Pesti Hírlap, 1937. október (59. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-02 / 224. szám

6 Lichtenstein hercegné, Andrássy Marica grófnő spanyolországi benyomásai A spanyol főnemesség szenvedései — Városok háborús láz nélkül — Már nem tarthat sokáig a polgárháború! — Franco tábornok főhadiszállásán Beszélgetés a hercegnével A Szentkirályi­ utcai Lichten­stein-palota második emeletén fogad herceg Lichtenstein Jánosné gróf And­rássy Marica. A szalon tele van virággal. Kristályüveg vázákban egyszínű dáliák úszkálnak. A gyönyörű vi­rágok között Lichtenstein Marica hercegné szomorú dolgokról beszél. Hosszú autóútról érkezett meg. Ti­zenkettedszer járt Spanyolországban, ahol a­ rokonait látogatta. — Nagyon sok rokonom, ismerősöm él spanyol­­földön és az utóbbi időben sok aggasztó hírt kaptam róluk. Egyesekről azt se tudtam, hogy élnek-e még? A bizonytalanságot nem bírtam tovább. Fiammal, Lich­tenstein Emánuel herceggel kettesben beültünk a gép­kocsimba és meg sem álltunk a spanyol határig. Még soffőrt sem vittünk magunkkal, — kezdi érdekes nyi­latkozatát a hercegné. A spanyol főnemesség szenvedései — Bizony sok szomorú hir valónak bizonyult. A vörösök pusztítottak, raboltak, gyilkoltak. Két rokono­mat — mindketten Széchenyi-unokák — borzalmasan megkínozták, megcsonkították, szegények a rettenetes fájdalomtól haltak meg. Nagyon meghatott a kis Paco márki esete is. Márki Gracia Real tíz éven át képvi­selte a spanyol királyi udvart Budapesten. Itt élt egész családjával. Fiát, az ifjú Paco márkit is mindnyájan jól ismertük. A huszonnégy éves márki is a vörös bor­zalmak áldozata lett, előbb megkínozták, azután meg­gyilkolták. Lichtenstein Jánosné hercegné, akinek sógora, Lichtenstein Lajos herceg, a Lichtenstein-hercegség uralkodó hercege, néhai Ferenc Ferdinánd trónörökös húgát, Erzsébet királyi hercegnőt vette el feleségül, közvetlen rokonságban áll nemcsak a Habsburgokkal, de a Bourbonokkal is. A hercegné így közelről ismeri a spanyol főnemeseket. Egymásután sorolja fel a leg­újabb főnemesi tragédiákat. Megrázó hatású képeket is hozott magával Spanyolországból. A képek a vörö­sök kegyetlenkedéseit ábrázolják. — Találkoztam Bilbaóban gróf Bailendnek, a je­lenlegi budapesti spanyol követnek édesanyjával, a hetvenötéves Arcos grófnővel, — folytatja a hercegné. •— Az öreg grófnővel is borzasztó dolgok történtek. A vörösök berontottak bilbaói lakásába, amelyet kira­boltak, az ősz matrónát pedig elhurcolták a tenger­partra. Megmondták neki, hogy­­ha nem jut fel vala­melyik idegen hadihajóra és még másnap is Bilbaóban találják — félkancéljáit. Szerencsére a gré'mnőt' hűsé­ges komornája idejében egy angol hadihajó fedélze­tére juttatta. Ezen a hadihajón élt Bilbao felszabadí­tásáig. — A legrettenetesebb, hogy a háborús városokban élő spanyol főnemesség valamennyi tagja hosszabb­­rövidebb ideig túszként élt A vörösök a hölgyekkel szemben sem voltak kímélettel. Ugarte grófnőt, egy szépséges, húszéves leányt, például egy hajón hat hétig túszként foglyul tartottak. Ugarte grófnő szerencsére elmenekült már a vörösök karmaiból. Vele is beszél­tem. Szegény teremtés szinte hihetetlen dolgokat mon­dott el nekem! Valósággal bedobták őt egy hajó rak­tárába. Fehérneműit tartalmazó kézitáskáját elvették és a táska tartalmát szétszórták a hullámok közé. Ágyneműje nem volt és hat hét alatt ágyban sem aludt. Mosdani nem tudott, mert vizet nem adtak neki. Enni is csak minden harminchatodik órában kapott valamit, ha pedig inni akart, rendszerint piszkos, iha­tatlan, sós tengervízzel kínálták meg. — Jól ismertem Penaranda herceget is, őt a vörösök Bilbaóban a lábánál fogva akasztották fel. Szegény így is halt meg. Egyébként