Pesti Hírlap, 1935. november (57. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-03 / 250. szám

4 netét, aligha hibázunk, ha azt hisszük, hogy legalább egyelőre Angliában az elkedvetlenedés tetőpontján túl vannak. Azok a nyilatkozatok, amelyek Hoare beszéde után hangzottak el, Belgium, Spanyolország, Svájc, L­engyelország, Argentinia és Teru képviselői részé­ről és némi árnyalati eltéréssel Titulescu részéről is az angol külügyminiszter beszédének abba a ré­szébe kapcsolódtak bele, amelyek arról szóltak, hogy Anglia és Franciaország tovább fáradoznak a mi­előbbi­ megoldás érdekében. Ezeknek az államoknak a kiküldöttei annak a kívánságuknak adtak kifeje­zést, hogy most, amikor a népszövetségi alapokmány a megtorló intézkedések életbeléptetésével teljes mér­tékben alkalmazást nyer, minél előbb érvényesüljön a béke legfőbb eszközeként is. Más szóval és némi el­téréssel az eljárást illetőleg, lelkére kötötték a nyu­gati nagyhatalmaknak,­­hogy vessék-e latba teljes befolyásukat a béke helyreállítása érdekében. Ennek a­ Gondolatnak a szószólói felszólalásukban a leg­­őszintébb elismeréssel adóztak Laval szívós fárado­zásai iránt, és őszinte baráti nyilatkozatok hangzot­tak el a távollevő Olaszország címére is. Kimondhatjuk tehát, hogy az ülés, amelynek az volt a feladata, hogy a megtorló intézkedések alkalmazásának időpontját megszabja, nyugodt és semmiesetre sem ellenséges hangulatban játszódott le. Potemkin orosz megbízott, a különleges szovjet­­orosz aggodalmaktól eltelve, kifejezésre juttatott egy gondolatot, amelytől az utolsó hetek folyamán nem lehetett szabadulni, tudniillik hogy a megtorlási gé­pezetnek ez a mostani első ízbeni megmozdulása, bi­zonyos tekintetben a jövőre szóló főpróba jellegével és értékével bír Hoare, Laval és Aloisi még ma este távoznak Genfből. Nagyjából elégedettek mostani genfi tartózko­dásukkal. Aloisi igen hasznosnak tartja az angol kül­ügyminiszterrel folytatott megbeszélését. Ha kézzel­fogható eredményeket nem is sikerült annak folya­mán elérni, mégis azt hiszi, hogy sikerü­lt egyes kér­déseket tisztázni. I­aval és Hoare személyes találko­zásukat felhasználták arra, hogy kifelé együttesen bi­zonyítsák a francia-angol egyetértést, egyszersmind pedig előbbre juttassák a két állam gyakorlati együtt­működését. A két államférfi valószínűleg megbeszélte a Földközi-tengeren való együttműködésre vonatkozó részleteket. Szó esett közöttük a locarnói szerződésről is és Sir Samuel Hoare hír szerint kijelentette, h­ogy" Anglia a locarnói egyezményt továbbra is teljesen ér­vényben levőnek tekinti. Az angol szavatossági köte­­lezettségeknek ez az újabb megerősítése bizonyos te­kintetben megszünteti a belga aggodalmakat és lehe­tővé teszi, hogy Laval se térjen haza üres kézzel. A Földközi-tengeren való francia-angol együttműkö­dés technikai részleteit ezek után diplomáciai után dolgozzák ki. Ami a locarnói egyezményt illeti, egyelőre az elvi kijelentéseken nem mennek túl, mert angol és francia részről nem mondanak le arról a re­ményről, hogy Németországot bevonhatják a locarnói egyezmény esetleges megtárgyalásába. Szekula Ágnes. PESTI HÍRLAP 1935. november 3., vasárnap. GERO maradék és divatáruháza Andrássy­ ut­ca folytatja filléres árusítását bel- és külföldi a legdivatosabb és legjobb minőségű szövet-, selyem- és bársony­divatújdonságok, eltekintve az olcsó áraktól,­­ a legkényesebb ízlésű hölgyek igényeit is kielégítik. gy Magyarország és a szankciók“ A Journal de Génévé cikke. Genf, nov. 2. A Journal de Génévé hosszabb cikket közöl „Magyarország és a szankciók“ címmel, mely genfi népszövetségi körökben nagy feltűnést kel­tett. Miért nem fogadta el Magyarország a szankció­kat? — kérdezi a cikk írója. Válaszképen Kánya Kál­mán külügyminiszter parlamenti beszédét elemezi és felsorolja cikkében mindazokat a nyomós okokat, amelyek Magyaror­szágot arra késztették, hogy a meg­torló rendszabályokat visszautasítsa. Magyarország nem fogadta el ezeket a megtorló