Pesti Hírlap, 1934. március (56. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-01 / 48. szám
2 A kereszténypárt állandóan tiltakozni fog a szovjettel kötött megállapodás ellen. Sándor István a paprikarendelet ellen emelt kifogást. Megengedhetetlennek tartja, hogy miniszteri rendelettel korlátozzák a földbirtok szabad használatát és előírják, hogy valamilyen növényt lehessen-e termelni, vagy sem. Hozza a földmivelésügyi miniszter a Ház elé a rendeletet és bízza a törvényhozás döntésére, hogy kötött vagy szabad gazdálkodást akar-e. Pártpolitika és a gazdatartozások rendezése. Klein Antal a gazdatartozásokról szóló rendelet hibáit tette szóvá. Sokkal gyökeresebb intézkedéseket követel a gazdatársadalom érdekében. A rendelet 1. „katasztrófaparagrafusa“ az, amely arról intézkedik, hogy ha az adós az esedékesség alkalmával nem fizet, a bíróság köteles kimondani a védettség megszűnését. Tiltakozott az ellen, hogy a fizetőképesség felülzalálását az egységespárti „élharcosokból“ álló szer■ vezetre bízzák és ezzel pártpolitikát vigyenek bele ebbe a kérdésbe. A védett birtokoknál a fizetési határidőt aratási időig ki kell tolni. Arra kérte a pénzügyminisztert, hogy az illetékhátralékok rendezésére ugyanolyan törlesztési kedvezményt adjon, mint az adóhátralék törlesztésére A XXIX. SZ. „EGYBŐL-KETTŐT“ REJTVÉNYSOROZAT PÁLYÁZATI SZELVÉNYE. Az alattsi napokon közös rejtvényekből a következő betük elhagyásával kaptam egy szóból kettőt Kmdd II. 77 Szerda II. 28 Ctül. • 1 1 Péntek III 2 Szombat VI 1 Vasam. II 4 Egy-egy kockába csak egy belül szabad beírni. Név: Interpellációk. A képviselőhöz ezután az interpellációkra tér át. Báró Inkey Pál az adóalap eltitkolása tárgyában a pénzügyminisztert interpellálja. Szükségesnek tartja, hogy az adókivető hatóságnak megadják a nyomozási eljárás lehetőségét és hogy az adóvallomás beadásánál lehetővé tegyék az esküvel való megerősítést. Rámutat az alkalmi jövedelmekre és azt kívánja, hogy az állammal kötött szerződéseknél az illetékkirovást tegyék át az adófizető hatóságokhoz a szerződésekből eredő jövedelmek megállapítása céljából. Az anyagi előnykeresés céljából való hamis adóvallomás semmiben sem különbözik annak a hazaárulónak eljárásától, aki az ellenség előtt leteszi a fegyvert. Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a jövedelem- és vagyonadók összeállításáról szóló rendelkezések módot adnak arra, hogyha a vallomás nem fogadható el, elsősorban külső ismertetőjelek alapján, igyekezzenek kinyomozni a jövedelmet. Az eljárás hatékonyabbá tétele céljából újabban alkalmaztak könyvszakértőket szerződéses alapon. Ügyelni kell mindamellett arra, hogy zaklatások ne legyenek. A bűnügyi nyomozással nem lehet ezt a kérdést összehasonlítani, mert a bűnügyek kivételek, de az adózás minden ember életében évről-évre előfordul. Az adócsalások megtorlásáról a törvények gondoskodnak. A szovjetpropaganda veszedelmei. Fábián Béla a külügyminiszterhez intéz interpellációt a szovjetunióval kötött szerződés ügyében. Olyan körülményeket akar ismertetni, amelyekről a kormány sem tudott, amikor a szovjetunióval szerződést kötött. Tisztázni kell, melyek voltak azok a gazdasági indokok, amelyek a kormányt arra kényszerítették, hogy a szovjettel megállapodjék. Mik voltak a politikai indokok és gondoskodott-e a kormány arról és miképpen, hogy a