Pesti Hírlap, 1934. július (56. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-24 / 165. szám

1934. július 24., tedd, PESTI HÍRLAP 7 1215 uj magyar szabadalom. A magyar kétségkívül a világ egyik legtehetsé­gesebb nemzete. A trianoni sorscsapással járó nagy gazdasági nyomás sem állította meg a magyar faj teremtő készségét, sőt m g inkább kiváltotta belőle a szellemi meguyilalkozást. mely egv sereg uj talál­mányt eredményezett. Fölkerestük dr. Bittó Bélát, a szabadalmi biióság alelnökét, aki a magyar sza­badalmakra vonatkc^óan igy nyilatkozott: — 'A szabadalmak terén örvendetes siker mutat­kozott az utóbbi években. Tavaly 2300 bejelentés ér­kezett, amelyből 2161 találmányra adtunk engedélyt. Különösen a rádió, a drótnélküli táviratozás, az elek­tromos dolgok és a kémia körébe vágó találmányok foglalkoztatják a magyar föltalálókat. Őszintén szólva, olyan ez, mint a konjunktúra. Ha látják, hegy valaminek megvan a maga célszerűsége és ki­használhatósága, a törekvésük afelé irányul, különö­sen háztartási és az ugynevezett szezoncikkekben, milyenek például jelenleg a strand, illetve a nyári fürdőzés körébe vágó tömegcikkek. Manapság, a ne­héz gazdasági helyzetben inkább a kisebb praktikus kérdések izgatják a föltalálók szellemét . . . A ttvábbi részletes felvilágosításokat az alel­­nök engedélye alapján Hordnyi Imre, á szabadalmi bíróság tisztviselője, adja meg: — A szabadalmi bíróságnál minden találmányt bejelentenek s ez lehetőleg minden elfogadható, illetve bejelentett szabadalomra megadja az engedélyt. A hi­vatalos lápban közzéteszik a szabadalmat két hó­napra s ha senki sem szólal föl ellene, akadály nél­kül megadják az engedélyt, föltéve, ha a föltaláló az első évi 25 pengő dijat lefizeti. Nyáron jóval kevesebb munkánk adódik, szeptembertői kezdve azonban ugyancsak megnő a forgalom. A találmányokat 21 főcsoportba osztályozzuk minemüségük szerint. A 2461 megadott szabadalom közül magyar 1215, a többi 1246 darab pedig külföldi szabadalom. A múlt évi magyar szabadalmak a főosztályok szerint a követ­kezőképen oszlanak meg: J. ruházat 55 szabadalom, II. fűtés, világítás 92, III. kozmetika 30, IV. kémia 55, V. vasutak és erőgépek 72, VI. apró áruk és diszmű­­vek 45, VII. elektromos és rádióművek 238, VIII. épít­kezések és utak 148, IX. litográfia, reklám, mozi, fény­képészet és művészet 79, X. mezőgazdaság 64, XI. bőr. zsiradékok 20. XII. bányászat 3, XIII papír 6, XIV. szövés, fonás, textil 19, XV. hajók, hajógépek 12, XVI. mindennemű fémdolgok 30, XVII. agyag- és üvegipar 9, XVIII. háztartási cikkek 97, XIX. katonai találmányok, ágyuk, fegyverek 31. XX. sport, sportcik­kek, posta, kocsik, szánkók 68, XXI. vízvezetékek, fű­tőberendezések. csövek 42 darab szabadalom. A kül­földiek közül a németek 537, az angolok 86, Svájc 67, Amerika 61, Franciaország 53, Olaszország 46 sza­badalmat jelentettek be, a többi 239 megoszlik a ki­sebb államok között,. — A szabadalmakat a. törvény.50 évig védi. A múlt évben 330 felszólalás történt a Benyújtott szaba­dalmak ellen, szabadalom megsentmisitése iránt 31 kereset érkezett be azonosság, vagy bitorlás cimén Évi dijak nem fizetése miatt megszűnt 3766 darab szabadalom. Ez a szomorú statisztika fokmérője a magyar nyomorúságnak. A szabadalmi bíróság évi bevétele a múlt évben jelentékenyen emelkedett. 