intézkedéseket, mi­vel egyrészről régi barátság fűzi Olaszországhoz, másrészről amúgy is súlyosan érintett gazdasági élete nem bírta volna el az olasz piac elvesztését. Az egész magyar nemzet csatlakozott Kánya Kálmán külügyminiszter szavaihoz — folytatja a cikk — és Budapesten elégtétellel vették tudomásul, hogy más nemzetek is tanúbizonyságot tettek Genfben olaszbarátságuk mellett, anélkül, hogy a Népszövet­ség iránti hűségüktől eltértek volna. Magyarország lépéséből nem szabad arra következtetni, hogy eltá­volodott volna a Népszövetség eszméjétől és ha nem is ismeri el az önműködőleg alkalmazandó megtorló rendszabályok szükségességét, ez semmiesetre sem jelenti azt, hogy nem áll a népszövetségi szerződés alapján.­ ­ A cikk azután részletezi, hogy Magyarország évente milyen kereskedelmi forgalmat bonyolít le Olaszországgal, majd befejezésül a következőket ál­lapítja meg: — Budapesten meg vannak győződve arról, hogy azok az országok, amelyek a megtorló intézkedéseket nem fogadták el, vagy fenntartásokkal éltek, a béke érdekében cselekedtek. *_______ A magyar-olasz megállapodások hat­á­lybalépése. A magyar kormány rendeletet adott ki, amely­­lyel a miniszterelnök közhírré teszi, hogy a Ma­gyarország és Olaszország között a magyar búza árának felértékelésére, a két ország közti kereske­delmi forgalomból eredő fizetések szabályozására és a Magyarországgal szemben fennálló olaaz hát­ralékos kereskedelmi követelések felszámolására vonatkozóan június 18-án Rómában kelt magyar­olasz megállapodások, miután megerősítő okiratai­kat október 1­­án Rómában kicserélték, ezen a na­pon végleges hatállyal életbe léptek. ÚJABB NAGY KEDVEZMÉNY A PESTI HÍRLAP OLVASÓINAK! A Pesti Hírlap kiadóhivatala megállapodott a Királyi Magyar Természet­­tudományi Társulattal, hogy a nevezett Társulat kedvezményes áron adja olvasóinknak a kiadásában megjelenő népszerűen tudományos művet. AZ EMBERI TEST SZERKEZETE, MŰKÖDÉSE, EGÉSZSÉGE ÉS BETEGSÉGEI SZERKESZTI SZAKEMBEREK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL Dr. ANDRISKA VIKTOR Dr. DESEŐ DEZSŐ Dr. ENTZ BÉLA a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a József nádor műszaki és gazdaságtudomá­nyi a pécsi Erzsébet tudományegyetemen a kórbonc­­az egészségtan c. rk. tanára. egyetemen az élettan és szövettan ny. r. tanára, tan ny. r. tanára.­­A bevezető fejezetet írja: Dr. LENHOSSÉK MIHÁLY, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az anatómia ny. r. tanára. " A munka 20x31 cm nagy alakban, sok képpel és műmelléklettel 10 füzetben jelenik meg. Minden füzet 5 iv terjedelmű és külön borítéka van. Az első füzet november havában hagyja el a sajtót s a többiek két-három havonként követik. Egy-egy fü­zet kedvezményes árra a Pesti Hírlap olvasóinak P 5 helyett P 3. A MUNKA PONTOSABB FEJEZETEI ■ Szíveskedjék a mellékelt megrendel­őlevelet a Kir. Magyar Természettudományi Társulat címére. 1 1 rtwt4.c 1 " Budapest, Vill., Eszterházy­ utca 14-10. mielőbb beküldeni 1. Az emberről,általában. 2. Az emberi test felépítése. 3. Az érzékszervek. 4. Az idegrendszer. 5. A kü­ltakaró. 6. A mozgás szervei. 7. A vérkeringés szervei. 8. A lélekzés szervei. 9. A táplálkozás és emésztés. 30. A kiválasztás szervei. 31. Az anyagforgalom. 32. Az ivarszervek. 33. Az ember fejlődése. 34. Az átöröklés. 1I. Az egészséges élet. Kir. Magyar Természett­ur­ományi Társulatnak. Megrendelem Az emberi test c. munkát, 10 füzetben,egyenként P 3. : Név (aláírás) :............................................................................................................................... Állás :.................................................................................................................................................. , Lakás :............................................................................................................................................ Kelt____________________________1935.________________________________________

Next