Pesti Hírlap, 1936. augusztus (58. évfolyam, 175-198. szám)
1936-08-01 / 175. szám
2 Az etióp lázadás, Imru herceg csapata megfutamodott. Róma, júl. 31.: Addisz-Abebából jelentik, hogy az etióp lázadók ellen Addisz-Abebától délre lefolyt győzelmes harcban az olasz csapatok vesztesége jelentéktelen volt. A fővárosi csapatoknak egyáltalában nem volt veszteségük. A lázadók veszteségei közel ezer halottra becsülik. Accra Kassza, aki a támadást irányította, súlyosan megsebesült. A lázadók azt tervezték, hogy velük egyidőben Imru herceg is támadást intéz Kakaki ellen, azonban az olasz bombavető repülőgépek közeledtére Imru herceg csapata futásban keresett menedéket. A Giorale d’Italia szerint az lázadást külföldi propagandának tulajdonítják , benszülöttekkel, elhitették ugyanis, hogy Addisz-Abebát rohammal könynyen bevehetik, mert az olaszoknak nincsenek repülőgépeik és elegendő élelmiszertartalákjuk sincs. Részletek a harcokról. Róma, júl. 31. Részletes jelentésekérkeztek arról a harcról, amely július 28-án Addisz-Abeba körül folyt le. A jelentések szerint abesszin felkelő csoporok elrejtőztek a fővárost környező erdőben és Kassza herceg fiának vezetése alatt, rajtaütésszerű támadást kíséreltek meg a főváros ellen. A lázadók azt hitték, hogy Addisz-Abeba lakossága az első puskalövés hallatára szintén fellázad az olaszok ellen, a főváros abesszin lakossága azonban Hajlu és Kebbede herceg vezetésével az olaszok mellett szállt harcba és rövid idő alatt teljesen megsemmisítették a lázadó csapatot. Az olasz csapatok igen sok foglyot ejtettek, köztük Petrosabunát, Abesszínia püspökét, aki az olaszok egyik legelkeseredettebb ellensége volt. A harcban az olasz és eritreai csapatok mellett a légi haderő is tevékeny részt vett. A fővárosban ismét teljes a nyugalom s az élet visszatért rendes medrébe. A négus kérelme a lordok háza előtt. London, jul. 31. A lordok házában a királyi bizottság a parlament mindkét háza tagjainak jelenlétében kihirdette, hogy a király szentesítette a parlament által megszavazott 71 törvényjavaslatot. Az ülés során lord Noel Buxton munkáspárti főrend kérdezte a kormányt, támogatni fogja-e a négusnak azt a kérelmét, hogy képviselőit. Abesszínia meghatalmazottjaipari, tekintsék a Népszövetség .lécsközelebbi közgyűlésén. Lord Halifax főpecsétőr a kormány nevében kijelentette, hogy az abesszin megbízottak meghatalmazásának felülbírálása a Népszövetség dolga és Anglia képviselőie-ebben az ügyben a Népszövetség többi tagjával fütyült bizonyára az abban az időpontban fennforgó valamennyi lényeges körülmény megfontolása alapján fog határozni.A Ház ezután október 11j ére napolta el üléseit.Alkotmányos szokás szerint felhatalmazta a lordkancellárt, hogy közérdekből ennél korábban is összehívhatja a Házat. Titulescu az európai Dunabizottság megszüntetését sürgeti. Párizs, júl. 31. Titulescu román külügyminiszter a Temps munkatársának hosszú interjút adott, amelyamelyben Titulescu a Dunára vonatkozó nemzetközi statútumok revízióját követeli. Ezeket a statútumokat a békeszerződések állapították meg. Idáig a békeszerződések alapján két nemzetközi testület intézte az ügyeket, mégpedig a Nemzetközi Dunabizottság, amelyben valamennyi dunai állam egyformán képviselve van, továbbá az az európai bizottság, amelynek székhelye Galac. A Nemzetközi Dunabizottság feladata, hogy megőrizze a Duna nemzetköziségét, a galaci „európai bizottság“ pedig a Duna torkolatának forgalmát szabályozza, úgy, hogy a világ minden nemzetének hajói egyformán használhassák ezt a nagy víziutat és így a középeurópai országok hajói is elérhessék a Fekete tengert. Titulescu ezeket a rendelkezéseket meg akarja most változtatni. A legközelebbi napokban a román kormány jegyzéket intéz az érdekelt hatalmakhoz, amelyben az európai bizottság feloszlatását követeli. Bukarest, jul. 31. A román sajtót élénken foglalkoztatja Titulescu külügyminiszternek a Temps-ben megjelent nyilatkozata, amelyben az európai Dunabizottség megszüntetését sürgette. A lapok egyhangúlag helyeslik Titulescu állásfoglalását. A Dimineata vezércikkben foglalkozik a kérdéssel. Az 1856-ban megalakult európai Duna-bizottságot az európai nagyhatalmak erőszakolták rá Romániára, de ma már Románia biztosítani tudja azokat