Pesti Hírlap, 1935. június (57. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-01 / 124. szám
1/ PESTI HÍRLAP 1935. június 1., szombat. A képviselőház bizottsága elfogadta a bírói törvényjavaslatot. A képviselőház igazságügyi bizottsága pénteken tárgyalta a bírák fegyelmi felelősségéről és nyugdíjazásáról szóló törvényjavaslatot, amely tudvalévően már a múlt országgyűlést is foglalkoztatta. A vita során Krüger Aladár megállapította, hogy a javaslat a bírói függetlenség elvének biztosítása mellett figyelembe vette azokat az indítványokat, amelyek a korábbi tárgyaláson elhangzottak. Váry Albert arra utalt, hogy a bírói függetlenség nem jelent e előtlenséget, hanem az igazságszolgáltatás jóságának és igazságosságának biztosítása. Ebből a szempontból a javaslatot alkalmasnak tartja. Az áthelyezés kérdését a javaslat az eddigi jogállapotnál szabatosabban és a bírói érdekeknek megfelelőbben lenevezi. Nem látja veszélyeztetve a bírói függetlenség elvét a nyugdíjazás kimondásával, mert azt független bíróság mondja ki ítéletben. Wolff Károly az előzőnél lényegesen jobbnak tartja a javaslatot, amely számolt az illetékes kök részéről előterjesztett észrevételekkel. Az áthelyezés kérdésében a fegyemi bíróságot biztosítéknak tekinti. Közöncet mond az ügyvédi kamarának, hogy síkra szállt a javaslat ellen alkotmányjogi szempontból, de az aggályokat a javaslat mai formájában nem tartja olyan megokoltaknak, ezért elfogadja a javaslatot. Fábián Béla a bírák illetményeinek fő emelésére kért intézkedést. Aggályosnak mondta a javaslatot a bírói függetlenség szempontjából, ezért nem fogadta azt el. Rupert Rezső is több részletkérdés tekintetében terjesztett elő kifogásokat. Kelemen Kornél a szakkörök nyilatkozatai után nem látja veszélyeztetettnek a bírói függetlenséget. Javasolta, hogy a mérnöki, orvosi és ügyvédi kamara fegyemi bíráit is helyezzék e törvény hatálya alá. Petró Kálmán szerint az elhangzott javaslatokat az igazságügyi mniszter figyelembe vette, ezért elfogadta azt. Lázár Andor igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy a javaslat figyelembe vette mindazokat az észrevételeket, amelyek a múlt országgyűlés igazságügyi bizottságában és a szakkörökben kifejezésre jutottak. Nyomatékosan emeli ki, hogy a legtávolabb áll tőle a bírói függetlenség érintése, hiszen a bírói függetlenség tiszteletének légkörében nőtt fel. A bírói függetlenség azonban, amely egyszersmind alkotmánybiztosíték is, igazi értelmében a bíráskodás függetlensége, a helyes ítélkezés biztosítéka, de a helyes ítélkezésnek a bírói függetlenséggel egyenlő értékű kelléke a jogtudás, a tiszta jellem és a kifogástalan magatartás. A javaslat teljes tiszteletben tartja ősi alkotmányunk történeti értékeit. A miniszter legnagyobb megbecsülését és tiszteletét fejezte ki a bíróságnak a legnehezebb viszonyok között is mindig kitűnő-munkája iránt,csaknnkai súlyos helyzet gátolja meg azt, hogy ez a munka nagyobb anyagi megbecsülésben részesüljön. A felszólalások szakszerűségére adott azután a miniszter választ, majd a bizottság elfogadta a törvényjavaslatot. _______ Szentes határában a 24 ezer hold búzavetés fele elpusztult. A legutóbbi sorozatos jégverések pusztításának enyhítésére a kormány különböző intézkedéseket tett. A Gondoskodás történt arról, hogy tengeri- és egyéb takarmányvetőmagvak a rászoruló kisbirtokosoknak rendelkezésére álljanak. A belügyminiszter gyorssegélyeket utalt ki, így Kecskemétnek 25 ezer pengőt, a korábbról rendelkezésre álló 27 ezer pengőn felül. A minisztertanács legutóbb az ínségesek megsegélyezésére 500 ezer pengőt utalt ki a belügyminiszter számára, ezt az összeget azonban csak a főispánoktól beérkező jelentések után fogja a belügyminiszter a földmivelésügyi és kereskedelmi miniszterrel együtt kiosztani. Szükség esetén a belügyminiszter a minisztertanácstól az összeg