Pesti Hírlap, 1936. május (58. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-01 / 100. szám
1936. május 1. péntek. PESTI HÍRLAP Drouillet repülőnek a Riviérára kellett volna szállítania a négust. „A négus, ép úgy mint én, elvesztette a játszmát — mondotta a francia repülő. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Párizs, ápr. ISO. A lapok római tudósítói hoszszasan ismertetik Drouillet francia repülő kijelentéseit. A Matin jelentése szerint a repülő a következőket mondotta: — Egyesek az állítják, hogy a négus angol repülőgépen Kenyába menekült. Ez teljesen valótlan. Küldetésem az volt, hogy felkeressem a négust. Talán a francia Riviérára kellett volna őt szállítanom.. A négus nem fogja megadni magát az olaszoknak, hanem a franciáknál keres menedéket. Nincs szándékában az sem, hogy Angliától kérjen befogadást. Ez az ostoba baleset, amely engem leszállásra kényszerített, talán a menekülés utolsó reményétől fosztja meg a négust. A Paris Soir jelentése szerint Drouillet repülőt az olasz hatóságok sem ki nem adják, sem ki nem utasítják Olaszországból. A repülő tehát szabadon és tetszése szerint hagyhatja el Olaszországot. Drouillet az Intransigeant római tudósítójának kijelentette, hogy fogalma sincs a lefoglalás igazi indítékairól. — Mi a véleménye a négus és Etiópia jövőjéről ■— kérdezte a tudósító. — A négus épp úgy mint én, elvesztette a játszmát — mondotta beletörődéssel Drouillet. A német sajtó felháborodással tiltakozik ama híresztelések ellen, hogy Németország Ausztriát meg akarja támadni. Berlin, ápr. 30. Az egész német sajtó a legnagyobb felháborodással tiltakozik azok ellen a híresztelések ellen, hogy Németország katonai akcióra készül Ausztria ellen és hogy a bajor határvidéken már lázasan folynak a német katonai készülődések. Valamennyi lap francia körökben keresi ezeknek a fantasztikus híreknek a kiagyalóit és óva inti a világ közvéleményét attól, hogy hitelt adjon ennek a politikai kátmérgezésnek. Minden józanul gondolkodó embernek látnia kell, hogy mi folyik itt. Párizsban és más fővárosokban megint visszatértek a régi módszerekhez s a legvadabb ostobaságokat szopják az Ujjakból, csak azért, hogy ellenséges hangulatot teremtsenek Németország ellen. Addig, amig az ilyen kútmérgezés csak egyéni akció, hidegen hagyja a német népet, mihelyt azonban kiderül, hogy rendszeres izgatásról van szó Németország ellen, fel kell emelni a tiltakozás szavát. A német lapok főleg azt tartják feltűnőnek, hogy az egész párizsi sajtó ugyanazokat a hamis jelentéseket közli és hogy még a jelentésekhez fűzött kommentárok is feltűnően egyöntetűek. A Lokalanzeiger véleménye szerint az újabb németellenes rágalomhadjárat részben egyes francia pártok választási propagandáját szolgálja, részben pedig arra enged következtetni, hogy bizonyos francia oldalról minden eszközzel meg akarják akadályozni a Németországgal tervbe vett diplomáciai tárgyalásokat. Egész Franciaország megint tele van a német veszedelem rémhírével. A Deutsche Allgemeine Zeitung szintén azt írja, hogy a békebontók nemzetközi tábora újabb hazugságáradatot zudít Németországra. A nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, a Völkischer Beobachter többek közt a következőket írja: Most már számtani pontossággal meg lehet jósolni, hogy a hivatásos zavarkeltők úgy Európában, mint az egész világon rögtön fokozzák tevékenységüket, mihelyt úgy alakul a helyzet, hogy becsületes tárgyalások és őszinte eszmecsere lehetővé tennék a népek