Pesti Hirlap, 1934. január (46. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-03 / 1. szám
2 A XXI. SZÁMÚ „EGYBŐL KETTŐT" REJTVÉNYSOROZAT PÁLYÁZATI SZELVÉNYE. Az alanti napokon közölt rejtvényekből a következő betűk elhagyásával kaptam egy szóból kettőit K.dd I. 2 Szerda I. 3 Csúf. I. 4 Péntek I. 5 Szomba* I. * Vasára. • I. 7 — — hgy.egy kockába csak egy betűt szabad beírni. Név: Az a hír, hogy Franciaország már válaszolt a német javaslatokra, arra indította Sir John Simont, hogy haladéktalanul megkezdje a római megbeszéléseket. Rómában az a felfogás, hogy nem lehet a leszerelés és a népszövetségi reform óriási fontosságú kérdéseit a német-francia viszony kedvéért feláldozni. Miről fog tárgyalni Mussolini Sir John Simonnal. Róma, jan. 2. Virginio Gauda főszerkesztő a Giornale d’Italia vezércikkében foglalkozik Sir John Simon angol külügyminiszter római látogatásával. "A cikk mindenekelőtt megállapítja, hogy az európai helyzet ma valóban nagyon nehéz. Az európai ellentétek középpontjában ma is a francia-német ellentét áll és ehhez kapcsolódik a többi nehézség is. Minthogy Mussolini minden nagyobb kérdésben tudott kivezető utat találni, bizonyos, hogy Sir John Simonnal való találkozása során is megfelelő megoldást tud javasolni. Az a két kérdés, amely az államférfiak között szóba fog kerülni, a fegyverkezések revíziója és a Nemzetek Szövetségének reformja lesz. A fegyverkezések kérdésének központjában a német-francia ellentét áll és ennek az ellentétnek megoldására három út van: a kiegyezés, a szabad cselekvés az azonnali fegyverkezésre, végül pedig Franciaország és a kisantant részéről sokat emlegetett preventív háború Németország ellen a versaillesi szerződés megsértése miatt. A cikk ezután ismerteti Németország legutóbbi követeléseit Franciaországgal szemben és utal a berlini francia nagykövet jegyzékére, amelyet a nagykövet tegnap nyújtott át Hitler birodalmi kancellárnak. Ezt a jegyzéket még nem ismerjük pontosan — folytatja Gauda —, de valószínű, hogy a franciák abban visszautasítanak minden azonnali német fegyverkezést. Ami a Népszövetség reformját illeti, ezt Angiidban már igen széles körökben szükségesnek ismerik el. A kisantantnak ezzel szemben felhozott frázisai — amelyek minduntalan háborús fenyegetéseket tartalmaznak — egészen ártalmatlan verébijesztő lövöldözések. Először be kellene bizonyítaniok, hogy a Népszövetség reformja mi módon idézhetne elő háborút. Mindnyájan tudjuk ugyanis, hogy a Népszövetség mostani szervezetében nem alkalmas a háború megakadályozására. Már többször hangoztattuk annak szükségét, hogy a Népszövetség alapokmányát válasszák külön a békeszerződésektől. Ezek a szerződések — bármi legyen is a végleges sorsuk — örökös változásoknak vannak alávetve és nem alkalmasak arra, hogy alapjai legyenek olyan inézménynek, amelynek a legtartósabb alapokon kell nyugodnia. Emlékeztetünk itt arra is, hogy Aveno, a Népszövetség mostani főtitkára, nemrég a francia külügyi bizottságban hangoztatta a népszövetségi alapokmány és a békeszerzések különválasztásának szükségességét. Ugyanez a szükségesség jelenti azt is, hogy a Népszövetségtől el kell választani a szankciókat, amelyekhez elsősorban az eszközök, mindenekfelett azonban az akarat hiányzik, mint azt a japán-kínai és a gran-dacoi viszály is bebizonyította. _____ llassay válasza a Manchester Guardian-ben Fényes Lászlónak. A Manchester Guardian a békerevízióval kapcsolatban llassay Károly levelét közli, amelyben válaszol Fényes László cikkére. A nemzeti szabadelvű párt vezére hangsúlyozza, hogy a magyar álláspont a békerevízió kérdésében teljesen világos. Azt kívánjuk — írja —, hogy a Magyarországtól elcsatolt, túlnyomóan magyar lakosságú területeket a néprajzi helyzetnek és a Wilson elnök pontjaiban