Pesti Hírlap, 1938. január (60. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-23 / 18. szám
I I S 338. Januar vasárnap. ~ PESTI HIRLAP KÖZGAZDASÁG Jugoszlávia és Románia Közeledése Németországhoz Senki sem tudja, milyen mértékben sikerül megvalósítani a nagy világpolitikai jelentőségű tervet: Jugoszláviának és Romániának gazdasági hozzácsatolását Németországhoz, de ami már eddig is megállapítható, a Dunamedence birtokáért való küzdelem súlyos lépéssel halad a döntés felé. Ez a két megnagyobbodott Balkán-állam olyan lábvető pontja a világhatalmi mérkőzésnek, hogy eldöntöttnek tekinthető annak az impériumnak javára, mely ezeket valóban magáénak mondhatja. Éppen mert ilyen nagy jelentősége volna annak, hogy mind a két Balkán-állam egyszerre vetné magát alá a dunai tér birtokára törő nagyhatalomnak, óvakodni kell a túlzásoktól, akár a román-német, akár a jugoszláv-német közeledés megítélésénél. Ma még mind a két közeledésnek nagy korlátozások állanak útjában, nem utolsó sorban a két népnek önállósághoz való kisebb-nagyobb ragaszkodása és világpolitikai erők, melyek ezt az önállósághoz való ragaszkodást alátámasztják. Mind márt hozzátesszük, hogy különösen Romániában az önálló állami élet kiépítésére kívánatos képességek nagyon fogyatékosak és külső hatások számára ezer kapu van nyitva. Magyarország szempontjából, díe a világ szempontjából is, az előttünk lezajló román események azt demonstrálják, hogy Románia nem tud helytállni abban a megnagyobbodott országépítő és világpolitikai szerepben, melyet a békeszerződések Erdély odaajándékozásával rája bíztak. Ez a megnagyobbodott szerep a legéletrevalóbb nép képességeit is próbára tette volna, hiszen egyazon államalakulatnak a nagyon kényes balkáni helyzetből folyó feladatok elvégzésére is képesnek kellett lennie és a merőben más természetű, a Balkán alá nem rendelhető Erdély problémájának megértésére és megoldására is alkalmasnak kellett volna bizonyulnia. Hogy a román állam ennek a kettős állampolitikai feladatnak súlya alatt fog görnyedni és megoldhatatlanságának úgy belső politikai, mint külső politikai válságát fogja nyögni, éppen a mi számunkra nem meglepetés. Jórészt rajtunk múlik azonban, hogy az európai nyugtalanságot keltő román krízisben a világ is felismerje, miről van szó. A békeszerződések kezére adták Romániának Erdélyt, megtoldva egyéb magyar területekkel és úrrá tették a dunai tér nevezetes részén, az ajándékozó nagyhatalmaknak abban a reménységében, hogy a nagynémet, törekvésekkel szemben ellenálló államalakulatot hoztak létre. És most azt kell tapasztalniok, hogy a nagynémet eszme nagy kerülőúton, hátulról is be tud osonni ezen az omladékony államalakulaton keresztül a dunai tér keleti védőbástyájába, miközben a nyugati nagyhatalmak tenyerük óvó mozdulatával a szomszédos Ausztria felől akarják felfogni a nagynémet áradatot. Jugoszlávia, minden belső fogyatékossága mellett tömörebb, öntudatosabb, önállóságra nagyobb képességű államalakulat, amely a dunai térbe nem is hatolt be olyan mélységbe, mint Románia. Semmi valószínűsége annak, hogy Jugoszlávia a Németországhoz való közeledésben önállóságának feladásáig önként elmegy, még gazdasági alárendeltség súlyát sem hajlandó magára venni. