Pesti Hírlap, 1938. március (60. évfolyam, 48-72. szám)
1938-03-01 / 48. szám
1938 március 1., kedd PESTI HÍRLAP Schuschnigg beszéde rendet és nyugalmat teremtett Ausztriában A Pesti Hírlap bécsi tudósítójának telefonjelentése Bécs, febr. 28. Schuschnigg kancellár csütörtöki beszédének igazi nagy hatását vasárnap lehetett megállapítani egész Ausztriában. Mindenütt, úgy a tartományi fővárosokban, valamint vidéken és elsősorban Bécsben, a legnagyobb nyugalom és rend uralkodik. Azok az elemek, amelyek Hitler beszéde után még mozgolódtak és tüntettek, minden különösebb intézkedés nélkül teljesen lecsöndesedtek. Mindenkit, méga szélsőség felé hajló elemeket is, lenyűgözte Schuschnigg hazafias, meggyőző beszéde. A beszéd hatása olyan elemi erejű volt, hogy ma egész Ausztria egy emberként Schuschnigg mellett áll. Azt a körülményt, hogy a német lapok alig említik az osztrák kancellár beszédét, itt úgy magyarázzák, hogy a német sajtó nem tartja célszerűnek dicsérni a beszédet, viszont az igazi politikai kép úgy alakult, hogy Hitler és Schuschnigg beszédei kiegészítik egymást, a két beszéd a történelemben egymáshoz tartozik és az osztrák-német ellentétek végleges kiegyenlítőjeként fog szerepelni. Bécs lakossága még mindig Schuschnigg szózatának mély jelentőségéről és megbecsülhetetlen lélektani hatásáról beszél. Jellemző a bécsiek hangulatára, hogy amikor szombaton este a bécsi operában Smetana Daliborjának felújítása alkalmából a kancellár a második felvonás elején megjelent páholyában, az egész közönség felállt helyéről, percekig tapsolta és éljenezte Schuschniggot, aki alig győzte megköszönni a kivételes és szokatlanul nagy ünneplést. Az osztrák kormány elhatározta, hogy a ha- szafiai erők irányítását a hivatalos hatóságokra bízza. Evégből a hazafias arcvonal tartományi vezetőivé a tartományi főnököket nevezték ki. Kivétel Stájerország, amely az utóbbi időkben, egészen Schuschnigg beszédének elhangzásáig a legnyugtalanabb volt. Az ottani tartományi front vezetőjévé Zernatto minisztert nevezte ki a kancellár. Minthogy azonban Zernattonak Bécsben tárcáját is el kell látnia, ezért állandó helyettesévé Dworschak mérnököt nevezték ki Stájerországba. Ilyenformán a tartományokban a tartományi főnöki tisztség és a hazafias arcvonal tartományi vezetői állása között személyi kapcsolatot teremt a kormány, hogy a jövőben minden politikai félreértésnek elejét vegyék. Az angol lapoknak azt a híradását, hogy Schuschnigg kancellár a közeljövőben Rómába készül, hivatalos helyen nem erősítik meg. Novák Tivadar. Grácban teljes a rend és a nyugalom Bécs, febr. 28. Grácból érkező jelentések szerint az ottani helyőrséget bécsi katonasággal megerősítették. Ez a rendelkezés óvintézkedést jelent a nemzeti szocialisták várható további tüntetéseivel szemben. Hivatalos helyen kijelentették, hogy Grácban teljes a nyugalom. A biztonsági szolgálatot megerősítették. Ezt az intézkedést a lakosság teljes megnyugvással fogadta. Tüntetésekre vagy összeütközésekre sehol nem került sor. A nemzeti szocialisták egy része „sétát“ rendezett az utcákon, de csoportosulások sehol sem voltak. Grácban éppen úgy, mint egész Ausztria területén, teljes rend és nyugalom uralkodott vasárnap. Beavatott helyről szerzett értesülés szerint a Grácba küldött katonai megerősítés csak jelentéktelen mértékű és csupán arra szolgál, hogy a Grácba vezető nagyobb utakat a katonaság ellenőrizze. Külföldön ugyanis olyan híreket terjesztettek, hogy Stájerország egyes vidékeiről nagyobb nemzeti szocialista tömegek igyekeznek Grác felé. Ez azonban nem bizonyult valónak és a kiküldött katonaságnak tulajdonképpen nem akadt dolga. Azok a híresztelések, hogy a városban a katonaság gépfegyvereket állított fel, valótlanok. A városban csupán a rendőrség tartja fenn a rendet. Seyss-Inquart belügyminiszter a következő napokban Grácba érkezik és szózatot intéz a lakossághoz. A gráci egyetem és a műszaki főiskola továbbra is zárva marad és bezárták Stájerország valamennyi középiskoláját is. A milliomodik látogató írta Farkas Imre Nagy dolog volt az az 1885-ik évi országos kiállítás. A megnyitásán ott volt az udvar, a kormány, a külföldi hatalmak képviselői. És ott volt egy olyan fejedelem, akinek a méltósága