Pesti Hírlap, 1938. október (60. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

amely a modern társadalmak alapja, amelyet azonban sutbadobtak Csehszlovákia megteremté­sekor.“ A négyes találkozó rendkívül nagy és talán döntő jelentőségű eredménye még az, hogy a két egymással szemben álló tengely, a Berlin—Róma fa Párizs—London tengely államférfiai könnyen megértették egymást. Chamberlain pénteken dél­előtt négyszemközti tárgyalást folytatott ü­stlet­­tel és egy nagyjelentőségű egyezményt írtak alá, amelyben kimondják, hogy a két nagyhatalom­­ ezentúl békés eszközökkel igyekszik elintézni a vi­tás ügyeit. Igen szívélyes hangú tárgyalást folyta­tott Daladier francia miniszterelnök Göring po­­rosz miniszterelnökkel, aki ma a vezérkancellár /mellett a Német Birodalom legnagyobb vezető­­ egyénisége. Göring már régebben hangoztatta, hogy ő a francia-német megbékélés híve. A cseh kormány tudomásul vette a négyha­talmi értekezlet megmásíthatatlan határozatát. Sirovy cseh miniszterelnök pénteken rádióbeszé­det mondott, amelyben kifejti, hogy a csehszlovák állam­ kénytelen a megváltoztathatatlanba bele­nyugodni. „Münchenben — mondotta — négy nagyhatalom nélkülünk és akaratunk nélkül dön­tött.“ A cseh miniszterelnöknek ez a megjegyzése , igaz, de emiatt Csehország nem panaszkodhatik,­­ ugyanígy döntöttek annak idején Magyarországról­­ is. Nélkülünk és az elcsatolt népek megkérdezése­­ nélkül szabdalták szét Magyarország ezeréves ha­­t­­árait. De a két tény között nagy különbség van, s most egy húsz éves államból szakítottak ki egy­­ néptörzset, amely csalhatatlan módon bebizonyí­­­­totta, hogy át akar menni a nagy német népkö­zösségbe. A magyar népközösségből kiszakították­­ a magyar nép millióit s ezer éves nemzeti együtt­­létet tomboltak széjjel. Nehéz volna megállapítani, hogy a müncheni egyezmény létrehozásában melyik nagyhatalom­nak van nagyobb érdeme. Az egyezményt a béke­­szerető emberiség egyaránt köszönheti Mussolini bátor kezdeményezésének és Chamberlain bölcse­­ségének, tántoríthatatlan békeakaratának és Né­­­­metország hatalmas vezérének és Franciaország miniszterelnökének. Chamberlain szenvedélytelen angol nyugalommal, de mélységes hittel és ren­díthetetlen kitartással harcolt a békéért. Igen nagy része van a békemű megteremtésében Da­ladier okosságának, aki megküzdve a francia bal­­­ oldali körök ellenállásával, Chamberlain békepo­­­­litikájához simult. A négy vezető nagyhatalom ál-­­­lamférfiai: Mussolini,­ Hitler, Chamberlain és Daladier a béke megmentésével elévülhetetlen be­tűkkel írták be nevüket a világtörténelembe. Prága, szept. 30. A prágai rádióban Sirovy mi­niszterelnök délután 5 órakor rádióbeszédében a kö­vetkezőket mondotta: — Polgárok és katonák! Ti tudjátok legjobban, hogy az, aki a világháború alatt a csehszlovák had­sereg felépítésének élén állott, én voltam. Tudjátok, hogy a légionisták életüket is fel tudták áldozni a hazáért. Most mégis mint miniszterelnök és mint ka­tona arra gondoltam elsősorban, hogy ne okozzak fö­lösleges véráldozatokat és hogy megmentsük az anyá­két és gyermekeket a fölösleges gyilkolástól. — Minden eshetőséget mérlegelve, arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy ez a háború, amelyben többszörös túlerővel álltunk volna szemben, szá­munkra csak katasztrófával járhatott volna. Azt a megoldást választottuk, hogy megmentjük a nemzetet és a nemzet életét. Ezt írja nekünk elő őseink üze­nete is. A mi feladatunk ebben az utolsó órában az volt, hogy eldöntsük, elmenjünk-e meghalni a hazá­ért, avagy éljünk az új hazában és ott egyedül lévén magunk között, megmentsük ezt a hazát. Nem volt más választásunk. Mindezek megfontolása után a béke mellett határoztam. Töretlen erővel megyünk új ál­lami életünkbe. Münchenben négy nagyhatalom nél­külünk és akaratunk ellenére döntött állami szuve­­renitásunk felett és állapította meg új határainkat. Erre nem volt példa a történelem folyamán. Ma­gunkra maradtunk valamennyi európai állam között Északi és déli szomszédaink fegyverben állanak. — Minden lehetőséget megfontolva elhatároztuk — nemcsak saját magunk, de az egész civilizált világ érdekében —, hogy megmentjük a békét súlyos ál­dozatok árán is. — Ebben a