Pesti Hirlap, 1934. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-28 / 22. szám

io Esti levét ' — „Sok 0,3 ember, kevés a fókái“ — ’ Móg mogérjiik a csodát, hogy divatba jön a gondolat. Meg a színpadon is. Az élet furcsa fordulatukat csinál: ma szavakban tobzódik és gondolatokban szegény a világ s épp most in­dul világkor üli útra Madách műve, mely a gondolatok raktára s mely az egész világot át­öleli. Mikor minden országban érzik az embe­rek a saját tragédiájukat, divatba jön „Az em­ber tragédiája“, mely az eszmék bibliája. Idézni léhet belőle minden vasárnapi prédikációra jel­mondatot. Ma Budapesttől Tokióig időszerű az eszkimó-képből az a hires mondat, amelyet a degenerált ember, a szegény eszkimó intézett Adómhoz: „Add, Uram, hogy kevesebb ember és több fóka legyen/“ A mindennapi nyomorú­ságban sok országiján felsir a degenerált gon­dolat: „Add, Uram, hogy több állás és pénz le­gyen és kevesebb ember!“ De ha ezt a pilla­natnyi megfigyelést magasabb szempontból nézzük és fölemelkedünk arra a nyugodt iro­dalmi magaslatra, amelyből nemzetek és nem­zedékek, az egész emberiség válságát nézik a gondolkozók, az Írók és a politikusok, akkor észrevesszük, hogy a mai nemzetközi nyomorú­ságok és a föld nagy részén dúló vagy fenye­gető harcok olyan igazságok fel nem ismeré­séből származnak, amiket könyvekben és új­ságokban régóta hirdetnek okos emberek. De az emberiség szerencsétlenségéhez tartozik, hogy az okos emberekre nem mindig hallgat­nak, A napi kis igazságot verklizik, hogy az emberek között rosszul van felosztva a föld és annak minden java. A nagy igazság pedig az, .hogy a földtekén van rosszul elosztva az em­beriség. Európa általában túl van zsúfolva emberekkel és a földje túlságosan ki van élve. A legköltségesebb földjavitásokkal sem képes annyit termelni, mint amennyit például Dél­­amerika egyik-másik országának őstalaja, ame­lyen tizszerte nagyobb és több minden nyers­­termény. Ez igazságokat már rég fölfedezték azok az európai 'államok, amelyek más világ­részekben gyarmatokat tartanak. A mindenütt elkésett osztrák politika Ázsiában. Kirenaiká- Tian akart gyarmatot szerezni. Magyarország füldéhes népe, magyarok és tótok pedig szét­szórva vándoroltak ki a nagyvilágba, pedig ha a Beksics Gusztáv, .Rákosi .lenő és társaik ál­tal félszázad előtt propagált eszmét: a kiván­dorlás irányítását és a telepítést valóra váltot­ták volna, bármely világrészben virágzó és ha­talmas uj Magyarországot lehetett volna szer­vezni, amely táplálta volna az „őshazát“ s most segitene visszaállítani „Nagy-Magyarországot“. Azok a táviratok, amik most mindennap a távól Keletről jönnek és amelyek a sárga faj­nak a fehérek ellen való világharcáról, Japán, a Szovjet és Északamerika ijesztő fegyverkezé­séről és a kínaiak éhhaláláról szólnak, mind arra az igazságra vezethetők vissza, hogy a földön rosszul, van elosztva az emberiség. To­kióban a japánok és Pekingbon a kínaiak szó­­ról-szóra Madáchot idézik: „Add, Uram, hogy kevesebb ember és több fóka, több ennivaló le­gyen.“ Az ókorban és még n középkoriján is tömeges és fegyveres népvándorlással próbál­ták jobban elosztani a földtekén az emberisé­get. Ezt primitiv korszaknak tartják a mai mű­veltek, de a magát civilizáltnak, sőt az emberi­ség vezérének tartó Európához illik-e az a tu­dományos brutalitás és az emberirtásnak pénz­­sóvár kiaknázása, hogy Európa fegyvergyárai gyártják milliárd számra a fegyvereket hol a sárgák, hol a fehérek számára, hogy egymást ki kergessék otthonukból. Ha ma élnének uj Madáchok, milyen szép tragédiákat és szatírákat lehetne írni a mai jégkorszakról, amelyben megfagy a művelt em­berek szive és egymás