Pesti Hírlap, 1935. november (57. évfolyam, 250-273. szám)

1935-11-27 / 270. szám

1935. november 27., szerda, PESTI HÍRLAP KÖZGAZDASÁG. Nagy jelentőségű új elszámolási megállapodás Ausztriával. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az osztrák kliringekben huzamosabb idő óta je­lentékeny torlódások mutatkoznak. A Magyar Nem­zeti Banknál vezetett kliringszámlára befizetett az a pengőösszeg, amely megfelelő schillingösszeg hiányá­ban nem volt transzferálható, 1934 márciusa óta ál­landóan emelkedést mutat és ez idő szerint 14 mil­lió pengő körül van. E fejlődés annak a következ­ménye, hogy míg a magyar export Ausztriával szem­ben az utóbbi években hanyatlott, az Ausztriából jövő importunk jelentékenyen emelkedett. Minthogy külkereskedelmünknek az osztrák vi­szonylatban mutatkozó kedvezőtlen alakulását keres­kedelempolitikai eszközökkel megszüntetni nem sii­került, kereskedelmi forgalmunk aktivitásának foko­zása és az osztrák magyar kereskedelmi szerződés­ben a magyar export javára előírt 100:150 arány helyreállítása céljából szükségesnek mutatkozott a feláraknak osztrák viszonylatban való bevezetése November 27-étől kezdve úgy az árufizeté­sekre, mint bármely más célra történő soha­­ingkiutalásoknál az igénylő a hivatalos ár­folyamon számított pengőellenértéken felüül 13 százalékos felárat köteles fizetni, viszont a Magyar Nemzeti Bank akár exportból ki­folyólag, akár másként beszolgáltatott schillingtéte­­lek után a befizetést szolgáltató feleknek 10 százalé­­kos felárat térít. E felárak bevezetésétől kereskedelmi mérle­günknek a magyar-osztrák viszonylatban való javu­lása remélhető, ami maga után fogja vonni a klí­­ringen keresztül történő fizetések közötti aránynak Magyarország javára való megváltozását, ezzel kap­csolatban a felgyülemlett pengőtartozások fokozatos elűnését és ennek megtörténte után a kliring nor­mális funkcionálását. A feláraknak az osztrák viszonylatba való be­vezetése szükségessé tette a magyar-osztrák kliring­­m­egállapodás módosítását, ami a november 27-én életbe lépett kormányközi megállapodással történt meg. Az új megállapodás­­ egyfelől szabályozza a felárak beszedését és kifizetését a november 26-a után történő fizetéseknél, másfelől intézkedéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az osztrák klí­­ringben november 26-áig k­ifizetett, azonban meg­felelő schillingösszegek hiányában transzferálásra nem került pengőösszegek tekintetében ki által vise­lendő a felár. Az előbbi irányban az egyezmény rendelkezései a következők: november 27-től kezdve a schilling­­kiutalások, történjenek ezek akár klíringben, akár ezen kívül, tizenhárom százalékos felár alá esnek. Kü­lönleges szabályozás nyer alkalmazást akkor, ha a magyar adós tartozása kizárólag pengőre szól. Ilyen esetben a magyar adós a tartozási összegen felül fel­árat fizetni nem köteles, hanem a felár az általa fize­tett pengőösszegből hasíttatik ki olyan módon, hogy a befizetett