felemelését fogja kérni. Szentesről jelentik, hogy a városi hatóság szakértőinek eddigi megállapítása szerint a búzavetések legnagyobb részét, valamint az árpavetések tekintélyes részét is elpusztította a jégverés, amely a tengeriben, répában, gyümölcsösökben és veteményekben is igen nagy kárt tett. Csongrád megye gazdasági felügyelőségének szakközegei most járják be a megye területét, hogy megállapítsák a károkat. Szentes képviselője, Lázár Andor igazságügy miniszter péntekre a városba érkezett s maga fogja bejárni a pusztulás színhelyeit. Csergő Károly alispán hivatalos nyilatkozatot tett a Csongrád vármegyei jégverésről, amely - mondja az alispán — olyan pusztulást okozott, aminő ezen a területen emberemlékezet óta nem fordult elő. Szentes határában körülbelül 11 ezer hold búzavetésből mintegy 17 ezer kát. holdon minden elpusztult. Egyes hatalmas táblákon, ahol a tengeri már bokrosodni kezdett, ma csak kopár fekete föld van. Szőlőben egyes területeken 80—50 százalékos a kár. Rámutat az alispán arra, hogy külösen nehéz helyzetbe kerültek a bolgár kertészetek, ahol a kár száz százalékos. A károkat tetézi az is, hogy az üvegházak és melegágyak ablakai szinte kivétel nélkül összetörtek, úgy hogy ötezer ablak pótlásáról kell gondoskodik. A katasztrófa hatását erősen érzi az iparos és kereskedelmi osztály is, amelynek küldöttsége pénteken felkereste az alispánt és arra kérte, hogy adókedvezményt, a köztartozásokra fizetési kedvezményt, a magántartozásokra moratóriumot eszközöljön ki a kormánynál Az alispán magáévá tette az iparos és kereskedőosztály kérését s szombaton Budapestre utazik, hogy részletesen jelentést tegyen a miniszterelnöknek a szentesi helyzetről. Aggodalmak és kifogások az ipari minisztérium felállításával szemben• A felsőház bizottságai elfogadták a törvényjavaslatot. A felsőház bizottságai pénteken tárgyalták az ipari minisztérium felállításáról szóló törvényjavaslatot. Az ülés elején Teleszky János elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a bizottság elhunyt kiváló elnökének, Popovics Sándornak rendkívül értékes munkásságáról. A tárgyalás során Hoepfner Guido előadása után gróf Somssich László aggodalommal mutatott rá azokra az újabb költségekre, amelyeket az új minisztérium okozni fog. Azt kívánja, hogy az ipar boldogulását ne a fogyasztó terhére keresse. A mai általános elzárkózási politika mellett alig van lehetőség az iparcikkek nagyobb mérvű külföldi elhelyezésére. Csak olyan ipart szabad fejleszteni, amelynek életképessége túlzott vámvédelem nélkül biztosítható. Az államnak nem szabad túlzott kincstári haszonrészesedéssel drágítani az árut. Az új minisztérium ne legyen csak elhelyezkedési lehetőség, tisztviselőitől szakképzettséget kell követelni. Tiltakozott az ellen, hogy a kereskedelemügyi minisztérium újjászervezésével kapcsolatban a földmivelésügyi minisztérium osztályait vagy intézményeit elvonják. Meg kell akadályozni a benzin drágítását és el kell törölni az autóadót. Az új minisztérium szervezését bizalmatlansággal fogadja. Harrer Ferenc azt kérte, hogy az építésügy maradjon meg a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumban. Chorin Ferenc a legnagyobb elismeréssel szólott a kereskedelemügyi minisztérium munkásságáról és kitűnő tisztviselői karáról. A javaslatot elfogadta, mert a szétválasztást aggályai ellenére sem tartja principális kérdésnek s a javaslat megindokolása megnyugtatja az új minisztérium célkitűzései tekintetében. Meggyőződése, hogy az ipar fejlődése és felfejlesztése a mezőgazdaságnak is érdekében áll, növeli a belföldi elhelyezési lehetőségeket. A háború után kialakult helyzet külső és belső okokból egyaránt szükségessé tette az ipar kiépítését. Az iparnak elsőrendű kötelessége hazai nyersanyagok feldolgozása, azonban figyelmeztet arra, hogy éppen a hazai anyagokat feldolgozó legnagyobb ipar, a