sok ismerősöm szenved a chinchillai várban. Ez a vörösök legjob­ban megerősített fogháza! Városok — háborús láz nélkül — és a spanyol városok, a spanyol táj, az utak, a mezők?... — kérdeztem a hercegnőtől. — St. Sebastianban, Bilbaóban, Mirandában, Bur­­gosban, Zamorában, Salamancában jártam. Bilbaó­iján látni még a felrobbantott házak maradványait, de egyébként ezek a városok — nyolcvan kilométer­nyire a fronttól — mit sem árulnak el abból, hogy Spanyolországban rettenetes polgárháború dúl! A földek műveltek, az aratást mindenütt befejezték, a mezők tele vannak állatokkal, az utak gondozottak, a városokban rendes élet folyik — felelte a her­cegné. — Különösebb nyomornak a nyomát sem láttam. A szállók kitűnőek, a kiszolgálás és az étel minde­nütt jó. Délutánonként szól a térzene. Igaz, a szín­házak zárva vannak és tilos a tánc is. De a mozi­előadások zavartalanul folynak. A vörös pezeta ter­mészetesen értéktelen. Már nem tarthat sokáig a polgárháború! — Ha a háborús láznak a front mögötti váro­sokban nincs is különösebb nyoma, a fronton a rette­netes polgárháború folyik tovább ... A spanyol új­ságok tele vannak a harctéri jelentésekkel, közlik a veszteséglistákat és minden délelőtt, minden délután újabb és újabb spanyol családok otthonába költözik be a gyász.­­ Hetenként egyszer vendéglőben és magánla­kásokban egyaránt csak az úgynevezett „Plate unicot“ szabad feltálalni. A vendéglőkben ezért az „egy tál ételért“ rendes menüárat kell fizetni. A különböze­tet a kórházak kapják. Burgosban például egy ilyen „Plate unicos“-nap nyolcvanezer pezetát juttatott a kórházak javára. Nagy összeg! A házak ablakai is furcsák. Át vannak ragasztva papakrszeletekkel, így védik az ablaküveget arra az esetre, ha a város re­pülőgéptámadásnak volna kitéve. És a templomok — éjjel is — zsúfolva, vannak. Asszonyok, gyerekek, katonák kisírt szemmel imádkoznak. — A spanyol polgárháború azonban már nem tarthat sokáig! Elfáradtak, elfásultak az emberek. Az ország két részre van szakítva. A nyugati részről előbb Londonba küldik a levelet, hogy az ország keleti ré­szében élő címzett megkaphassa. A háborús állapot folytán a nők és gyermekek nagyon sokat szenved­nek és kérdés, hogy meddig bírják még ezeket a szenvedéseket? Franco tábornok főhadiszállásán a Fiammal együtt jártam Franco tábornok fő­hadiszállásán is. Burgosban, egy magánlakásban dol­gozik a nemzeti csapatok parancsnoka. A kapuban négy fekete marokkói katona állt őrt. Franco gárdis­tái ugyanis kivétel nélkül marokkóiak. Egy nagy szo­bában fogadott. Kerek asztala tele volt háborús ira­tokkal. — Franco kellemes modorú férfi benyomását kelti. A hívei azt állítják róla, hogy igazságos, sokat dolgozik és nagyon szereti a családját, a feleségét és a tizennégyéves leányát. Mikor nála voltam, látha­tólag örült annak, hogy egy magyar asszony jár nála. Elmondta, hogy mennyire fájlalja, hogy Magyaror­szág még nem ismerte el a nemzeti kormányt. Egyéb­ként Franco is bízik abban, hogy most már hamaro­san vége lesz a spanyol belháborúnak — fejezte be Lichtenstein Marica hercegné érdekes előadását. _____ Kelemen Ernő. ■1 Serédi hercegprímás segédpüspökévé nevezték ki Meszlényi Zoltán kanonokot Róma, okt. 1. XI. Pius pápa Meszlényi Zoltán esz­tergomi kanonokot sínopei címzetes püspökké nevezte ki és egyúttal megbízta Serédi Jusztinián bíboros-her­­cegprímás mellett a segédpüspöki teendők ellátásával. A kommunista internacionálé főtitkárát gyanúsítják Miller tábornok elhurcoltatásával Párizs, okt. 1. (Inf.) A Liberté a kommunista in­­ternacionálé főtitkárát, Dimitrovot, gyanúsítja meg a párizsi orosz emigráció vezérének, Miller tábor­noknak az elhurcoltatásával. A lap azt írja, hogy Dimitrov