Pesti Hírlap, 1935. október (57. évfolyam, 223-249. szám)
1935-10-04 / 226. szám
22 SZÍNHÁZ és zene. * Operaház. Új Mefisztó kapcsolódott a csütörtöki Faust-előadás együttesébe: Lendvay Andor, a tehetséges és komoly törekvésű bariton-énekes. Amint sejteni lehetett, a szerep, mint színészi feladat, izgatta elsősorban az érdeklődését és becsvágyát. Alakítását figyelemre méltónak találtuk, leszámítva egynémely túlzást, ami a későbbi fellépések során, reméljük, csiszolódni fog. Egyébként Lendvay hajlékony és drámai színezésre kiválóan alkalmas orgánuma is jól érvényre jutott. Énekét, előadásmódját előnyösen jellemzi a szerep átéléséből fakadó tüzes ritmus és szatirikus él. Rajta kívül Nagy Margit finom Margitja, Halász Gitta kecses Siebelje, Halmos kitűnő Faustja és Bársony Dóra Mártája adott értéket az előadásnak. A fiatal Hámory mint Valentin, még kissé bizonytalan. Fleischer jól vezényelt. K. * Megnyílik ma a Fővárosi Orfeum. A díszlet, épp úgy mint a nyitási engedély, idejére megérkezett. Azonban most már meg lehet állapítani, hogy inkább az engedély késett, semmint a díszlet. Hogy miért késett az engedély, senki se tudja. Annyi biztos, hogy az igazgatót a késés elütötte egy zsúfolt háztól. Nem baj. A zsúfolt ház meglesz ma. És, remélhetőleg, még igen sokszor. A péntek esti megnyitó előadás fél 9 órakor kezdődik. * Budapestre jön egy amerikai drámaíró. Bécsből jelentik: Wilder Thorton, amerikai színműíró csütörtökön Bécsbe érkezett, hogy a színműirodalmat tanulmányozza. Néhány nap múlva Budapestre utazik a magyar drámairodalom helyszíni tanulmányozására. * Az énekesnő „veszélyes fenyegetése.“ A büntetőbíróság Kabalda Oszvald igazgatónak, a bécsi rádió zenei vezetőjének panaszára veszélyes fenyegetés miatt kéthavi feltételes fogházbüntetésre ítélte Burger Alice énekesnőt. Az énekesnő állandóan zaklatta Kabalda igazgatót, hogy többször szerepeltesse a rádióban, majd megfenyegette, hogy nyilvános botrányt okoz és a nagyközönség előtt vonja felelősségre az igazgatót. • Mindenki lépik egyet főpróbára. Ma este 8 órakor tart főpróbát a Magyar Színház szombat esti újdonságából, a Mindenki lépik egyet c. vígjátékból, amit Mikszáth Kálmán beszélyéből Balázs Sándor írt. Az újdonság főszereplőiről felvételeket hoz a mai Képes Pesti Hírlap. * A „Kigyósi Kamarazene Szalon“ egyedüli intézményével a hangszerjátszók vágya teljesült XI. év. Díjtalan prospektus. (József-körút 52.). Csak felnőtteknek! 100 zsidó shortban 50-ik előadás II AII C II A Jókai~tér 10- szombaton! AVOIClulfl Tel. 18-0-20. * Szavalókórusok. Iskolák és műkedvelőegyesületek használatára szavalókórus-gyüjteményt állított össze Tiboldi József. Főként vallásos és hazafias tárgyú költeményeket tartalmaz az eddig megjelent öt füzet. Az egyes darabok az előadásra vonatkozó szakszerű magyarázatokkal is el vannak látva. AZ ASSZONY, AKI ÖLT. ÍRTA: ERDŐS RENÉE. (29) — Nem, — mondta az anyja — észre sem vettem. — Azelőtt nem bírtad el, ha ebbe a székbe ültem és hintáztam. — Tudom. De akkor sokkal betegebb voltam. Most már erős vagyok. Judit lehunyta a szemét és ringatta magát a széken.. A napfény odatűzött a fejére. Az éltető, meleg sugarak elöntötték arcát. A jázminillat egyre erősebb lett körülöttük. — Május van — gondolta magában — süt a nap! — Délután eljön Mariska, hogy a hajamat rendbehozza — mondta az elnökné. — Neked nincs rá szükséged? Kissé hosszúra nőtt a hajad. — De igen, — mondta elgondolkozva — ha nálad végzett, küldd be hozzám is ... XI. Ahogy a fodrásznő elment tőle, felöltözködött, kesztyűt húzott, kalapot tett a fejére és lement a földszintre Kenizékhoz. Kelemen a lépcső rácsajtajáig kisérte, ott megállt és megvárta, míg Judit belépett az ajtón. A rendelésnek már vége volt. A főorvost sürgősen a kórházba hívták. Keinzné egyedül volt otthon és nagy örömmel fogadta. — Az uram sajnálni fogja, — mondta — hogy nem láthat téged, Juditkám. De valami sürgős operációja van. Vidékről hoztak be valakit, akivel nem lehet várni holnap reggelig. Bevezette a szalonba és leültette maga mellé. — Tibor rögtön itthon lesz — beszélt tovább Keinzné. — Tudod, most neki is látogatásokat kell tenni az ismerősöknél és rokonoknál. Hogy ezeket ő hogy szereti! Elhallgatott és zavartan nézett Juditra, aki eddig egy szót sem szólt. Most nem tudta, mit mondjon neki. — Szép a kert, — mondta Judit, hogy éppen mondjon valamit. — Oh, te ezt kertnek nevezed — szerénykedett Keinzné és kapva kapott a témán, amit Judit fölvetett előtte. — Csak egy kis udvar az egész. De az az egy platánfa széppé teszi, a rózsák és az a néhány bokor. Mikor mi ideköltöztünk, még boldogult nagypapa életében, s az udvar kövezve volt és a platánt rácskerítés vette körül. Milyen sokáig kellett kérnem, könyörögnöm az öregurnak, míg megengedte, hogy fölszedessük az udvar köveit és beültethessük a bokrokat és a rózsafákat! — Nagypapa nagyon maradi ember volt — mondta Judit. — Honnan tudod? Hiszen nem ismerted őt! — Hallottam apától. De most nagyon szép a kert és a pázsit gyönyörű — mondta kinézve az ablakon, ami az udvarra nyílt. — Hát ez az én örömöm egész nyáron — mesélte Keinzné — tudod, az az egy hónap, amikor az urammal elutazom, igazán nem számít szabadságnak ... De itthon egy kis fantáziával elhitetem magammal, hogy valahol falun lakom. Látod, a borostyán milyen sűrű már a falon? Ki sem látszik belőle. Ez mind az én munkám volt és bizony egy kicsit büszke is vagyok rá. — Mióta laknak itt Irma néniék? — kérdezte Judit. — Már több mint harminc éve. Mint egész fiatalasszony jöttem ide. Mind a két fiú itt született. Bizony. A platán akkor még nem volt ilyen magas. A fele se volt. Ebből látom, hogy megöregedtem. — Oh, dehogy — mondta Judit udvariasan. — No, meg a fiaimról persze. Már mind a kettő kész férfi. Hogy lehetnék hát fiatal! Most lépések hallatszottak az ajtó előtt. Tibor jött és ahogy őt meglátta, meglepetten állt meg a küszöbön. — Nézd, Tibor, Judit ,van itt — mondta Keinzné és meglepetten figyelte a fia arcán szétfutó pirosságot. Tibor kezet csókolt Juditnak és leült vele szemben. — Már előbb jöttem volna — mondta Judit mintegy mentegedezve. — De Emma néni volt itt — Emma! — mondta Keinzné — ha tudtam volna! Olyan rég nem láttam. Hogy van? Mindig a régi? — Mindig — mondta Judit. — Csupa frisseség, életkedv, csupa terv és tevékenység. Tulajdonképpen azért jött, hogy engem magával vigyen. A nyárra az Abruzzokba készül. Pescarába. Festeni akar ott. — És te, Judit? — kérdezte Keinzné — elmegy vele? — Nem, — mondta Judit — most nem. A rendelőszobából most áthallatszott a telefon csengése. Az inas belépett. — A nagyságos asszonyt kérik a telefonhoz. Keinzné bocsánatot kért Judittól és kiment a szobából. Most ketten maradtak és valami furcsa, feszélyezett csönd támadt köztük, amit egyikük sem tudott megtörni. Tibor nézte az asszonyt, amint előtte ült világos nyári ruhájában, szőkén, törékenyen, sápadtan. Ajka körül és szemein az ismeretlen fájdalmak nyomaival, olyannak tűnt előtte ez az arc, mintha valami finom porcellánt belep a por. — Istenem, mint mondják neki? — gondolta magában és hallgatott. Judit nem várta, hogy megszólaljon. Valahogy természetesnek érezte, hogy nem szól semmit. A napfény a nyitott ablakokon át megtöltötte a szobát édes jázminillattal. Erről eszébe jutottak a délelőtti csokrok és kínnal, nehezen szólalt meg: — Köszönjük a virágokat, anyám is. Tibor nem válaszolt. Szempillái idegesen rezdültek meg, ahogy Juditot nézte és látta, hogy küzködik a szavakkal. Valami mély részvét és feltörő melegség hullámzott át a szívén. (Folytatjuk.)4 PESTI HÍRLAP 1935. október péntc. MOZI. Rémület. Bemutatja a Palace. Tim Bastian, foglalkozására nézve köz- és önveszélyes őrült, az elmegyógyintézetben