szovjetunió magyarországi képviselete azon kívül, hogy a lobogóját kitűzi Budapesten, ne foglalkozzék Magyarországon szovjetagitációval. Az éhes embereknek kenyeret mutogatnak és azt mondják: igaz, hogy erkölcsi felfogásunkkal ellenkezett a szerződés megkötése, de ez a szerződés az iparban több munkás alkalmazását és mezőgazdasági exportot tesz lehetővé. Vigyázzanak azok az urak, akik a gyáripar részéről olyan nagy hozsannával fogadták ezt a szerződést, mert pillanatnyi haszonért kockáztatják egész jövendő vagyonukat. Vidéken arra hivatkoznak, hogy Oroszországba állatokat fogunk exportálni. Az orosz állatállomány az utolsó években a felére csökkent, mert a hősies orosz parasztság inkább leölte állatait, semhogy azok a kollektív gazdaság kezére kerüljenek. Az ellenforradalmi Magyarország fogja tehát szállítani a szovjet támogatására azt az állatállományt, amellyel Voroszilov hadügyi népbiztos bejelentése szerint a parasztok mozgalmát le lehet törni. Átok van azon a pénzen, amelyet ezen a címen fog kapni a magyar gazdaközönség. Átok van azon a pénzen, amelyet ezen a címen fog kapni a magyar ipar. Aki Oroszországnak mezőgazdasági gépeket szállít, az szállítja azt a gőzhengert, amelylyel majdan a magyar mezőgazdaságot le fogják hengerelni. Jánossy Gábor: Hát Anglia és Amerika? Fábián Béla: Azt mondták, hogy politikailag volt szükség a szerződésre. Hallottunk olyan nyilatkozatot, hogy ez a szerződés valahogy a revízióval van összeköttetésben. Hivatkozás történt arra, hogy ez bizonyos ellensúly a Balkán-blokkal szemben. A magyar miniszterelnök erről a szerződésről legelőször Ankarában tárgyalt. Furcsa volna, ha éppen Ankarában kötnénk szerződést Szovjetoroszországgal, amely állítólag ellensúlya annak a balkánblokknak, amelyben Törökország is részt vesz. A török köztársaság tízéves évfordulóján a török csapatok elvonulásakor Kemal pasa mellett ült az emelvényen Voroszilov hadügyi népbiztos, de az ottjárt magyar küldöttség tagjai nem az emelvényen ültek-Csilláry Andrást és a soviyut Agettek. PESTI HÍRLAP 1934. március 1., csütörtök: I——— ——I—KHW P—— Fábián Béla: Mert nem akkor kötötték ezt a szerződést, amikor még lehetett volna keresni vele, amikor az orosz ötéves gazdasági terv kezdődött? Helytelenül hivatkoznak arra, hogy a katolikus Lengyelország is szerződést kötött Oroszországgal. Lengyelország két malomkő között volt: Németország és Oroszország között. És azért állapodott meg, mert megállapította, hogy a német veszély fenyegetőbb. Talán megértett volna egy olyan magyar politikát, amely Trianon után Trianon ellen akart volna szövetkezni Európában mindenkivel, aki alagutakat készít és bombákat gyárt. Radek, a külügyi népbiztosság szócsöve, a Pravdában kijelentette, hogy a szovjet nem hisz egy bekövetkezendő új háború után megkötendő új békében és nem állhat arra az oldalra, amely új háború tüzében akarja megváltoztatni a békeszerződéseket. Veszélyes jelenség a magyar népet arra a gondolatra hozni, hogy a magyar nép történelmi jogainak érvényesülését az orosz szovjettől várjuk. Ez a nemzet keletről csak szolgaságot várhat. A kormány is érezte, hogy a nemzeti közvélemény fel fogja tenni a kérdést, hogy azokkal szemben, akik a társadalmat fel akarják robbantani, miként védekezett, nehogy az országban propagandát folytassanak Már az a tény, hogy itt vannak, hogy