akkor egyedülálló volt az egész világon. A költő király: Jókai Mór. A kiállítás fényesen sikerült. A szomszédos államokból társas kirándulásokat szerveztek a megtekintésére. Az óriási hordó éppen úgy hatott, mint az óriási Iparcsarnok, meg az óriási Dobosféle vendéglő-pavillon, amely valóban úgy festett, mintha óriások lombfűrész-munkája lett volna. A kiállítás vezetősége el is határozta, hogy megjutalmazza a látogató közönséget. Már az 1885-ik évben is . . . Mit adtak a népnek leggyakrabban és legszivesebben? A reménységet. Ez a legolcsóbb és leghálásabb jutalom- Egyet megjutalmaznak, ezrek reménykednek . . . Elhatározták ennélfogva, hogy a milliomodik látogatót megjutalmazzák busásan és bőségesen. Száz darab kiállítási részvényt adnak az illetőnek és kerek kétezer pengő forintot. Az Országos Kiállítás esztendejében, Szent István napjának reggelén két liszteskék formaruhába öltözött katona baktatott a Naphegy oldala felé. Befordultak egy léckerítéses árnyas kis udvarba, amely félig barlang volt és piros abroszokkal terített asztalok árulták el a sötétes kis porta kocsmajellegét. A kocsma Pulcher bácsié volt, aki két dologról volt nevezetes. Arról, hogy ő volt a leggorombább kocsmáros a Gellért lejtőjétől egészen a Hármashatárhegyig, azután meg neki volt a legragyogóbb szép nevelt lánya, Pulcher Piroska. Talán mondani nom se kell, hogy .Piroska kedvéért mászott föl a két katona a hegyre, nem pedig Pulcher bácsi bicskanyitogató vizes boráért. A két katona, mint már említettem, liszteskék, avagy hivatalos meghatározással: „molnárkák“ uniformisban büszkélkedett. Azért hordták a világos császárkabátot, mert pékkatonák voltak. Hát hiszen mindenesetre szebbek, déliebbek voltak a huszárok, jobban festett a kávébarna tüzéreim fornis, meg a „fekete parális“ Mollináry-baka is százszor jobban imponált a fehérnépnek, de azért ők büszkén viselték ezt az uniformist, ragyogó tiszták voltak, a rézgomb ragyogott, a bőröv kellően ki volt viaszolva és a bajonett vésztjóslóan fityegett a derekukon. Az említett pillanatban ők képviselték a hadsereget Pulcher bácsi udvarán, sőt nemcsak a hadsereget, hanem azegész világot, minthogy kora délelőtt volt és ilyenkor legföljebb csak az ül a kocsmában, aki másnapról ott maradt. Pulcher bácsinak azonban mégsem imponáltak a pékek, bizonyos fitymáló szótlansággal tette elébük a kadarka fröccsöt, meg apró tányéron a savanyú tüdőt. Marsai Pista (így hívták az egyik legényt, a kiállítási jegyzőkönyvből állapítottam meg) tisztességtudóan bemutatta a barátját. (Ennek a neve is föl van jegyezve az 1885-ik évi országos kiállítás annaleseiben.) — Bachmayer József írástudó regruta. Pulcher bácsi megértette a dolgot. Előző napon volt valami megállapodásuk a lány meg a kocsma körül Marsai Pistával. Azt kellene most írásba foglalni. Úgy is történt. Pulcher mester pipára gyújtott és diktálta vala a következőket: „Alulírott Marsai István kötelezem magamat, hogy kétezer forintot fizetek Pulcher Ádám urnak a naphegyi kocsma bérletéért . . . “ (Bachmayer Józsefnek megakadt a kezében a penna. Körülnézett a szegényes kis portán és azt gondolta: disznóság ennyit kérni ezért az egész „vacakért“. De megnyugtatta a tudat, hogy tájékozva vala kedves pajtása anyagi viszonyairól és tudta, hogy se égen, se földön nincs több vagyona hatvan krajcárnál, abból is reggelit fizet, meg aztán megváltja a kiállítási bilétáját.) Pulcher bácsi tovább diktált, inkább markáns, mint épületes stílusban. „Ha ezt a summát Marsai István lefizeti egy hét alatt, megkapja a vendéglőhelyiséget, Pulcher Ádám nevelt leányának, Pulcher Piroskának kezével egyetemben . . .