malomipar, a hazai mezőgazdasággal hasonlóan kiviteli nehézségekkel küzd. Nehéz a cukoripari export helyzete is. A magyar ipar maradéktalanul teljesíti nemzeti hivatását s nem hiszi, hogy számottevő mesterséges iparfejlesztés történt volna. Rámutat arra, hogy az iparfejlesztés az ország devizaszükségletét csökkentette. Az ipari árszínvonal Magyarországon épúgy csökkent, mint külföldön. Az a vámvédelem, amelyet az autonóm vámtarifa adott, már régen nem áll fenn, a vámokat lefaragták s jelenleg a mi vámjaink alacrofivábbak a körülöttünk levő államok vámjainál. Örömmel üdvözölné a vámtanács újból való életbeléptetését. Székács Antal szerint az ipar további fejlesztése érdekében az új minisztérium felállítása felesleges, mert a kereskedelemügyi minisztérium inkább ipari minisztérium volt. A kereskedelemügyi minisztérium kettéválasztására a kereskedelem kedvéért van szükség, hogy végre az elnyomott kereskedelmi érdekeknek is meglegyen a maga gazdája. Wekerle Sándor nem tartja szükségesnek az új minisztérium felállítását. Szerinte az ipar és a kereskedelem ügyét egy tárca keretében is helyesen el lehet látni. Fél, hogy a szétválasztás következtében túlságosan kifejlődik a MÁV öncélúsága. Az államvasutaknak a közgazdasági életet is szabályozó tarifapolitikája helyesebben valósítható meg, ha az ipar és a kereskedelem egy tárca keretében egyesítve van. Szontagh Jenő sem tartja időszerűnek az új minisztérium felállítását. Ez újabb állások létesítését vonja maga után, ami az ország lakossága körében rossz hatást kelt. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Bejelentette, hogy álláspontját a plénumban részletesen kifejti: Teleszky a gazdasági reformprogramról. Teleszky János kijelentette, hogy aggályai vannak a javaslattal szemben, részben azért, mert a mai költségvetési viszonyok között, amikor az állami adminisztráció leegyszerűsítésére volna szükség, a javaslat további lépést jelent az adminisztráció differenciálása tekintetében, másrészt azért, mert a mai viszonyok között az értékesítés irányításának a termelés irányításától való további elválasztása nem látszik helyesnek. Mégis minthogy a kormány gazdasági reformprogramjának alapjául tekinti a külön ipari minisztérium felállítását, a javaslatot elfogadja, bár addig, amíg a mai világgazdasági helyzet meg nem változik, nagyobb szabású gazdasági reformprogram megvalósítását a kormány legjobb szándékai ellenére sem tartja valószínűnek. Felvilágosítást kért, hogyan tervezi a kormány a jövőben az értékesítés irányításának megoldását. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az ipari termelés és az értékesítés irányításának a szétválasztását célozza, ami elsősorban az agrárérdekeket szolgálja. A külkereskedelmi tárgyalásokon egyedül az új kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium előadói vesznek majd részt, a földművelésügyi és ipari érdekek összeegyeztetése már idehaza megtörténik. A kormány tarifapolitikájánál az általános közgazdasági szempontokat tartja szem előtt, az ügykörök szétválasztása ezt is elősegíti. Az előálló költségtöbbletet nem lehet egyedül a növekedés szempontjából megítélni, mert az iparügyi minisztériumra új feladatok megoldása és már meglevő ügykörök kiterjesztése is hárul. Ide sorolható az energiagazdálkodás, a hazai nyersanyagok feltárásának kérdése, valamint a szociális problémák is. Ha a kormányzat elhanyagolná ezeket az új feladatokat, méltán lehetne azzal vádolni, hogy kárt okoz a közgazdasági érdekeknek. Arra törekszik majd, hogy a kereskedelemügyi minisztérium szétválasztása minél kisebb zökkenővel járjon. Az egyesített bizottság ezután a törvényjavaslatot elfogadta. A brüsszeli világkiállítás magyar pavilionjának nagy sikere• (Felvételünk a Képespesti Hírlapban.) Brüsszel, máj. 30. A brüsszeli világkiállítás magyar pavilionjának megnyitásáról a legnagyobb