Pesti Hírlap, 1935. június (57. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-01 / 124. szám

1935. Június L, szombat PESTI HÍRLAP A l­égi biztonsági egyezmény kérdése az angol alsóház külpolitikai vitájában. Sir Herbert Samuel és Sir John Simon külügyminiszter felszólalásai. London, máj. 31. Az alsóház külpolitikai vitá­ját Sir Herbert Sámuel nyitotta meg. Beszéde során sajnálkozását fejezte ki, hogy most, amikor tárgyalá­sok vannak függőben, megbukott a francia kormány. Franciaország magatartása ugyanis lényeges jelentő­ségű a légi fegyverkezés korlátozása terén. Ezután rá­mutatott azokra a nagy költségekre, amelyeket a fegy­verkezések az egész világon okoznak, majd megje­gyezte, hogy a mai francia válság főleg a ki nem egyensúlyozott államháztartásra, ez pedig a franciákra rákényszerített óriási fegyverkezési kiadásokra vezet­hető vissza. Kétségtelen, hogy a fegyverkezési kiadá­sok üteme és terjedelme borzalmas gazdasági bajt je­lent az egész világon. Hitler nyilatkozatát határozottság és a dip­lomáciai bizonytalanság hiánya jellemzi s ezért rendkívül felfrissítő és hasznos. Egy nagy európai állam vezére nyilvános akciót kez­dett. Nagybritannia feladata, hogy ezekkel a javas­latokkal ép úgy foglalkozzék, mintha Nagybritannia miniszterelnöke tette volna. Herdatn konzervatív képviselő azt mondotta, hogy Angliában egyesek kétségbevonták Hitler szán­dékainak komolyságát és azt hitték, hogy Németor­szág támadó háborúra fegyverkezik tovább. Úgy vélem Németországnak ez nem áll szándékában. Né­metország elégedetlen a versa­illesi szerződéssel és nézete szerint az ilyen szerződés nem marad örökké érvényben. Elérkezett az idő, hogy Németországot visszavigyék a leszerelési értekezletre. Az emberek hajlandók elfelejteni, hogy Európa két nagy tábor­ból áll: az egyik az, amelynek mindene megvan, a másik az, amelynek semmije sincs. Amíg az emberek abban a hitben ringatják magukat, hogy a területi rendelkezéseknek örökké érvényben kell maradniuk, a háború kikerülhetetlen marad. Németország, Japán és Olaszország gazdaságilag nin­csen abban a helyzetben, hogy terjeszkedés nélkül tovább dolgozhassák. Bernays kormánypárti szabadelvű képviselő szintén a revízió mellett foglalt állást, ezt azonban Genfben kell végrehajtani, előfeltétele pedig az, hogy Németország térjen vissza a Népszövetségbe. Ezután tartotta meg Sir John Simon külügymi­niszter beszédét. Sir John Simon külügyminiszter kijelentette, hogy a Ház nyilván a légügyi egyezmény jelenlegi helyzetét ismertető rö­­vid nyilatkozatot kiván, majd így folytatta: " A londoni nyilatkozatban az angol és francia miniszterek nemcsak kijelentették, hogy pártolják a légi egyezmény javaslatát, hanem egyetértettek abban a tekintetben is, hogy erről az ügyről haladéktalan tárgyalásokat kell indítani s a magam részéről a „haladéktalan“ szót hangsúlyozom. A londoni egyez­ményben adott szavunkat haladéktalanul be is vál­tottuk. Lényegesen fontos, hogy az egyezményt a lo­­carnói hatalmak kössék és hogy szabatosan körülír­ják a Locarnón alapuló kötelezettségeket, mert a ja­vaslat, ha megvalósítják, bizonyos új kötelezettségeket hárít egyes hatalmakra, mint például Franciaor­szágra s ezek a kötelezettségek a mi hasznunkra válnak. — A római dunai értekezlet tekintetében az angol kormány részéről nem jelent hűvös magatartást