megtudja, hogy fivére és két húga áldozatul esett egy szerencsétlenségnek. Minthogy a szerencsétlenség azért következett be, mert fivérét őrhelyéről elcsalták egy bridzspartiba. Tim Bastian bosszút esküszik a bridzskompánia többi három tagja ellen. Sebtiben megtanulja a késdobálás művészetét, megszökik az elmegyógyintézetből és áldozatainak levélben bejelenti korai halálukat. Az áldozatok mit tehetnének egyebet a fenyegető rém ellen. Kaliforniába utaznak és ott egy elhagyott tájon, egy elhagyott villában ütnek tanyát... A villában mégis elég sokan összegyűlnek a házbeli személyzeten kívül rokonok és vendégek. A szaporán röpködő késekből ítélve, köztük van Tim Bastian is, de nem lehet tudni, hogy kinek a rangja rejti őt. A rémület házának titkai csak egy filmmesére való bonyodalom után derülnek ki, miután egy rendkívül ügyes és hatásos fordulat leleplezi a késdobáló művészt. Aki szeret izgulni moziban, sürgősen nézze meg a pesti grangingol mozi e heti újdonságát is . . . (mja.) Előkelő statisztéria. Greta Garbouj filmjében, a KareninAnna filmváltozatában, a rendező nagy súlyt helyezett az igazi orosz légkör megteremtésére. Ezért szívesen alkalmazták az orosz emigránsokat, akik viszont készségesen vállalkoztak a legapróbb szerepekre, sőt a statisztériára is. Lasovszky hercegnőt egy magasrangú tengerésztiszt feleségét, Alexis Davidov volt ezredes szerezte meg a film számára. Davidov a hercegnő férjével együtt járt a Suzarov-kadetiskolába. Statisztál Alexander Novinsky, az archangeli közlekedés volt legfőbb intézője és a theodosiai kikötő volt parancsnoka. Annak a vonatnak kalauza, amelyen Greta Garbo Moszkvába érkezik, Alexander Kabusko, annak idején állomásfőnök volt a szibériai vasút szolgálatában. Galina Liss, Krapptkin hercegnő unokahúga, Miklós cár egyik hadsegédjének leánya, szintén statisztál. Egy Tolsztoj gróf is dolgozott a rendezőségben. A statisztériában működött Betty Blythe, aki tíz év előtt Sába királynőjét játszotta, Clarence Brown rendező meglátta és a dicső múltra való tekintettel egy kis szerepet juttatott neki. RADIUS DISZPREMIER MA 12 világ *3 világ sláger sztár DINA STEFI a LA CUCARACHA című színes filmszenzációban. FRED ASTAIRE és GINGER ROGERS a világ legjobb vígjátékában, a CONTINENTAL-ban. (Rko-Pátriafilmek.) * Betiltották a „Kincses Abesszínia“ című filmet. Az Uránia filmszínház csütörtökön este akarta bemutatni a Kincses Abesszínia című filmet. A cenzúrabizottság azonban a délután folyamán a film bemutatóját megtiltotta. A betiltó határozatot a filmszínház igazgatósága megfelebbezte a belügyminisztériumhoz. * Új emberek. Claude Farrére, „Les Hommes nouveaux“ című regényét Marokkóban megfilmezik. Marcel UHerbier rendezi. Harry Baur lesz az egyik főszereplő. Marcelle Chantal adja a hősnőt. * Sztár nevek. Várjon Greta Gustavson névvel is oly nagy filmszínésznő lett volna, mint a Garbo névvel, azon lehet vitatkozni. Tény, hogy Hollywoodban igen nagy súlyt helyeznek a művészek nevére és a neveket külön esztétika szerint állapítják meg. Warnerék legújabban öt jövendőbeli reménységüket keresztelték át. Kap Liakerből lett Lynn Acker, — a Kay keresztnevet fenntartják a már híres Francisnak. Joseph Sauers amerikai helyesírást kapott a Sabiyer névben. Nick Foran Dick Foran lesz, Sybil Jacobs az előkelőbb Jason néven versenghet világhírért, Hugh Enfield neve ezentúl Craig, Reynolds. — A névadások titkát sokszor bajos kitalálni, Richard Barrthelmess elég hosszú, de nem bántották, bezzeg nem tűrték Hunt eredeti nevét, a Weisen freund szót és így lett belőle Paul Muni. Edward Robinson maradhatott, de Jean Muirnak le kellett mondania a nevét kiegészítő Fullertonról. ! Barátságos arcot kérek! először a Terézkörútiban Konferálja: BÉKEFFI LÁSZLÓ. Főszereplők: VASZARY PIROSKA és SALAMON BÉLA. TELEFON: 260—54. Uj színház! Uj székek! Uj ragyogó műsor!