egy héttel Miller tábornok eltűnése előtt Párizsba érkezett s Miller tábornok lakásának köz­vetlen közelében szállott meg. Dimitrov több napot töltött Párizsban és közvetlenül Miller tábornok el­­hurcoltatása előtt utazott el. A lap meggyőződése szerint egészen bizonyos, hogy Dimitrov Miller tá­bornok elrablását szervezte meg a francia fővárosban. NAPI HÍREK — Kinevezések és címadományozások a rendőrségen. A kormányzó vitéz Sálrosy Gyula rendőr főfelügyelőnek nyugalombahelyezése alkalmából a rendőrfőparancsnoki címet adományozta, dr. Györffy Aladár rendőrfőtaná­­csosi címmel felruházott rendőrtanácsost rendőrfőtaná­­csossá nevezte ki.­ A belügyminiszter dr. Tamásfalvy Gyula rendőrtanácsosi címmel felruházott rendőrkapi­tányt rendőrtanácsossá, Vidor Dezső rendőrkapitányi címmel felruházott rendőrfogalmazót rendőrkapitánnyá és Bánki József, a VII. fizetési osztály jellegével felru­házott rendőrfőfelügyelőt rendőrfőfelügyelővé nevezte ki. — A pápa meghosszabbította nyaralását. Rómából jelentik: XI. Pius pápa meghosszabbította castelgan­­dolfói nyaralását és egyelőre nem tér vissza a Vati­kánba. Az udvartartás is Castelganolfoban marad még egy ideig és csak késő ősszel költözik vissza Vatikán­­városba. — Kinevezés. A miniszterelnök a földmivelésügyi mi­niszter képviselőjéül az Országos Statisztikai Tanács tagjává, a tanács 1936—38. évi működési időszakának még hátralévő tartamára báró dr. Boemelburg Konrád miniszteri osztálytanácsost nevezte ki. — Erzsébet királyi hercegnő betegsége. Erzsébet királyi hercegnő, József királyi herceg nővére, pénte­ken reggel Alcsútról Budapestre érkezett és itt a Pa­jor-szanatóriumban Hültl Hümér tanár azonnal meg­kezdte kezelését. A vizsgálatok azt mutatták, hogy műtéti beavatkozásra nincs szükség. A királyi her­cegnő néhány nap múlva minden valószínűség szerint gyógyultan távozhatik a szanatóriumból. — Az egyiptomi király balesete. Londonból jelentik: Faruk, Egyiptom ifjú királya svéd tornagyakorlatok köz­ben kificamította a hal­óját és nem vett részt a szokásos mohamedán istentiszteleten. Orvosai szerint a baleset nem komoly jellegű. — Uj főesperes, Szegedről jelentik: Egyed Aladár eva­ngélikál,­­esperes, ,­eltartarozásával megüresedett a csanád- és csongrádmegyei főesperesi tisztség. A leadott szavazatok alapján Benkóczy Dániel battonyai lelkész, alesperest választották meg egyhangúlag főesperessé,­­ün­nepélyes beiktatása október 21-én lesz Battonyán. — Magyar tudós külföldi kitüntetése. Török Lajos egyetemi tanárt, a kiváló tudóst, az argentínai bőrgyó­gyászok testülete tudományos érdemek elismeréseként tiszteletbeli tagjává választotta. — Jubileum. A Szent István Társulat nyomdájának, a Stephaneum-nyomdának üzemigazgatója, ifj. Kohl­ Fe­renc cégvezető most tölti be szolgálatának huszonötödik évét. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeznek tiszte­letére, amelyen a Stephaneum-nyomda vezetősége és sze­mélyzete, valamint az egész hazai nyomdai szakma­­is rész­t vesz. — A budapesti bolgár követség közli, hogy október 3-án, III. Borisz, a bolgárok cárja trónralépésének évfor­dulóján Budapesten, a IX., Vágóhíd­ utca 9. sz. alatt lévő bolgár templomban déli 12 órakor hálaadó istentiszte­let lesz. — Hozzászólások a tűzharcos-törvényjavaslathoz. Két tanulmány jelent meg mostanában, amely a kor­mány által az országgyűlés elé terjesztett tűzharcos­­törvényjavaslattal foglalkozik. Az egyiknek Faragó László c. gimnáziumi igazgató a szerzője, aki „Törvé­nyes gondoskodás a világháború katonáiról“ című ta­nulmányában alapos bonckés alá veszi a kormány ter­vezetét. Mindenekelőtt szükségesnek tartja, hogy az ország összes tűzharcosairól, azok életviszonyairól, szociális