igazi békéjének biztosítását és nyugodt nemzetközi légkör megteremtését. Ilyen esetekben mindig megszólalnak a harsonák és vészriadót fújnak. (Inf.) A kereszténypárt sem a költségvetést, sem a megajánlási javaslatot nem fogadja el. A keresztény gazdasági párt csütörtöki értekezletén folytatta annak a kérdésnek a megvitatását, hogy milyen álláspontot foglaljon el a párt a költségvetéssel szemben. Wolff Károly a legutóbbi értekezleten tudvalévően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a költségvetéshez járuljon hozzá a kereszténypárt, a megajánlási javaslatnál azonban szavazzon a kormány ellen. A csütörtöki értekezleten is élénk vita volt a párt állásfoglalásáról, végül is egyhangúlag elhatározták, hogy a kereszténypárt, ellenzéki álláspontjának megfelelően, sem a költségvetést, sem a megajánlási törvényjavaslatot nem fogadja el, tudomásul veszi azonban egyes képviselőknek azt a felfogását, hogy a költségvetés megszavazása nem bizalmi kérdés. A szentesi petíció. A közigazgatási bíróság csütörtökön kihirdette a szentesi petíció ügyében hozott határozatát. A bíróság kötelezte a panaszosokat, készítsenek május 25-ig kimutatást arról, hogy őrgróf Pallavicini György ajánlási ívein szereplő aláírások közül melyeket tartják érvényesnek. A választásvédők június 8-ig terjeszthetik elő az ellenvéleményt. Az érdemleges folytatólagos tárgyalás június 16-án lesz. 3 Magyarország és a francia béketerv. London, ápr. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának telefonjelentése.) Az angol képviselők lassan szállingóznak vissza a húsvéti parlamenti szünetjükről. A lassú visszatérésnek nem a képviselők érdeklődéshiánya az oka, hanem az, hogy a Házat tulajdonképpen április 28-ig napolták el avval, hogy ha a pénzügyminiszter a budget-t gyorsabban készíti el, úgy a Házat esetleg hamarabb is összehívják. Ám erre senki sem számított, pedig az összehívás bekövetkezett. Így van aztán az, hogy a budget-tárgyalásokon, főleg a kormánypárti oldalon, nem túlságosan népesek a padok. Sir Gower Robert, a magyarbarát angol képvielői csoport elnöke, az elsők közt volt, akik a rendes időben Londonban voltak, de a Pesti Hírlap legújabb cikkének gondos elolvasását a múlt weekendre tartotta fenn. Azt mondotta, hogy a cikk, bár napilapban jelent meg, nem veszít kivételes tárgya és a körülmények miatt, időszerűségéből hetek múltán sem. Sőt. Mennél inkább közeledünk a május 11-hez, amikor a Locarno-ügy és vele kapcsolatban a német terv, majd a franciák ellenjavaslata, a „béke-terv“ Genfben tárgyaltatik, annál inkább fontos lesz majd akkor tudni a magyar közvélemény felfogását a francia terv tárgyában, amelynek a Pesti Hírlap oly plasztikus kifejezést adott angol nyelvű vezércikkében. Gower fokozza magyarbarát munkáját. Egyébként Sir Gower Robert ez évben még fokozni látszik tevékenységét a magyar revíziós ügy érdekében, amennyiben az előző képviselőházi ülésszak alatt bejegyzett egy magyarbarát jegyzéke helyett Sir Robert a múlt napokban már a harmadik kérdést jegyezte be a Ház jegyzéknaplójába. A magyarbarát képviselői csoport tagjai persze ezeket a felvetett revíziós gondolatokat megbeszélik és evvel a magyar ügy a Ház folyosóin időnként szóba jön, ami a mostani jelentős időkben igen fontos. Kétségtelenül meg lehet állapítani azt, hogy újabban Anglia a Dunai kérdésekkel rendkívül sokat foglalkozik. Sir Robert nyilatkozata, amelyet Póka-Pivny Bélához levélalakban továbbított, egyébként a következő: „Meghajlok az előtt az