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétrobbantását a nagynémet eszme balkáni térfoglalása vezette be Szeretjük egyszerűsíteni a történelem ránk szakadt eseményeit és azt mondjuk: a kettős monarchiát a békeszerződések rombolták szét, holott a bontó munka évtizedekkel előbb kezdődött. Németország olyan szövetség-rendszer létrehozásán dolgozott a háborút megelőző korszakban, amely a Dunavölgyén keresztül a Bagdadig terjedő politikai és gazdasági uralomnak veti meg alapját. A német császár a francia—német—orosz szövetség által akarta ezt a nagy, hatalmas célt elérni, amely szövetség kezére adta volna a kettős monarchiát és Balkánt, a Bagdadig terjedő hatalmat. Nem sikerült ezt a szövetséget megkötni, de Oroszországot a Japánnal való háborúja idején rá tudta kényszeríteni olyan kereskedelmi szerződés elfogadására, amely a kettős monarchia kereskedelempolitikai érdekeivel szöges ellentétben volt és különösen a magyar agrártermékektől függetlenítette a német piacot. Megkezdődött a magyar agrártermékek kiszorításával a német piacról a kettős monarchia gazdasági elszigetelése, hatalmi súlyának aláaknázása, amivel szemben, sajnos, sem Bécsben, sem Budapesten a birodalmi érdek gondolatát szembeállítani nem tudtuk. Elfogadtuk, szinte ellenállás nélkül, a német piacról való kiszorításunkat, megelégedtünk azzal, hogy mi is kiszorítjuk a Balkán agrártermékeit és észre sem vettük, hogy ezzel kiadtuk kezünkből azt a hatalmat, amellyel vezető szerepet tudunk itt betölteni, melylyel a szomszédos kis államoknak oltalmat tudunk nyújtani, érdekeiket tudjuk istápolni és érdekkörünkben mint barátokat megtartani. Mi eltaszítottuk gazdaságilag ezeket a kis államokat, Németország pedig, mielőtt a kettős monarchiával kötött volna kereskedelmi szerződést, Romániával és Szerbiával csinált kötést és itt megvetve a lábát, lépésről lépésre szorította ki a Habsburg-birodalmakat, amelyek így úgy kerültek ki nem egyenlíthető ellentétbe a Balkánnal, ahol a feszültség kirobbanásra vezetett. A kettős monarchia pedig feladván természetes küldetését: a Balkán vezetését és oltalomnyújtását a számára minden idegen befolyás ellen, nagy vámokkal körülzárkózott. A nagyipar támogatott minden agrár vámkövetelést, a nagybirtok elfogadott minden iparvámot, megalkották a legdrágább ipar és legdrágább gabona birodalmát, minél kisebb termeléssel, minél nagyobb árakat elérni és ezzel minél nagyobb gazdasági hatalmat kevesek kezébe koncentrálni és politikai párturalmat felépíteni. Így következett be a dunai hivatás feladásával a kettős monarchia belső gyöngesége is, amely most már nemcsak a balkáni pozíciós védelemre volt képtelen, de önmagát sem volt képes az egyre nagyobbodó belső feszülő erők és külső nyomás ellen megvédelmezni. S amikor a háború kitört, nyíltan kifejtették a német publicisztika és közgazdasági tudományos világ, hogy a kettős monarchia nem állhat meg, helyet kell engednie a nagynémet impériumnak. Eulenburg tekintélyes professzor például kiszámította, hogy egy 1100 kilogram súlyú vaskonstrukció költsége Ausztriában 403 aranykorona, ugyanaz Németországban 298 aranykorona. Lehet-e az új birodalom építésénél az ilyen drágán termelő Osztrák-Magyar Monarchiát tekintetbe venni? Most ismét megvetette lábát a nagynémet eszme a Balkánon, de most már nem a kis Szerbiában és nem kis Romániában, de ismét a régi nagyhatalmi program megvalósításának céljával. S ami ma szemben áll ezzel a hatalmi céllal: a kényszergazdálkodás eszközeivel körülzárt és elszigetelt kicsiny Magyarország, mely még drágábban termel, mint az 52 milliós monarchia tudott termelni. S olcsóbbítani csak azon az áron tud, hogy a létminimum alá szorítja az ország átlagos keresetét. A magyar gazdasági elzárkózással lemondunk a mai határunkon túl terjedő és bennünket megillető gazdasági befolyásról és átengedjük ezeket a magyar befolyástól szabadon hagyott területeket másnak. Ezzel a dunai önállóságát adjuk fel, amint feladta a kettős monarchia is, ezért kellett