Pesti Hírlap, 1936. október (58. évfolyam, 224-250. szám)
1936-10-01 / 224. szám
Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 10 fillér, vasárnaponként 32 fill., a Pesti Hírlap Vasárnapja nélkül 12 fillér LVIII. ÉVFOLYAM: 224. (19.062) »ZAHL «V A * * PESTI CSÜTÖRTÖK, OKTÓBERI. Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: 1—122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztőségnél. Erzsébet körút 1 Tel: 1—352—96. A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük A gyülekezési jog. A gyülekezési jog egyik legfőbb alkotmánybiztosítékunk. Magva az, hogy a polgárok szabadon összejöhetnek közös céljaik megbeszélésére. Egyetlen korlátja lehet csak, az, hogy ez a szabadságjog hazaellenes célra nem használható fel. Nem lehet célja az országfelforgatás. Nem lehet nevelője a jogrendet felbontó államellenes vagy nemzetellenes törekvéseknek. Itt azonban meg kell állani. Sajnálatos, hogy Corpus Jurisukból kimaradt a gyülekezési jog szabályozása és a szabályozás mindenkor rendeleti útra maradt. Szabad prédája tehát a gyülekezési jog a mindenkori kormányzatnak, holott a közszabadságokat már a negyvennyolcas törvényhozás, modern alkotmányosságunknak ez az első ciklusa is törvényekben akarta rendezni, meg is kezdte a sajtótörvény megalkotásával. Szalay László s a többi centralista már az 1847. évben küzdött az «egyesületi« jogért és megállapították, hogy Németország szabadságának vesztésével lakott egységes nemzeti jogának hiányáért. Jogrendszerünknek alapvető hibája, hogy, a rendőri jog körébe került a gyülekezési jog, holott mint nagy közszabadság, tüzetes törvénye kívánkozott volna mindig a rendezése, mert amiként a sajtó jogát rendeletekkel benne szabadna a legtávolabbról sem érinteni, áfák törvénnyel, úgy ezt a másik kényes jogot, a gyülekezési jogot sem volna szabad elvonni a törvényhozás elől s a végrehajtó hatalom, a mindenkori kormány ügykörébe utalni. Ezekkel az alkotmányosságot éintő észrevételekkel kell mindenekelőtt kiérnünk a kormány mai rendeletét, amely meglepetésszerűlegakkor at intézkedik, hogy politikai jellegű népgyűlések,, felvonulások, körmenetek stb. tartása további intézkedésig tilos s az alól csak az országgyűlési képviselők által saját kerületükben tartandó beszámológyűléseket veszi ki. Ez a rendelet tehát szigorúbb, mint a 6070/1933. M. E. számú rendelet, amely az országgysügség." .képviselt politikai pártok részéről zárt J®lyfn, tartandó politikai jellegű gyűléseket "megengedte... Az ország..belső rendjének fenntartása a mindenkori kormányok s a végrehajtó hatalom meg a birói hatalom szerveinek elsőrendű kötelessége. Minden rendtörekvés mögött ott áll a szuronyos fegyveres hatalom, rendőr, csendőr, katona s minden felforgató törekvés ellen ott állanak elsősorban félelmetes törvények félelmetes büntetésekkel. A Moszkva részéről most Mexikótól Spanyolországig és Franciaországtól Lengyelországig oly hatalmas készülettel terjesztett bolsevizmus ellen, az 1913. évi tapasztalatokon okulva, a magyar törvényhozás is sok mindent alkotott. A bolsevista erdőtűz ellen árkokat húzott, törvényeket alkotott. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. törvénycikk szerint, aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, sőt aki ilyen mozgalomban vagy szervezkedésben tevékenyen részt vesz vagy azt előmozdítja, annak a büntetése is három évig terjedhető fogház s a kezdeményezők és vezetők büntetése tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház, a többi résztvevőké és előmozdítóké pedig öt évig terjedhető börtön, ha a mozgalom vagy szervezkedés céljára nagyobb mennyiségű fegyvert, lőszert, robbanóanyagot vagy az emberi élet kioltására alkalmas más szert vagy anyagot szereztek be. Ez a törvény még azt is egy évig terjedhető fogházzal bünteti, aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmánakerőszakos létesítésére irányuló mozgalomról vagy szervezkedésről hitelt érdemlő tudomást szerez és erről a hatóságnak jelentést nem tesz. Mindazok, akik e törvény ellen vétettek s az 1919 év szörnyű tavaszát folytatni akarták, százával kerültek biráink elé s a főtárgyalóteremben kapták meg a kiábrándulást, sőt volt, aki bitófára került. • Ezt a világromboló irányzatot tehát a gyülekezési jog további korlátozása nélkülid féken lehet tartani, annál is inkább, mert a népgyűléseken résztvevő hatósági közegeknek megvan a módjuk, hogy ha egyesek ilyen irányban szeretnének visszaélni a gyülekezési joggal, kellő időben közbelépjenek. Ugyanez az eset, ha sírás irányú törekvések érvényesülnek a belső országbéke meglazítására. Ma vannak országok, amelyekben egyes társadalmi alakulatok kitépték a rendfenntartás hivatását a hivatalos szervek kezéből s államot játszanak az államban, szabadon terrorizálnak. Itt van Románia vészes példája, ahol a Vasgárda működik. Ilyen mozgalmakat jogállam nem tűrhet el és Magyarország sem tűrhetné el, hogy a törvényes hatalom árnyékhatalommá váljék, amikor különféle gárdák zsarnoki uralmat gyakorolnak még a miniszterek s a király felett is. Sem baloldali, sem jobboldali kilengések prédája nem lehet a mi húsz éve vérző, majdnem elvérzett országunk sem. Ahol ilyen irányú törekvések mutatkoznak, megérett a helyzet a kormányhatalom beavatkozására. De effajta törekvésekkel szemben sem mutatkozik szüksége általános jellegű tilalom kibocsátásának. Ha a kormány és benne a belügyminiszter azt akarja, hogy a mai viharos világban, világorkánok idejében a mi csendes és előkelően rendet tartó országunk továbbra is oázis maradjon, ahol nyugalmat talál mindenki, nem csupán a bolsevizmus ellen, hanem mindenfajta kilengés ellen általános gyülekezési tilalom nélkül is megvannak a kormányzatnak a megfelelő eszközei, hiszen a kormány közegeitől függ, engedélyeznek-e bizonyos népgyűléseket vagy nem és hogy a már megkezdett népgyűlést engedik-e befejezni. Mindezt tárgyilagosan le kell szögeznünk. Az igazság érdekében azonban azt is meg kell állapítanunk, hogy ma nálunk komoly hírek szerint politikai változások előestéje van. Nagy a sürgés-forgás, nagy az izgalom országszerte. Az emberek milliói tanácstalanul állanak. Politikai találgatások töltik be az emberek lelkét s vannak, akik azt mondják, hogy a népgyűléstartási tilalom olyan célt is takarhat, amely az ellenzéki erők alkotmányos felfejlődését kívánja megakadályozni. Célszerűbb s a politikai bölcseség követelményeinek megfelelőbb lett volna tehát, ha a kormány a népgyűlési tilalom helyett, hogy a látszatát is elkerülje annak, mintha tisztán ellenzékellenes céljai lennének a rendelettel, inkább a rendőrhatósági előzetes engedély megszerzését s a rendőrhatósági felügyeletet szigorította volna meg s nem nyúlt volna általános elvekhez. Mindig kétélű a közszabadságokhoz nyúlni s amint elitéljük a lapbetiltás kormányhatósági gyakorlását, épp úgy nem tapsolhatunk a gyülekezési jog rendeleti korlátozásához sem, különösen, amikor a képviselőház sem ül együtt s a bírálat jogát csak elkésve gyakorolhatja. A Népszövetség elhatározta a leszerelési főbizottság sürgős összehívását. Genf, szept. 