“ Marsai Pistának villogott a szeme. Az utolsó mondatot ő diktálta: — Ha azonban a kétezer forintot Marsai úr kifizeti Pulcher Ádámnak, úgynevezett kocsmáros köteles a helyiséget azonnal elhagyni. Pulcher bácsi röhögött a pipacsutora mögött: — Hogyne, hogyne . .. boldogan . .. A legények fölcikelődtek, útrakeltek. A kocsmaablakban két szomorú szem nézett a délceg pék katonák után, Pulcher Piroska könnyektől ragyogó két szép szeme. Útközben beszélgetett a két legény. Azt kérdezte Bachmayer József: — Te. Csak nincs valahol pénzed? — Egy fityingem sincs ... — Hát akkor? — Azt hazudtam neki, hogy örököltem. De már kétkedik. A lányt addig nem szabad látnom, amíg a pénzt le nem szurkolom. — Hát akkor? . . . — Marsai Pista a szerelmesek boldog könynyelműségével vont vállat. — Eh . . . Majd csak lesz valahogy! Most pedig adjuk át a szót — minden kommentár nélkül — az egykori krónikásnak: „Augusztus hó huszadikán reggel, a kiállítás nyitásakor még 9021 hiányzott a milliomodik látogatóból. Délelőtt csak lassan érkezett a közönség, mert a budavári ünnepségekben vett részt. A bizottság, mely a milliomodik fogadására alakult, Schnierer Gyula elnöklete alatt a főbejáratnál foglalt helyet, a többi bejáratot elzárták. Déli egy óra után már közel volt a milliomos szám és nagy izgalom vett erőt a díszes társaságon, akik között ott volt gróf Zichy Jenő, meg Matlekovics Sándor. Pontban fél kettőkor jelent meg a 999.999-ik látogató, aztán jött két pék katona. A főszámvevő az elsőt megragadta és diadalmasan vitte a bizottság elé. A baka nem tudta mire vélni a dolgot, míg a bizottság elnöke fölvilágosítással és a nagy jutalommal nem szolgált neki. A jutalmazott Marsai István kübekházai katona, de a pajtásának, Bachmayer József cservenkai illetőségű hadfinak is jutott a bizottság előzékenységéből külön száz pengő forint. Schnierer kiállítási igazgató fényes ebéddel traktálta meg őket.“ • Még ennél is érdekesebb, hogy mi történt a „díszebéd“ után? Hát nagyon zajtalanul és gyorsan pergett le az egész happy end! Ebéd után egy-egy bécsi vergániával a szájukban frakkerre ült Marsai Pista meg a Bachmayer Jóska. Meg sem állottak Pulcher bácsi naphegyi kocsmájáig. Itt Marsai Pista szó nélkül kifizette az ámuló kocsmáros kezébe a kétezer pengő forintot és a szerződés utolsó pontjának értelmében azonnal eltávolította nevezett kocsmárost a helyiségből, majd boldogan ölelte szivére aráját, a piruló Pulcher Piroskát. ... Máig is élnek, ha meg nem haltak!. » „Német nap“ Linzben Bécs, febr. 28. A politikai megbékélés akciójának linzi vezetősége Seyss-Inquart belügyminiszterrel egyetértésben március 6-án „német napot“ rendez a hazafias és nemzeti tábor együttes részvételével abból a célból, hogy a két irány közötti megértést és együtt-működést előmozdítsa. 3 „Minden lehetőt el kell követni a józan ész által követelt békemódosítások előmozdítására“ London, febr. 28. A Times Alwyn Parker közíró tollából nyílt levelet közöl, amely emlékeztet arra, hogy Asquith, az egykori nagy államférfi, a későbbi Lord Oxford, már 1920-ban alegélesebben elitélte a békeszerződéseket. — Azóta — így folytatja a levél — tizennyolc éven át volt gúzsbakötve a nemzetközi együttműködés és sorvadozott a népek közötti jóindulat nyilván azért, mert a Népszövetség alapjait homokra, a békeszerződésekre alapították, melyekről Asquith helyesen állapította meg, hogy „sem az államférfim bölcsesség, sem a gyakorlatiasság vagy a józan ész alkotása.“ — Az elmúlt évben beutaztam Közép-Európát — mondja a levélíró — és meggyőződtem arról, hogy a háború óta megkísérelt erőszakos megoldások eseteiben igen gyakran arra az enyhítő körülményre lehet hivatkozni, hogy a kormányok képtelenek voltak egymás között a módosítás észszerűbb eszközeiben megegyezni. Minden lehetőt el kell követni a józan ész által követelt módosítások előmozdítására a tartás béke előfeltételeinek feláldozása nélkül. Miron Christea román miniszterelnök Varsóba utazik A Pesti Hírlap varsói tudósítójának telefonjelentése Varsó, febr. 28. A lengyel külpolitikának igen mozgalmas hetei kezdődnek. Ezt a tevékenységet, mint már jelentettük, Beck külügyminiszter közeli római utazása indítja meg. Hazatérése után Varsóba érkezik Miron Christea román miniszterelnök. Bukaresti jelentések szerint erre a látogatásra március derekán, vagy végén kerül sor. Mint értesülünk, Miron Christea, mint a görögkeleti egyház pátriárkája, már régebben bejelentette, hogy látogatást kíván tenni Varsóban és érdekes, hogy ezt a tervét most mint Románia miniszterelnöke váltja be. Valószínűleg május elején érkezik Varsóba Ciano olasz külügyminiszter, hogy visszaadja Beck külügyminiszter római látogatását. Ezek után fog Beck külügyminiszter Stockholmba, majd Észtországba utazni, hogy a két külügyminiszternek varsói látogatását visszaadja. F. B.