837.046 pengő és 13 fillér volt, ezzel szemben a kiadás S75.148 pengő 11 fillérre rúgott. A feltalálókra terelődik a szó. . — Táborukban a társadalom minden osztálya képviselve van. Általában igen érdekes emberek. Van­nak köztük kiválóan képzett szakférfiak és egészen egyszerű, alig iskolázott emberek, de mindenik agyá­ban benne van az a bizonyos isteni szikra, mely te remtője minden uj dolognak. Legtöbbje fantaszta. Az emberiség boldogulását akarják szolgálni, de akad köztük sok üzletember is, aki_ mindenben a célszerűséget keresi s találmányát elsősorban a maga -javára akarja kihasználni. Majd minden feltaláló­nak az a szent meggyőződése, hogy az 6 találmá­nya a legjobb a világon. Sokszor a legképtelenebb dolgokkal állanak elő, különösen a perpetuum mo­bile, az örökmozgó gép megoldhatatlan kérdése iz­gatja csapongó fantáziájukat. Ezek az elérhetetlen délibábot, az emberi képzelet szivárványát kergetik És az az érdekes, hogy Csonka-Magyarországon több szabadalmat adunk ki, mint a régi jó időkben, ami­kor még megvolt a hatvanhárom vármegyénk... Mintha valami hazafias tűz és lelkesedés haj­taná a föltalálók teremtő készségét, hogy megmu­tassák a világnak, mennyire fölötte áll a magyar nemzet erkölcsi és szellemi ereje azok fölött a né­peké fölött, akik uralkodnak ma ősi földünkön, az el­rablóit magyar országrészeken... A magyar talál­mányok sokfélesége, célszerűsége és eszmei elgondo­lása mindenesetre a magyar géniusz teremtő erejét hirdeti, különösen ma, mikor a feltalálók szinte vér­tanúi a magyar sorsnak, olyan küzdelmet kell foly­tatnak a betevő falatért. Évi dijak nemfizetése cí­mén 3766 szabadalom szűnt meg a múlt évben! Ugyanennyi remény tört össze. Ugyanennyi magyar karrier... Az angol hadihajók elhagyták a samosí vizeket. London, juk 23. A Robinson hadnagy tragédiá­jával kapcsolatban Samos körül összevont angol hadihajók elhagyták a samosi vizeket. Sir John Si­mon külügyminiszter az alsóházban Anstruther■­­Gray képviselő kérdésére kijelentette, hogy a tragé­dia oka sajnálatos félreértés lehetett. Az angol lisz­tek nem viseltek egyenruhát és csónakjukon nem volt lobogó. A török határőrök szigorú parancsot kaptak, s feltételezhető, hogy az angol tisztek jeleit félreértették és amidőn a. csónak a parttól távolo­dott, az őrök tüzelni kezdtek. A török kormány saj­nálkozását fejezte-ki és önként kártérítést _ aján- IbtLfeL. 1 i i A kecskeméti „Hirös Hét“. Iparoskongresszus, gyűlések, látványosságok. Kecskemét, juh 22. A Hirös Hét második napja, vasárnap, mozgalmas volt. Budapestről kulturvonat érkezett 1700 utassal és a környékről is sok érdek­lődő özönlött Kecskemétre. A vendégek nagy töme­gekben nézték a tizenegy kiállítást; különféle kon­gresszusokat is tartottak. Vasárnap délelőtt nyilt meg az országos Iparos­­kongresszus az ipartcstületek és ipari érdekképvisele­tek szervezeteinek élénk részvétele mellett. Vincze Mihály kecskeméti ipartestületi elnök és Nagy Antal kongresszusi elnök üdvözlő szavai után báró Km­­china Károly miniszteri tanácsos, a kereskedelem­ügyi