lefektetett önrendelkezési jognak megfelelőleg adják vissza Magyarországnak. Fényes azt állítja, hogy Magyarországon a békerevízióellenes álláspont hangoztatása törvénybe ütközik. Azonban a magyar törvénykönyvek semmi ilyet nem tartalmaznak. A magyar társadalom keretein belül még senki sem akadt, aki a ■ma már világszerte megbélyegzett igazságtalanságok reparálása ellen keresne érveket. Engem bizonyára nem lehet elfogultsággal vádolni a magyar kormány javára. Ennek ellenére elveim sohasem vakítottak el annyira, hogy ne lássam a liberális és demokratikus intézmények tökéletesítését Magyarországon megnehezítő akadályokat éppen ma, amikor ezekre az intézményekre több külföldi országban súlyos csapásokat mértek. A liberális és demokratikus reformok bevezetése ellen a leghatásosabb érveket éppen azok a tapasztalatok szolgáltatták, amelyeket Magyarország a fegyverszünet utáni forradalmi időszakban nyert. A demokratikus fejlődésnek a legrosszabb szolgálatot azok teszik, akik a demkrácia elveit és a nemzeti jogok és szabadság alapvető követeléseit szembeállítják. Argentínában helyreállt a rend. London, jan. 2. Argentínában — hivatalos közlemény szerint — újból helyreállt a rend. A távirócenzúrát beszüntették. A zendülés több vezetőjét Martin Garcia szigetére internálták. PESTI HÍRLAP 1934. január 3., szerda A kormányzó újévi beszédében a nemzetek békés együttműködésének szükségét hangsúlyozta. A dippomáciai kar tisztelgése az államfőnél. — A politika újéve. (Felvételeink a Képes Pesti Hírlapban.) A Budapesten székelő diplomáciai testület szerencsekivonatainak kifejezésre juttatása végett Újévnapján a szokásos díszes külsőségek között jelent meg Horthy Miklós kormányzó előtt. Angelo Rotta apostoli nuncius, a diplomáciai kar rangidős tagja, a következő üdvözlő beszédet mondta: — Főméltósága Uram! Az újesztendő eljövetele örvendetes alkalmat szolgáltat a diplomáciai testület tagjainak arra, hogy az általuk Főméltóságodnál képviselt uralkodók és államfők nevében, valamint a saját részükről is, a legőszintébb jókívánságokat fejezzék ki Főméltóságodnak. — Ez az év nem éppen örömteljes körülmények jegyében kezdődik, hiszen az a bonyolult válság, amely oly régóta nehezedik az egész világra, mondhatni, súlyosbodott. A lelkek tanácstalanul állnak szemben ezzel a válsággal, amelyről nem tudják, mit hoz még a jövőben. Ha tekintetbe vesszük azt a sok és lelkes erőfeszítést, amely a válság leküzdésére történt s amely csak kevéssé biztató eredményekkel járt, kénytelenek vagyunk feltenni azt a kérdést, hogy várjon abban a keserves munkában, amellyel a megoldást keresték, nem szorultak-e túlságosan háttérbe a magasabbrendű elvek s nem jutottak-e szinte kizárólagos jelentőséghez a tisztán gazdasági és politikai meggondolások. Mert ha a mai válságot alaposan szemügyre vesszük s úgy eredetét, mint elterjedését vizsgáljuk, rájöhetünk arra, hogy gyökerei a lelkivilág, az erkölcs talajába is mélyen belenyúlunk. — Kívánatos volna, hogy azok, akik a nemzetek vezetésének súlyos felelősségét viselik, Isten segítségével céltudatos és erélyes munkájukkal végre megvalósíthassák a népek közötti jó egyetértést, amely nélkülözhetetlen feltétele a közös boldogulásnak és annak, hogy eljöjjön az igazi béke, amellyre mindenki vágyik s amely a jóakaratú embereknek megigértetett. Ugyanakkor azonban lélekemelő látvány számunkra az, hogy a magyar nemzet, amelyet pedig keményen sújtanak a gazdasági nehézségek, Fhéltóságodnak és kormányának bölcs és szilárd vezetése mellett a nyugalomnak és az erős kitartásnak oly példáját adja, hogy rendíthetetlen bizalommal nézhet a jövő elé. Meleg szívvel kívánjuk, hogy a nemes magyar nemzetre boldogságot és virágzást hozó jövendő mosolyogjon. Amikor ezeket a jókívánatainkat kifejezésre