Pesti Hírlap, 1933. október (55. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-19 / 238. szám
1933. október 19., csütörtök, pesti hírlap Megfúrták a Menetjegyiroda páncélszekrényét. Negyvenezer pengő értékű valutást vittek el a csetérek. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapján.) Vakmerő pénztárfutással kapcsolatos betörést fedeztek fel szerdán reggel az IBUSz Vigadó téri menetjegyirodájának helyiségében. Varga András, az iroda egyik altisztje, amikor reggel fél nyolc órakor ki akarta nyitni a helyiségeket, megdöbbenve vette észre, hogy az udvarra nyíló vasajtó zárja nem működik, hiába forgatja benne a kulcsot. Időközben megérkezett egy másik altiszt, most már ketten kísérleteztek, de a kulcs nem fordult meg a zárban. Előhívták a házfelügyelőt, aki aztán a magával hozott szerszámokkal kinyitotta az ajtót. A Menetjegyiroda nagytermébe lépve, elképedve látták, hogy veszedelmes és vakmerő betörők jártak a helyiségben. A nagyterem úgynevezett bankosztályának egyik hatalmas páncélszekrényét — amelyben az idegen pénzt tartották — megfúrva találták. A padlón szétszórt jegykötegek hevertek és a Vigadóutcára nyíló egyik földszinti ablak nyitva állt. Nyomban értesítették a főkapitányságot, ahonnan Angyal László főfelügyelő vezetésével detektívek siettek a Menetjegyiroda Vigadó téri helyiségébe. A detektívek nyomban megkezdték a helyszíni nyomozást és megállapították, hogy a betörők a Vigadó utcára néző egyik ablakot benyomták és így jutottak be a helyiségbe. Olyan emberek követhették el a betörést, akik a termet és a viszonyokat jól ismerték, mert a helyiségben több páncélszekrény áll és éppen azt nyitották ki, amelyben a külföldi pénz volt. A nappal befolyó pénzt este mindig befizetik a postatakarékpénztárba és a másik páncélszekrényekben nem tartanak pénzt. A betörőknek tehát tudniok kellett, hogy melyik páncélszekrényt fúrják meg, bár az sem lehetetlen, hogy véletlenül ráhibáztak a valutás pénzszekrényre. A betörők modern szerszámokkal dolgoztak, villanyfúróval ütöttek néhány perc alatt nagy rést a hármasfalu, erős páncélszekrényen. A közben megérkezett pénztáros megállapította, hogy a betörők negyvenezer pengő értékű valutát vittek el. Sok jegyköteget szétdobáltak, de hogy vittek-e magukkal menetjegyeket, az még nem derült ki. A detektívek és a daktiloszkópos alaposan megvizsgálták a páncélszekrény falát, azonban ujjlenyomatot nem találtak. A betörők tehát valószínűleg gumiikertyűt használtak és amikor befejezték a bűnös munkát, az udvarra nyíló vasajtón keresztül akartak eltávozni. Álkulccsal próbálták kinyitni, ez azonban nem sikerült, de a zárat elrontották. Ezután más utat kerestek és Farkas igazgató hivatali szobájának ablakán keresztül távoztak. A pénztárfutás és zsákmányolás után úgy látszik levetették, a gumink keztyűt, mert az igazgatói szoba ablakának peremén több ujjnyomot fedeztek fel. A betörési ügyekben nyomozó detektívek sok esetben a betörés módjáról következtetni tudnak ismert betörőkre, mint a bűncselekmény elkövetőire, ebben az esetben azonban a pénztárfutás egyéni módja miatt rovott multú betörőket eddig még nem foghattak gyanúba. A rendőrség keresi a vakmerő pénztárfutás elkövetőit. Pozsonyban és Kassán már megkezdték annak a rendeletnek a végrehajtását, amely ennek a két felvidéki városnak magyar lakosságát megfosztja attól a jogától, hogy a közigazgatási hatóságoknál anyanyelvét használhassa. Intézkedéseket tettek azonkívül a városi utcatábláknak új táblákkal való kicserélésére, amelyekről a magyar utcanevek már hiányoznak, egyéb középületekről, így a városi színházról pedig tegnap távolították el a magyar nyelvű belső felírásokat, a színház homlokzatán levő betűket, amelyeket még építésekor illesztettek föl az épületre, ma délelőtt szedték le. Mint pozsonyi tudósítónk jelenti, szerdán kézbesítették ki a pozsonyi városházán az egyes ügyosztályfőnököknek a polgármester nyelvrendeletét, amely október 7 én kelt és amely intézkedik a magyar nyelvnek mint hivatalos nyelvnek megszüntetéséről. A rendelet szószerinti szövege magyar fordításban így hangzik: „A városi tanács határozata az 1930. évi névszámlálás eredményeit illetőenaz öszses ügyosztályfőnököknek. A városi tanács határozata értelmében utasítom az összes ügyosztályok főnökeit, valamint a segédhivatalok vezetőit, hogy 1933 október 7-étől kezdve felek beadványait az 1920. évi 122. sz. törvény, illetőleg az 1926. évi XVII. sz. kormányrendelet értelmében csak államnyelven és német nyelven lehet elfogadni, illetőleg az elintézést csak ezeken a nyelveken eszközöljék. A közgyűlés jegyzőkönyvei, valamint a bizottságok jegyzőkönyvei, amennyiben magyar nyelven is vezettetnek a jövőben csak szlovák és német nyelven vezetendők. A gazdasági