kormány képviselője, a miniszterelnök és a ke­reskedelemügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Be­számolt a kézművesiparosok érdekében a már négy év óta tett kormányintézkedésekről. Megemlítette, hogy a kisipari export növelése érdekében tárgyalá­sok folynak, örffy Imre orsz. képviselő az iparos­egység szükségét hangsúlyozta, majd dr. Harkay Béla városi főjegyző és dr. Tonelli Sándor szegedi kamarai főtitkár üdvözlő szavai után dr. Dobsa László, az IPOK igazgatója erélyes szavakkal utasí­totta vissza Barthou francia külügyminiszter ismert kijelentéseit. A revízió nekünk., iparosoknak — mon­dotta — életszükséglet és mindaddig, amig vissza nem kapjuk, ami a mienk, nem fog megnyugodni ennek a nemzetnek semilyen rendű és rangú fia. A kongresszus résztvevői ezután a kecskeméti ipartestülot félszázados jubileuma alkalmából a vá­rosházán tartott díszközgyűlésen vettek részt, ame­lyen Vincze Mihály, dr. Szappanos Sándor, dr. Vdry István, Cservenka József, Sándor István orsz. kép­viselő és Sztankay Lajos beszéltek, dr. Dobsa László pedig ünnepi beszédet mondott. A díszközgyűlés lefo­lyása után folytatták a kongresszust. Bing Gyula (Hatvan) az iparosok öregségi és rokkantsági bizto­sításét sürgette. Dr. Dobsa László határozati javas­latot terjesztett be a strohmanrendszerrel űzött visz­­szaélések meggátlására. Marschall Béla (Győr) az ipari érdekképviseletek egységét követelte. Körmendy Mátyás orsz. képviselő, Kovatsek Ferenc, Tóth Jó­zsef, dr. Lippay István, Szöllössy Ferenc (Székesfe­hérvár), Füredy Lajos az iparosok különböző égető kérdéseiben tettek előterjesztést, majd Tarr Béla. Duvalovszky Mihály (Miskolc), Czégényi Sámuel (Csongrád) és többiek hozzászólása után elfogadták a benyújtott határozati javaslatokat. A kongresszust megelőzően az Ipái testületek Országos Szövetsége tartott közgyűlést Nagy Antal clnöklésévcl. A közgj ülés az IPOSz átszervezését ha­tározta el. A szőlősgazdák gyűlése. A Hirös Hét keretében zajlott le a Duna-Tisza­­közi szőlő- és gyümölcstermelők és értékesítők kon­gresszusa is. Dr. Kiss Endre polgármester megnyitó beszéde után Kogutowitz Károly egyetemi tanár, Geszlelyi Nagy László, dr. Patalty Ferenc, Lázár Miklós országgyűlési üépviselő, Kratochvilla (Cegléd) és mások szólaltak fel. Elhatározták, hogy a borérté­kesítés akadályainak elhárítása ügyében a kormány­hoz felterjesztést intéznek. A kongresszus után a szőlősgazdák a Gazda­körben közebédet rendeztek. Itt Sándor István orsz. képviselő szóvátet.te, hogy Lázár Miklós lapjának, „A Begge.V'-nek megjelenését a kormány megtiltotta. Nagy elismeréssel méltatta a szőlősgazdák fáradha­tatlan vezetőemberének érdemeit és a szőlősgazdák általános helyeslése között azt a kérést intézte a kormányhoz, hogy adja vissza „A Béggel'' megjele­nési jogát. Lázár Miklós meghatottan köszönte meg a szőlősgazdák együttérzését. Egyék gyűlések. Gyűlést tartottak a városházán a Duna—Tisza­­köze nagykereskedői is. Kecskeméti Mihály bevezető szavai után Székács Antal elnöki megnyitójában összefoglalta a kereskedelem égető problémáit. Dr. Halász Tibor miniszteri osztálytanácsos, dr. Kiss Endre polgármester és Staub Elemér mondtak üd­vözlő