Pesti Hírlap, 1938. május (60. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

Angolország és Franciaország a cseh kérdésben közvetítő szerepet vállalnak Anglia Berlinben jár el, Franciaország a prágai kormányt igyekszik a nemzeti kisebbségekkel szemben engedékenységre rábírni A közös vezérkari tárgyalások már jövő héten megindulnak . A Pesti Hírlap párizsi tudósítójának telefonjelentése — Párizs, ápr. 30. A francia közvélemény egy­hangú helyesléssel fogadta a londoni értekezlet határozatait. Csupán a szélsőbaloldali körök élnek fenntartásokkal. Általában úgy vélik itt, hogy a francia kiküldöttek jó munkát végeztek, s a tár­gyalások valóban komoly eredménnyel jártak. A legnagyobb jelentőséget a francia-angol antant megerősödésének tulajdonítják. Az, amit a két or­szág diplomáciai és­ katonai együttműködéséről elhatároztak, fölér bármely katonai szövetséggel. A közös tengeri és légi erőt angol, a száraz­földi hadsereget pedig francia parancsnok­ság alá helyezik. Az előkészületek ki fognak terjedni a hadiszer­­gyártásra, a nyersanyagbeszerzésre és az élelmi­szerrel való ellátásra is. A két nyugati nagyhata­lom így valósággal egységet fog alkotni hadügyi szempontból. A legújabb értesülések szerint a ve­zérkari tárgyalások már a jövő héten megindul­nak. Második helyen kell említeni a cseh kérdésben történt megegyezést. Ma már bizonyos, hogy noha Franciaország és Anglia megmaradt eddigi elvi álláspontján, sikerült közös akcióban megállapod­­niuk. Ez az akció azon a belátáson alapszik, hogy a cseh kérdést valamennyi érdekelt fél hozzájáru­lásával lehetőleg kompromisszum útján kell meg­oldani. Anglia és Franciaország e célból közvetítő szerepet vállalnak. Anglia Berlinben fog lépést tenni, hogy megkisé­ Minden jó kelengyét, háziasszony vásznat és tudja, hogy fehérneműt legjobban, legmegbizhatóbban és legolcsóbban Kiss Endre és Mahunka Ferenc cégnél, V., Gróf Tisza István­ u. 16. lehet vásárolni. Gyönyörű menyasszonyi kelengye p 530­— 180 cm széles paplanlepedő kreton p 2.70 90 „ „ angol párnára „ r 1.25 Duplaszél. alsólepedő pamutvászon p 1.60 telje a német kormányt mérsékletre bírni Cseh­országgal szemben, Franciaország pedig Angliával karöltve Prágában fog odahatni, hogy a csehek az engedmények terén a végső határig menjenek el és a Csehszlovákia szuverenitásával összegyeztet­­hető összes kisebbségi követeléseket teljesítsék. Hír szerint az angol kormány Varsóban és Buda­pesten is el fog járni az egyezkedés megkönnyí­tése végett. Nyilvánvaló ebből, hogy a cseh kor­mány emlékiratában javasolt engedményeket Lon­donban nem tartották elégségeseknek. Úgy lát­szik, az angolok nem zárkóznak el attól a gondo­lattól, hogy Csehország államszövetséggé alakul­jon át. Elvben hajlandónak mutatkozott az angol kormány arra is, hogy megvizsgálja a Csehország gazdasági megsegítésére vonatkozó francia terve­ket, Chamberlainnek tehát sikerült a cseh kérdést olyan útra terelnie, amely a háborús veszélyt el­kerülhetővé teszi. De ha ez a kísérlet kudarccal végződnék és Csehország elleni támadásra kerülne sor, Franciaország a francia-cseh szerződés szöve­géhez tartaná magát s Anglia sem igen őrizhetné meg semlegességét. Párizsban örvendetesnek tart­ják, hogy az angol kormány középeurópai vonat­kozásban végre kilépett eddigi passzivitásából. Fontos határozatokat hoztak Londonban a francia-olasz közeledés előmozdításáról is. A tár­gyalások ütemét gyorsítani fogják s Anglia evég­­ből Rómában latba veti minden befolyását. Jelen­leg főképen Tunisz miatt vannak még nehézségek. Hogy francia-olasz viszonylatban kedvezőbb lég­kör jöjjön létre, Franciaország a népszövetségi ta­nácsülés után azonnal nagykövetet küld Rómába és Angliát megelőzve, elsőnek ismeri majd el az etiópiai olasz uralmat. Másfelől Franciaország hozzájárul ahhoz, hogy a novemberi angol tervnek megfelelően ideiglenesen helyreállítsák a nemzet­közi ellenőrzést