juttatom, egyben őszinte szivből kívánunk mindannyian Főméltóságodnak is szerencsét és boldogságot. A kormányzó válasza. Horthy Miklós kormányzó -az üdvözlésre a következőképpen válaszolt: — Apostoli Nuncius Úr! Nagyon köszönöm azokat a szeretetreméltó szavakat, melyekkel Nagyméltóságod a Budapesten akkreditált diplomáciai testület újévi jókivonatait tolmácsolni szíves volt és amelyeket a hazám iránti barátság szelleme hatott át. Különös öröm volt számomra azokat az elismerő szavakat hallani, amelyekkel Nagy méltóságod azokra az erőfeszítésekre utalt, amelyeket Magyarország évek óta tesz jövő fejlődésének biztosítására. Joggal írta Nagyméltóságod a most elmúlt év mérlegének teheroldalára azt a válságot, amely mindenütt oly súlyosan érezhető és amely nemcsak gazdasági és politikai jelleggel bír, hanem még inkább mély lelki, erkölcsi jelentőséggel is. Talán mondanom sem kell, hogy a magyar királyi kormány ennek a kérdésnek állandóan a legélénkebb figyelmet szenteli. Attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az újjáépítés munkája csak a béke és nyugalom légkörében vezethet eredményre, ezt pedig a népek kölcsönös bizalma és együttműködése teremti meg, a magyar királyi kormány a jövőben is egyik legfontosabb feladatának fogja tekinteni azt, hogy tőle telhetően szorosabbra vonja a jó egyetértésnek azokat a kötelékeit, amelyek Magyarországot az idegen hatalmakhoz fűzik és reméli, hogy ez irányban való fáradozásai támogatásra fognak találni az emelkedett gondolkodású államférfiaknál, akik, akár népszerűségük veszélyeztetése árán is, segítségére lesznek abban, hogy egy őszinte, mindenkire nézve előnyös együttműködés lehetővé váljék. Amikor meleg köszönetet mondok Nagyméltóságodnak azokért a szíves jókívánságokért, amelyeket tolmácsolni szíves volt, őszinte örömmel kívánok szerencsét és boldogságot úgy Önöknek, Uraim, mint az Önök által nálam képviselt uralkodóknak és államfőknek. A beszéd elhangzása után a kormányzó rövid beszélgetést folytatott a nunciussal, majd egyenként megszólította a követeket és kíséretük minden tagját. A fogadásnál a kormányzó kíséretében volt Kánya Kálmán külügyminiszter, Vértesy Sándor, a kabinetiroda főnöke, vitéz Somkuthy József tábornok, a katonai iroda főnöke és a szolgálattevő szárnysegéd. A diplomáciai testület tisztelgése előtt szerencsekívonataik előterjesztése végett a kormányzó a következőket fogadta: Gömbös Gyula miniszterelnököt, Beöthy Lászlót, a felsőház alelnökét, Almásy László képviselőházi elnököt, a magyar királyi honvédség részéről vitéz Kárpáthy Kamiló és Vogt Waldemár gyalogsági tábornokot, a katonai Mária Terézia-rend részéről Szurmay Sándor n.*. gyalogsági tábornokot és báró Lukasich Géza ny. altábornagyot, az Országos Vitézi Szék képviseletében vitéz Hellebronth Antal ny. tüzérségi tábornokot, majd a főváros küldöttségét. A tisztelgők sorát a református egyház küldöttsége fejezte be. Az évforduló alkalmából már eddig is nagyszámú távirat érkezett az államfőhöz. Az elsők között fejezték ki szerencsekívánataikat Hindenburg birodalmi elnök, továbbá Haakon norvég király, Borisz bolgár király, XIII. Alfonz király, az osztrák, a finn és a lengyel köztársaság elnöke, a Máltai lovagrend magyar asszociációja nevében József kir. herceg, Sincere bíboros, minden svéd követ és nagyszámú kül- és belföldi előkelőség, vármegyék, testületek és magánosok. Iljev a politikában. A miniszterelnök kívánságára a hagyományos politikai újévi üdvözlések elmaradtak. A nemzeti egység pártjának vezetősége fesztelen formában — beszéd elhangzása nélkül — üdvözölte a kormányelnököt. Gömbös Gyula különben, aki vidéki tartózkodását csak a kormányzónál való tisztelgés végett szakította meg, kedden ismét elutazott a fővárosból és csak a jövő hétfőn veszi át