magánszemélyekkel érintkezhetnek, az is propaganda. A kormány rögtön érezte, hogy nem szabad túlságosan nagyszámú diplomáciai személyzetet ide beengedni. Ezért olyan megállapodsst kötött, hogy diplomáciai személyzetként Magyarországra legfeljebb 16 ember jöhet, másrészt kikötéseket tett a diplomáciai postának propagandacélra való felhasználása ellen. Hogy a diplomácia milyen számú, arra Európában akkor jöttek rá, mikor kiderült, hogy a francia követségen tömegével ülnek a cseka emberei, akik Párizsban Kuziepov tábornokot elrabolták. Az a kérdés, hogy a 16 ember között hány fog diplomáciával és hány fog propagandával foglalkozni. Németország 1925-ben kénytelen volt megállapodást kötni a szovjettel, amely kötelezte magát, hogy minden agitációtól és propagandától tartózkodni fog. Az eredmény az lett, hogy a legutolsó választáson 6 millióra sikerült felnövelni a kommunista szavazatok számát. Hallottuk, hogy a szovjet finomabban bánik azokkal az országokkal, ahol képviselete van. A szovjet semmiféle szerződést, amelyet polgári államokkal köt, magára nézve kötelezőnek nem tart. Az első angol-orosz megállapodásnak az volt a következménye, hogy Litvinov az íreket akarta fellázi■tani és végül Litvinovot felkérték, hogy távozzék Angliából. Az újabb szerződés eredménye az lett, hogy az angol kormány kénytelen volt a szovjetnek. Arcos című kereskedelmi képviseletében nemcsak házkutatást elrendelni, hanem a páncélszekrényt felrobbantani, hogy megtalálhassa azokat az összeköttetéseket, amelyek a szovjet kormány és az angol szélsőbaloldal között fennálltak. Franciaország az az ország, amelynek Oroszország mérhetetlenül sokat köszönhet. Franciaország elfogadta a szovjet katonai attaséját, akiről megállapították, hogy ő írta meg, hogyan kell propagandát folytatni idegen államok hadseregében. A legutóbbi franciaországi sztrájkról olvas fel tudósításokat, amelyekből kiderül, hogy a csapatok összejátszottak a kommunistákkal Amerikának igen nagy érdeke volt megállapodni Oroszországgal. Még nem volt aláírva a szerződés és máris megjelent a Times-ban a leleplezés, hogy ugyanakkor, amikor Litvinov Washingtonban tárgyalt a diplomáciai viszony felvételéről, Moszkvában már készen állott a III. Internacionálé angolnyelvű bizalmas utasítása a kommunista párt vezetői számára, hogy az elégedetlenséget a kommunista propaganda, javára kell kihasználni. Senki oda ne adja magát olyan illúzióknak, hogy a világforradalmat propagáló Szovjetoroszország fel fogja adni a világforradalom gondolatát azért, hogy Magyarországgal szerződjék. Hinne valaki a magyar miniszterelnöknek, ha kijelentené azt, hogy Magyarország lemond régi területeiről? Ahogy ezt nem hinnék el, ugyanúgy nem hihetjük, hogy az orosz forradalmárok, akik nem élhetnek meg a világforradalom nélkül, lemondanak a világforradalom gondolatáról. Miniszter és ellenzéki képviselő vitája az interpellációs jog elsorvadásáról. Gál Jenő éles hangon tette szóvá, hogy a miniszterek hosszú idő óta nem jelennek meg a Házban az interpellációk meghallgatására. Ez lekicsinylése a parlamentarizmusnak, sőt a nemzetnek. Talán az egyetlen belügyminisztert kivéve, nincs miniszter, aki ezt az alkotmányos kötelességét teljesítené. A régi időben elképzelhetetlen volt, hogy miniszterek távollétében hangozzanak el interpellációk. Játék az, ami ma a parlamentben folyik, ahol