állasára, jövedelmeire, vagyonára törnek. Mórt az élősrii állatoktól el­tanulta a modern férfi és nő is, hogy könnyebb a más zsebéből és pénzéből élni, mint a saját munkájából. Az.emberiség fejlődése legfőkép­pen az uj találmányokban, az emberiség boldo­gulására szolgáló tudományban nyilvánul meg. M icsoda perverzitása tehát ma a tudománynak, hogy az emberiség gyilkolására igyekeznek mi­nél különlegesebb eszközöket kitalálni. Felhábo­rodással beszél a modern ember a spanyol in kvizició kínzásairól és a régi despoták vérengző hadjáratairól. Ezekkel nemtelenségben, ember­telenségben vájjon nem vetekszenek az ember- [ gyilkolás nagy vállalkozói és tudósait Laikus •»ESTI HÍRLAP U 1931. január 28.» vasárnap. ésszel is el lehet gondolni, hogy ha a világhá­borúban elpocsékolt pénzt és emberi ehergrftt, valamint a mostani „békében“ hadiszerg-yár­­tásra fordított péűzt és észt az emberiség ja­vára 'fordították volna,'uj, boldog, termelő ál­lamokat lehetett volna szervezni-, szét lehetett volna osztani békéséi'a tulfíépös országok Em­bereit a föld műveletlen részein. Akár ki le­hetett volna szárítani egy tengert, vagy termé­kennyé lehetett volna, tenni'a Szaharát, fos ha vad gyilkolás helyett \a jótékony tudományra lehetne irányítani az emberi tudást és erőt, ak­kor egy uj Madách megérhetné és megírhatná, hogy megindult a föld es.egy másik égitest kö­zött a rendes közlekedés és fiz export-forgalom: (Ki lehetne szállítani az emberfölösleget és — egy pár fölösleg*« embert.) A képzelőtehetség hidat ver nemcsak az évszázadok és a világrészek között, hanem az égitestek között is. Az írói fantázia átfogja ídőr ben és térben a nagy távolságokat. A tudósok­nak és a politikusoknak i’á kellene vezetniük az egyes nemzeteket arra a hidra, amelyen elér­hetik a boldogság szigetét. Az embert az állat­tól a gondolkozás és a mások segítése különböz­teti meg. A mai állapot, amelyben egyik nem­zet a másik ellen és egy nemzetben is társa­dalmi osztályok, kenyérkereső szakmák és még családok tagjai is egymásból akarnak megélni és egymás ellen törnek, éppen olyan degenerált korszák, mint az, aminőt az eszkimói kép ki­sunyok A fókákat kell szaporítani s nem kell kevesbíteni az embereket. Különösen nbtn a ma­gyarokat. Úgyis kevesen vagyunk. Nekünk még be kell tölteni Nagy-Magyarországot. ' Zsolt. A módosított alkotmány megszavazása nagy oromét keltett Pilsudszki hívei közt. Vawó, ián. 27. (A festi Hírlap tudós;tójának táv­irata-) A sejmben pénteken, mint már jelentettük, a 'kormánypárt az ellenzék kivonulása után megsza­vazta az alkotmány módosítását. Pilsudszki tábor­nagynak-ez a váratlan győzelme- élénk visszhangot keltett az egész lengyel közvéleményben. A lapok a szombatra virradó éjszakán külön kiadásokban tu­datták a szavazás eredményét a lakossággal, amely szétkapkodta a külön kiadásokat. Varsóban és irtás nagy városokban lobogókat tűztek ki a házakra, hogy ünnepeljék a kormány diadalát. Pilsudszki hívei min­denfelé utcai felvonulásokat rendeztek, hogy tüntesse­nek az alkotmánymódosítás mellett, Az iskolákban szombaton szünetelt, a tanítás és a gyerekeket felsőbb utasításra az alkotmánymódosítás történeti jelentősé­géről Vílágositótták föl a tanítók. Az ellenzéki pártok, mint rögtön a szavazás után tették, váltig azt hangoztatják, hogy a csíny szerű sza­vazásnak nem lehet jogi hatálya. Valamennyi ellen­zéki párt együttes bizalmatlansági indítványt terjesz­tett elő a sejm elnöke ellen. Előrelátható azonban, hegy ezt az indítványt el fogják vetni. A nemzeti kisebbségek képviselői megelégedés­sel Vették tudomásul, hogy Czar, volt igazságügy­­miniszter, az alkotmánymódositó javáéint kormány­párti