beszédeket, azután Benedek György, Vértes Emil, Berzy Sándor (Miskolc), dr. Glücksthal Andor, Merkler József, Farkas Vilmos, Kovács József (Új­pest), Szelese János (Kecskemét) és még mások idő­szerű kérdéseket ismertettek. Országos kongresszust tartottak vasárnap a ké­ményseprők és a kereskedelmi alkalmazottak is. Dél­ben az Iparos-Otthonban lakoma volt, amelyen fel­avatták Katona József édesapjának, az „öreg takács­­mesternek“ emlékezetére alapított diszserlcgct. Szép látványosság volt a „Kecskemét, a gyümölcs és gyer­mek városa“ jelszóval rendezett felvonulás. A Rákó­­rzi-uton háromezer gyermek vonult fel népviseletben és különféle jelmezekben csacsi- és ökrösfogiatokon. Kodály-bemutaték a kecskeméti Hirös Héten. A sivó homokból fakadó, ezer meg ezer szárba szökkent lüktető magyar élet egy hétre az ország középpontjává avatja Kecskemétet. Nem mesterkél­ten egybeillesztett mozaik, hanem egyetlen óriás -.freskó kicsattanó életszinei nyernek aranykeretet a (Felvételeink a Képes Pesti EirTapban.J városháza, az ősrégi kollégium és az öreg templom falai, kupolái és tornyai alatt, Gyümölcskiállitás, ipar- és népművészeti ritkaságok és cikkek, lelketlen gépek fölényes bonyolultságukkal és pompásan ki­tenyésztett háziállatok irigylendő optimizmusokkal teszik zajossá és mozgalmassá ezt a szőttest, amely­nek minden szálán az alföldi magyar élet harmata csillog. A kiállítások munkaeredményről adnak számot egy bizonyos időpontban, az egymás mellett tornyo­suló kongresszusok a teendők és javulás módozatait és lehetőségeit latolgatják, amint azt a pillanatnyi lehetőségek a gazdasági helyzet és a tudományos számítások az aktualitás forró örvényében legcél­szerűbbnek hirdetik a magyar boldogulás rögös ut­jain, Ennek a hatalmas bátor nekilendülésnek va­lami örökérvényű glorifikálását, a Hirös Héten tul­­menőleg időbeli megkötöttség alól felszabadulását megvonni: a magyar álmok aranyfolyamát végigön­teni a Duna-Tisza közén: ez a vágy tüzelte Kecske­mét lobogó képzeletű, erélyeskezü polgármesterét, Kiss Endrét, mikor felkérte Kodály Zoltánt, hogy a Hirös Hetet dallal szentelje fel, vokális szimfónia freskóját vesse a kék égre oda a városháza, az ősrégi kollégium és az öreg templom falai, kupolái és tor­nyai fölé. A valósággal dalkiállitásnak beillő dalosünne­pély, Kodály művei köré a magyar dalos kultúra kisebb-nagyobb dalos pavillonjait sorakoztatta fel lelkes egymásutánban. Dr Nyúl Tóth Pál tanácsnok bevezető szavai után Krémén Sámuel, a Kecskeméti Református Egyházi Énekkart és a Kecskeméti Pol­gári Daloskört, Póta Aladár a Kecskeméti Katii Egyházi Énekkart, Zsasskovszky József a Budapesti Polgári Daloskört, Koncz Ferenc pedig a Ganzgyáii Dal- és Zeneegylet kórusait vezényelték, s megszó­laltatták Demcny Dezső, Bárdos Lajos, Kacsóh Pong­rác, Lányi Viktor, Farkas Nándor, Noseda Károly. Beretvás Hugó, Gadl Ferenc, Gráf Kálmán, Horváth Ákos és Diskay Sándor műveit. A dalkiallitás nemes törekvésű és jóindulatú rendezője bizonyára nem sejtette, hogy a Kodály-bemutatók századok mélysé­gébe fúródó daloszlopait olyan láva veti fel, amely a kisebb dalos pavillonokat könnyen elboríthatja, kü­lönben bizonyára biztonságosabb helyen, a