30. (Inf.) A Népszövetség szerdán este történelmi jelentőségű határozatot hozott: kimondotta a leszerelési konferencia feltámasztását és intézkedett a három éve szünetelő konferencia munkájának sürgős megindítására vonatkozóan. A közgyűlés elnöki tanácsa a skandináv államok, valamint Finnország és Hollandia kérésére elrendelte a közgyűlés leszerelési főbizottságának haléktalan összehívását és felhatalmazta a bizottságot a leszerelési értekezlet elnöki tanácsának öszszehívására is* . A leszerelési konferencia elnöke annak idején Henderson volt, aki azonban időközben is meghalt. A konferencia irányítását helyette most az eddigi alelnök, a görög Politisz veszi át. A népszövetségi közgyűlés csütörtök délelőtti ülésén már megválasztják a leszerelési főbizottság elnökét, aki valószínűleg Lange norvég főmegbízott lesz. Lange azonnal intézkedik a leszerelési főbizottság munkájának megindítása és a leszerelési konferencia elnöki tanácsának összehívása ügyében.Csütörtökön délután a népszövetségi közgyűlés nem tart hivatalos ülést, ellenben lord Robert Cecil kérésére nemhivatalos ünnepi ülésre ül öszsze, amelyen fogadja a világbékekongresszus jelenleg Genfben tartózkodó tagjait. A nemhivatalos díszülés ünnepélyes tüntetés lesz a világbéke gondolata mellett. Újabb felszólalások a közgyűlésen. Genf, szept. 30. A Népszövetség közgyűlésén a főtitkári jelentésről folyó általános vitában szerdán Tahezaz etióp megbízott szólalt fel, aki Etiópia helyzetére és az etióp nép küzdelmére hívta, fel a Népszövetség figyelmét. Utána Mfikletti,j portugál külügyminiszter tartott beszédet, amnelybez a békeszerződések revíziójának kérdésére így Mitéist a térthadatlanná vált szerződések megváltoztatását követte le. A, világszerte elterjedt háborús szellemet — mondta ^,Zesalaj az emberiség és a szabadság uralmának helyreállításával lehet leküzdeni. Nem abban valiba veszedelem hogy egyes államok bizonyos eszmekört hirdetnek, hanem abban, hogy eszméiket másokra is rá akarják kényszeríteni. A Népszövetség legfontosabb feladata, hogy végleg eltüntesse a háborús szellemet. Ezt a feladatot a népszövetségi reform keretében kell megoldani. Portugália teljes mértékben magáévá teszi az angol reformjavaslatokat, amelyek a világbéke és a nemzetközi igazságosság elvén épülnek fel. Cantilo argentin megbízott szerint a távollevők bekapcsolódását úgy érhetnék el, ha összhangba hoznák a Népszövetség alapokmányának rendelkezéseit a Briand—Kellog-féle párizsi egyezmény, a Buenosairesi egyezmény és a regionális szerződések rendelkezéseivel. Haiti megbízottja örömmel csatlakozott kormánya nevében a leszerelésre vonatkozó francia kezdeményezéshez. A vita folytatását csütörtökre halasztották. Miért távozik a danzigi népszövetségi főbiztosi Genf, szept. 30. (Inf.) A népszövetségi tanács szerdán zárt ülést tartott, amelyen a német kormánynak azt a kérését tárgyalták, hogy függesszék fel Lester danzigi népszövetségi főbiztost. A népszövetségi tanács izgalommal várt határozata úgy szól, hogy Lester főbiztost Genfbe helyezik át és a Népszövetség helyettes főtitkárává választják. Lester utódja előreláthatóan lengyel megbízott lesz, legalább is így akarja a népszövetségi tanácstagok nagy része, közöttük Litvinov orosz külügyi népbiztos is. Danzig, szept. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Az utóbbi hónapokban a szenátus és Lester között annyira elfajult a viszony, hogy közöttük már csak írásban történt az érintkezés. A danzigi nemzeti szocialista körökben megelégedéssel fogadták Lester viszszavonulását. Kedvetlenséget keltett azonban, hogy Lestert a Népszövetség helyettes főtitkárává nevezték ki és ebben nemcsak kitüntető rangemelést látnak, hanem attól is tartanak, hogy Lester ebben a magas állásában továbbra is befolyást gyakorolhat a danzigi ügyekre. Magyar felszólalás az egyik bizottságban. Genf, szept. 30. A Népszövetség közgyűlésének pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága szerdán ülést tartott. 1930-ban a közgyűlés ellenőrző bizottsá