összegből a Nemzeti Bank 11,5 százalék felárat számol el és csak a fennmaradó 88,5 százalé­kot vételezik be átutalás céljából a klíringszámlára. Ezekben az esetekben tehát az osztrák hitelező a ma­gyar adósok által fizetett pengőösszeg 88,5 százaléká­nak hivatalos árfolyamon számított ellenértékét fogja schillingben megkapni, tehát lényegileg ő viseli az átutalással kapcsolatban felmerülő 13 százalék fel­árat. (A felárra elszámolt 11,5 százalék 13 százalékát teszi a klíringszámlán bevezetésre kerülő 88,5 száza­léknak.) Ugyancsak november 27-étől kezdve a schil­­lingbeszolgáltatások u­tán akár klíringben, akár ezen kívül történjenek ezek, a beszolgáltató általában 10 százalék felárban részesül. Mindazonáltal kivételt al­kotnak az Ausztriába eladott azok a búza- és liszt­­tételek, amelyekre vonatkozóan az ügyletkötés no­vember 26-áig bezárólag történik. Az ilyen eladásokból kifolyóan a klíringbe befi­zetett schillingösszegek után nem jár felár. Noha az egyezmény erről nem tesz említést, önként értetődően nem igényelhet felárat a magyar exportőr abban az esetben sem, ha az árut pengő ellenében adta el, mert ilyen esetben a kliringen keresztül felár nélkül is megkapja a pengőben megállapított eladási árat. A Magyar Nemzeti Banknál vezetett klíringszámlán a felárak bevezetése előtt felgyülemlett mintegy 14 millió pengő átutalásához szükséges schillingössze­­get a Magyar Nemzeti Bank már felárral terhelten fogja kapni, minek következtében a pengőösszegek után valakinek ugyanolyan felárat kell viselnie, mint amilyen a jövőben történő schillingkiutalások­­nál nyer alkalmazást. Adódott tehát az a kérdés, hogy ki viselje ezt a felárat. Az egyezmény értelmé­ben­ a szóbanforgó tételek után a 13 százalék felár felerésze az osztrák exportőröket terheli, ami azt vonja maga után, hogy az osztrák exportőrök a szó­banforgó követeléseket a 6.5 százalékos felárnak meg­felelő 5.75 százalék levonással fogják megkapni. (94.25-nek az 5.75 a 6.5 százalékát teszi.) Az osztrák exportőrök az így előállott veszteség miatt, a magyar adósoktól utánfizetést nem igényelhetnek és harma­dik személyekkel szemben sincs kártérítési igényük. A szóbanforgó tételekkel kapcsolatban felmerülő felárszükséglet másik félrésze (amely az egyezmény értelmében a magyar oldalt terheli) a­ magyar felár­­freszió keretében kerül elszámolásra és így a magyar exportőrök a szóbanforgó tételek után semminő után­­fizetésre nincsenek kötelezve. * Ez az elszámolási egyezmény meglehetős készü­letlenül találja a közvéleményt. Az osztrákok eddig sohasem léptek fel egyöntetűen azért, hogy sillingre felár állapítássék meg, mert kétségtelen, hogy köny­­nyebben tudtak árut eladni Magyarországon, amíg a hivatalos jegyzés alapján száz sillinget 80 pengővel számoltak el, mintha száz sillinget csak 70 pengővel vesznek egyenlőnek. Most mégis megtörténik, hogy a sillingigénylést a Nemzeti Bank 13 százalékos térí­téssel számolja el, ami nem jelent kevesebbet, mint