stílus­­egység ivének megtörése nélkül csoportosította volna azokat. A mozaikot kihagyta volna. Vagy lehet, hogy miként a kecskeméti szőlőtermelő a „Szikra“ borá­val, úgy a Kodály-muzsika zamatéval, isteni szikrá­jával akarta megihletni a szelidebb, helyi és zenei szempontból kevésbé tájékozott, de nem kevésbé lel­kes magyar dalosok százait. A kecskeméti zenekultúrának negyed százada óta gondoskezü kertésze, Bodon Pál munkássága tette lehetővé, hogy a kórus-kultúra, a polifon-stílus, a tőzsgyökeres magyar melódiák oly kiváló fanatiz­mustól fűtött kórusművészre találjanak, mint aminó Vásárhelyi Zoliin, aki a városi dalárda vegyeskara elén áll ma. Az első kórus Adynak „Akik mindig el­késnek" cimü versére írott, szinte a kopár puszta éjféli pesszimizmusának drapériájában vészesen hu­hogó, a Notre Dame kőpárkányzatáról alászáguldó chimérák torok- és szivszoritó tánca. Weöres Sándor gyönyörű szövegű „öregek“ cimü verse nem a fan­tomok kísérteties birodalmában, hanem a természet és a dolgok rondje feletti rezignációban, a reális élet bölcs, de nem kevésbé szivbemarkoló megnyugvásá­nak szférájában zengi az örök emberi sors kérlelhe­tetlen, zord,.de élet-haláltusában egyaránt csodála­tosan szép orgonamelódiáit. A János evangéliumbcli szövegre szerzett „Jézus és a leufdrok" cimü, mére­teiben a Psalmus Hungaricusra emlékeztető nagy­szabású vokális zenedrámának beillő kompozíciója pedig a biblikus látomások olyan michelangelói mélységeit tárja fel, amely a capella-irodalom fénykorainak reneszánszát hirdeti. Kodály itt to­vábbfejleszti a Kölcsey „Bordal“, a „Panque lingua“ és a „Psalmus“ fenséges hangulathatásait, torlódó ritmusok végtelenbe vágyó, egymás felé hajló, egy­mást ölelő és korbácsoló szólamok, harmóniák és diszharmóniák örvénylő végzetességével, romantikus eltolódásaival, fennsíkokon aranyló dallamfolyamá­val és napsugárba szökkenő zárlataival a mai ma­gyar Golgota ezer sebből vérző ormain. A jelenlevő szerzőt forrón ünnepelték és ugyancsak elismeréssel adóztak Vásárhelyi titáni munkájának. Kedves epi­zódja volt végül a hangversenynek hat népviselet­ben kart-karba fűző nagybugaci gazdalány két nép­éneke. A lányokat Csapó tanyai tanító oktatta. A szűzi órdekességü, egyszólamu énekeket azután a Városi Dalárda szóló tercettje: Gergely Hus, M. Fe­­hérváry Judit és dr. Markó József Vásárhelyi kon­trasztot illusztráló feldolgozásában szólaltatta meg újra. A hangversenyen fáy Fáy főispán, Kiss Endre polgármester, továbbá a kecskeméti és fővárosi zenei kiütnőségek egész sora jelent meg és méltó módou adózott Kodály remekműveinek a hangversenyen es az azt követő ünnepi vacsora során, ahol Bodon Pál mondotta Kodály Zoltánra az első lclkeshangu fel­köszöntőt. _____ Dr. Váradi Miklós. A román király októberben utazik Párizsba. Bakarest, jul. 23. (A Pesti Hírlap tudósitójánali távirata.) Tatarescu román miniszterelnök kihallgat táson volt a királynál. Ez alkalommal megállapod­tak abban, bogy a király eleget téve a francia kor­mány meghívásának, októberben utazik Párizsba. A kormány tagjai közül ezúttal csakis Titulcscu kül­ügyminiszter iogja elkísérni, (Sz.J

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék