Pesti Hírlap, 1938. szeptember (60. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-01 / 196. szám
4 Meghódította és változatlanul meg is tartja a hölgyközönségi bizalmát C A maradék- és divatházas C K Budapest, VI. Andrássy út , mert nemcsak minőségben kitűnő, hanem árakban is veretlen. Már raktáron a legújabb divatú, kitűnő minőségű gyapjú köpeny-, kosztüm-, ruhakelme és selyem újdonságok. Az összes intézeti formaruha anyagok ideális beszerzési forrása. Gróf Teleki Pál kultuszminiszter az idegen minták kereséséről A tokaji választókerület népes küldöttsége szerdán felkereste gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi minisztert. A küldöttség nevében Mosolygó József görögkatolikus esperesplébános köszöntötte igen meleg szavakkal a minisztert s a kerület polgárságának bizalmát tolmácsolva, kérte őt, hogy vállalja el a jelöltséget. Gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen szavakkal mondott köszönetet a küldöttségnek s a választókerület polgárságának a személye iránt tanúsított bizalomért, majd hangsúlyozta, hogy milyen jelentősége van a mai időkben a kötelességteljesítésnek, amely mindenki számára minden téren a helytállást s annak a feladatnak teljesítését jelenti, amelyet a köz reá rótt. A kötelezettségteljesítés érzése hatja át akkor, amikor az iránta megnyilvánult bizalomért köszönettel adózik s annak eleget téve, a kerület jelöltségét elfogadja. A küldöttség nagy éljenzéssel fogadta a miniszter válaszát. Teleki Pál ezután elbeszélgetett a küldöttség tagjaival, akiket Tasnádi Nagy András, a Nép elnöke ebéden látott vendégül. Az ebéd során Tasnádi Nagy köszöntötte a kerület küldöttségét. Szuchy Elek szerencsi görögkatolikus lelkész, szentszéki tanácsos Teleki Pálra mondott pohárköszöntőt, aki válaszában a magyar ember alapvető tulajdonságáról, a józanságról szólott s ennek ellentétéről, a hisztériáról,. .amelyből minden napra jut, főként a fővárosi polgárnak. ALIG HASZNÁLT HANSA BALILLA BÁRDI V., KRESZ GÉZA U. 15 — Le kell szokni erről a hisztériáról — mondotta a kultuszminiszter — vissza kell térni a magyar józanságra s haladnunk kell afelé, hogy a magyar nép széles rétegeit jobban eggyékovácsoljuk s megszüntessük az ellentéteket a műveltségben, amelyet nem tanulmányi jegyekkel lehet meghatároznunk, hanem amelynek az a lényege, hogy az emberek megértsék azt, amit olvasnak és tudják azt, amit imák. Három alapvető hibát lát napjainkban. Az egyik a hiúság és a rátartiság, amit a nemzet céltudatos nevelésével meg kell szüntetnünk, a másik kettő a bizalmatlanság és a fegyelmezetlenség, ami a társadalom minden rétegében tapasztalható. Akkor járunk a nemzetmegmentés helyes útján, ha orvosoljuk ezeket a hibákat. Napjainkban majdnem olyan nemzetépítő munkát kell végeznünk, amilyen Szent Istváné volt. A mai világpolitikai helyzetet, ha a világtörténelemben lapozunk, semmihez sem lehet jobban hasonlítanunk, mint a népvándorlás korához. Végül mint negyedik hibára a külföldi minták keresésére mutatott rá. Amint az olasz nemzet nem tud másolni a németről és a német az olaszról, ugyanúgy nem tudunk másolni mi sem, sem az egyikről, sem a másikról, hanem saját magunk képére és hasonlatosságára teremtett átalakuláson kell keresztülmennünk és ennek során magunkból kell, hogy merítsünk. Ezt jelenti a józanság útja, amelyet követnünk, kell, amelynek érdekében valamennyiünknek össze kell fogni és ki kell állni a fedélzetre................ Teleki Pál vasárnap a kerületbe utazik és programbeszédet mond. ________ bér szeme találkozott. Cs. Nagy István komoran, vésztjósló arccal nézett a halászgazdára, az meg sápadtan, bajt érezve, villogott. ■ — Maga az, István bácsi? Gondoltam a Szuhanek, azért kiabáltam. — Nem! — válaszolt keményen Cs. Nagy István — én vagyok, gazdáram s jó is, hogy igy történt, mert nekünk úgyis van egy kis elszámolni valónk egymással. Üljön csak be a ladikba. A gazda eleinte szabadkozott, de Cs. Nagy nem engedett. Keményen megmarkolta az evezőt s lassú hangon, sötét arccal mégegyszer felszólította a gazdát: — Üljön be, ha mondom . . .! — mire a gazda nagy reszketve beült s két kezével görcsösen megmarkolta ladik szélét. Azután Cs. Nagy István elindult. De