hogy az Ausztriából behozott áru 13 százalékkal — ha valami módon ellen nem súlyozzák — meg fog drágulni. Vájjon ilyen módon csakugyan sikerül-e majd az osztrák behozatalt annyira fokozni, hogy közelebb jutunk Magyarország és Ausztria árufor­galmában az 1 :1,5 arányhoz? Kétségtelenül a kivitel könnyebbé válik, ha az osztrákok ez ellen különös intézkedést nem tesznek, ám a kérdés az marad, áll-e elegendő sillingkövetelés rendelkezésünkre a behozott osztrák áru ellenértéke gyanánt? Vagyis tudnak-e drágább áron is többet be­hozni Magyarországba az osztrákok? milyen hatása lesz az agrár­kivitelre ? Azt kellene mondani, hogy az új elszámolási rend tíz százalékkal általában felemeli a magyar agrárcikkeknek árszínvonalát. Elsősorban fölemeli a sertés, a marha árát és minden cikk árát, melynek Ausztria piaca. A valóságban azonban a mai­ kötött gazdálkodás idején nem kell ilyen természetes módon az áraknak alakulnia, bár az elszámolási rend hatá­sát kiküszöbölni teljesen nem lehet. Hogy példának okáért a sertés értékesítésénél maradjunk: az osztrá­koknak módjukban van a bécsi sertéspk­ra kontin­­gensbővítéssel annyi lengyel, román, vagy szerb ser­tést beengedni, hogy az új felár nem érvényesül, vagy nem teljes egészében érvényesül s a magyar gazda mégsem kapja meg a jobb árat. De ettől a lehetőségtől függetlenül, ezzel az új elszámolási megállapodással a gazdák régi vágya tel­jesül és valószínű, hogy hasznát is fogják látni. A gyáriparnak is kedvez az új megállapodás. Talán legnagyobb bizonyossággal a gyáripar fogja élvezni, hogy ismét drágábban jöhet be az oszt­rák iparcikk. Új vámvédelem ez a gyáripar javára és nagyon félő, hogy új drágulás jár majd a nyomá­ban. Kívánatos volna már egyszer olyan rendelkezés, mely szabadabbá teszi a külkereskedelmi forgalmat és egészséges versenynek egyengeti az útját A német-magyar megállapodások módosításra szorulnak. Ha az új elszámolási rend éreztetni fogja ár­emelő hatását, nem igen lehet majd a Németország­gal lekötött sertés- és zsírmennyiségeket a megállapí­tott áron leszállítani. Németország helyzete itt nem lesz nehéz, mert a mi mezőgazdasági termékeinket ott egy központi szerv veszi át és nagy haszonn­al engedi át a fogyasztónak. Könnyű szer­rel felemelheti az átvételi árakat, ami különben kívánatos is, mert általában veszteséggel szállítjuk a fontos élelmezési cikkeket. A kormányzatn­ak arra kell ügyelnie, hogy a magyar árukért folyó verseny ne gyengítse meg túl­ságosan készleteinket, mert a hiányból eredő drágu­lás senkinek a szempontjából sem kívánatos. Magyar Szállítóipar címmel szaklap jelent meg, mely­nek szerkesztője Dorman Ede. Állatvásárok. Prágában 293 drb. magyarországi szár­mazású mangalicasertés került, a vásáron eladásra. Köze­pes forgalom mellett a magyarországi sertésekért 6.70— 7.75 cseh koronát (94—107 f.) fizettek élősulykgt.-ként. Sze­geden a sertésvásár irányzata kielégítő felhajtás mellett tartott maradt Arak: mangalica, hízott, öreg, szedett 74—78, fiatal, szedett 65—70, könnyű 55—65 fillér élő­súlykgr.