indokolása előtt, hogy a Pesti Hírlap legutolsó angolnyelvű számában, amely április 10-ikén Magyarország és a francia béketerv“ címen jelent meg, nekem is, mint aki a képviselőház angol-magyar csoportjának elnöke vagyok, nyilatkoznom kell, tekintve a cikk kivételes fontosságát. A cikket automatikusan megkaptam és nagy figyelemmel olvastam el és tényleg kivételesen fontosnak tartom. — Kétségen felül áll mindenekelőtt az, hogy a Pesti Hírlap szóbanforgó angolnyelvű közleménye a lehető leghasznosabb célt szolgálta. Magyarországgal mindenki rokonszenvez. — Minden ellentmondást kizárólag mondhatom — folytatta Sir Gower —, hogyalig van valaki a Westminster-palotában, aki ne rokonszenvezne őszintén Magyarországgal a jelen helyzetében és aki nem a legnagyobb őszintességgel látná, ha a világháború utáni szerződések — ne nevezzük őket bénce-szerződéseknek — módosíttatnának, aminek folytán Magyarország rövid, időn belül ismét elfoglalhatná megfelelő helyét az európai nemzetek sorában, amihez teljes mértékben joga van, a magyar nép tehetségei és kivételes jellemvonásai alapján. Nem lehet kétely az iránt, hogy ez végeredményben el fog következni. Fennforog mindenesetre az a kérdés, hogy ez mennyi időt fog igényelni. Azonban, amikor ez bekövetkezik, elmondhatjuk, hogy eljöveteléhez a legkiválóbb mértékben hozzájárult a Pesti Hírlap az olyan felvilágosító munkájával, amilyen a legutolsó angol nyelvű cikke is volt, továbbá dr. Légrády Ottó főszerkesztő úr ennek a lapnak céltudatos vezetője. Segítségükkel mi, itt Angliában, közvetlen információkat kapunk a magyar politikai szempontokról, amelyeket egyébként nem tudom, hogyan ismerhetnénk meg.“ Az angol kormány jóváhagyta a Berlinbe küldendő kérdőív-tervezetet. Párizs, ápr. 30. A Havas-iroda londoni tudósítójának jelentése szerint az angol kormány a ma délelőtti minisztertanácson befejezte a német kormánynak küldendő kérdőív tanulmányozását. A minisztertanács jóváhagyta a külügyi hivatalból átküldött tervezetet és csak néhány szövegezésben módosítást ajánlott. A kérdéseket tartalmazó jegyzéket most már rövidesen eljuttatják Sir Eric Philips berlini angol nagykövethez, aki azt valószínűleg szombaton átnyújtja a német külügyminiszternek. A kérdőív tartalma nagyjában megfelel a már korábban közölt értesüléseknek és főleg a biztonságnak a Népszövetség keretében való megszervezéséről van szó benne. Az angol kormány — hír szerint — határozott alakban nem kérdezi meg a német kormánytól azt, hogy milyen magatartást szándékszik tanúsítani Ausztria irányában, mert a kérdések inkább általánosságban vannak megfogalmazva. Londonban szeretnék, ha Hitler válasza még a május 11-ikére kitűzött tanácsülés előtt megérkeznék Londonba. Az alsóház szerdán külügyi vitát tart. London, ápr. 30. Baldwin miniszterelnök bejelentette az alsóházban, hogy szerdán a Ház külügyi vitát tart. Titkos tanács VIII-ik Edwardnál. London, ápr. 30. VIII. Edward király ma délelőtt titkos tanácsot tartott, slnnek során valószínűleg megbeszélték koronázá cuk időpontját. Az értekezleten Lord Zetland, a'Ak VIlái minisztérium államtitkára, Ramsay MacDonald képviseletében Sir John Simon, Sir Philipp Sassoon légügyi államtitkár, valamint Norfolk hercege vett részt. A koronázás munkálatainak előkészítésével Norfolk herceget bízták meg. Az angol költségvetés körül elkövetett titoksértés. London, ápr. 30. Politikai körökben arra számítanak, hogy az idei költségvetés körül elkövetett titoksértésnek még feltünést keltő fejleményei