Pesti Hírlap, 1935. június (57. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-01 / 124. szám

1/ PESTI HÍRLAP 1935. június 1., szombat. A képviselőház bizottsága elfogadta a bírói törvényjavaslatot. A képviselőház igazságügyi bizottsága pénteken tárgyalta a bírák fegyelmi felelősségéről és nyugdí­jazásáról szóló törvényjavaslatot, amely tudvalévően már a múlt országgyűlést is foglalkoztatta. A vita során Krüger Aladár megállapította, hogy a javaslat a bírói függetlenség elvének biztosí­tása mellett figyelembe vette azokat az indítványokat, amelyek a korábbi tárgyaláson elhangzottak. Váry Albert arra utalt, hogy a bírói függetlenség nem jelent e előtlenséget, hanem az igazságszolgál­tatás jóságának és igazságosságának biztosítása. Eb­ből a szempontból a javaslatot alkalmasnak tartja. Az áthelyezés kérdését a javaslat az eddigi jogálla­potnál szabatosabban és a bírói érdekeknek megfe­lelőbben lenev­ezi. Nem látja veszélyeztetve a bírói függetlenség elvét a nyugdíjazás kimondásával, mert azt független bíróság mondja ki ítéletben. Wolff Károly az előzőnél lényegesen jobbnak tartja a javaslatot, amely számolt az illetékes kö­­k részéről előterjesztett észrevételekkel. Az áthelyezés kérdésében a fegye­mi bíróságot biztosítéknak tekinti. Kö­zönc­et mond az ügyvédi kamarának, hogy síkra szállt a javaslat ellen alkotmányjogi szempontból, de az aggályokat a javaslat mai formájában nem tartja olyan megokoltaknak, ezért elfogadja a javaslatot. Fábián Béla a bírák illetményeinek fő emelésére kért intézkedést. Aggályosnak mondta a javaslatot a bírói függetlenség szempontjából, ezért nem fogadta azt el. Rupert Rezső is több részletkérdés tekintetében terjesztett elő kifogásokat. Kelemen Kornél a szakkö­­rök nyilatkozatai után nem látja veszélyeztetettnek a bírói függetlenséget. Javasolta, hogy a mérnöki, or­vosi és ügyvédi kamara fegye­mi bíráit is helyezzék e törvény hatálya alá. Petró Kálmán szerint az el­hangzott javaslatokat az igazságügyi m­niszter figye­lembe vette, ezért elfogadta azt. Lázár Andor igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy a javaslat figyelembe vette mindazokat az észre­vételeket, amelyek a múlt országgyűlés igazságügyi bi­zottságában és a szakkörökben kifejezésre jutottak. Nyomatékosan emeli ki, hogy a legtávolabb áll tőle a bírói függetlenség érintése, hiszen a bírói függetlenség tiszteletének légkörében nőtt fel. A bírói függetlenség azonban, amely egyszersmind alkotmánybiztosíték is, igazi értelmében a bíráskodás függetlensége, a helyes ítélkezés biztosítéka, de a helyes ítélkezésnek a bírói függetlenséggel egyenlő értékű kelléke a jogtudás, a tiszta jellem és a kifogástalan magatartás. A javaslat teljes tiszteletben tartja ősi alkotmányunk történeti értékeit. A miniszter legnagyobb megbecsülését és tiszteletét fejezte ki a bíróságnak a legnehezebb viszo­nyok között is mi­ndig kitűnő-m­unkája iránt,­csak­­n­­nk­ai súlyos helyzet gátolja meg azt, hogy ez a mun­ka nagyobb anyagi megbecsülésben részesüljön. A felszólalások szakszerűségére adott azután a miniszter választ, majd a bizottság elfogadta a tör­vényjavaslatot. _______ Szentes határában a 24 ezer hold búzavetés fele elpusztult. A legutóbbi sorozatos jégverések pusztításának enyhítésére a kormány különböző intézkedéseket tett. A Gondoskodás történt arról, hogy tengeri- és egyéb takarmányvetőmagvak a rászoruló kisbirtokosoknak rendelkezésére álljanak. A belügyminiszter gyorsse­gélyeket utalt ki, így Kecskemétnek 25 ezer pengőt, a korábbról rendelkezésre álló 27 ezer pengőn felül. A minisztertanács legutóbb az ínségesek megsegé­­lyezésére 500 ezer pengőt utalt ki a belügyminiszter számára, ezt az összeget azonban csak a főispánok­tól beérkező jelentések után fogja a belügyminiszter a földmivelésügyi és kereskedelmi miniszterrel együtt kiosztani. Szükség esetén a belügyminiszter a mi­nisztertanácstól az összeg felemelését