elismerés hangján számol be a belga sajtó és részletes tudósításokban ismerteti a magyar pavilion kiállítási anyagát. A sajtósöltemények között a Le Soir, Belgium egyik legelterjedtebb lapja, a magyar kiállításról közölt tudósításában a következőket írja: — A magyarok kiállításának anyaga kész és tökéletes egészet alkot. A bemutatott anyag művészi és gazdasági szempontból egyaránt méltóan képviseli Magyarország kultúráját és termelését. A magyar pavilion minden tekintetben a művészi jóízlés és tökéletes szakértelem jeleit tükrözte vissza és valóban a legnagyobb elismerést érdemli a rendezőség azért a kitűnő munkáért, amelyet Magyarország méltó reprezentálása érdekében kifejtett. A La Nation Belge kiemeli, hogy a magyar pavillon a közgazdasági szakszerűségen túlmenően megmutatja Magyarország természeti szépségeit, színes népművészeti termékeit, magas kultúráját és a magyar agrártermelés világhírű inyencfalatait a tokaji borral élükön. A Libre Reige szerint a magyar pavilion művészi értékben, elrendezésében, ízlésében és a bemutatott anyag gazdagságában, színvonalában határozottan egyik értékes vonzóereje a kiállításnak. A Le XX. Siecle megállapítja, hogy a magyar pavilion nemes egyszerűségében a legjobb benymist kelti és valóban egyik értéke a kiállítás főútvonalának. A People a nagy sikert aratott matyófiás falragaszt mutatja be és azt írja, hogy a magyar pavilion egyik értéke és dísze a világkiállításnak, amelyben pedig minden résztvevő nemzet igyekezett a lehető legjobbat nyújtani. Rámutat arra, hogy a magyar pavilion látogatóközönsége közben is nagy sikert arat közgazdasági és művészi tekintetben egyaránt. Hasonló ferjedelemben és hangnemben ir még sok más lap és valamennyi képet is közöl a magyar kiállításról. Gróf Woracziczky Olivér magyar kir. ügyvivő a megnyitás alkalmából ebédre hívta meg a magyar pavilion építkezésénél közreműködő magyar és belga munkásokat. Ez az ebéd a magyar-belga barátság érdekes ünnepévé fejlődött. Az egybegyűlt munkásoknak Winckhler István államtitkár mondott köszönetet lelkesedésükért, majd francia nyelven köszönte meg a belga munkások részvételét, akik közül az egyik munkásasszony válaszolt, meleg szavakban méltatva a hagyományos magyar-belga barátságot s örömének adva kifejezést afelött, hogy a magyar pavilion a nemzetek versenyében méltóan képviseli a magyar szikeket. A magyar ügyvivő vendégül látta azokat a belga előkelőségeket is, akik közgazdasági vonatkozásban működtek közre a magyar érdekekért. A megjelentek között volt Van Isacker miniszter, Paul van Hymans, Cornet főudvarmester, gróf Della Faille, a királynő főudvarmestere és még sokan. Winckhler államtitkár rádióelőadása. Winckhler István államtitkár a brüsszeli rádióban előadást tartott, amely nagy érdeklődést keltett. Bevezető szavaiban tolmácsolta a magyar kormány köszönetét a belga kormány meghívásáért. Utalt arra, hogy Magyarország sohasem felejti el a barátságnak azt a megnyilvánulását, amelyet Belgium mutatott azokban a nehéz időkben, amikor a háború után a magyar gyermekeket vendégül látta. Történelmi ismertetését adta Magyarország és Belgium évszázados gazdasági összeköttetésének. Rámutatott a Belgiumban ismert mezőgazdasági termékekre, majd hangsúlyozta, hogy a kiállításon először vonul fel a fiatal magyar ipar és bemutatja első eredményeit. Így a régebb idő óta ismert vasiparon kívül bemutatjuk textiliparunk elsőrangú termékeit, a magyar vegy- és kerámiai ipar gyártmányait. Különös súlyt helyeztünk arra, hogy a népművészet elsőrendű termékeit is megismertessük a belga közönséggel. Végül az államtitkár rámutatott arra a szolidaritásra, amely az európai kis nemzetek között eddig is fennállt. Ez a szolidaritás remélhetően arra fogja bírni Belgiumot, hogy mellénk álljon abban a küzdelemben, amelyet jogos érdekeinkért békés eszközökkel a nemzetek fórumán folytatunk.