előadója a meglepotésszeiü szavazást megelőző beszédében azt hangoztatta, hogy az alkotmánymó­dosítás utján létrejött uj közjog egyik legfontosabb alapelve minden állampolgár egyenjogúságának megóvása lesz, tekintet nélkül a nemzetiségi, feleke­zeti és faji kiiülönbségekre. Több varsói lap azt jelenti, hogy Pilsudszki tá­boron gyet kevéssel a döntő szavazás előtt arról érte sitettélí, hogy a kormánypárt a sejmban az ellenzék távollétiben keresztül akarja hajszolni az alkot­mánymódosítást. Pilsudszki beleegyezését adta az ilyen szavazáshoz. Mosciiszki államtlnök az uj . jógi­­helyzet alapjára helyezkedett. Beavatott körök úgy tudják, hogy mihelyt életbe lép a módosított alkot­mány, ismét meg fogják választani az államelnökei, akinél; ellenjelöltje nem lesz. (Sz.) A gazdasági válság hatása a közegészségügyre. A fővárosi tisztifftorvos a rosszul táplált, Ideges gyermekekről. Dr. Csordás Elemér tisztifőorvos elkészítette az 1933. esztendőre a székesfőváros közegészségügyi álla­potáról szóló í jelentését. Az általános egészségügy: helyzettel kapcsolatban megállapít ja a tisitffőörvoS, hogy a mai súlyos gazdasági és szociális helyzet igep nagy befolyást gyakorol a főváros egész lakos­ságának egészségügyére. Soha -még tiágyöbb 'össze­függés a gazdasági élet és a közegészségügy között nem volt, mint most. A gazdasági helyzet által oko­zott egészségügyi ártalmak nem most azonnal, ha­nem a most ható okok, mint a hiányos táplálkozás, elégtelen fűtés és ruházkodás, anyagi gondokból eredő idegrendszeri elváltozások majd csak évek múlva fognak jelentkezni és pedig különösen a most fejlődő és felnövő gyermekeknél. Épen erre való te­kintettel a közegészségügyi közigazgatási szolgálat a megelőzés érdekében minden lehetőt igyekszik elkö­vetni. ,■ .. • A főváros lakosságának természetes szaporo­dása az utóbbi években negatív volt. 1933-ban ez a minus:: 0.1 százalékot telt ki. A lakosság számának szaporodása ezek szerint kizárólag a fővárosba való bevándorlásra vezethető vissza. A természetes sza­porodás negativ volta és az életkorok átlagos meg­hosszabbodása azt eredményezik, hogy a korcsopor­tok viszonyszámai az öregek korcsoportjai javára tolódtak el. A halálesetek abszolút szórna 1932-ben 17,Hl volt, 1933-ban pedig 15.391 volt,. A halálozás százaléka ezek szerint ezer lélekre számítva 15.3-ra csökkent. A csecsemőhalálozás abszolút száma 1902- höz képest közel 31 százalékkal apadt. A háború utáni években, de különösen 1930-tól kezdve feltű­nően megszaporodtak a szervi szívbaj okozta halál­esetek. Míg 1010-ben 13.1 százalékot tettek ki ezek a halálesetek, addig 1933-ban 25.3 százalékra rúgtak. Azok a megbetegedések, amelyek a szív organikus el­változásainak előzményei, feltűnően megszaporod­tak, rosszindulatú a kká is váltók. Emelkedett a rák­­halálozás is. Am ily mértékben örvendetes a gümő­­kóros halálozás csökkenése, ugyanolyan aggodalmas a rák-halálozások szaporodása. Foglalkozni is kell a rákellenes küzdelem fokozásával. A leyegővizsgálatok során megállapítható volt, hogy a főváros levegőjének szennyezettsége nem ki­sebbedéit, nem szabad tehát a füstemésztő készülé­kek használatához túlzott reményeket fűzni. A tiszti­főorvos tiltakozik az olyan áililások ellen, mintha bármilyen megbetegedés is a vízvezetéki víz- minősé­gével lenne Összefüggésbe hozható. £l«lmiszertf»rvény, olcsóbb fej. Az élelmiszerellenőrzések során tapasztalt ész­revételeiről beszámolva közli a tisztifőorvos, hogy nagyban akadályozza a működést az, hogy Magyar­­országon nincsen élelmiszertörvény. Budapesten, mint agrái’állr.rn fővárosában, minden körülmények között meg kell követelni azt, hogy kifogástalan anyagból