a spanyol határon, mihelyt a kül­földi önkéntesek létszámának megállapítására ki­küldött biztosok megkezdték Eyakiv­ Mscilt. Ennek a tervnek megvalósítása végett a jövő héten ismét összehívják a be nem avatkozási bizottságot. Nem történt változás a francia-orosz kapcsola­tok tekintetében és nem javultak meg egyelőre a francia-német közeledés kilátásai sem. Daladier a négyhatalmi közeledés gondolata ellen foglalt ál­lást. Érdekes, hogy lord Halifax még tegnap magá­hoz kérette a londoni olasz nagykövetet és a né­met ügyvivőt és igyekezett megnyugtatni őket a francia-angol katonai együttműködés módját és célját illetően. Az angol kormány el akarja kerülni, hogy Franciaországgal való összefogására a néme­tek és az olaszok katonai szövetséggel válaszolja­nak s az ellentétek megint kiéleződjenek a két hatalmi csoport között. Anglia semmiesetre sem akar Franciaországgal együtt elszigetelődni. Cham­berlain sem Anglia, sem Franciaország hadi felké­szültségét nem tartja még kielégítőnek s a kínai­­japán viszály miatt is feltétlenül szüksége van európai békére, mert csak igy remélheti, hogy a viszály az angol érdekeknek megfelelően fog vég­ződni. A japánok helyzete az utóbbi időben ked­vezőtlenebb lett. Az eddigi vereségek nem törték meg a kínai ellen­állást s minél beljebb nyomulnak a japánok, annál nagyobb erőfeszítéseket kell tenniök katonai, pénz­ügyi és gazdasági téren. A­ közvélemény pedig kezd belefáradni a végnélkülinek látszó háborúsko­dásba. Ha Európában szélcsend áll be, ez Japánt a háborúskodás megszüntetésére és egyezkedésre bírhatja. Az angol-francia antant londoni értekezlete után a világ tekintete most Róma felé fordul, ahol a berlin-római tengely megalkotói fogják a jövő héten szavukat hallatni. Honti Ferenc. Cselédben az a jobb, aki gyors munkás. A statisz­tika régen eldöntötte, hogy én kétszer olyan gyor­san tudom követni az emberi gondolatot, mint te. A töltőtoll hallgatott. Nem tudott ellenérvet találni. Nemsokára mindkettőjüket megvették. Két író jött be az üzletbe. Egyik megvette az Írógépet, mert nagysikerű iró volt és elég pénzzel rendel­kezett. A töltőtollat a még nem neves, kezdő iró vette meg. Ettől kezdve az írógép és a töltőtoll évekig nem hallottak egymásról. Évek múltán vé­letlenül találkoztak. ■ — Hova megy? — kérdezte a töltőtoll. — Meghalni, — válaszolt az Írógép kese­rűen, — búcsúzz el tőlem örökre. Történetem az, hogy rendkívüli gyorsasággal tudtam követni gaz­dám gondolatait. Ahogy gondolt valamit, azt én hihetetlen sebességgel rögtön leírtam. Ez bőbe­szédűvé és terjengőssé tette stílusát. Könyvei ke­vésbé tetszettek. Elszegényedett. Most kénytelen volt engem eladni. Visznek a gyárba, hogy teste­met felboncolják. Ha munkámért jobb sorsot ér­demeltem volna. Te hova megy?­­— Nagyon előkelő helyre, — válaszolt büsz­kén a töltőtoll, — én jobban jártam nálad. Igen lassan követtem gazdám gondolatait, s ő ráért ez­alatt gondolatait jobban megformálni. Írásmódja tömör lett és gondos. Könyvei egyre nagyobb hírre tettek szert. Most jubileuma alkalmából, mivel vi­lághírű ember, a nemzet arany töltőtollal lepte meg, ő pedig engem a múzeumnak ajándékozott. Magam is halhatatlan lettem, örök életemet vég­telen nyugdíjban, munka nélkül, üvegbura alatt fogom tölteni. Mindenesetre szeretném az én bu­rámra és a te jeltelen sírodra is felvésetni: lassan járj, tovább érsz. Isten veled. Sajnállak. — Isten veled. Gyűlöllek. 3 I. SZ. a­lajánlat 2.98 Krösszálu kész lepedő­, 2 méter hosszú, darabja, vagy 1 drb 125/190 nagys. ízlé­ses vikend-takaró vagy 3 méter fekete klott . . .P II. sz. Kitűnő pamutvászon, vagy mosott siffon, vagy angin, vagy ingzefir, vagy kék­festő, vagy színes ágynemű kanavász, vagy sima vagy mintás műselyem, egység­ár, métere......................... .