a képviselők kicserélik egymás gondolatát, a nép keserveit, a kisember panaszait azonban meg nem hallgatják. Farkasfalvi Farkas Géza: Elég a kormánynak az élharcosok jelentése. Gál Jenő: Itt van most is a szegények pénzével elkövetett visszaélések ügye. Keresztas-Fodor Ferenc belügyminiszter: Ilyen esetekben nem várják meg a képviselő urak interpellációját, hanem intézkednek. Gál Jenő: A délutáni ülések bevezetését azzal okolták meg, hogy a délelőtt elfoglalt miniszterek jelenlétét biztosítsák a Ház ülésein. Az interpellációs jog tiszteletben tartását követeli, mert ha ez az alkotmányos jog elsorvad, az alkotmányosságnak csak a látszata marad meg. Az interpellációkban a képviselők a kisember életének adnak hangot, azért tulajdonítottak a régi időben ennek a kérdésnek olyan jelentőséget, hogy a Ház külön napot szánt az interpellációk előterjesztésére. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a kormány nevében adott válaszában hangsúlyozta, hogy az interpellációs jog valóban vesztett abból a jelentőségből, amellyel a parlamentáris életben bírnia kell. Ennek azonban nem az az oka, hogy a miniszterek nem jelennek meg az interpellációk meghallgatására, mert a házszabályok tudvalévően módot adnak az írásbeli válasz adására is. A valódi ok az, hogy a képviselők az interpellációs jogot ma egészen máskép magyarázzák, mint a régi időben. Azelőtt sok volt, ha 4—5 interpelláció hangzott el egy napon, ma 25—60 interpellációt mondanak el Nem akarja a kisember bajait és panaszait lekicsinyelni, tény azonban, hogy az interpellációs jog fontos országos érdekű ügyek és nem apró-cseprő dolgok idehozásának eszköze. A miniszterek nagyon elfoglaltak és ne feltételezze senki azt, hogy alkotmányos kötelességüket nem teljesítik, arra azonban igazán nincsen idejük, hogy 25—60 apró ügyben elhangzó interpellációt meghallgassanak, különösen amikor módjuk sincs a tényállás megállapítására. Ha tehát bizonyos fokig el is sorvadt az interpellációs jog jelentősége, ennek nem a miniszterek magatartása az oka, hanem az, hogy olyan kérdéseket és olyan mennyiségben tesznek interpelláció tárgyává, ami nem felel meg az interpelláció céljának és nemes feladatának. Gál Jenő viszonválasza után a többség elfogadta a miniszter válaszát. Vámvisszaélések a mezőgazdasági gépek behozatalánál. Andaházi-Hasnya Béla a mezőgazdasági gépek behozatalánál történt vámcsalások tárgyában interpellál. Az a visszaélés, amelyről szól, a földmivelésügyi minisztérium traktor-akciójával kapcsolatosan történt. A behozott traktorok nagy része hamis vámbevallással jött be az országba, olyan módon, hogy a magasabb vámtétel alá tartozó nehezebb gépeket kisebb súlyú gépek címén hozták be. Több millió pengőről van szó. A Dénes B. cég egyetlen tételnél több mint 700.000 pengőt keresett. A mezőgazdasági érdekeltségek a vámnál nem tudtak könnyítést elérni. Sérelmezi, hogy bár folyt nyomozás, öt esztendő óta döntés nem történt. Ezek a hatalmas cégek büntetlenül tudtak elvonni milliókat az államkincstár és a gazdatársadalom rovására. Reméli, hogy a pénzügyminiszter módot fog találni, hogy eljárjon ezzel a céggel szemben, amely, úgy látszik, hatalmas protektorokkal rendelkezik. A Dénes-cégnek az az Erdős nevű igazgatója, aki ezeket elkövette, nagy erkölcsi sikert is elért, mert vezérigazgató lett, azután a Hofherr-Schrantz