készített friss élelmiszerek kerüljenek for­galomba, amelyekben fölösleges pólanyagok ne legye­nek. Itészletesen foglalkozik a jelenték a- tejellátás kérdéseivel is és megállapítja, hogy amikor a fővá­ros megkövetelheti, hogy megfelelő mennyiségű s mi­nőségű tejhez jusson, ugyanakkor elvárhatja, hogy a tej ára a lakosság vásárlóké pestiig ével összhang­ban legyen. A jelenlegi magas árak eredményeként nemcsak a fogyasztás csökkent feltűnően, hanem feltétlenül be fog következni n gyermekek fejlődésében az elég­telen lejíogyaöztás káros következménye. A lej árat szdmbavehetö módon le kell számtani. Az iskolaegészségügy kérdéseiről .hosszasan cm lékszik meg Csordás' lisztifőorvos. Aki a legközelebb megoldandó-feladóinak kát tartja, hogy a körülbelül 11.000 tanonciskolást orvosi felügyelet alá vonják. A társadalmi és- gazdasági életnek a gyermekek 'egész­ségére való befolyását vizsgálva, a jövőben nagyobb gondot, kell fordítani idegilelükre is. Szükséges lenne, hogy az orvosi kar erkölcsi színvonalának és a közönség egészségügyének érde­kében is sürgősen megalkossák a szigorú f-egyelrpi jogkörrel felruházott orvosi kamarát. A fütfobefegség elleni védelsezés. A heveny fertőző megbetegedések száma 1932-liöz képest lényegesen kedvezőbben alakult. A fővárosnak a tifüsztó] való megszabadítása mindaddig nehéz fel­adat, mig a környékbeli községek fertőzési lehető­sége megvan. A ’tífusz elleni küzdelem sikere érde­kében ki kell terjeszteni a bacillusgazdák kutatását olyan területre is, ahol azok élelmiszerekkel juthat­nak összeköttetésbe, így elsősorban gondolni kell a tejvállalatok és élelmiszcriizemek alkalmazottainak rendszeres, vizsgálatára. A dlttériamagbetegedések ! halálozási arányszáma szintén örvendetes javulást i mutatott, ami preventív oltások eredménye. 1933-ban az év elején tömeges influenzamegbetegedések vol­tak, hivatalosan bejelentett halálozás 90 fordult elő. — A gyermekbénulás szinte teljesen megkímélte a fővárost, mindössze 20 ilyen eset íoi-dult elő. — A tuberkulózis elleni védekezés a főváros területén nincs megszervezve. Egyedül a fővárosi tüdőbeteg­­gondozóit fejtenek ki szakszerű munkát, ezzel azon­ban nem lehet elérni a kívánt célt. A tüdőgondozó j intézetek személyzete a legteljesebb mértékben elvé­gezhetné a tüdőbetegek felkutatását és ezzel sokkal közelebb-jutna a főváros a célhoz. Legfontosabb az lenne, hogy a nyílt tuberkulózisban szenvedők és fő­ként kislakásban lakó betegeket környezetükből el-, távolítsák és ezzel megakadályozzák á családtagok vagy munkatársak fen ozásét. Az elmúlt évben a ha­zai tüdöbeteg-gyógy intézetekben (iOO-nál több ágy állott üresen, mert nem volt, aki az ápolási költsége­ket fedezze. A súlyos szociális és gazdasági helyzettel össze­­függően .feltűnően emelkedtél; a venereda meg beleije- i dések is. A kábítószerekkel űzött visszaélések meg­­j akadályozása céljából a főváros összeköttetésbe 16- I pett az államrendőrséggel, eredményt azonban nem tudott elérni, mert a kábítószerekre vonatkozó tör­vény végrehujtási utasítása a mai napig nem jelent meg. hogy ma uj egészségügyi, intézmények alkotásáró szó sem lehet, de erre nincs is szükség. Az orvos munka eredménye érdekében szükséges, hogy a köz igazgatási közegészségügy terén az admiriisztráeió egyszerűsítsék. Fokozni cs mélyíteni kell az orvos munkát és a túltengő adminisztrációt csökkenteni vigyázni kell arra, hogy az egész lakosság közegész ségiigvenek énlekében a közigazgatási orvosi szolga latot jolkepzett, szociális gondolkodási] szakorvosok lássák cl mert csak ezek tudják az előttük tornyo­suló kérdésekét megoldani,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék