Pesti Hírlap, 1935. október (57. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-04 / 226. szám

22 SZÍNHÁZ és zene. * Operaház. Új Mefisztó kapcsolódott a csü­törtöki Faust-előadás együttesébe: Lendvay Andor, a tehetséges és komoly törekvésű bariton-énekes. Amint sejteni lehetett, a szerep, mint színészi fel­adat, izgatta elsősorban az érdeklődését és becsvá­gyát. Alakítását figyelemre méltónak találtuk, le­számítva egynémely túlzást, ami a későbbi fellépé­sek során, reméljük, csiszolódni fog. Egyébként Lendvay hajlékony és drámai színezésre kiválóan alkalmas orgánuma is jól érvényre jutott. Énekét, előadásmódját előnyösen jellemzi a szerep átélésé­ből fakadó tüzes ritmus és szatirikus él. Rajta kí­vül Nagy Margit finom Margit­ja, Halász Gitta ke­cses Siebelje, Halmos kitűnő Faustja és Bársony Dóra Mártája adott értéket az előadásnak. A fiatal Hámory mint Valentin, még kissé bizonytalan. Fleischer jól vezényelt. K­. * Megnyílik ma a Fővárosi Orfeum. A díszlet, épp úgy mint a nyitási engedély, idejére megérke­zett. Azonban most már meg lehet állapítani, hogy inkább az engedély késett, semmint a díszlet. Hogy miért késett az engedély, senki se tudja. Annyi biz­tos, hogy az igazgatót a késés elütötte egy zsúfolt háztól. Nem baj. A zsúfolt ház meglesz ma. És, re­mélhetőleg, még igen sokszor. A péntek esti meg­nyitó előadás fél 9 órakor kezdődik. * Budapestre jön egy amerikai drámaíró. Bécs­ből jelentik: Wilder Thorton, amerikai színműíró csütörtökön Bécsbe érkezett, hogy a színműirodalmat tanulmányozza. Néhány nap múlva Budapestre uta­zik a magyar drámairodalom helyszíni tanulmányo­zására. * Az énekesnő „veszélyes fenyegetése.“ A bün­tetőbíróság Kabalda Oszvald igazgatónak, a bécsi rá­dió zenei vezetőjének panaszára veszélyes fenyegetés miatt kéthavi feltételes fogházbüntetésre ítélte Burger Alice énekesnőt. Az énekesnő állandóan zaklatta Ka­balda igazgatót, hogy többször szerepeltesse a rádió­ban, majd megfenyegette, hogy nyilvános botrányt okoz és a nagyközönség előtt vonja felelősségre az igazgatót. • Mindenki lépik egyet főpróbára. Ma este 8 órakor tart főpróbát a Magyar Színház szombat esti újdonságából, a Mindenki lépik egyet c. vígjátékból, amit Mikszáth Kálmán beszélyéből Balázs Sándor írt. Az újdonság főszereplőiről felvételeket hoz a mai Képes Pesti Hírlap. * A „Kigyósi Kamarazene Szalon“ egyedüli in­tézményével a hangszerjátszók vágya teljesült XI. év. Díjtalan prospektus. (József-körút 52.). Csak felnőtteknek! 100 zsidó­­ shortban 50-ik előadás II AII C I­­I A Jókai~tér 10- szombaton! AVOIClulfl Tel. 18-0-20. * Szavaló­kórusok. Iskolák és műkedvelőegyesületek használatára szavalókórus-gyüjteményt állított össze Ti­boldi József. Főként vallásos és hazafias tárgyú költemé­nyeket tartalmaz az eddig megjelent öt füzet. Az egyes darabok az előadásra vonatkozó szakszerű magyarázatok­kal is el vannak látva. AZ ASSZONY, AKI ÖLT. ÍRTA: ERDŐS RENÉE. (29) — Nem, — mondta az anyja — észre sem vettem. — Azelőtt nem bírtad el, ha ebbe a székbe ültem és hintáztam. — Tudom. De akkor sokkal betegebb voltam. Most már erős vagyok. Judit lehunyta a szemét és ringatta magát a széken.. A napfény odatű­zött a fejére. Az éltető, me­leg sugarak elöntötték arcát. A jázminillat egyre erősebb lett körülöttük. — Május van — gondolta magában — süt a nap! — Délután eljön Mariska, hogy a hajamat rendbehozza — mondta az elnökné. — Neked nincs rá szükséged? Kissé hosszúra nőtt a hajad. — De igen, — mondta elgondolkozva — ha nálad végzett, küldd be hozzám is ... XI. Ahogy a fodrásznő elment tőle, felöltözkö­­d­ö­tt,­ kesztyűt húzott, kalapot tett a fejére és le­ment a földszintre Kenizékhoz. Kelemen a lépcső rácsajtajáig kisérte, ott megállt és megvárta, míg Judit belépett az ajtón. A rendelésnek már vége volt. A főorvost sür­gősen a kórházba hívták. Keinzné egyedül volt otthon és nagy örömmel fogadta. — Az uram sajnálni