fogja kérni. Szentesről jelentik, hogy a városi hatóság szak­értőinek eddigi megállapítása szerint a búzavetések legnagyobb részét, valamint az árpavetések tekinté­lyes részét is elpusztította a jégverés, amely a ten­geriben, répában, gyümölcsösökben és vetemények­­ben is igen nagy kárt tett. Csongrád megye gazda­sági felügyelőségének szakközegei most járják be a megye területét, hogy megállapítsák a károkat. Szen­tes képviselője, Lázár Andor igazságügy miniszter péntekre a városba érkezett s maga fogja bejárni a pusztulás színhelyeit. Csergő Károly alispán hivatalos nyilatkozatot tett a Csongrád vármegyei jégverésről, amely - mondja az alispán — olyan pusztulást okozott, aminő ezen a területen emberemlékezet óta nem for­dult elő. Szentes határában körülbelül 11 ezer hold búzavetésből mintegy 17 ezer kát. holdon minden elpusztult. Egyes hatalmas táblákon, ahol a tengeri már bokrosodni kezdett, ma csak kopár fekete föld van. Szőlőben egyes területeken 80—50 százalékos a kár. Rámutat az alispán arra, hogy kü­l­­ösen nehéz helyzetbe kerültek a bolgár kertészetek, ahol a kár száz százalékos. A károkat tetézi az is, hogy az üvegházak és melegágyak ablakai szinte kivétel nél­kül összetörtek, úgy hogy ötezer ablak pótlásáról kell gondoskodik. A katasztrófa hatását erősen érzi az iparos és kereskedelmi osztály is, amelynek küldöttsége pén­teken felkereste az alispánt és arra kérte, hogy adó­­kedvezményt, a köztartozásokra fizetési kedvezményt, a magántartozásokra moratóriumot eszközöljön ki a kormánynál Az alispán magáévá tette az iparos és kereskedőosztály kérését s szombaton Budapestre utazik, hogy részletesen jelentést tegyen a minisz­terelnöknek­ a szentesi helyzetről. Aggodalmak és kifogások az ipari minisztérium felállításával szemben• A felsőház bizottságai elfogadták a törvényjavaslatot. A felsőház bizottságai pénteken tárgyalták az ipari minisztérium felállításáról szóló törvényjavas­latot. Az ülés elején Teleszky János elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a bizottság elhunyt kiváló elnökének, Popovics Sándornak rendkívül értékes munkásságáról. A tárgyalás során Hoepfner Guido előadása után gróf Somssich László aggodalommal mutatott rá azokra az újabb költségekre, amelyeket az új mi­nisztérium okozni fog. Azt kívánja, hogy az ipar bol­dogulását ne a fogyasztó terhére keresse. A mai ál­talános elzárkózási politika mellett alig van lehető­ség az iparcikkek nagyobb mérvű külföldi elhelyezé­sére. Csak olyan ipart szabad fejleszteni, amelynek életképessége túlzott vámvédelem nélkül biztosítható. Az államnak nem szabad túlzott kincstári haszonré­szesedéssel drágítani az árut. Az új minisztérium ne legyen csak elhelyezkedési lehetőség, tisztviselőitől szakképzettséget kell követelni. Tiltakozott az ellen, hogy a kereskedelemügyi minisztérium újjászerve­zésével kapcsolatban a földmivelésügyi minisztérium osztályait vagy intézményeit elvonják. Meg kell aka­dályozni a benzin drágítását és el kell törölni az­ autó­adót. Az új minisztérium szervezését bizalmat­lansággal fogadja. Harrer Ferenc azt kérte, hogy az építésügy ma­radjon meg a kereskedelmi és közlekedésügyi mi­nisztériumban. Chorin Ferenc a legnagyobb elismeréssel szólott a kereskedelemügyi minisztérium munkásságáról és kitűnő tisztviselői karáról. A javaslatot elfogadta, mert a szétválasztást aggályai ellenére sem tartja principális kérdésnek s a javaslat megindokolása megnyugtatja az új minisztérium célkitűzései tekin­tetében. Meggyőződése, hogy az ipar fejlődése és fel­fejlesztése a mezőgazdaságnak is érdekében áll, nö­veli a belföldi elhelyezési lehetőségeket. A háború után kialakult helyzet külső és belső okokból egy­aránt szükségessé tette az ipar kiépítését. Az iparnak elsőrendű kötelessége hazai nyersanyagok feldolgo­zása, azonban figyelmeztet arra, hogy éppen a hazai anyagokat feldolgozó legnagyobb ipar, a malomipar, a hazai