és építési ügyosztályok utasíttatnak, hogy a jövőben az összes utcajelzőtáblák és más nyilvános hirdetések a mai naptól kezdve csak szlovák és német nyelven készítendők. utasittatnak továbbá, hogy tegyenek jelentést arra nézve, hogy a jelenlegi,utcajelzőtáblák eltávalítása, és utakkalvaló kicserélése . milyen költséget igényelne, és van-e erre fedezet? A városi kiadóhivatalt, valamint a Városi Hivatalos Közlöny szerkesztőségét utasítom, hogy a mai naptól kezdve az összes hivatalos hirdetményeket, pályázatokat, stb. csak szlovák és német nyelven tegye közzé. E nyelveken , készítendők a jövőben a közgyűlési jegyzőkönyvek, a városi épületeken a tájékoztató táblák és végül mindama nyomtatványok, amelyek eddig a két kisebbségi nyelven voltak kiállítva. E rendelet megtartásáért az összes osztályfőnökök felelősek. Pozsony, 1933 október 7. V, " Dl*. Krim Vladimir, '. •_ " polgármester.“ A város építési ügyosztálya most foglalkozik az utcajelző-táblák kicserélésének kérdésével. Pozsonyban ugyanis több ezer vas és porcellán utcai elsőtábla van, háromnyelvű felírással. Az ügyosztály számításokat csinál, hogy mi lenne olcsóbb, ha a háromnyelvű táblákat átfestenék kétnyelvűekre vagy pedig ha teljesen új táblákat alkalmaznának Megvonják a nyugdíjakat felvidéki magyaroktól. A magyarság ellen alkalmazott terrort a csehek újabban kiterjesztették az állami nyugdíjasokra és özvegyekre is. A legkülönfélébb ürügyeket alkalmasnak találják arra, hogy a felvidéki magyaroktól megvonják az állami szogálat után jogosan járó nyugdíjat és ezzel az életlehetőségétől is megfosszák őket. A legutóbbi hetekben a Felvidék számos városában megtörtént, hogy magyar nyugdíjasoktól, akik néhány hétre rokoni látogatásra csonka Magyarországon élő hozzátartozóikhoz jöttek, szó nélkül megvonták a nyugdíjat. Amikor az érdekeltek a hatóságoknál tudakozódtak, hogy mi az oka ennek a jogtalan és embertelen eljárásnak, azt a választ kapták, hogy aki ,.az örökös tartományokat“ bármilyen okból elhagyja az egyszer s mindenkorra elveszti nyugdíjra való jogosultságát. Ez a rendelkezés amelyre a csehek hivatkoznak, egy a császári és királyi udvari kamara által kiadott pátens s a cseh hatóságok szerint 1807 évi február hó 6-án, 1808 évi január hó 7-én, 1826 évi március 25-én és 1847 évi március 31-én tétetett közzé a régi monarchia örökös tartományainak területére. A csehek tehát egy több mint száz év előtti osztrák császári pátens elavult és régen hatálytalanított rendelkezéseit szedik elő, annak a törvénytelen és embertelen eljárásnak az igazolására, amelyet most az üldözött magyarsággal szemben alkalmaznak. Akkor, amikor a magyarok jogos követeléseiknek egy régi magyar törvényre való hivatkozással akarnak érvényt szerezni, a csehek most azzal utasítják el őket, hogy ezek a törvények ma már nincsenek érvényben. Amikor azonban a magyarság jogfosztására kell ürügyet találni, akkor jó a több mint száz év előtti osztrák császári pátens is. így fest a csehek demokráciája és törvénytisztelete akkor, amikor a magyarságról van szó. A vasárnapi országos tiltakozó gyűlések. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Az egész országban olyanok az előkészületek, hogy a vasárnap megtartandó tiltakozó nagygyűlések a legméltóbb választ adják a csehek jogtipró intézkedéseire.. Az újabb, bejelentések szerint nagygyűlések lesznek Esztergom, Komárom, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Kispest és Sopron városokban, valamint Perkáta és Tata nagyközségekben is. A Budapesten rendezendő nagygyűlésre is tömeges bejelentések érkeznek. Az olasz lapok a csehek hamisításairól. Róma, okt.16. A Popolo d’Itala és a Tribunahosszasabban foglalkozik a csehek népszámlálásával. Megállapítják, hogy Kassán, amely, mint mindenki tudja, éppen Rákóczi Ferencnek, a legismertebb magyar nemzeti hősnek városa, eltávolították a magyar feliratokat és a hivatalokban tolmácsok útján érintkeznek a felekkel, holott minden tisztviselő magyarul sokkal jobban meg tudná értetni magát, mint bármely nyelven, de különösen csehül. A pozsonyi polgármester rendelet© a magyar nyelvhasználat megtiltásáról. A Budapestre érkezett angol képviselők tiszteletére rendezett szerda esti vacsoráról. Az asztal egyik részlete, a fa melletti sorban ülnek (balról jobbra): Kornis Gyula, Flaffay Sándor ev. püspök, Mrs. Mason, Hegedűs Lóránt, Nemes Antal püspök, Lady Hassam, báró Perényi Zsigmond, Hon. Mrs. Hope, Józan Miklós unit. püspök, Sir John Hasiam, Megy Emil, Capt. Hon. A. D. Hope, báró Villany Lajos, Colonel Woodcock; háttal ülnek (balról jobbra): Mrs. Crompton, dr. Kenyeres Balázs, VV. Craven- Ellis, Némethy Károly, Col. G. K. M. Mason, báró Forster Pál, Hordóssy Iván, dr. Légrády Ottó, Praznovszky Iván, Lukács György.