Pesti Hírlap, 1937. december (59. évfolyam, 273-297. szám)
1937-12-01 / 273. szám
4 Őméltósága most már cigarettát vett elő s mialatt rágyújtott, azt gondolta magában, hogy kérlek, igazán, kérlek alásan, ezt az embert kidobni nem lehet. Nem, szó se lehet róla. De leszidni, de alaposan megmosni a fejét ... óh, kérlek, csak bátran, csak egész bátran! Ránézett. Köhintgetve köszörülte a torkát. Előtte állt a doktor Szirucsek, lehajtott fejjel, bánatos cvikkerével, ellankadó, kihagyó szívveréssel és várta a taglócsapást. . . . Család, feleség, két gyermek és Szirucsek doktor a családfő — gondolta ekkor ő méltósága ?— és gondolt mást is. Nem, ezt az embert még leszidni sem lehet. Ki van zárva. Erkölcsileg képtelenség. Nincs az a hatalom, amelynek kedvéért meg tudná alázni! Meg kell érteni a helyzetet, kérlek. Kicsi pont ez a Szirucsek, de odahaza a családban ő a minden. Nincs az a porszem, amely valahol valaki ne volna. Tanácsadó, egy picinyke közösség oszlopa, gyengébbek támasza — tekintély, no, mondjuk ki. Úgy néznek rá otthon, mint ahogy ő néz reám itten! Ő is csak az, ami én — igaz, kisebb kiadásban, hát egy kicsit kisebb kiadásban, az igaz. De ő is csak molekulája annak a nagy élet- és rendfenntartó tekintélynek, ami olyan elsőrendű életanyag s aminek csak ártok és amit csak megcsonkítok, ha önérzetében megalázom ezt a mikroszkopikus alanyt itten, aki szervesen hozzátartozik a nagy, egyetemes egészhez . . . Hja, ez bizony így van! Megbiccentette a fejét, nem gőgösen, nem is haragosan, hanem amolyan komoly és szerény méltósággal, ami olyan jól illett hozzá. .— Menjen a dolgára, doktor úr, — mondta csendesen. — Intézkedem, hogy holnap átkerüljön a jogügyi osztályra. Menjen, kérem. Nem való magának a folyószámla.— És gondolatban én is megyek a doktor úrral, halk macskajárással, le a lépcsőkön, a földszintre. Nem teszek hozzá történetéhez semmi sallangot. Talán csak azt, hogy lám, azért jó a fűszálnak is. A vihar kettétöri a gőgös tölgyet, de a szerény fűszálat csak megborzolja. Néha meg is termékenyíti. Hiszen a jogügyi osztályon, ha nem tévedek, a fizetés is nagyobb. I PESTI HÍRLAP 1137. december 1., szerda« Shvoy püspök beszéde a felsőházban a csehek magyarellenes amerikai propagandájáról Az alkotmány elleni támadások a felsőház előtt Kedden délelőtt tizenegy órakor gróf Széchenyi Bertalan elnöklésével ülést tartott a felsőház. A napirend előtt Shvoy Lajos püspök beszámolt legutóbb amerikai útjáról és az amerikai magyarság körében szerzett tapasztalatairól. Tartozik ezzel Amerikába szakadt 1,2 millió magyar testvérünknek. A hercegprímás és a püspökök megbízásából azzal a feladattal ment Amerikába, hogy az eucharisztikus világkongresszusra az amerikai katolikus magyarságot meghívja. Négy hónapon át huszonegy államot járt be, huszonhárom egyházmegyét látogatott meg, tisztelgett három kardinálisnál, két érseknél és huszonkét püspöknél, meglátogatott negyven-ötven római katolikus és tíz görögkatolikus egyházközséget. Tizenöt év előtti útján az volt az elgondolása, hogy a magyarság évei meg vannak számlálva. Annál nagyobb örömmel tapasztalta, hogy azóta az amerikai magyarság rendkívül nagyot haladt szervezettségében, valláserkölcsi, magyar kulturális életében. Megállapította, hogy a magyarság most sokkal keményebben van megszervezve egyházaiban, sokkal őszintébben magyar, sokkal odaadóbban csüng a magyar hazán. Mélységes háláját fejezi ki az amerikai püspöki karnak, mert a nagy változás elsősorban az ő érdemük. Elismerés illeti az Amerikában élő papság működését is, amellyel magyar érzésében