lesznek. A parlament folyosóin élénken tárgyalták a kérdést és az a vélemény alakult ki, hogy tekintettel a kincstári kancellár közismert erélyességére, biztosra vehető, hogy a megindított vizsgálat eredménnyel fog járni, akármilyen következményei legyenek is ennek. A kérdést főleg az élezte ki, hogy a tea-adó és a jövedelmiadó növelése által érintett személyek közül többen fedező biztosításokat hajtottak végre a biztosító társaságoknál. A vizsgálat ezeknél a biztosító társaságoknál is megindult. A ,,Temps“ aggodalmai. Párizs, ápr. 30. A Temps-t nyugtalansággal töltik el a nemzetközi helyzetben rejlő veszélyek. A lap számol azzal a lehetőséggel, hogy Anglia fokozni fogja olaszellenes politikáját és kérni fogja a megtorlások megszigorítását. Ezt azonban Anglia csak úgy teheti meg, ha egyben fokozott engedékenység révén biztosítja Németország jóindulatát, vagyis belenyugszik abba, hogy Németország a kérdőívre határozatlan választ adjon. Ebben az esetben London igyekeznék megegyezésre lépni Berlinnel a légi fegyverkezés korlátozására nézve, azután pedig közönyt tanúsítana Németország további viselkedése iránt. Ennek a politikának esetleges következményeit könynyű előrelátni. Az éber moszkvai vezető körök figyelmét ezek a következmények nem kerülik el. A Temps moszkvai tudósítójának jelentése szerint a szovjet kormány állásfoglalása az olasz-etióp ügyben sajátságos átalakuláson ment keresztül. Amíg a szovjet remélte, hogy a Népszövetség érvényre tudja juttatni akaratát, addig határozottan az olaszellenes megtorlások mellett tört lándzsát, amelyekben a németellenes megtorlások mintáját látta. Ma azonban, miután Genf tehetetlensége bebizonyosodott, Moszkva azt óhajtja, hogy Olaszország mielőbb ismét elfoglalja őrhelyét a Brenneren. Ellentétben egyes francia szélsőbaloldali politikusokkal, Moszkva úgy gondolja, hogy amennyiben Németország elé gátat akarnak vetni, kíméletet kell tanúsítani Olaszország iránt. A Temps óhajtja, hogy az angol kormány és az angol közvélemény, valamint a francia választóközönség és utóbb a többség óhajtását képviselő francia kormány is megértse a helyzet súlyos és bonyolult voltát. Már az is elég nagy szerencsétlenség Európa számára, hogy a francia diplomácia tevékenységét a választási harc feltartóztatta. Még nagyobb szerencsétlenség volna, ha jóvátehetetlen lépésekre ragadtatná magát Franciaország. Nem szabad elhamarkodott lépésekkel növelni a zűrzavart és az idegességet. (MTI) „A világháború kitörésének főbűnöse: az amerikai pénzvilág“ Washington, ápr. 30. Nye szenátor, a washingtoni szenátus magánhadiipar vizsgáló bizottságának elnöke, New Yorkban tartott előadásában a világháború kitörésének főbűnöseként az amerikai pénzvilágot, elsősorban a Morgan-féle nemzetközi pénzcsoportot említette. Nye szerint főként a következő tények okozták a háború kitörését: 1. Háborús rémhírek iparszerű terjesztése a fegyvergyárosok és a pénzvilág által. 2. Az ellenállhatatlan csáberő, amelyet a könnyű hadinyereség egyes emberekre gyakorol. 3. A titkos diplomácia. 4. A leszerelési értekezletek ismételt kudarca. 5. A hadviselő államokban befektetett idegen tőkék. — Semlegességi politikánk 1914-ben tiltotta kölcsönök nyújtását a hadviselőknek — mondotta Nye. — Később Wilson elnök üzleti érdekekből megengedte a Morgan-cégnek, hogy a szövetségesek hitelszükségletét fedezze. Ezzel a tragikus tévedéssel nemcsak megnyitotta, de meg is olajozta a „semlegességnek“ nevezett utat, amely a háború poklára vezetett