a jogokat, amelyeket eddig a Duna-bizottság gyakorolt. A lap Titulescu akcióját nemzeti akciónak minősíti. Az Adeverul szerint ugyanakkor, amikor elismerték Törökország felségjogait a szorosok felett, el kell, hogy ismerjék Románia szuverenitását is a román területen levő dunai kikötők felett. Románia a dunaikikötők rendszerének jogszerű revízióját követeli, mindamellett nincs szó szerződés-revízióról, hanem csak a jog helyreállításáról. Reméli, hogy Titulescu Akcióját siker fogja koronázni. PESTI HÍRLAP 1936. augusztus 1., s. Sir Robert Gower nyílt levelei • az Európát fenyegető bolsevista veszedelemről „Mindennél fontosabb, hogy Magyarország megerősödjék és kivegye részét a bolsevizmus elleni védelemből London, júl. 31. Sir Robert Gower képviselő, az alsóház középeurópai csoportjának megalapítója és elnöke, a Daily Telegraphban vezető helyen és feltűnő beállításban nyílt levelet közöl, amelyben az Európát fenyegető bolsevista veszedelemre figyelmezteti az angol közvéleményt. — Nagyon sajnálatos — írja Gower —, hogy Franciaország és Csehország a Szovjettel szövetkezett. Indokolt az a gyanú, hogy Csehország és a Szovjet közti viszony — főként a légi haderő tekintetében —, sokkal szívélyesebb, mint ahogyan hivatalosan bevallják. Oroszország egyetlen főcélja a bolsevizmus terjesztése Európában. Ennek a szempontnak rendel alá minden más tekintetet és ennek előmozdítására nagyon erős, ravasz és rejtett propagandát folytat. Hogy ez milyen súlyos veszedelmet jelent, legjobban mutatja Franciaország és Spanyolország példája. Magyarország Oroszország és Nyugateurópa közti természetes ütközőállam, amely azonban a háború után kötött szerződések következtében nem tudja teljesíteni ezt a feladatát. Ennélfogva minden más tekintetnél fontosabb érdek követeli, hogy Magyarország megint erős legyen és gátat vethessen annak az áradatnak, amely elbontással fenyegeti civilizációnkat. A Hornig Post is nyílt levelet közöl Sir Robert Gower tollából, amely a Csehország és Németország közti tárgyalásokból indul ki és megállapítja, hogy Középeurópa népeit a lehető legsúlysabban aggasztja az Oroszország és Csehország közti bizalmas viszony. Oroszország sohasem mondott le arról a törekvéséről, hogy egész Európába széthurcolja a bolsevizmust. Oroszország és Nyugateurópa között a régi Magyarország volt az ütközőállam, amely a háború után kötött szerződése következtében nem játszhatja" ezt a fontos " szerepét. Ezért mindennél fontosabb az, hogy Magyarország megerősödjék és kivegye részét Európának a bolsevizmus elleni védelméből. Sir J. Hasiam nyilt levele. A Morning Post közli egyébként Sir J. Hasiam képviselő nyílt levelét is. A képviselő utal Eden külügyminiszternek hétfőn az alsóházban mondott beszédére, amely kívánatosnak minősítette a szerződések felülvizsgálását tárgyalások útján. Ennélfogva a nyílt levél azt a reményt fejezi ki, hogy Magyarország és a kisantantállamok képviselői rövidesen összeülnek, hogy a trianoni szerződés igazságos és békés felvizsgálásában egyezzenek meg. Az alsóház tagjai körében igen erős az a meggyőződés, hogy ennek az ügynek az elintézését haladéktalanul meg kell kezdeni. Közel kétszáz képviselő csatlakozott már az angol-magyar csoporthoz. Eden külügyminiszter kezdeményezését habozás nélkül követni kell. Nagy külpolitikai vita a francia képviselőházban. Reynaud volt miniszter a Németországgal való megegyezés szükségességét hangsúlyozta. Párizs, júl. 31. A kamarának pénteken úgynevezett nagy napja volt. Az ülés napirendjén fontos külpolitikai kérdések szerepeltek. A pénteki ülésen folytatták le a nagy érdeklődéssel várt interpellációsvitát a spanyolországi események ügyében s ebből az alkalomból a kormány egész külpolitikája szőnyegre került, összesen 14 interpellációt intéztek a kormányhoz s a kamarának csaknem valamennyi pártjának képviselői terjesztették elő ezeket az interpellációkat. Az ülés elején Reynaud volt pénzügyminiszter megindokolta interpellációját, amely Blum miniszterelnöknek a népszövetségi közgyűlés július elsejei ülésén tett nyilatkozataira vonatkozott. A képviselő tudni akarta, hogy a kormány milyen következtetéseket vont le külügyi, belügyi és katonai szempontokból a Népszövetség előtt tett hivatalos nyilatkozatok alapján. Reynaud rámutatott arra, hogy Blum miniszterelnök nyilatkozatainak elhangzása óta fontos események következtek be. A miniszterelnök az egész világ színe előtt jelentette ki, hogy Franciaország erős marad, megtartja szavát és megvalósítja az együttes biztonság elvét. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy még a háború kockázatát is vállalni kell, ha a béke biztosításáról van szó. Reynaud kijelentette, hogy mindaddig nem lehet Európában béke, amíg Németország és Franciaország között nem jön létre a közeledés. ■fanhoz azonban, hogy Franciaország Németországgal eredményesen tárgyalhasson, Franciaországnak erősnek kell lennie és ahhoz, hogy a béke ügyét megnyerje, a békehatalmak blokkjának meg kell nyernie a fegyverkezési versenyt. A szónok beszéde további során a kormánynak azt a tanácsot adta, hogy igyekezzék Olaszországgal is megértésre jutni. Reynaud képviselő ezután élesen bírálta a francia-szovjetorosz segélynyújtási egyezményt, amely — véleménye szerint — Franciaország számára nem hoz majd hasznot. Nem szabad elfelejteni, hogy az a szovjetorosz államférfi, aki az egyezményt aláírta, egyben a III. Internacionálé vezére. A spanyolországi eseményekről szólva, Reynaud képviselő megjegyezte, hogy megbocsáthatatlan hiba lenne, ha a két egymással szemben álló tábor egyike mellett is síkra szállna a francia kormány. A francia hadak útja Északafrikába Spanyolországon keresztül vezet, — mondotta Reynaud — majd hangoztatta, hogy egy esetleges középtengeri viszály egyetlen haszonélvezője. Ugyanúgy, mint az abesszin viszályban, Olaszország fenne. Reynaud képviselő ezután párhuzamot vont a francia és német haderő között. Behatóan és számszerűen foglalkozott a két haderő legénységi létszámával,hadianyag készletével és mozgósítás lehetőségeivel. A képviselő azt akarta kimutatni, hogy Franciaország erősebb, mint ahogyan a látszat mutatja, mégis arra a következtetésre jutott, hogy Németország katonailag fölényben van Franciaország fölött. Franciaországnak védelmi hadereje van, Németországnak pedig támadó hadereje. Németország a páncélkocsik és háborús hatóereje tekintetében felette áll Franciaországnak. A következő szónok, Margaine radikális képviselő kijelentette, hogy nem ért egyet Blum miniszterelnök genfi kijelentéseivel. A képviselő , a francia kormány ingadozó külpolitikájával szembehelyezte Németország céltudatos külpolitikáját. Péry kommunista képviselő helyeselt a miniszterelnöknek és kijelentette, hogy pártja hajlandó a biztonsági politika kockázatát vállalni. A képviselő hangoztatta, hogy a német-osztrák egyezmény nyugtalanná teszi őt és hogy a danzigi események szintén aggodalomra adnak okot. Végül elvben elutasította a kétoldalú egyezmények rendszerét. Az ülés további során Bergely képviselő a német-francia közeledés szükségességét hangoztatta és leszögezte, hogy mindaddig, amíg ezt a problémát nem oldják meg, elképzelhetetlen az európai béke biztosítása. Blum miniszterelnök rövid felszólalásában utalt arra, hogy az európai államok jelenlegi fegyverkezési versenyét nem állíthatják meg a kétoldalú egyezmények. A fegyverkezési verseny mellett a kétoldalú egyezmények rendszere könnyen háborúra vezethet. Nem iehet letagadni, hogy Európa ma kevésbé fegyverkezne, mint eddigelé. Sajnos, az európai fegyverkezési rendszert mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg az egyes államoknak akár kölcsönös segélynyújtási egyezmények révén, akár más módon megfelelő biztonságot lehet nyújtani. Bergely képviselő újból felszólalt és hangoztatta, hogy a fegyverkezési verseny az általános összeomláshoz vezet. Minden békejavaslatot mérlegelés tárgyává kell tenni, — mondotta Bergely képviselő — és Hitler Adolf békejavaslatát is meg kell vizsgálni, nehogy a német nép azt higyje, hogy a kancellár világbékejavaslatát Franciaország már eleve elutasítja. A népfront pártjainak mindent el kell követniök a világbéke megmentése érdekében. Az ülés utolsó szónoka Louis-Marin, a jobboldal vezére volt, aki felvilágosításokat kért az öthatalmi értekezlettel kapcsolatban és elsősorban azt kérdezte, hogy a francia kormány milyen módon akarja pótolni a locarnói egyezményt. Az ülést ezután felfüggesztették és este tíz órakor a kamara éjszakai ülésre ült össze.”