Pesti Hírlap, 1933. október (55. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-19 / 238. szám

1933. október 19., csütörtök, pesti hírlap Megfúrták a Menetjegyiroda páncélszekrényét. Negyvenezer pengő értékű valutást vittek el a csetérek. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlap­ján.) Vakmerő pénztárfutással kapcsolatos betörést fedeztek fel szerdán reggel az IBUSz Vigadó­ téri me­­netjegyirodájának helyiségében. Varga András, az iroda egyik altisztje, amikor reggel fél nyolc órakor ki akarta­ nyitni a helyiségeket, megdöbbenve vette észre, hog­y az udvarra nyíló vasajtó zárja nem mű­ködik, hiába forgatja benne a kulcsot. Időközben megérkezett egy másik altiszt, most már ketten kí­sérleteztek, de a kulcs nem fordult meg a zárban. Előhívták a házfelügyelőt, aki aztán a magával ho­zott szerszámokkal kinyitotta az ajtót. A Menetjegyiroda nagytermébe lépve, elképedve látták, hogy veszedelmes és vakmerő betörők jártak a helyiségben. A nagyterem úgynevezett bankosztá­­lyának egyik hatalmas páncélszekrényét — amelyben az idegen pénzt tartották —­ megfúrva találták. A padlón szétszórt jegykötegek hevertek és a Vigadó­utcára nyíló egyik földszinti ablak nyitva állt. Nyom­ban értesítették a főkapitányságot, ahonnan Angyal László főfelügyelő vezetésével detektívek siettek a Menet­jegyiroda Vigadó­ téri helyiségébe. A detektívek nyomban megkezdték a helyszíni nyomozást és megállapították, hogy a betörők a Vigadó­ utcára néző egyik ablakot benyomták és így jutottak be a helyiségbe. Olyan emberek követhették el a betörést, akik a termet és a viszonyokat jól is­­merték, mert a helyiségben több páncélszekrény áll és éppen azt nyitották ki, amelyben a külföldi pénz volt. A nappal befolyó pénzt este mindig befizetik a postatakarékpénztárba és a másik páncélszekrények­ben nem tartanak pénzt. A betörőknek tehát tudniok kellett, hogy melyik páncélszekrényt fúrják meg, bár az sem lehetetlen, hogy véletlenül ráhibáztak a va­lutás pénzszekrényre. A betörők modern szerszámok­kal dolgoztak, villanyfúróval ütöttek néhány perc alatt nagy rést a hármasfalu, erős páncélszekrényen. A közben megérkezett pénztáros megállapította, hogy a betörők negyvenezer pengő értékű valutát vit­tek el. Sok jegyköteget szétdobáltak, de hogy v­ittek-e magukkal menetjegyeket, az még nem derült ki. A detektívek és a daktiloszkópos alaposan meg­vizsgálták a páncélszekrény falát, azonban ujjlenyo­matot nem találtak. A betörők tehát valószínűleg gumi­ikertyűt használtak és amikor befejezték a bű­nös munkát, az udvarra nyíló vasajtón keresztül akartak eltávozni. Álkulccsal próbálták kinyitni, ez azonban nem sikerült, de a zárat elrontották. Ezután más utat kerestek és Farkas igazgató hivatali szobá­jának ablakán keresztül távoztak. A pénztárfutás­ és zsákmányolás után úgy látszik levetették, a­ gumink keztyűt, mert az igazgatói szoba ablakának peremén több ujjnyomot fedeztek fel. A betörési ügyekben nyo­mozó detektívek sok esetben a betörés módjáról kö­vetkeztetni tudnak ismert betörőkre, mint­ a bűncse­lekmény elkövetőire, ebben az esetben azonban a pénztárfutás egyéni módja miatt rovott multú betö­rőket eddig még nem foghattak gyanúba. A rendőr­ség