-ként Kiskunhalason a vágómarhák felhajtása megnövekedett, az irányzat ezeknél az állatoknál, vala­mint a sertéteknél is lanyha volt Arak: ökör 38—44, te­hén 34—38, növendék 40—44, borjú 50—55, mangalica, bízott, öreg, szedett 70—76, fiatal 65—75 fillér élősúly­kilogrammonként. értékpiac. A mai értéktőzsde üzlettelen, egyébként barátsá­gos. Egyes részvénykategóriák iránt volt érdeklődés. A járadékpiac ellanyhult. K­észvényárfolyamok (zárjelben zárlat): Nemzeti Bank 180,5—179,5 (180), Első Magyar Biztosító 380 (380), Hungária Gőzmalom 21.3—21.1 (21), Bauxit 115.5 (115), Boncaini 20.5 (20.5), Lőrinci 4.1­ 4.6 (4.8), Cementia 116 —117 (116), Aszfalt 10.3 (10.3), Kőszén 300.5—302 (301.5), Salgó 26.1—26.3 (26.25), Urikányi 69.25—68.6 (69), Fegy­ver 74.5—75.5 (75), Ganz 19.6 (19.6), Acél 21.25—21.75 (21.25), Bírna 44.1—44.5 (44.1), Nova 18.5 (18.5), Tröszt 77 (77), Államvasut 28.5 (28.5), Délcukor 62.5 (62.25), Magyar Cukor 141.3—142 (141.75), Fősör 20 (20), Gschwindt 682—4580 (680), Gyapja 8.7—8.4 (8.4), Chi­­noin 9 (9), Műtrágya 34.75 (35), Vasutforgalmi 15.75—­ 16.3 (16.25) pengő. Hadikülcsön: VI—VII. 0.07 (0.07), II—VII. 0.07 (0.07), IV. 0.07 (0.07), VIII. 0.07 (0.07) pengő száz koro­nánként. Fővárosi kölcsön: 1911. évi 30—30.5 (30.5), 1914. évi 271-269 (269.5), 1927. évi 62.75-63.25 (63) százalék. Valutazárlat. Font 1665— Devizazárlat. Amsterdam 16.95, Belga 6690-57.50, Cseh 228.80—230.60, Belgrád 7.82 14.15—14.35, Dán 7. 40—75.20. —7.88, Berlin 135.80—136.80, Dinár 7.80—7.95, Dohár 337.20 Brüsszel 57.02—57.46, Buka­­—341.20, Francia 1r. 22.30—B­rest 3­41—3.44, Koppenhága 22.50, Holland 228 60—23­.60. 74.60—75.20, London 16.70— Zloty 63.60—64.20, Lei 2.80— 16.85, Milano 29.98—30.2052, 3.00, Leva 4.00—4.15. Lira New York 338 60—341.20, Os­ 29.90—30.25, Norvég 83.76— lo 83.95—84.65, Párizs 22.32 —4.66. Svájci 1r. 110.70—111.65 —22.48, Prága 14.075—14.185, Svéd 85 95—86.85, Schilling Stockholm 86 15—86.86, Varsó 80.00— 80.70. Kanadai dollár 63.70—64.20, Zürich 110.80— 328.00— 338.00 pengő. 111.65 pengő. Zürichi devizazárlat: Berlin 124.50, Amszterdam 209.25, New York 309.625, London 15.28, Párizs 20.38, Prága 12.80, Bukarest 2.50, Varsó 58.20, Brüsszel 52.35 centimes. MEZŐGAZDASÁG. Tovább drágult a burgonya és a tojás a fogyasztópiacokon. A mák és a dió is szilárdult. Kedden a háztartásokat újabb meglepetések érték a kerületi nyílt piacokon és a vásárcsarnokokban. Az étke­zési burgonyák közül a nyári rózsa, a Gülbaba és a kifli­burgonya kilónként 20—24, az őszirózsa 16—18, az Ella 10—13, az étkezési Weltmann és a Krüger pedig 0—12 fillérig drágult. A dunántúli teatojást 13—13 és fél, a tiszavidéki árut 11—12, a­ hűtőházi tojást 10—11 fillérjével lehetett beszerezni a piacokon. A burgonya fogyasztása visszaesett, a háziasszonyok inkább a 12—16 filléres ká­posztát vásárolják. A paraj fogyasztása a tojásdrágaság