cégnek lett vezérigazgatója, most pedig arról van szó, hogy főnöke lesz a kereskedelmi miniszternek, mert a Ganz-cég vezérigazgatója lesz. Erdős tisztességes, de akkor el kell járni azok ellen, akik azt bizonyították, hogy a csalásokat elkövették. Ugyanaz a cég, amely egyik napon olcsóbban vámolt el traktorokat, a másik napon kénytelen volt ugyanazt a traktort magasabban elvámolni. A vizsgálat súlyos invektívákat tartalmaz, nemcsak a vámigazgatóság tagjaival és a detektívekkel szemben, hanem a pénzügyminisztérium egyes tisztviselőivel szemben is. Kéri a pénzügyminisztert deríttesse fel az esetet és ha tényleg jogtalanul érte volna gáncs valamelyik tisztviselőt, gondoskodjék róla, hogy elégtételt kapjon. Hogy a Dénes-cég mennyire nem finnyás, annak bizonyítására bejelenti, hogy közvetlenül a Ház mai ülésének megkezdése előtt tudomására hozták, hogy ha ezt a kérdést szóváteszi, kellemetlenségeket fognak neki okozni és megcsinálják a második Turchányi-esetet. Felemelt fejjel állítja,, hogy lelkiismerete tiszta és ide fogja hozni ezt az ügyet mindaddig, amíg vagy meg nem büntetik az egyiket hamis vád miatt, vagy a másikat vámcsalás miatt. Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszában elmondotta, hogy 1928. év végén feljelentés érkezett a vámhatóságokhoz, hogy az előző években traktorbehozatallal kapcsolatban szabálytalan elvámolások történtek. Az egyik vád az volt, hogy 15 mázsánál súlyosabb traktorokat 15 mázsán aluli gépek vámtételével vámoltak el és a vámtisztek egy része szabálytalanul, járt el. A másik vád az volt, hogy 500 fordulatszámú motorokat kisebb fordulatszámú motorokként vámoltak el. A harmadik vád az volt, hogy helytelenül vámoltak el traktor- és automobilalkatrészeket. Mivel ez a vád akkoriban nem volt konkretizálva, hanem csak általánosságban történt, a nyomozás nagy nehézségekbe ütközött, de nagy eréllyel folyt. Tárcaközi bizottság alakult a kérdés kivizsgálására. Meg kellett állapítani, vájjon történt-e vámcsalás, vagyis felmerül-e szüksége annak, hogy helyesbített vámelőírás történjék, esetleg jövedéki eljárás induljon meg. Történtek-e a pénzügyi közegek részéről olyan cselekmények, amelyek visszaélés jellegével bírnak, vagy pedig csak tévedésről lehet szó? Vájjon a vizsgálatban résztvett detektívek részéről nem merültek-e fel szabálytalanságok, amelyek megtorlást igényelnek. Megállapítást nyert a traktorok elvámolását illetőleg, hogy az akkor életbeléptetett új vámtarifatörvénnyel egyidejűleg nem jelent meg a végrehajtási utasítás. Ezt a hiányt időközben pótolták. Ez alkalmat adott arra, hogy egyes cégek kedvezőbb elbánást biztosítsanak maguknak. A traktorok egyes alkatrészeit külföldön leszerelték, hogy így ne érjék el a 15 mázsás súlyt. Olyan cégeknél, ahol a jóhiszeműség vélelmezhető volt, nem volt lehetőség az eljárás megindítására. Olyan esetben azonban, ahol a rosszhiszeműség bizonyítható volt, mert fővárosi döntés után vidéki vámhivatalhoz fordultak, a jövedéki eljárás megindítása küszöbön van. Az interpelláló által említett cégnél is előfordultak kisebb szabálytalanságok, amelyekkel kapcsolatban már megtörténtek az intézkedések. A motoroknál szintén történtek visszaélések. Öt esetben vádiratot adtak be, három esetben, a bíróság felmentő ítéletet hozott. A Dénes-cég ebben az ügyben egyezségi ajánlatot tett, amelyet nem fogadtak