fogja, — mondta — hogy nem láthat téged, Juditkám. De valami sür­gős operációja van. Vidékről hoztak be valakit, akivel nem lehet várni holnap reggelig. Bevezette a szalonba és leültette maga mellé. — Tibor rögtön itthon lesz — beszélt to­vább Keinzné. — Tudod, most neki is látogatáso­kat kell tenni az ismerősöknél és rokonoknál. Hogy ezeket ő hogy szereti! Elhallgatott és zavartan nézett Juditra, aki eddig egy szót sem szólt. Most nem tudta, mit mondjon neki. — Szép a kert, — mondta Judit, hogy éppen mondjon valamit. — Oh, te ezt kertnek nevezed — szerényke­dett Keinzné és kapva kapott a témán, amit Judit fölvetett előtte. — Csak egy kis udvar az egész. De az az egy platánfa széppé teszi, a rózsák és az a néhány bokor. Mikor mi ideköltöztünk, még boldogult nagypapa életében, s az udvar kövezve volt és a platánt rácskerítés vette körül. Mi­lyen sokáig kellett kérnem, könyörögnöm az öreg­­urnak, míg megengedte, hogy fölszedessük az ud­var köveit és beültethessük a bokrokat és a rózsa­fákat! — Nagypapa nagyon maradi ember volt — mondta Judit. — Honnan tudod? Hiszen nem ismerted őt! — Hallottam apától. De most nagyon szép a kert és a pázsit gyönyörű — mondta kinézve az ablakon, ami az udvarra nyílt. — Hát ez az én örömöm egész nyáron — mesélte Keinzné — tudod, az az egy hónap, ami­kor az urammal elutazom, igazán nem számít sza­badságnak ... De itthon egy kis fantáziával el­hitetem magammal, hogy valahol falun lakom. Lá­tod, a borostyán milyen sűrű már a falon? Ki sem látszik belőle. Ez mind az én munkám volt és bi­zony egy kicsit büszke is vagyok rá. — Mióta laknak itt Irma néniék? — kér­dezte Judit. — Már több mint harminc éve. Mint egész fiatalasszony jöttem ide. Mind a két fiú itt szüle­tett. Bizony. A platán akkor még nem volt ilyen magas. A fele se volt. Ebből látom, hogy meg­öregedtem. — Oh, dehogy — mondta Judit udvariasan. — No, meg a fiaimról persze. Már mind a kettő kész férfi. Hogy lehetnék hát fiatal! Most lépések hallatszottak az ajtó előtt. Ti­bor jött és ahogy őt meglátta, meglepetten állt meg a küszöbön. — Nézd, Tibor, Judit ,van itt — mondta Keinzné és meglepetten figyelte a fia arcán szét­­futó pirosságot. Tibor kezet csókolt Juditnak és leült vele szemben. — Már előbb jöttem volna — mondta Judit mintegy mentegedezve. — De Emma néni volt itt — Emma! — mondta Keinzné — ha tudtam volna! Olyan rég nem láttam. Hogy van? Mindig a régi? — Mindig — mondta Judit. — Csupa frisse­ség, életkedv, csupa terv és tevékenység. Tulaj­donképpen azért jött, hogy engem magával vi­gyen. A nyárra az Abruzzokba készül. Pescarába. Festeni akar ott. — És te, Judit? — kérdezte Keinzné — el­megy vele?­­ — Nem, — mondta Judit — most nem.­­ A rendelőszobából most áthallatszott a tele­fon csengése. Az inas belépett. — A nagyságos asszonyt kérik a telefonhoz. Keinzné bocsánatot kért Judittól és kiment a szobából. Most ketten maradtak és valami furcsa, fe­szélyezett csönd támadt köztük, amit egyikük sem tudott megtörni. Tibor nézte az asszonyt, amint előtte ült vi­lágos nyári ruhájában, szőkén, törékenyen, sá­padtan. Ajka körül és szemein az ismeretlen fáj­­­dalmak nyomaival, olyannak tűnt előtte ez az arc, mintha valami finom porcellánt belep a por. — Istenem, mint mondják neki? — gondolta magában és hallgatott. Judit nem várta, hogy megszólaljon. Vala­­hogy természetesnek érezte, hogy nem szól sem­­mit. A napfény a nyitott ablakokon át megtöltötte a szobát édes jázminillattal. Erről eszébe jutottak a délelőtti csokrok és kínnal, nehezen szólalt meg: — Köszönjük a virágokat, anyám is. Tibor nem válaszolt. Szempillái idegesen rezdültek meg, ahogy Juditot nézte és látta, hogy küzködik a szavakkal. Valami mély részvét és fel­törő melegség hullámzott át a szívén. (Folytatjuk.)4 PESTI HÍRLAP 1935. október péntc­. MOZI. Rémület. Bemutatja a Palace. Tim Bastian, foglalkozására nézve köz- és ön­veszélyes őrült, az elmegyógyintézetben megtudja, hogy fivére és két húga áldozatul esett egy szerencsét­lenségnek. Minthogy a szerencsétlenség azért követke­zett be, mert fivérét őrhelyéről elcsalták egy bridzs­­partiba. Tim Bastian bosszút esküszik a bridzskom­­pánia többi három tagja ellen. Sebtiben megtanulja a késdobálás művészetét, megszökik az elmegyógyinté­zetből és áldozatainak levélben bejelenti korai halálu­kat. Az áldozatok mit tehetnének egyebet a fenye­gető rém ellen. Kaliforniába utaznak és ott egy el­hagyott tájon, egy elhagyott villában ütnek tanyát... A villában mégis elég sokan összegyűlnek a házbeli személyzeten kívül rokonok és vendégek. A szaporán röpködő késekből ítélve, köztük van Tim Bastian is, de nem lehet tudni, hogy kinek a rangja rejti őt. A rémület házának titkai csak egy filmmesére való bo­nyodalom után derülnek ki, miután egy rendkívül ügyes és hatásos fordulat leleplezi a késdobáló mű­­vészt. Aki szeret izgulni moziban, sürgősen nézze meg a pesti grangingol mozi e heti újdonságát is . . . (mja.) Előkelő statisztéria. Greta Garbo­uj filmjében, a Karenin­­Anna filmváltozatában, a rendező nagy súlyt helyezett az igazi orosz légkör megteremtésére. Ezért szívesen alkalmazták az orosz emigránsokat, akik viszont készségesen vállalkoztak a legapróbb szerepekre, sőt a statisztériára is. Lasovszky hercegnőt egy magas­­rangú tengerésztiszt feleségét, Alexis Davidov volt ezredes szerezte meg a film számára. Davidov a hercegnő férjével együtt járt a Suzarov-kadetisko­­lába. Statisztál Alexander Novinsky, az archangeli közlekedés volt legfőbb intézője és a theodosiai ki­kötő volt parancsnok­a. Annak a vonatnak kalauza, amelyen Greta Garbo Moszkvába érkezik, Alexander Kabusko, annak idején állomásfőnök volt a szibériai vasút szolgálatában. Galina Liss, Krapptkin her­cegnő unokahúga, Miklós cár egyik hadsegédjének leánya, szintén statisztál. Egy Tolsztoj gróf is dolgo­zott a rendezőségben. A statisztériában működött Betty Blythe, aki tíz év előtt Sába királynő­jét ját­szotta, Clarence Brown rendező meglátta és a dicső múltra való tekintettel egy kis szerepet juttatott neki. RADIUS DISZPREMIER MA 1­2 világ *3 világ sláger sztár DINA STEFI a LA CUCARACHA című színes filmszenzációban. FRED ASTAIRE és GINGER ROGERS a világ legjobb vígjátékában, a CONTINENTAL-ban. (Rko-Pátriafilmek.) * Betiltották a „Kincses Abesszínia“ című filmet. Az Uránia filmszínház csütörtökön este akarta be­­mutatni a Kincses Abesszínia című filmet. A cen­zúrabizottság azonban a délután folyamán a film­ bemutatóját megtiltotta. A betiltó határozatot a film­­színház igazgatósága megfelebbezte a belügymi­nisztériumhoz. * Új emberek. Claude Farrére, „Les Hommes nouveaux“ című regényét Marokkóban megfilme­zik. Marcel UHerbier rendezi. Harry Baur lesz az egyik főszereplő. Marcelle Chantal adja a hősnőt. * Sztár­ nevek. Várjon Greta Gustavson névvel is oly nagy filmszínésznő lett volna, mint a Garbo névvel, azon lehet vitatkozni. Tény, hogy Hollywoodban igen nagy súlyt helyeznek a művészek nevére és a neveket külön esztétika szerint állapítják meg. Warnerék legújab­ban öt jövendőbeli reménységüket keresztelték át. Kap Li­akerből lett Lynn Acker, — a Kay keresztnevet fenn­tartják a már híres Francisnak. Joseph Sauers amerikai­ helyesírást kapott a Sabiyer névben. Nick Foran Dick Foran lesz, Sybil Jacobs az előkelőbb Jason néven ver­senghet világhírért, Hugh Enfield neve ezentúl Craig, Reynolds. — A névadások titkát sokszor bajos kitalálni, Richard Barrthelmess elég hosszú, de nem bántották, bezzeg nem tűrték Hunt eredeti nevét, a Weisen freund szót és így lett belőle Paul Muni. Edward Robinson ma­radhatott, de Jean Muirnak le kellett mondania a nevét kiegészítő Fullertonról. ! Barátságos arcot kérek! először a Terézkörútiban Konferálja: BÉKEFFI LÁSZLÓ. Főszereplők: VASZARY PIROSKA és SALAMON BÉLA. TELEFON: 260—54. Uj színház! Uj székek! Uj ragyogó műsor!

Next