miatt mérséklődött. A sütőtök, kelbimbó és a kalarábé drá­gult. A gyümölcspiacon az olasz narancs érkezéséről elter­jedt hírekre az almapiacon kisebb kínálat mutatkozott. A vidékről még mindig érkezik vagontételben alma. A száraz­főzelékek piacán az uradalmi kék mák 1,05 pengőig drá­gult kilónként. A héjas dió és a dióbél is drágult. Burgonyapiac. Arak a vag­a­­r-rakatokban 8—14, a kerté­­gonoknál és a raktárakban széknél 6—12 pengő. Kellim­­m­éter mázsánként, ipari céli bő 40—70 fillér kilónként. Vö­­szolgáló burgonyák 7—8 pb­ róckáposzta, vidéki áru 17— goig. Raktárakból selejtezett 25, környékbeli 12—18 pengő, takarmányozási burgonya 6.30 Fejessaláta 100 fej 3.50—850. —6.50 pengőig. Étkezési búr- endiv­a-saláta 100 fej 5—7 gonyák a frakatokban 20— pengő, Galambbegy saláta 75 100 kg-os tételekben. Galba —95 fillér kilónként. Főzelék­­ba 1. oszt. 19.50—20, II. oszt. tök 10—18. sütőtök: garantált 18.50— 18-80, III. oszt. 18— 10—14, egyéb minőség 8.60— 18.30 pengőig. Nyári rózsa 1 9 pengő. Tisztított paraj 10—• oszt. 17.50—17.60, kivételesen 18, gyökeres 9­—15 pengő. Me, 17.80, II. oszt. 17—17.20, III tei és kerti sóska 25—40 pen­­ész 16.60—17, selejtesebb gő. Fekete retek mázsája 6— áru 16—16.30 pengő. Őszi ró- 10 pengő. Hónapos retek 100 zsa I. oszt. 14.30­—14-50, kivé csomó 6­—8 pengő Zöldpap­­tejesen 15, II. oszt. 14—14.20, rika: apró és közepes 10—20, III. oszt. 13.50—13.80 pengő. nagy 20—40, paradicsompap- Ella burgonya I. oszt. 9—9 20, rika 25—45 pengő. Zöldborsó II. oszt. 8.60—8 80, III. oszt 40—70 fillér kilónként. Cham­ 8.20—8.50, gyengébb minőség pignon gomba 1.20—1.70 pen­ 7.80—8 pengő. Kifliburgonya gő kilónként. I. oszt. 19—20, II. oszt. 17.60 Hagymapiac. Makói vörös­­—18.50, III. oszt. 17—17.20 hagyma I. oszt. 18—19, II. pengő. Étkezési Krüger 7—8 oszt. 17—17.50, III. oszt 16— pengő. Woltmann 7.30—8 17, zittaui és erfurti­­ 17— pengő. Árak a vagonoknál ma- 18.50, piros 19—20 pengő. Ma­termázsánként, kirakva és kői fokhagyma 95—120, egyéb mérlegelve: Gülbaba 18— szállítmány 80—90 pengő. Pa-18 50, nyári rózsa I. őszi réhagyma 100 csomó 3.50— 16.60­ —17, II oszt. 16—1620. 8 60, zöldhagyma 100 csomó III. oszt. 15­50—15.80 pengő. 3—4 pengő. Őszi rózsa 13—13.80, EHa 8— Gyümölcspiac. Asztali faj­ 8.50 pengő. Kifliburgonya almák: válogatott nagy 110— 17.60— 18.50, Woltmann 7— 130, közép 90—105, kisebb 45 7.80, Krüger 7—7.50 pengő. —80 pengő. Közönséges válo- Arak a környékbeli termelők- gatott és kevert almák 32—45 nél zsáktételben. Ella bur­go- pengő. Hazai körte 45—100. nya­r. oszt 8.80—9. II. oszt. külföldi 100—150 fillér kilón­ 8.30—8.50. III. oszt. 8—8-20 ként. Naspolya 40—50 fillér, pengő. Nyári rózsa 1560— Hűtőházi magvaráló szilva 35 16.50, őszi rózsa 13.50—14. —50 fillér. Csemegeszőlő 1. Gülbaba 16.50—17.50, kifli- oszt. 90—100. II. oszt. 80—85, burgonya 17.50—18.60 pengő. Ill. oszt 70—75 pengő. Kő- A forgalom Woltmann. K­ü­­zönséges szőlő 45—60 pengő, ger és Ella burgonyákban Héjas dió minőség szerint 85 emelkedett, rózsákban vissza- .