mezőgazdasággal hasonlóan kiviteli nehé­z­­ségekkel küzd. Neh­éz a cukoripari export helyzete is. A magyar ipar maradéktalanul teljesíti nemzeti hi­vatását s nem hiszi, hogy számottevő mesterséges iparfejlesztés történt volna. Rámutat arra, hogy az iparfejlesztés az ország devizaszükségletét csökken­tette. Az ipari árszínvonal Magyarországon épúgy csökkent, mint külföldön. Az a vámvédelem, amelyet az autonóm vámtarifa adott, már régen nem áll fenn, a vám­okat lefaragták s jelenleg a mi vámjaink alacrofivábbak a körülöttünk levő államok vámjai­nál. Örömmel üdvözölné a vámtanács újból való élet­­beléptetését. Székács Antal szerint az ipar további fejlesztése érdekében az új minisztérium felállítása felesleges, mert a kereskedelemügyi minisztérium inkább ipari minisztérium volt. A kereskedelemügyi minisztérium kettéválasztására a kereskedelem kedvéért van szük­ség, hogy végre az elnyomott kereskedelmi érdekek­nek is meglegyen a maga gazdája. Wekerle Sándor nem tartja szükségesnek az új minisztérium felállítását. Szerinte az ipar és a ke­reskedelem ügyét egy tárca keretében is helyesen el lehet látni. Fél, hogy a szétválasztás következtében túlságosan kifejlődik a MÁV öncélúsága. Az állam­vasutaknak a közgazdasági életet is szabályozó tarifa­politikája helyesebben valósítható meg, ha az ipar és a kereskedelem egy tárca keretében egyesítve van. Szontagh Jenő sem tartja időszerűnek az új mi­nisztérium felállítását. Ez újabb állások létesítését vonja maga után, ami az ország lakossága körében rossz hatást kelt. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Bejelentette, hogy álláspontját a plénumban rész­letesen kifejti: Teleszky a gazdasági reformprogramról. Teleszky János kijelentette, hogy aggályai van­nak a javaslattal szemben, részben azért, mert a mai költségvetési viszonyok között, amikor az állami ad­minisztráció leegyszerűsítésére volna szükség, a ja­vaslat további lépést jelent az adminisztráció diffe­renciálása tekintetében, másrészt azért, mert a mai viszonyok között az értékesítés irányításának a ter­melés irányításától való további elválasztása nem látszik helyesnek. Mégis minthogy a kormány gazda­­sági reformprogramjának alapjául tekinti a külön ipari minisztérium felállítását, a javaslatot elfogadja, bár addig, amíg a mai világgazdasági helyzet meg nem változik, nagyobb szabású gazdasági reformpro­gram megvalósítását a kormány legjobb szándékai ellenére sem tartja valószínűnek. Felvilágosítást kért, hogyan tervezi a kormány a jövőben az értékesítés irányításának megoldását. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter hang­súlyozta, hogy a törvényjavaslat az ipari termelés és az értékesítés irányításának a szétválasztását cé­lozza, ami elsősorban az agrárérdekeket szolgálja. A külkereskedelmi tárgyalásokon egyedül az új ke­reskedelmi és közlekedésügyi minisztérium előadói vesznek majd részt, a földművelésügyi és ipari érde­kek összeegyeztetése már idehaza megtörténik. A kormány tarifapolitikájánál az általános közgazda­­sági szempontokat tartja szem előtt, az ügykörök szétválasztása ezt is elősegíti. Az előálló költségtöbb­letet nem lehet egyedül a növekedés szempontjából megítélni, mert az iparügyi minisztériumra új fel­adatok megoldása és már meglevő ügykörök kiter­jesztése is hárul. Ide sorolható az energia­gazdálko­dás, a hazai nyersanyagok feltárásának kérdése, va­lamint a szociális problémák is. Ha a kormányzat elhanyagolná ezeket az új feladatokat, méltán le­hetne azzal vádolni, hogy kárt okoz a közgazdasági érdekeknek. Arra törekszik majd, hogy a kereskede­lemügyi minisztérium szétválasztása minél kisebb zökkenővel járjon. Az egyesített bizottság ezután a törvényjavas­latot elfogadta. A brüsszeli világkiállítás magyar pavilionjának nagy sikere• (Felvételünk a Képes­pesti Hírlapban.) Brüsszel, máj. 30. A brüsszeli világkiállítás magyar pavilionjának megnyitásáról a legnagyobb