hivatalát. Eckhardt erős harcot hirdet a kormányzati politikával szemben. A független kisgazdapárt tagjai újév napján felkeresték a párt vezérét, Eckhardt Tibort. A párt szerencsekívonatait Kun Béla tolmácsolta. Eckhardt Tibor válaszában hangsúlyozta, hogy a párt egységében semmi változás nincs. — A múlt év — mondta — a kormánypolitika szempontjából sikertelen és gyászos esztendő volt- A párt eleinte türelmet tanúsított a kormánnyal szemben, mert azt remélte, hogy Gömbös Gyula, akinek a múltban kapcsolatai voltak a népies politikával, nem lesz a bank és kartelérdekek kiszolgálója. Feltevésünkben keservesen csalódtunk. Csak nagy szavakat hallottunk, cselekedeteket nem láttunk. Ezt a kormányzati politikát a nemzet tovább nem bírja ki, ezért bejelentem, hogy a p£rt a legkíméletlenebb harcot fogja folytatni ezzel a politikával szemben. Az a megtévesztő propaganda, amelyet a kormány szinte balkáni ízléssel, a nemzeti munkahét cégére alatt saját pártja érdekében kifejteni jónak látott, hangos reklámja volt a bank- és kartelérdekeltségeknek,5. A harc az eddigi kormányzati politikával szemben kemény lesz, a párttól is súlyos áldozatokat követel, ezért csak azok álljanak a zászló alá, akik a végsőkig tudják folytatni a kérlelhetetlen harcot. Arról beszélt még, hogy szerinte az ország nincs a revízióképes állapotban, ezen a helyzeten a magyar feltámadás érdekében változtatni kell. A titkos választójog bevezetését és a kisebbségi kérdésben olyan politikát sürgetett, amely minél jobban a nemzet testéhez láncolja a kisebbségeket. A keresztény gazdasági párt táviratban üdvözölte vezérét, gróf Zichy Jánost. Újévi üdvözlés volt a független nemzeti demokrata pártban is. Itt Negyedi-Szabó Béla beszéde után Fábián Béla hangsúlyozta, hogy a belső béke elsősorban az igazságtalan békeszerződések megváltoztatásának kiharcolása érdekében szükséges. A Magyar Nemzeti Szövetségben. Mint minden évben, ez idén is zsúfolásig megtelt az újév alkalmából a Magyar Nemzeti Szövetség díszterme, hogy a szövetség országos elnökét, báró Perényi Zsigmondot üdvözöljék. A tisztelgők sorában megjelent a Nemzeti Szövetség elnöksége, választmánya és tisztikara dr. Ajtay József n. v. alelnök vezetésével, a TESz népes küldöttsége Szörtsey József vezetésével, a Júniusi Bajtársak küldöttsége élén ugyancsak Szörtsey Józseffel és Nagy Sándor rendőrtanácsossal, a Felvidéki Egyesületek Szövetsége dr. Vaszkó Endre ny. miniszteri tanácsos ügyv. elnök vezetése alatt és a Magyarok Világszövetségének Központi Irodája dr. Nagy Károly ny. főkapitányhelyettes vezetésével. A megjelentek nevében dr. Mikszáth Kálmán ny. főispán üdvözölte báró Perényi Zsigmondot. Hangsúlyozta, hogy a magyar igazság ügye a világ közvéleményében jelentős lépéssel haladt előre és rámutatott arra, hogy a revízióért küzdő összes tényezőknek és egyesületeknek a nagy cél érdekében össze kell fogniuk. Báró Perényi Zsigmond válaszában visszapillantást vetett a szövetség tizenöt éves munkásságára, majd arra utalt, hogy külföldi propagandájukban sohasem feledkeznek meg a megszállott területen élő testvéreink érdekeiről. Ma már mindenki revíziót követel. A revíziónak azonban nem szabad üres jelszónak, divatnak lennie, hanem olyan meggyőződésnek, amelyért dolgozni és áldozatot kell hozni. Ez csak úgy lehetséges, ha nagyon tudjuk szeretni ezt az ezeréves magyar földet. Ide alkossunk idegen faragott képeket, hogy azokat imádjuk. Nekünk nem kell az olasz fasizmus, a német hitlerizmus, hanem legyünk hazánkat szerető magyarok, akik áldozni és küzdeni tudunk a magyar jövőért. Tlünk nagyon fontos a külföldi nagy nemzetek rokonszenve és megértő támogatása, én mégis abban bizony amit Bethlen és a miniszterelnök is megerősített, hogy a siker a mi kitartásunktól, egységünktől függ.