elpusztulnia. És a gazdasági elszigetelődéssel belső erőinknek is meg kell roppannia, amint megroppanóban volt a kettős monarchia belső ereje és egyensúlya. A dunai tér önállóságának feladásából keletkező román válság az összes dunamedencei népek rendkívül súlyos válságára szélesedhetik ki, ha nincs erőteljes ellenhatás a történelmi hivatást átérző Magyarország felől. Erőteljes magyar demonstráció a dunai önállóság eszméje mellett és nagy határozottsággal végrehajtott védő mozdulatban egyesíteni minden dunai népakaratot: ez az egy mód kínálkozik a Románia felől fenyegető bomlás ellensúlyozására. Itt van mellettünk rögtön Ausztria a dunai gondolat védelmére és Jugoszláviát is ideköti igazi életérdeke. Ilyen jegesedő pont körül a dunai rendet kereső világhatalmi erők is el tudnak rendeződni és a szükséges ellenhatást ki tudják fejteni. Magyarország mai gazdasági elzárkózásában kénytelen tehetetlenül szemlélni a román fejleményeket. Csetényi József: Magyar Magtenyésztési r t. Budapest—Monor, heti jelentése. A tavaszi belföldi vetőmag-szezon közeledésére a korai vetésű magvak iránt megindult az érdeklődés. A tőzsdei magpiac forgalma e hét folyamán sem volt kielégítő. Egyedül szöszösbükköny iránt mutatkozott élénkebb érdeklődés, emelkedő árak mellett. A heremagvak közül a lucernamag ára tartott volt, míg a lóheremag ellanyhult. Tavaszbükköny és ősziborsó árában nincsen változás. Repce iránt újabban élénnkebb érdeklődés mutatkozik. A borsópiacon csak zöldborsóban voltak kötések. A mák piaca továbbra is csendes. A fehér napraforgómagot élénkebben keresik. A tökmagüzletben nincsen változás. — Hivatalos nyersáruárak per 100 kg ab állomás: Köles, fehér 16—18, köles vörös 14—15, köles egyéb 13—13.50, napraforgómag, fehér 20—21, napraforgómag, tarka 21—21.30, tökmag, nagy 28.5—30.5, tökmag, kicsi 26.5— 27, tökmag, dohos 24.75—25.5, mák, kék 102—105, vikt. borsó 18,5—19, expr. borsó 18—19, ősziborsó 17—18, lencse, nagy 40—45, lencse, közép 36—40, lencse, kicsi 30—34, lucernamag, ny. 185—220, lucernamag, ólomzárolt 270—280, lóheremag, ny. 108—123, lóheremag, ólomzárolt 154—159, bíbor heremag 62—64, muharmag 15—16, tavaszi bükköny 15.5—16, szöszös bükköny, 41—47, csillagfürt 12.75—13.25. OFA Holzindustrie A. G., Gent. A társaság folyó hó 21-én tartotta meg Genfben az 1030—37. évi rendes közi gyűlését, amely az igazgatósági jelentést és zárszámadásokat egyhangúlag elfogadta és úgy határozott, hogy a kimutatott 101,437.20 sv. fr. nyereséget új számlára vezeti elő. A már előző évekről áthozott nyereségegyenlegekkel együtt az uj üzleti évre áthozott nyereség így összesen 330,214.35 sv. fr. A közgyűlés az igazgatóságot Charles Gonet, a Wandtländischer Forstverband, Nyon igazgatója, dr. Rudolf Hofer, a Schweizerische Diskontbank ügyvezető komité tagja, dr. René Pfersich, a Schweizerische Diskontbank igazgatója és Oscar Schnabel főkonzul, az Amstelbank ügyvezető igazgatósági tagja, újonnan választott igazgatósági tagokkal egészítette ki. VÁSÁR Valóban vásárt jelent, amelyen nagy értékű egyes darabokat vehet mélyen leszállított árba a A vásár január 24-én kezdődik, ÖNT IS VÁRJUK aGYERMEKRUHA OTTHONBAIV IV., Sütő-utca 2, Vili., Baross-utca 77, I., Mészáros-utca 2 Árverésre GÖDÖLLŐN január 20-án 8 órakor a híres KÖZPONTI SZÁLLÓ 2 emeletes, 7500 köbméter épülettel, nagy adómentesség, étterem, kávéház, sok vendégszoba stb., szanatóriumnak is. Kikiáltási ár 50.259 P. Feléért megvehető. Tájékoztat: Stesniczky, Budapest, Nagyfuvaros u. 12. Telefon: 136-592. Andrássy-ut 4 II. emelet nagy uraságilakás kiadó Bővebben: VI., Andrássy-ut 4. Központi iroda A