elismerés hangján számol be a belga sajtó és részle­tes tudósításokban ismerteti a magyar pavilion kiállí­tási anyagát. A sajtós­­öltemények között a Le Soir, Belgium egyik legelterjedtebb lapja, a magyar kiállí­tásról közölt tudósításában a következőket írja: — A magyarok kiállításának anyaga kész és tökéletes egészet alkot. A bemutatott anyag művészi és gazdasági szempontból egyaránt méltóan képviseli Magyarország kultúráját és termelését. A magyar pa­vilion minden tekintetben a művészi jóízlés és töké­letes szakértelem jeleit tükrözte­ vissza és valóban a legnagyobb elismerést érdemli a rendezőség azért a kitűnő munkáért, amelyet Magyarország méltó repre­­zentálása érdekében kifejtett. A La Nation Belge kiemeli, hogy a magyar pa­­villon a közgazdasági szakszerűségen túlmenően meg­mutatja Magyarország természeti szépségeit, színes népművészeti termékeit, magas kultúráját és a ma­gyar agrártermelés világhírű inyencfalatait a tokaji borral élükön. A Libre Reige szerint a magyar pa­vilion művészi értékben, elrendezésében, ízlésében és a bemutatott anyag gazdagságában, színvonalában ha­tározottan egyik értékes vonzóereje a kiállításnak. A Le XX. Siecle megállapítja, hogy a magyar pavilion nemes egyszerűségében a legjobb beny­mist kelti és valóban egyik értéke a kiállítás főútvonalának. A People a nagy sikert aratott matyófiás falragaszt mutatja be és azt írja, hogy a magyar pavilion egyik értéke és dísze a világkiállításnak, amelyben pedig minden résztvevő nemzet igyekezett a lehető legjob­bat nyújtani. Rámutat arra, hogy a magyar pavilion látogatóközönsége kö­zben is nagy sikert arat köz­gazdasági és művészi tekintetben egyaránt. Hasonló ferjedelemben és hangnemben ir még sok más lap és valamennyi képet is közöl a magyar kiállításról. Gróf Woracziczky Olivér magyar kir. ügyvivő a megnyitás alkalmából ebédre hívta meg a magyar pavilion építkezésénél közreműködő magyar és belga munkásokat. Ez az ebéd a magyar-belga barátság érde­kes ünnepévé fejlődött. Az egybegyűlt munkásoknak Winckhler István államtitkár mondott köszönetet lel­kesedésükért, majd francia nyelven köszönte meg a belga munkások részvételét, akik közül az egyik mun­­kásasszony válaszolt, meleg szavakban méltatva a ha­gyományos magyar-belga barátságot s örömének adva kifejezést afelött, hogy a magyar pavilion a nemzetek versenyében méltóan képviseli a magyar szik­eket. A magyar ügyvivő vendégül látta azokat a belga előkelőségeket is, akik közgazdasági vonatkozásban működtek közre a magyar érdekekért. A megjelentek között volt Van Isacker miniszter, Paul van Hymans, Cornet főudvarmester, gróf Della Faille, a királynő főudvarmestere és még sokan. Winckhler államtitkár rádióelőadása. Winckhler István államtitkár a brüsszeli rádió­ban előadást tartott, amely nagy érdeklődést keltett. Bevezető szavaiban tolmácsolta a magyar kormány köszönetét a belga kormány meghívásáért. Utalt arra, hogy Magyarország sohasem felejti el a barát­ságnak azt a megnyilvánulását, amelyet Belgium mutatott azokban a nehéz időkben, amikor a háború után a magyar gyermekeket vendégül látta. Törté­nelmi ismertetését adta Magyarország és Belgium évszázados gazdasági összeköttetésének. Rámutatott a Belgiumban ismert mezőgazdasági termékekre, majd hangsúlyozta, hogy a kiállításon először vonul fel a fiatal magyar ipar és bemutatja első eredmé­nyeit. Így a régebb idő óta ismert vasiparon kívül bemutatjuk textiliparunk elsőrangú termékeit, a ma­gyar vegy- és kerámiai ipar gyártmányait. Különös súlyt helyeztünk arra, hogy a népművészet elsőrendű termékeit is megismertessük a belga közönséggel. Végül az államtitkár rámutatott arra a szolidari­tásra, amely az európai kis nemzetek között eddig is fennállt. Ez a szolidaritás remélhetően arra fogja bírni Belgiumot, hogy mellénk álljon abban a küz­­delemben, amelyet jogos érdek­einkért békés eszkö­zökkel a nemzetek fórumán folytatunk.

Next