megtartotta a kivándorolt magyarságot. Igen megható volt, amikor istentisztelet után olyan emberek, akik harmincöt-ötven éve vándoroltak ki, ellágyultan kérdezték tőle: mit csinál a mi drága magyar hazánk? Itt a felsőházban adja át az amerikai magyar embereknek őszinte üdvözletét, amelyet mikor kimondtak, kicsurrant szemükből a könny. Egy amerikai püspök mondta, hogy ha harminc-negyven év előtt az amerikai és a magyar püspöki kar megértette volna egymást és jobban gondoskodtak volna az amerikai magyarságról, nagy dolgokat csinálhattak volna. Milyen könyvek „világosítják fel a4 Amerikát a magyar ügyről ? Egy nagyon szomorú tapasztalatát is szóvá kell tennie. Meglátogatja a teológiai főiskolákat, az útbaeső egyetemeket s megdöbbenve látta a könyvtárakban, hogy a magyar ügy anyagát csupán cseh íróktól származó angol könyvekben találta. Ezek a könyvek ismertetik Közép-Európa és a magyarság helyzetét, ezek világosítják fel a magyar ügyről az amerikai tudományos világot. Egész magyar érzése felháborodott ezen. Egyedül Feleky Sándor magyar színházigazgató könyvtára, amelyet Hóman kultuszminiszter vett meg, volt az az oázis, ahol a szomorúsága valamelyes enyhülést talált. A környék egyetemeit most már innen látják el magyar anyaggal. A „Saturday Evening“ egyik számában megdöbbenve olvasta, hogy az angol olajérdekeltségeknek Ázsiában egy akadálya van és ez Magyarország. Hosszú cikk fejtegeti, hogy Angliának a legrövidebb útja Ázsiába Csehországon át vezet s ennek az útnak egyetlen akadálya a rebellis magyar nemzet (Derültség), amely meg akarja ezt akadályozni. Amikor amerikai ismerőseinek ezt elpanaszolta, azt mondták: „Ez rendszeres dolog, a cseh érdekeltség az amerikai újságokban folyton szemérmetlen valótlanságokkal támadja következetesen Magyarországot. Ezzel szemben a magyar propaganda minimális". Felhívja erre a magyar kormány figyelmét s kéri, hogy a magyar igazságot és a magyar haza becsületét minden erejével védje meg ezekkel az alávaló és igaztalan támadásokkal, ezzel a szemérmetlen propagandával szemben. Az amerikai magyarság nagy értéke a magyar nemzetnek Az amerikai magyaroknak nagyon fáj, hogy a magyar nemzet nem törődik velük és hogy Magyarországról csak gyűjteni járnak oda, sohasem hoznak nekik a magyar nemzet szeretetéből. Valóságos diadalmi útként tűnt fel tehát, hogy egy magyar püspök meglátogatta a szegény amerikai magyarokat. Gondoskodni kellene arról, hogy az amerikai magyarság és és óhaza között a kapcsolat bensőséges legyen, hogy ne a dollárt látogassuk Amerikában, hanem becsüljük meg magyar véreinket. (Helyeslés.) Azok az emberek, akik rendkívül sok idegen nemzetiség között megőrizték magyarságukat, nagy értékei a magyar nemzetnek. Virginiából és Kaliforniából olyan jelentés is érkezett hozzá, hogy a magyarok között sok a kommunista. Megállapította, hogy ahol nincs templom és nincs pap, a jóhiszemű magyar könnyen bedől az agitációnak. A tárgyalásokat megindították s már jelentéseket is kapott arról, hogy a virginiai és kaliforniai magyarok szervezése megkezdődött. A püspök beszédét a felsőház általános éljenzéssel és tapssal fogadta. A 33-as bizottság működéséről szóló jelentést elfogadta ezután a felsőház, majd a városi számvevőség szolgálatról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A debreceni nyilasgyűlés Vásáry József a javaslatban egyik csökevényét látja a központosító törekvéseknek. Minden hatalomnak egy kézbe, az állam, sőt egy párt kezébe való letevése nagy veszedelmet jelent. Sokan azt mondják, hogy fantaszta áradozók azok, akik diktatúráról beszélnek. A