nem hazafelé ment, sem a túlsó part felé, hanem felfelé Csongrád irányába. S nem a parton, hanem bent a Tisza közepén. Közben rohamosan sötétedett. A gyomorbajos Hold sárgán sétált a csillagok között s a part homályba veszett. A gazda rémüldözött: — Mit akar, István bácsi? Hová megyünk? Cs. Nagy István szó nélkül evezett s ahogy az indulatok nőttek benne, úgy nőttek az erek is homlokán. A nehéz ladik repült a vizen. A gazda úgy látszott, rájött valamire, mert könyörgésre fogta a dolgot. Didergett és dadogott: — Nézze, István básoi, én nem akartam roszszat, de nem kívánhatják, hogy én tönkre menjek. A halak ... a vevők ... a gazdasági helyzet ... — Hirtelen összezavarodott benne minden s elhallgatott. Látta, hogy hiába minden. Arcbőre megfeszült. Izgatottan figyelte a halászt A ladik sustorogva iramlott a farajló vizzel szembe. Cs. Nagy Istvánban pedig sustorogtak a forró gondolatok. Minden evezőcsapásnál felötlött benne: — No most fejbe ütöm! No most vizbe fordítom! No most egyetlen csapással agyonütöm . .. Senki sem fogja keresni, hisz nem láttak, mikor elindultunk! Megölöm a bitangot! Megölöm ...! Aztán mégis minden egész máskép történt. Csak az a végtelen jó és bölcs Isten a megmondhatója, mi mehetett végbe Cs. Nagy István lelkében. Nem ütötte le a gazdát, nem ugrott a torkának s nem fordította a vizbe. Csak evezett, keményen evezett a vizzel szemben, több mint egy órán keresztül s egy szót se szólt. Az egészet ő maga sem értette. Valami ismeretlen, különös erő lefogta a kezét, úgyszólván megbénította az egész cselekvési készségét. Csak az evezés mozdulatai voltak tagjaiban s úgy érezte, minden más megszűnt számára. Pedig hej, de nem igy akarta ő ezt . . . nem igy akarta . . .! S mialatt ezekkel a bénító gondolatokkal foglalkozott, szinte észre sem vette, lelke visszabillent a régi egyensúlyba. Már nem érzett haragot, a düh nem fojtogatta a torkát, a vére megcsendesedett s csak valami halálos szomorúság zsibongott lelkében. Fáradt volt. S akkor csöndesen megfordította a ladikot. Hangtalanul siklottak a vizen. A hullámok játékosan kotyogtak. A nádas rejtelmesen susogott. A szúnyogok zümmögve szálltak a gazda kivörösödött fejére s Cs. Nagy István békésen pöfékelt odvas pipájából. A hídnál kötöttek ki. A gazda hihetetlen gyorsasággal ugrott a partra s köszönés nélkül elsietett. Cs. Nagy István pedig megbékélten evezett vissza a Maros-torokhoz, de közben mégegyszer elmondta a megszokott imáját s amint odaért: „. . . Adj a vízre, földre áldást! . . .“ hálásan felnézett az égre, mint aki nagy tehertől szabadult meg. A Tisza békésen úszott. A békák együgyü jámborsággal vartyogtak s a csillagok szelíden ragyogtak, mintha sehol semmi nem történt volna. A gazda a három elbocsátott halászt másnap visszafogadta s mikor az évad letelt, szedte a sátorfáját s elköltözött a vidékről. Nem értette a tiszai magyarokat. PESTI HÍRLAP 1938 szeptember 1., csütörtök A „Párizs sorhajóhadnagy“ átrepülte az óceánt Horta, aug. 30. A „Párizs sorhajóhadnagy“ vízirepülőgép elindult New Yorkba. Port Washington, aug. 31. A „Párizs sorhajóhadnagy“ vízirepülőgép este 7 óra 20 perckor ideérkezett. A repülőgép 29 óra 45 perces repülés után érkezett el az amerikai partokra, átlagsebessége tehát ISO kilométer volt. Lindbergh ezredes feleségével Kolozsvárra érkezett Bukarest, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Lindbergh ezredes, aki tudvalévően Moszkvában időzött s a minap saját repülőgépén Prágán át Párizsba indult, szerdán délután fél négy órakor leszállt Kolozsvárott, a katonai repülőtéren. A sajtó képviselőinek nem akart nyilatkozni és azt is kérte, hogy ne készítsenek róla a lapok számára fényképfelvételeket. Csupán a repülőtiszteknek engedte meg, hogy a kolozsvári repülőraj levéltára számára róla és repülőgépéről fényképeket készítsenek. Lindbergh maga ellenőrizte repülőgépe benzintartályának megtöltését, azután maga helyezte el a repülőgépet a hangárban, ahol külön katonai őrizet alatt maradt. A kedvezőtlen időjárás miatt Lindbergh csak csütörtök délelőtt repülhet tovább Párizs felé. Miután kijelentette, hogy az éjszakát nem szeretné szállóban tölteni, a világhírű óceánrepülőt és feleségét Hadziegan egyetemi tanár, volt miniszter hívta meg vendégül. Közben az egész városban elterjedt a Lindberghházaspár megérkezésének híre s a repülőtértől Kadziegan lakásáig Lindberghet és feleségét Kolozsvár lakossága lelkesen ünnepelte. (Sz.) A román közoktatásügyi miniszter rendelete a felekezeti és kisebbségi oktatás tárgyában Bukarest, aug. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A közoktatásügyi minisztérium a kisebbségi főkormánybiztossággal karöltve a felekezeti és kisebbségi oktatás tárgyában a következő határozatot hozta. A tanulók beiratása szeptember 1-től 10-ig tart. Az összes felekezeti iskolák, valamint az állami elemi és állami középiskolák mellett működő kisebbségi tagozatok továbbra is megmaradnak. Ott, ahol eddig nem voltak ilyen iskolák vagy tagozatok, a mostani tanév kezdetével a kisebbségi tanulók számára bevezetendő a kisebbségi nyelv oktatása. A tanfelügyelők a napokban utasítást fognak kapni, hogy a kisebbségi nyelv tanítása érdekében megfelelő számú tanerőről gondoskodjanak. Egynéhány tanítóképző intézetnél is bevezetik a kisebbségi nyelv oktatását, míg a gyakorlóiskoláknál kisebbségi tagozatokat állítanak fel az oktatószemélyzet ezirányú kiképzése érdekében. A kisebbségi tanulók beiratásáról azokba a kisebbségi magán- vagy felekezeti iskolákba, ahol az oktatási nyelv kisebbségi, a közoktatásügyi minisztérium a következő kör rendeletét intézte a tanfelügyelőségekhez: A szülők és gyámok, ha gyermekeiket magán-, vagy felekezeti iskolába akarják járatni, kötelesek erről személyesen szeptember 1-e és 10-e között az állami iskola igazgatójánál írásbeli nyilatkozatot benyújtani. A nyilatkozatot a szülőnek vagy gyámnak sajátkezűleg kell írnia és aláírnia. A nyilatkozatok bélyegmentesek. Az írástudatlan szülő vagy gyám a nyilatkozatot a községházán, a bíró előtt teszi meg, ahol a szülők kérésére a bíró vagy más községi alkalmazott köteles minden illetéktől mentesen a szülők óhaját nyilatkozatba foglalni. A szülők kérhetik — anélkül, hogy kérésük viszszautasítható lenne — gyermekeiknek a kisebbségi iskolába való beiratását, ha kijelentik, hogy a gyermeknek az iskola oktatási nyelvével azonos anyanyelve van. A román etnikai eredetű gyermekek feltétlenül az állami iskolába iratandók be. Az állami iskolák igazgatói nem utasíthatják vissza a törvényes formák betartása mellett és az előírt határidőben készült nyilatkozatok elfogadását. A magán- és felekezeti iskolák fenntartóinak tudomására hozták, hogy csak annyi tanulót vehetnek fel, amennyire működési engedélyük szól. A japánok számolnak a kínai háború gyors befejezésével Tokió, aug. 31. Japán kormánykörökben az a vélemény, hogy Hankau elfoglalásával véget érnek az ellenségeskedések. Éppen ezért a japán támadás gyorsuló ütemben folyik. A hadvezetőség azt hiszi, hogy a város eleste már csak rövid idő kérdése. Csütörtökre rendkívüli minisztertanácsot hívtak össze. A napirenden az itteni lapok jelentése szerint az a kérdés szerepel, hogy milyen politikát folytasson Japán Kínában az ellenségeskedések befejezése után. A miniszterek mindenekelőtt az új kínai központi kormány megalakításáról tárgyalnak. A Pekingben és Nankingban székelő helyi kormányzatokat össze akarják olvasztani, hogy belőlük alakítsák meg az új kínai központi kormányt.________ Bürckel körzetvezető beszéde Stuttgartban Stuttgart, aug. 31. (NTI) Bürckel körzetvezető szerdán este a nemzeti szocialista párt külföldi szervezeteinek ülésén ismertette a Saarvidék, majd Ausztria újraegyesülését a Német Birodalommal s a többi között így folytatta: — Versailles szétrombolta ugyan a régi Ausztria- Magyarországot, helyette azonban uj nemzetiségi államot tartott keresztvíz alá s ebben az államban a réginek minden hibája megvan. Ez az uj állam szerkezetében nagyon sok hasonlóságot mutat a régi osztrák-magyar monarchiával, amelyet Saint-Germainben és Trianonban a népek önrendelkezési jogára való hivatkozással szétromboltak. Azonban a huszadik századnak a népi gondolat a világnézete és a népek legszentebb joguk legerősebb tudatában harcolnak az őket megillető életjogokért. Nem engedik többé magukat valamely fajidegen állami eszme kényszerzubbonyába beleszorítani.