Hangya 40 éves jubileuma. A Hangya-központ igazgatósága a központ alapításának negyvenedik évfordulóját együttes Ülésen ünnepelte, amelyen dr. Balogh Elemér m. kir. titkos tanácsos mondott beszédet. Az ünnepi ülés után az igazgatóság küldöttsége dr. Balogh Elemér elnök és dr. Wünscher Frigyes vezérigazgató vezetésével Fót községbe ment, s az ottani templom kriptájában koszorút helyezett a Hangya szövetkezeti mozgalom halhatatlan emlékű alapítójának, gróf Károlyi Sándornak a sírjára. A Szent István-évi Nemzetközi Vásár minden eddiginél nagyobb arányú lesz. Most kedden jár le az a határidő, ameddig a kiállító cégek 10 százalékos kedvezményt kapnak a rendes helydíjakból. A magyar ipar a Nemzetközi Vásár által nyújtott ezt a fontos előnyt már eddig is várakozáson felüli mértékben vette igénybe. Szombat délig közel 000 kiállító jelentkezett a vásárra! 23 Koland Faiskola Szeged nagyválasztéka és elsőrangú gyümölcsfákkal, díszfákkal, bogyósokkal, fenyőkkel, rózsákkal Értékpiac A mai értéktőzsde a kedvező külföldi jelentésekre és jó osztalékhírekre barátságos. Az utótőzsde jól tartott és bizakodó volt. A Bauxit 3.50, Kőszén 3, Acél 2.50, Urikányi 1.50, Nasici 1 pengővel emelkedett. A bankpapírok magánforgalmában kisebb áremelkedések voltak. Kereskedelmi Bank 100—101.75 (100— 101.50), Hitelbank 41.75 (41), Pesti Hazai 80.50 (80) pengő. A járadékpiacon az 1914-es fővárosi kötvény kissé gyengült, az 1927-es típus árnyalatilag drágult. Részvényárfolyamok: (Zárjelben a zárlat és az emelkedés [+], vagy esés […] mértéke a tegnapi zárlathoz képest. A zárlat utáni jel azt mutatja, hogy tegnap óta az árfolyam nem változott, ha jelzés nincs, úgy nem volt kötés az előző napon.) Nemzeti Bank 186 (185.50, —0.50), Fonciére Biztosító 60 (60.50), Bauxit 240—245 (244, +3.50), Kohó 30-75 (30.75, +0.25), Aszfalt 13.75—14.25 (14.25, +0.05), Kőszén 445—443.50 (444, +3), Nagybátonyi 50.25—50.75 (50.50, +0.50), Salgó 45.51—46.10 (46, +0.40), Urikányi 51.90— 53.30 (53, +1.50), Franklin 16 (16), Fegyver 73— 73.40 (73.25, +0.30), Ganz 30—29.60 (29.80, +0.30), Acél 42.50 (42.50, +2.50), Rima 102.75—101.50 (102.25, —0.75), Ofa 27 (26.50,), Nasici 76 (76, +1), Levante 0.80— 0.85 (0.80, —0.05), Tröszt 91 (90.50, +0.25), Délcukor 69 (69, 5), Magyar Cukor 160.20—159.60 (159.80, —0.45), Georgia 33 (33, —0.20), Stummer 117 (117, 5), Izzó 195.50 (195.50, +0.50), Gyapjú 6.50 (6.50, —0.10) pengő- Záloglevelek és kötvények. Leszámítoló Bank 7.50 százalékos dollár 92—93 (92) pengő. Fővárosi kölcsön. 1914. évi 314.50 (314.50), 1927. évi 87 (87) százalék. Valutazárlat. Font. 16.80— Bukarest 3.41—3.44, Istán* 17.00, Belga. 56.85—57.45, Kabul 268.00—271.00, Kopén* nadai dollár 332.00—337.00, hát*a 75.25—75.85, London Cseh 11.00—11.70, Dán 75.05 16.85—17.00, Milano 17.66— —75.85, Dinár 7.20—7.75. 17.8864, New York 337.30— Dollár 335.90—339.90, Frank 339.90 Oslo 84.70—85.40, Pa 10.90— 11.40, Holland 187.50 rizs 11.06—11.44, Prága 11.79 —189.50, Zloty 60.00—61.40, —11.93, Szófia 4.11—4.15, Lei 2.85—3.00, Leva 3.00— Stockholm 86.90—87.60 Var-4.00, Líra 16.90—17.90 Korsó 63.95—64.45, Zürich 77.90 vég 84.50—85.40, Schilling —78.60 pengő.’ 80.00—80.70, Svájci fr. 77.70—78.60, Svéd 86.70—87.60 Zürichi devizazárlat, Berlin, pengő. 174.25. Amsterdam 241.15. Devizazárlat, Amsterdam New York 432.75, London 187.90— 18. 50, Athén deviza- 21.6312, Párizs 14.45, Milano tomp. 3.025—3.055, Belgrád 22.775. Prága 15.20, Buka- - 7.82—7.88, Berlin 135.70— Pest 3.25, Varsó 82.00, Biguaz-136.70, Brüsszel 57.03—57.47 szel 73.175. BUICK AUTÓSZALON, 1938 TÍPUSOK már kaphatók a képviseletnél Andrássy-út 8