felsőház emlékezetébe idézi a vasárnapi debreceni eseményeket. Társaságok nyíltan merészelnek támadásokat intézni az alkotmány ellen. A gyűlésen kijelentették, hogy az alkotmányra semmi szükség sincs, azt el kell törölni. A kormánynak erélyes kézzel kell lecsapni ezekre az emberekre, mert lassanként felgyújthatják az egész nemzetet. Nem lehet tűrni, hogy büntetlenül sárba tapossák az alkotmányt. A törvényjavaslatot bírálva, arra kérte a kormányt, hogy ne gyengítse az autonómiát, Debrecen példája mutatja, hova vezet, ha a törvényhatóság életében egy párt kerül uralomra. A javaslatot nem fogadja el. A belügyminiszter válasza Széll József belügyminiszter hangsúlyozta, hogy az autonómia gondolatát, pénz- és vagyonkezelését egyáltalán nem érinti a törvényjavaslat, mindössze a számvitel, vagyonkezelés, a háztartás külső módszereit akarja javítani. Ez nemcsak országos közérdek, hanem az autonómiák és az önkormányzat érdeke is. A debreceni eset nem tartozik a törvényjavaslat anyagához, azért nem foglalkozik azzal, annál kevésbé, mert rendőri és büntető eljárás van folyamatban. A felsőház ezután elfogadta a törvényjavaslatot, nemkülönben a helyszíni rendőri bíráskodásról szóló törvényjavaslatot. Végül az Orvosi Kamara két felsőházi jelöltje közül az egyiket kisorsolták, nevezetesen Verebély Tibort, ilyenformán Verebély képviseli a felsőházban az Országos Orvosi Kamarát. A felsőház legközelebbi ülését december 9-én délelőtt tartja. Az összeférhetetlenségi törvény megalkotását sürgették a felsőházi javaslat vitájában •Minajd Összeült a képviselőház Tíznapi szünet után, kedden újra összeült a képviselőház és folytatta a felsőházi törvényjavaslat tárgyalását. Ezt megelőzően Tars Tibor (Nép) a Nemzeti Színházra vonatkozó törvényjavaslatról, Somogyváry Gyula (Nép) pedig a magyar-észt és magyar-finn kulturális egyezményt becikkelyező törvényjavaslatokról terjesztették be a bizottsági jelentéseket. Györki Imre (szoc.) a felsőházi javaslat vitájában azt fejtegette, hogy az igazságügyminiszter kijelentése szerint a felsőházi javaslat a fék szerepét fogja betölteni. Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem így mondtam. Györki: Az új rendtörvényjavaslattal is meg akarják fékezni a még fennálló kevés szólás- és gondolatszabadságot. A meglevő törvényeknek kell érvényt szerezni, akár jobb- akár baloldali bűntettekről van szó. Tegnap a budapesti büntetőtörvényszék államfogház büntetést szabott ki, amikor a legsúlyosabb lázadás bűncselekményéről van szó. A másik oldalon a legkisebb bűncselekményeket, is megtorolják. Sztranyavszky Sándor elnök: A képviselő úr a napirenden levő tárgyhoz szóljon és a bíróság ítéletét ne bírálja a képviselőházban. Györki kéri a felsőház javaslat visszavonását. Balogh Gábor (Nép) arra kérte a képviselőház pártjait, hogy a közjogi javaslatok vitájától tartsanak távol minden mérgező anyagot. Foglalkozott a parlamentarizmus elleni támadásokkal s hangsúlyozta, hogy nem a parlament intézményében van a hiba, hanem működési zavarokról van szó, részben a parlament szakszerűtlensége, részben az erkölcsi és anyagi függetlenség hiánya miatt. Sürgette, hogy a felsőház szervezetébe vonják be azokat a társadalmi osztályokat és foglalkozási ágakat, amelyeknek ma nincs képviseletük. Az összeférhetetlenség kérdését meg kell oldani Bródy Ernő (szabadságpárt) szerint nem indokolható meg, miért kellett a titkos választójog megalkotása előtt beterjeszteni a felsőházi javaslatot. Inkább az összeférhetetlenség kérdését kellene véglegesen megoldani. Lehetetlenség, hogy 156 főnemesi család 33 