az, hogy csak megfigyelővel képviselteti magát. Egyálta­lában nem akarunk félreállni, sőt szándékunk mindent elkövetni az értekezlet céljának elérése érdekében. Az a javaslat soha nem merült fel, hogy Anglia új és különleges kötelezettséget vállaljon az osztrák függet­lenségi egyezménnyel kapcsolatban. Nagyon bonyolult tényezőket kell közös keretbe beilleszteni, de a munka elég gyorsan halad. — Hitler beszédében megkaptuk a német kor­mány kísérletszerű előzetes javaslatait. Felfogásunk szerint a légi egyezmény három fontos tényt vet fel: 1­1. Általános az a felfogás, hogy a locarnoi légi­­egyezmény megkönnyítheti a gyors megegyezést a légi­­haderők tekintetében. 2. A légi egyezmény egyik alkotóelemének tart­ják azt, hogy­­az egyezményt aláíró hatalmak egy­szersmind tárgyalást indítsanak légi haderejük szín­vonaláról. A magam részéről azt hiszem, hogy a légi haderőkről szóló tárgyalások a légiegyezménynek nemcsak természetes kísérői, hanem ennek lényeges részei is. 3. A légiegyezmény megkötésével egyidejűleg kí­sérletet kell tenni arra, hogy a hatalmak kössenek egyezményt a kíméletlen (megkülönböztetés nélküli) bombázás ellen, amelyet a világ lelkiism­erete egy­hangúlag elitél. — Megtettük javaslatainkat mind a három pont­hoz és a tárgyalások folyamatban vannak. — Nagy örömmel olvastam Hitler nyilatkozatá­ban, hogy a német kormány is kész résztvenni nem­csak a légiegyezményről szóló, hanem a légihaderők színvonalának megállapítását és a kíméletlen bom­bázás kizárását célzó tárgyalásokban is, amely kész­ség a világot fenyegető legborzalmasabb veszedelem kiküszöböléséhez vezethet. Sir Austen Chamberlain köszönetet mondott Simon külügyminiszternek a római dunai értekezleten való képviseltetésre vonat­kozó magyarázatáért. Nem kétséges, hogy Ausztria jövője szorosan összefügg a béke vagy a háború ki­látásaival és súlyos tévedés volna, ha mi azt a be­nyomást keltenénk, hogy közömbösen nézzük az osztrák függetlenség ellen intézett támadást. Winston Churchill hosszabb beszédben ismertette Németország­ félelme­tesen növekvő katonai erejét. Ebben az évben az angol légi haderő alig lesz a német légi haderő egy­­harmada, sőt talán egynegyede sem. A német had­erő növekedése egymásután kábítja el és dermeszti meg az európai nemzeteket. Lengyelország továbbra is a német politikai rendszerhez tartozik, a cseh­országi választásokon az új nemzeti szocialista párt hatalmasan megerősödött. Az osztrák feszültség sú­lyosbodott. Ha Ausztria függetlenségének szava­tolásáról beszélünk, akkor arra gondolunk, hogy megakadályozzuk az osztrák-német egyesülést. Le­hetséges azonban, hogy olyan belső fordulatok kö­vetkeznek be, hogy maga az osztrák nép helyezke­dik ellenkező álláspontra. Itt van Göring tábornok dunai útja és az a befolyás, amelyet bizonyára gya­korol a világháborúban legyőzött nemzetekre. Ma­gyarországon és Bulgáriában felújították a világ­háború idején fennállott fegyverbarátságot. Jugoszláviában Göring jelenléte kíván nagy be­folyást gyakorolni az olasz és egyéb hatások ellen­­súlyozásaképen. A Times bécsi levelezőjének legutóbbi táviratára hivatkozva, fejtegette, hogy a német poli­­tika erőteljessége és határozottsága éles ellentétben áll a szövetségesek politikájával. Gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor levélváltása. Beszámoltunk a