keresi a vakmerő pénztárfutás elkövetőit. Pozsonyban és Kassán már megkezdték annak a rendeletnek a végrehajtását, amely ennek a két felvidéki városnak magyar lakosságát megfosztja attól a jogától, hogy a közigazgatási hatóságoknál anyanyelvét használhassa. Intézkedéseket tettek azonkívül a városi utcatábláknak új táblákkal való kicserélésére, amelyekről a magyar utcanevek már hiányoznak, egyéb középületekről, így a városi szín­házról pedig tegnap távolították el a magyar nyelvű belső felírásokat, a színház homlokzatán levő betű­ket, amelyeket még építésekor illesztettek föl az épületre, ma délelőtt szedték le. Mint pozsonyi tudósítónk jelenti, szerdán kéz­­besítették ki a pozsonyi városházán az egyes ügy­­osztályfőnököknek a polgármester nyelvrendeletét, amely október 7 én kelt és amely intézkedik a ma­gyar nyelvnek mint hivatalos nyelvnek me­g­szünte­téséről. A rendelet szószerinti szövege magyar for­dításban így hangzik: „A városi tanács határozata az 1930. évi név­­számlálás eredményeit illetően­­az öszses ügyosztály­főnököknek. A városi tanács határozata értelmében utasí­tom az összes ügyosztályok főnökeit, valamint a se­gédhivatalok vezetőit, hogy 1933 október 7-étől kezdve felek beadványait az 1920. évi 122. sz. törvény, illető­leg az 1926. évi XVII. sz. kormányrendelet értelmé­ben csak államnyelven és német nyelven lehet elfo­gadni, illetőleg az elintézést csak ezeken a nyelveken eszközöljék. A közgyűlés jegyzőkönyvei, valamint a bizottságok jegyzőkönyvei, amennyiben magyar nyel­ven is vezettetnek a jövőben csak­ szlovák és német nyelven vezetendők. A gazdasági és építési ügyosztályok utasíttat­­n­ak, hogy­ a jövőben a­z összes­ utcajelzőtáblák és más nyilvános hirdetések a mai naptól kezdve csak szlovák és német nyelven készítendők. utasittatnak továbbá, hogy tegyenek jelentést arra nézve, hogy a jelenlegi,utcajelzőtáblák­ eltávalítása, és­ utakkal­­való kicserélése . milyen költséget­ ig­ényelne, és van-e erre fedezet? A városi kiadóhivatalt, valamint a Városi Hivatalos Közlöny szerkesztőségét utasítom, h­ogy a mai naptól kezdve az összes hivatalos hirdetménye­ket, pályázatokat, stb. csak szlovák és német nyelven tegye közzé. E nyelveken , készítendők a jövőben­ a közgyűlési jegyzőkönyvek, a városi épületeken a tá­jékoztató táblák és végül mindama nyomtatványok, amelyek eddig a két kisebbségi nyelven voltak ki­állítva. E rendelet megtartásáért az összes osztály­főnökök felelősek. Pozsony, 1933 október 7. V, " Dl*. Krim Vladimir, '. •_ " polgármester.“ A város építési ügyosztálya most foglalkozik az utcajelző-táblák kicserélésének kérdésével. Pozsony­ban ugyanis több ezer vas és porcellán utcai első­­tábla van, háromnyelvű felírással. Az ügyosztály számításokat csinál, hogy mi lenne olcsóbb, ha a háromnyelvű táblákat átfestenék kétnyelvűekre vagy pedig ha teljesen új táblákat alkalmaznának Megvonják a nyugdíjakat felvidéki magyaroktól. A magyarság ellen alkalmazott terrort a csehek újabban kiterjesztették az állami nyugdíjasokra és özvegyekre is. A legkülönfélébb ürügyeket alkalmas­nak találják arra, hogy a felvidéki magyaroktól meg­vonják az állami szogálat után jogosan járó nyugdí­jat és ezzel az