helyzetéről pontos statisztikai felvétel készül­jön, majd sorra veszi a javaslat egyes rendelkezéseit és felsorolja mindazokat a hiányzó, de a tűzharcos­­társadalom által jogosnak tartott kívánságokat, ame­lyeket a világháború katonái az állam és társadalom áldozatkészségétől elvárnak. A másik füzet dr. Makay Miklós tanulmányát foglalja magában. Ez igen éles bírálatban részesíti a kormány törvényjavaslatot és kimutatja többek közt, hogy a tervezet számtalan frontharcost, akik fogságban sínylődtek, akik a harc­téren vitézül verekedtek és megrokkantak, megfoszt attól, hogy a tűzharcosokat megillető kedvezmények­ben részesülhessenek.­­ Harminc nemzet kiküldöttei vesznek részt a buda­pesti fürdőügyi nagygyűlésen. A budapesti Gyógyhelyi Bi­zottság Karafiáth Jenő főpolgármester elnöklésével tar­totta őszi teljes ülését, amelyen a bizottság jövő évi mun­kaprogramját tárgyalták meg. Dr. Szvnezsényi Zoltán ügyvezető igazgató ismertette a jövő hét folyamán Buda­pesten egybeülő első nemzetközi fürdőügyi kongresszus előkészületeit és bejelentette, hogy az értekezletre eddig harminc nemzet több mint háromszáz kiküldöttje jelent­kezett. — Országzászló-őrség. Vasárnap a budapesti I. ke­rületi (Szász-gyári) levente szakasz teljesít őrszolgá­latot az Ereklyés Országzászlónál. Déli 12 órai őrség­váltásra a III. kerületi levente zenekar kíséri a csapa­t­­ot. A Szabadság­ téri térzenét Székelyhídi Béla karmes­­i tér vezényli. PESTI HÍRLAP 1937. október 2., szombat. A törvényszék felmentette a házgondnokot, aki rálőtt az ittas lakóra Pénteken tárgyalta a büntetőtörvényszék Ottru­­bay-tanácsa Hahn József építészmérnök bűnügyét. A Jász­ utca T.3. számú házban augusztus 15-én Hahn József, mint a ház gondnoka, csendre intette az egyik izgága lakót, Maróti Illés alkalmi munkást. Maróti és a házgondnok között veszekedés keletkezett és eköz­ben —­ Hahn állítása szerint — a munkás, kést is vett elő. Az építészmérnök látva a veszélyes helyzetet, megtöltötte vadászfegyverét és rálőtt Marótira. A go­lyó Marótit a bal vállán és az arcán súlyosan meg­sebesítette. Miután a súlyosan sérült munkást a kór­házba szállították, Hahn Józsefet a rendőrség letar­tóztatta. — Csak önvédelemből használtam a fegyvert — védekezett a bíróság előtt a vádlott mérnök. — Ma­róti késsel támadt rám és én csupán harcképtelenné akartam tenni. — Ha ez igaz, hova lett a kés? — kérdezte vitéz Ottrubay Dezső tanácselnök. — Ezt nem tudom megmondani, a lövés után olyan izgatott lettem, hogy majdnem összeestem. A ház lakóit tanúként hallgatta ki a bíróság. Meg­erősítették, hogy Maróti valóban ittas volt Dr. Orsós Ferenc törvényszéki orvos-szakértő véleménye szerint a lövés következtében Maróti karja megbénult, az arcizmok között még most is vannak sörétek és a lö­vés könnyen halálossá válhatott volna. A sértett Maróti Illést is kihallgatta a bíróság. Vallomása szerint a házgondnok haragudott rá és azért mondta fel a lakását is. Tagadta, hogy kés volt nála és azzal fenyegette meg a gondnokot, aki sze­rinte minden ok nélkül lőtt feléje. A késő délutáni órákban hirdette ki Ottrubay ta­nácselnök az ítéletet. A törvényszék Hahn Józsefet a szándékos emberölés bűntette kísérletének vádja alól fölmentette és elrendelte azonnali szabadlábra helye­­zését. Az ítélet szerint a vádlott a jogos önvédelem ha­tárát megzavarodottságában lépte túl. Az ügyész az ítélet ellen fellebbezett. Szép asszony!­­ Szebb lesz a lakása, ha függönyét most nálam vásárolja 25 éves jubileumi esztendő! Rendkívül olcsó árak! Löwy Arthur Budapest, csak Király­ u. 15 (Fióküzlet nincs) Stor csipkeszüvetből, 150/250 s. rojttal.... .................. 6.80 Agyterítő dupla, csipkeszövetből, s. rojttal.. 12.50

Next