincstári hivatal, a szö­vetségi tartaléki bankközpont és a közmunkák igaz­gatósága mellé. Roosevelt ezzel a kinevezéssel tanúsá­got tesz arról, hogy véget akar vetni az állam és a bankok közti súlyos ellentéteknek. Tizenegy halottja van a bukaresti zsidótemplom­ban történt szerencsétlenségnek. Bukarest, szept. 30. A Poradim zsidótemplom szerencsétlenségével kapcsolatban még szombaton is megrázó jelenetek játszódtak le a templom udva­rán, ahol egész éjszakán át néhány száz hívő vir­rasztott és imádkozott reggelig. A templomot csak reggel 6 órakor nyitották fel, nehogy a pánikban el­veszett tárgyak illetéktelen kezekbe kerüljenek. A sebesültek közül, akiknek száma 60, szombaton délelőtt kettő belehalt sérüléseibe és így a pánik ál­dozatainak száma tizenegyre emelkedett. A halot­tak közül háromnak kilétét nem sikerült megállapít­­ani, mindnyájan nők. Reggel 9 órakor valamennyi zsidótemplomban gyászistentiszteletet tartottak és a hitközség elha­tározta, hogy a halottak hozzátartozóinak segélyt ad. A temetés vasárnap délután lesz a bukaresti zsidó temetőben. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsét­lenségnek három oka volt. 1. egy kisgyermek ját­szott az egyik kapcsolóval és elrontotta, emiatt a világítás egy része felmondta a szolgálatot; 2. egy Goldenberg nevű ember a pánik első pillanatában betört egy ablakot, hogy azon keresztül menekül­jön; 3. egy nő elkiáltotta magát, hogy tűz van.

Next