—no fillér. esett. Tojáspiac: Dunántúli és ti-Zöldfőzelékek. Árak a t­ra­­szavidéki szállítmányok, friss karokban és a gazdakocsiknál áruk: ládaáruk 10—11, ko- 20—100 kg.-kénti tételekben, sáráruk 11—112 fillérig daru- Makói gyökérzöl­dség, győri bonként. Hűtőházi tojás 93 gyökérzöldség répa nélkül 12 —9.4, meszes 8.8, apró és­­—15 pengő. Egyéb vidéki szál- főző tojások 8.4—8.6 fillérig o­rmányok 9—12 pengő. Vidé- darabonként, ki vegyes zöldség 9—12, kör- Baromfipiac. d­ő áruk: tyuk nyékbeli 8—10 pengő. Kör­ 120—125, csirke, rántani való nyékbeli mosott vegyes zöld­ 125—135, sütni való 130—135, jég 100 csomó 2.50—6.50 pen- hízott ruca 125—130, hízott gő. Vágott sárgarépa: vidéki lúd 125—130, pulyka 80—90 9—12, környékbeli 7—8 pen- fillér kilónként Vágott áruk: gő. Cukor sárgarépa 6—10 pen­­tyuk 120—150, csirke, rán­gó. Zeller 100 csomó (500 da­­tam­ és sütni való 120—200, rab apró) 3—6 pengő. Váloga- hízott ruca 110—130, hízott tott 100 drb 3—6 pengő. Vá­­lad 110—135 hízott pulyka 80 gott zeller mázsája 14—17.50 —110 fillér kilónként, pengő. Céklarépa mázsája 6— Szárazfőzelékek. Apró fehér 10 pengő. Hazai torma: kö­­bab 34—40, nagyszemü 50—­zönséges vékony erős 10—25. 58, tarka 48—54, borsó fele, középminőségü 30—40, neme­ 34—54, lencse 36—74, kék süzett édes 45—60 pengő. Kala­­mák 94—105 fillér kilónként­­róbé mázsája 10—16 pengő. Fűszerpaprika: édes, nemes Válogatott kalarábé 100 drb. 220—310, félédes, gulyásnak 2.50— 5.50 pengő. Kerti kapor 170—210, rózsapaprika I. 100 csomó 7—9 pengő. Hazai oszt. 160—180 fillér kilónkénti karfiol levélzettel együtt mérve Mézpiac: minőség szerint I. oszt. 9—­10, kivételesen 12, 1.50—1.60 pengő kilónként. II. oszt. 7—8, III. oszt. 6— Tejtermékek: teavaj tömb­ 6.50 pengő, levesbe való 4­50— ben 240—280, pasztőrözött 5.60 pengő. Tisztított hazai 320, főzővaj 200—240 fillér ki­karfiol 12—26 pengő. Fekete­­lónként: gyökér 100 csomó 16—20 pen­ Vadpiac: Szarvas és őz vály­gő. Fejeskáposzta: I. oszt. 10— tozatlan. Nyúl: nagy 200— 11, II. oszt. 8.50—9, III. oszt. 300. süldő nyúl 150—200 fillér 6.50— 7.60 pengő. Kelkáposzta darabonként. 17 * I­ ­­ti$ Willitéc LICKISEBB HIRDETÉS 10%. P 4.—, VASÁRNAP 5.50 Új modellek. Mérsékelt árak MARS gyermekkocsigyár Buca­rest, VI., Andrássy­ út 36 Páriáival szemben SVÁBHEGYI NAGYSZÁLLÓBAN kellemesen töltheti a karácso­nyi ünnepeket, ha már más biztosítja szobáját. Telefon: 650—97. 654—09 Cocktail Shaker darabja 6.— pengo HEXNER, Király-utca 25 TÉLI KABÁTOK elegáns kivitelben, óriási választékban már 65.­ P-től FEHÉR M. MIKSA világvárosi áruházában* KÁROLY-KÖRUT 12. Mértékutáni szabóság . Hazai és angol szövetek, BUNDÁK nemes szőrmével, nagy választékban. Ma cr­ni# 11+ * teljesen Átépített megnyílt és moderniz*it ARLON SZÁLLÓ ludepett, VI Pauley Ede-u. 52. T 145-08 Központi fűtés melegvíz Családi ott­hon Szobák mérsékelt CA peogy­­itbm­­ Bari Mtbw tol.

Next