életlehetőségétől is megfosszák őket. A legutóbbi hetekben a Felvidék számos városában megtörtént, hogy magyar nyugdíjasoktól, akik né­hány hétre rokoni látogatásra csonka Magyarorszá­gon élő hozzátartozóikhoz jöttek, szó nélkül megvon­ták a nyugdíjat. Amikor az érdekeltek a hatóságok­nál tudakozódtak, hogy mi az oka ennek a jogtalan és embertelen eljárásnak, azt a választ kapták, hogy aki ,.az örökös tartományokat“ bármilyen okból el­hagyja az egyszer s mindenkorra elveszti nyugdíjra való jogosultságát. Ez a rendelkezés amelyre a cse­hek hivatkoznak, egy a császári és királyi udvari kamara által kiadott pátens s a cseh hatóságok sze­rint 1807 évi február hó 6-án, 1808 évi január hó 7-én, 1826 évi március 25-én és 1847 évi március 31-én té­tetett közzé a régi monarchia örökös tartományainak területére. A csehek tehát egy több mint száz év előtti osztrák császári pátens elavult és régen hatálytalanított ren­delkezéseit szedik elő, annak a törvénytelen és ember­telen eljárásnak az igazolására, amelyet most az ül­dözött magyarsággal szemben alkalmaznak. Akkor, amikor a magyarok jogos követeléseiknek egy régi magyar törvényre való hivatkozással akarnak ér­vényt szerezni, a csehek most azzal utasítják el őket, hogy ezek a törvények ma már nincsenek ér­vényben. Amikor azonban a magyarság jogfosztására kell ürügyet találni, akkor jó a több mint száz év előtti osztrák császári pátens is. így fest a csehek demokráciája és törvénytisz­­telete akkor, amikor a magyarságról van szó. A vasárnapi országos tiltakozó gyűlések. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Az egész országban olyanok az előkészületek, hogy a vasárnap megtartandó tiltakozó nagygyűlé­sek a legméltóbb választ adják a csehek jogtipró intézkedéseire.. Az újabb, bejelentések szerint nagy­gyűlések lesznek Esztergom, Komárom, Nagykani­zsa, Székesfehérvár, Kispest és Sopron városokban, valamint Perkáta és Tata nagyközségekben is. A Budapesten rendezendő nagygyűlésre is tömeges bejelentések érkeznek. Az olasz lapok a csehek hamisításairól. Róma, okt.­­16. A Popolo d’Itala és a Tribuna­hosszasabban foglalkozik a csehek népszámlálásával. Megállapítják, hogy Kassán, amely, mint mindenki tudja, éppen Rákóczi Ferencnek, a legismertebb m­a­gyar nemzeti hősnek városa, eltávolították a magyar feliratokat és a hivatalokban tolmácsok útján érint­keznek a felekkel, holott minden tisztviselő magyarul sokkal jobban meg tudná értetni magát, mint bár­­­mely nyelven, de különösen csehül. A pozsonyi polgármester rendelet© a magyar nyelvhasználat megtiltásáról. A Budapestre érkezett angol képviselők tiszteletére rendezett szerda esti vacsoráról. Az asztal egyik részlete, a fa­ melletti sorban ülnek (balról jobbra): Kornis Gyula, Flaffay Sándor ev. püspök, Mrs. Mason, Hegedűs Lóránt, Nemes Antal püspök, Lady Hassam, báró Perényi Zsigmond, Hon. Mrs. Hope, Józan Miklós unit. püspök, Sir John Hasiam, Megy Emil, Capt. Hon. A. D. Hope, báró Villany Lajos, Colonel Woodcock; háttal ülnek (balról jobbra): Mrs. Crompton, dr. Kenyeres Balázs, VV. Craven- Ellis, Némethy Károly, Col. G. K. M. Mason, báró Forster Pál, Hordóssy Iván, dr. Légrády Ottó, Praznovszky Iván, Lukács György.

Next