független kisgazdapárt szerdai értekezletéről, amelyen a párt elhatározta, hogy meg­őrzi a kormánnyal szemben ellenzéki álláspontját és az elkövetkező parlamenti harcokban bizonyos célo­kért közös fronton vesz részt az ellenzék más tag­jaival.A határozat után Eckhardt Tibor és gróf Béta­lén, .István között a következő levélváltás történt: Nagyméltósága Bethlen István gróf volt miniszterelnök úrnak . • (­­ Budapest, Budapest, 1935 május 30. — Igen tisztelt Barátom! Abban az izgalomtól túlfűtött atmoszférá­ban, amely az év elején lezajlott belpolitikai ese­ményeket kísérte, a személyem és a vezetésem alatt­ álló Független Kisgazdapárt jobbról is, bal­ról is egyaránt — nézetem­ szerint — méltányta­lanul éles támadások központjába került. E táma­dások miatt való felindulásomban szentesi és gyöngyösi beszédeimben — ráismerem — Veled szemben olyan, a normális politikai kritika mér­tékét túllépő és személyedet érintő igen éles kité­teleket használtam, am­elyeket utólag sajnálok s nem helyeslek. — Ezt annál is inkább hangsúlyozhatom, mert az elhangzott kijelentések nem egyeztethetők össze azzal az elismeréssel és nagyrabecsüléssel, mellyel Irántad állandóan viseltettem és viseltetem és aminek több izben is kifejezést adtam.­­ Ismételten kinyilvánítom tehát a történtek felett érzett őszinte sajnálkozásomat és az ország érdekében arra kérlek, hogy fent emlitett kijelen­téseimet tekintsd meg nem történteknek. őszinte tisztelő hived Eckhardt Tibor. Eckhardt levelére gróf Bethlen István a követ­kező választ adta: Nagyméltóságu Eckhardt Tibor urnak . Budapest, Budapest, 1935 május 30. — Igen tisztelt Barátom! Hozzám intézett szives és őszinte soraidat kö­szönettel nyugtatom és tartalmukat tudomásul veszem. — Magam is azon a nézeten vagyok, hogy az ország jelenlegi súlyos helyzetében minden po­litikus igyekezzék a személyi kérdéseket félretenni és kiküszöbölni.­­ Ettől az óhajtól áthatva jelentem ki azt is, hogy a képviselőválasztások során a nagyatádi kerületben tartott beszédemnek egyes passzusai teljesen elferdített formában jelentek meg a sajtó­ban és igy nem a Te személyedre vonatkoztak, beszédemnek azt a részét viszont, amely hír köz­lésben került a nyilvánosság elé és a miniszter­­elnök fiókjában elsüllyedt dokumentumokról szó­lott — teljes jóhiszeműséggel mondottam el, mert az erre vonatkozó információ a miniszterelnök úrtól származik. — Sajnálom, hogy erre az információra való utalás esetleg félreértésekre nyújthatott alkalmat. Őszintén tisztelő hired: Bethlen István gróf. Eden lordpecsétőr a kormány nevében a vitát bezárva hangoztatta, hogy a tocarnói egyezménynek az az értéke, hogy a korlá­tozásokat csak meghatározott számú hatalmakra ter­jesztette ki. Az egyezmény által nyújtott biztonság és fegyverkezések leszállítása és korlátozása elválaszt­hatatlanul összefügg. A légi biztonsági egyezménnyel nem kell várni, amíg a londoni egyezményben emlí­tett többi tárgy tekintetében haladást érünk el. Végül biztosította Eden a Házat, hogy a kor­mány rendíthetetlen híve az együttes biztonságnak és mindent elkövet, hogy megjavítsa az európai viszo­nyokat, amelyek jelenleg nem a legrózsásabbak. Bethlen nyilatkozata. Az ellenzéki képviselők összefogásával kapcsolat­ban, amely főként a titkos választójog kiharcolását tűzné ki céljául, gróf Bethlen István a következő