­.69 fillér III. SZ. Három méter 140 cm széles, kitűnő minő­ségű, divatos férfi-öltöny­­szövet, fekete, vagy sötét­kék színben is, hozzávaló­val együtt P 39.80, vagy 29.88 Csak 32 az udvarban 32 BUDAPEST, KIRÁLY­ UTCA Sarokház Postai rendeléseket 43 éve lelkiismeretesen teljesítünk Sarokház Párizsban az angol-francia megegyezést örömujjongással fogadták Azok a külföldi sajtóközlemények, amelyek a pénteken befejeződött angol-francia értekezletnek már eleve világhistóriai jelentőséget tulajdonítot­tak, nem voltak nagyon túlzottak. A szombaton megjelent számtalan újságkommentár valóban erre vall. A békekötések óta eltelt közel két évtized alatt még nem volt világpolitikai esemény, amely a londoni értekezlethez hasonló hatalmas vissz­hangot keltett volna. Párizsban és Londonban az értekezlet eredmé­nyeit örömujjongásokkal, a német és az olasz fő­városokban bizonyos tartózkodással fogadták. Pá­rizs főképpen az angol-francia antant megszilár­dulásának örül. Franciaország és Angolország kül­politikája a francia népi arcvonal kormánya alatt egymással neve éppen összhangzatos érdekek és irányeszmék hatása alatt járt és nem egyszer kü­­lön-külön utakon. Most sikerült kiküszöbölni úgy­szólván minden nézeteltérést. A katonai egyez­ményről a hivatalos közlemény nem közölt rész­leteket. Ennek kétségkívül megvannak a maga okai. A Pesti Hírlap párizsi tudósítójának jelen­tése szerint azonban már legközelebb összeül a francia és angol vezérkar, hogy a katonai kérdé­seket megvitassák. Angolország a cseh kérdésben nem változtatta meg ismert álláspontját, de ebben a kérdésben is a két nagyhatalom felfogását kiegyenlítő megegye­zés jött létre. Angolország és Franciaország köz­vetítenek a cseh kérdésben, a brit kormány Ber­linben jár el, a francia kormány pedig Prágát igyekszik majd a nemzeti kisebbségekkel szemben gyakorolt eddigi politikájának megváltoztatására rábírni. Az értekezlet úgy látszik fordulópontot fog je­lenteni a két demokratikus nagyhatalom eddigi külpolitikájában. Nemcsak közös erővel fogják megőrizni saját biztonságukat, hanem kezdemé­nyezően lépnek fel, megpróbálnak irányítóan bak­szólni a nagy európai kérdésekbe — divatos szó­val élve: az angol-francia külpolitika ezentúl nem lesz statikus, hanem mozgó, eleven, cselekvő — dinamikus —, amit eddig nem lehetett túlságosan elmondani róla.* Párizs, ápr. 30. A közvélemény nagy része öröm­ujjongással fogadja a Londonban létrejött francia­angol megegyezést, főképpen a katonai együttműködés tárgyában hozott döntéseket. Általános nézet az, hogy a két nagyhatalom között voltaképpen katonai szö­vetség jött létre és Franciaország, valamint Anglia sorsát a londoni megállapodások most már véglege­sen egymáshoz csatolták. A Petit Journal hangoztatja, hogy a francia és az angol erők társításának biztosítása után Francia­­ország teljes bizalommal nézhet a jövőbe. A Jour élénk örömmel állapítja meg, hogy u­jból helyreállt az angol-francia szövetség. A lapok azt hiszik, hogy a londoni tárgyalások fordulópontot jelentenek Európa diplomáciai történetében. A sajtó nagy dicsérettel emlékezik meg Daladier és Bonnet politikai bölcses­ségéről és erélyéről és általában annak a nézetének ad kifejezést, hogy a francia-angol tengely megszi­lárdítása nagyban hozzá fog­ járulni az európai légkör megenyhüléséhez. A két nagyhatalom — írja a Petit Parisien —, a béke érdekében csodálatos erőfeszítést fejtett ki Lon­donban. A létrejött egyezményeket megelégedéssel és megkönnyebbüléssel fogadják mindazok az államok, amelyek osztják Anglia és Franciaország eszményeit és aggodalmait A Jour hasábjain Pietri volt miniszter főbenjáró fontosságot tulajdonít a francia-angol katonai meg­állapodásoknak és egyben úgy értesül, hogy a meg­egyezés nem csupán Franciaország raj­namenti határ­vonalára, hanem egyúttal Belgium területére is ki­terjed. A Matin Chamberlain magatartásából azt látja, hogy az angol miniszterelnök közeledést akar létrehozni a Német Birodalommal. Daladier nem el- Isaai eze­n politikái*

Next