felsőházi tagot választ s ugyanakkor 800 ezer embert ugyanannyian képviselnék az alsóházban. Az együttes ülés rossz és lehetetlen; ami pedig az ilyen ülésen a titkos szavazást illeti, az aligha emeli majd a parlamentarizmus fényét. A törvénykezdeményezés mindig a képviselőház csorbítatlan joga volt. Nem akarja a titkos szavazati jog behozatalát veszélyeztetni, ezért nem fogadja el a javaslatot. Csik József (Nép) szerint a javaslat azokat az elveket teszi gyakorlatiakká, amelyeket az előző törvény is elismert. A felsőházra szükség van s a demokrácia fejlődését szolgálja, ha bizonyos közjogi jogkört egy alkotmányos államban kiszélesítenek. Ma egyedül a szellemi arisztokrácia érvényesülhet politikai téren s nem is felelne meg a mai haladás szellemének, ha valaki csak a születés alapján kerülhetne be a felsőházba. Sürgette az összeférhetetlenségi törvény megalkotását, hogy csak független emberek szavazhassanaka Házban. A felsőháznól volt olyan tagja, aki 46 vállalatnál teljesített honnnenső szolgálatot. Ha a felsőházi törvényt megszavazza a Ház, a felsőház méltó lesz arra az áldozatra, amit a képviselőház hozott. Szerdán folytatják a törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésre tizenhat interpellációt jegyeztek be; féltizenkettőkor tért át a Ház az interpellációkra. Az ügyvédi mneghatalmazásról szóló javaslat a bizottságban A képviselőház pénzügyi és igazságügyi együttes bizottsága Reményi-Schneller Lajos elnöklésével letárgyalta az ügyvédi meghatalmazásról szóló törvényjavaslatot. Petró Kálmán elismeréssel nyilatkozott a javaslat intencióiról és rendelkezéseiről. Györki Imre aggályait fejtette ki azzal szemben, hogy a szegényjogon perlekedő fél, aki nem kamarai kirendelés alapján, hanem a maga választása szerint fordul ügyvédhez, ezentúl kénytelen lesz az ügyvédi meghatalmazáson a bélyeget leróni. Bródy Ernő rámutatott arra, hogy mindenkinek módjában áll az ügyvédi kamarától pártfogó ügyvéd kirendelését kérni és ebben az esetben még meghatalmazási bélyeget sem kell lerónia. Lakatos Gyula felvetette a kérdést, nem volna-e egyszerűbb kincstári űrlap helyett külön meghatalmazási bélyeget használni. Nagy Emil, Erődi- Harrach Tihamér és Balogh Gábor pártoló hozzászólásai után az együttes bizottság a javaslatot általánosságban elfogadta. Mikecz Ödön államtitkár hangsúlyozta, hogy a javaslat az ügyvédi kar régi jogos és méltányos kívánságát elégíti ki. A részletes tárgyalás során Krüger Aladár előadó módosítást nyújtott be, amely szerint a nem kincstári űrlapon kiállított meghatalmazás érvényes lesz ugyan továbbra is, de a bíróságok és a hatóságok előtt csak akkor használható fel, ha annak másolatátbélyeges űrlapon egyidejűleg becsatolják. A bizottság a módosítást elfogadta és ezzel a javaslatot részleteiben is letárgyalta. _________ Bemutatkozott az új belga kormány Brüsszel, nov. 30. A Janson-kormány kedden mutatkozott be a parlamentben. A képviselőházban és a szenátusban a kormánynyilatkozatot francia nyelven Janson miniszterelnök, flamand nyelven pedig De Man pénzügyminiszter olvasta fel. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a kormány minden eszközzel megvédeni szándékozik az alkotmányos szabadságjogokat. Belgium továbbra is a függetlenség politikáját gyakorolja, ami legjobban megfelel Belgium európai missziójának. Nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem arra, hogy megerősítse az ország biztonságát. Belgium továbbra is hű marad a népszövetségi alapokmány elveihez és mindig kész együttműködni a béke fenntartására irányuló építő jellegű tevékenységben.