nyilatkozatot tette: — Én ezekről a hírekről csakis a sajtóból érte­sültem, mert ilyen kérdésekről egyetlen egy ellenzéki vezérrel sem nem beszéltem­, sem nem tárgyaltam. Ami az én személyemet illeti, minden ezzel ellenkező hír teljesen légből kapott. — A választójogi blokk alakítására vonatkozó tervről sincs egyénileg tudomásom. De ha ilyen terv az ellenzéken fel is merülne, a blokkban én, mint pártünkivüli, nem, is vehetnék részt, legalább addig nem,­ adiig nerti látom azt,h hogy az ellenzéki pártok által sürgetett választójogi reform oly természetű-e, amelyet magam is meggyőződéssel tudnék támogatni. Más természetű együttműködésnek is az ellenzéki pártok között célja és alapja m ég belőle csak az együttes védekezés lehet olyan esetleges kormányjavaslatok, vagy intézkedések ellen, amelyek alkotmányos intéz­ményeink szellemének a meghamisítására vagy ki­forgatására volnának alkalmasak.­­ Az, h­ogy ezeket az utóbbi célokat szem előtt tartva,­ ellenzéki politikusok egymással érintkeznek, az csak természetes. Végre is nem monopóliuma az a miniszterelnök úrnak, hogy egyes ellenzéki politiku­sokkal érintkezzék és vacsorázgasson.­­ Azt pedig, hogy a nemzeti egység boldog kor­szakában a különféle ellenzéki szankcióknak ne a kormány ténykedései fölötti kritika legyen a szerepe, hanem az legyen a Vezér által engedélyezett egyedüli hivatásuk, hogy egymásról szedjék le a keresztvizet, a kormány részéről kissé önző és szerénytelen kíván­ságnak kell minősítenem, amelyet éppen ezért nem is vagyok hajlandó honorálni. 3 SCHMIDTHAUER-féle a világ legtartalmasabb és leghatékonyabb természetes keserüvize. Gyógyértéke megbecsülhetetlen !! Ki Igmándnak vilit issza. Életit megroosszabbitja. Akinek ritkán kell — vegyen kis üveggel. Kapható Bécsben is. A 33-as bizottság működésének meghosszabbítása. A képviselőház bizottsága pénteken tárgyalta a 33-as bizottság működésének meghosszabításáról szóló törvényjavaslatot. Hegedűs Kálmán előadása után, aki a javaslatot ismertette, Biró Pál rámutatott arra, hogy a múltban az intézkedéseknek mintegy három­negyed részét a kormány utólag terjesztette a bizott­ság elé. Arra kérte a kormányt, hogy a jövőben lehe­tőleg minden rendeletet kibocsátása előtt terjessze a bizottság elé. Lázár Andor igazságügyminiszter hang­súlyozta, hogy a kormány nagy súlyt fektet a 33-as bizottság működésére, annyira, hogy csak az esetben terjeszti utólag a rendeleteket a kormány a bizottság elé, ha a nemzet érdekei azt halaszthatatlanul sürgős esetekben így kívánják. A bizottság ezután az előadó indítványára íran­­dosított formában fogadta el a törvényjavaslatot. A módosítás szerint, ellentétben az eddigi gyakorlattal, nemcsak az indokolásban, hanem magában a törvény szövegében is helyet foglal az a rendelkezés, hogy a 33-as bizottság kiküldésére vonatkozó és ezzel kapcso­latos rendelkezéseket magukban foglaló törvények nemcsak határidejükben, hanem tartalmukban is a bennük foglalt összes rendelkezésekre fenntartandók. Kánya és Berger-Waldenegg tanácskozása. Bécsből jelentik: Kánya Kálmán külügyminisz­ter Svájcból visszatérve, péntek reggel Bécsbe érke­zett. Délután felkereste Berger­ Waldenegg osztrák külügyminisztert, akivel hosszabb megbeszélést foly­tatott. Kánya külügyminiszter pénteken este kísére­tével együtt visszaérkezett Budapestre.

Next