sorsdöntő pillanatban hálát kell mon­danunk katonaságunknak azért a fegyelemért, amely­­lyel az állam épsége mellett felsorakozott. Egy hajón vagyunk mindnyájan, igyekezzünk ezt a víz színén tartani. Népünk ismét fel fog emelkedni, mint már annyiszor él, ki fogja heverni ezt a rámért csapást. Körülöttünk sokan ékeket akarnak közénk verni de ezeknek ügynökeivel egyrészt már leszámoltunk. Ne higgjetek ezeknek az ügynököknek és minden erő­tökkel támogassátok újjászületett nemzeti államunkat. — A mi uj feladatunk az lesz, hogy a megmaradt határokat megvédj­ük. A mi országunk nem lesz a Világon a legkisebb és a legszegényebb sem. Szűkebb határok közé kerülünk ugyan, de legalább magunk között leszünk és a megegyezés szomszédainkkal is könnyebb lesz. Számítok mindnyájatokra, akik itt ma­radtatok ennek az új államnak határain belül — fe­jezte be szavait Sirovy miniszterelnök — és számí­tok segítségetekre is a további küzdelemben. Krajcy hadseregfőparancsnok hadparancsa a cseh katonákhoz A miniszterelnök után Krejcy hadseregfőparancs­­nok lépett a mikrofonhoz s rövid hadseregparancsot intézett a katonákhoz. — A kormány kénytelen volt a szomszédok túl-, erejének engedelmeskedni — mondta — és az ország területének egy részét átengedni a szomszédállamnak. Ez nem jelenti azt, hogy legyőztek bennünket; ellen­kezőleg, bizonyítéka annak, hogy fegyelmezett had­seregünk van. — Katonák! Ti esküt tettetek a köztársaság el­nökének arra, hogy az ország határait nem engeditek megsérteni és megcsonkítani. Ez az eskü nem vonat­kozik arra a csonkításra, amely most ért bennünket, annál kevésbé, mert nem magunk határoztunk, ha­nem a túlerő döntött rólunk és nélkülünk. Ennek a tudatnak kellett vezetnie államunk képviselőit, hogy megakadályozzák a fölösleges vérontást. — Az igazi katonának el kell viselnie sikertelen­ségeket is. A mi hadseregünket pedig nem győzték le, nem is verték le. A köztársaságnak szüksége lesz rátok, főképpen a közeli jövőben. Eskütök szentsége fennáll a megmaradó területekre. A hadsereg a maga megfontolt magatartásával tanújelét adta fegyelme­zettségének. Hadseregünk továbbra is kész az áldo­zatokra, a mi most már nemzeti közös hazánkért. A cseh kormánynak sáros határidőin belül kellett dönteni a müncheni határozatok elfogadásáról Sirovy miniszterelnök és Krejcy hadügyminiszter beszéde után a rádió rövid közleményben bejelentette, hogy a minisztertanács mai határozatában kénytelen volt a müncheni határozatokról záros határidőn belü­l dönteni. A kormány áttanulmányozta az összes kö­rülményeket és úgy határozott, hogy a béke érdeké­ben ezeket a súlyos áldozatokat is meghozza. Elha­tározta a kormány a nagyhatalmak nyomására, hogy teljesíti az ultimátumban foglalt nehéz feltételeket. A kormány egyúttal erélyes tiltakozását jelentette be a világ közvéleménye előtt a világtörténelemben pár­ját ritkító és távollétében meghozott drákói ítélkezés ellen. E közlemény felolvasása után a prágai rádió be­jelentette, hogy a tiltakozás és fájdalom jeléül pén­teken és szombaton a rádió nem ad szórakoztató mű­sort, csak félóránként az eseményekről közöl híreket. Sirovy miniszterelnök rádióbeszédben indokolta más, hogy a csehek miért engedelmeskedtek a müncheni négyhatalmi döntésnek nezte, hogy utat nyissanak a magyar igazság érvényesülésének is. Aki ennyire önfeláldozó­­ és ennyire tárgyilagos tud lenni egy adott helyzettel szemben, az fogékony arra is, hogy megértse azt, amit így fejezhetünk ki. Cseh-­­ Szlovákia a szudétanémetség lekapcsolása után­­ továbbra is veszedelme marad Európa nyugal­mának és a világ békéjének, ha nem oldják meg azoknak az elnyomott népeknek a problé­máját is, amelyeket akaratuk ellenére kény­­szerített a csehszlovák határok közé Trianon. Ha Európa békét és nyugalmat akar, a maga teljességében meg kell oldani Csehszlovákia nemzetiségi problémáit. Le kell amputálni róla mindazokat a népeket, amelyek elégedetlenek és más határok közé kívánkoznak. A müncheni határozat csak akkor lesz eredményes kiinduló­pontja a Közép-Dunavölgy egyensúlyának, ha teljes mértékben érvényre jut a magyar for­mula: a magyarlakta területeket — a szudéta­­­németek átcsatolásának mintájára — minden további eljárás nélkül adják nekünk vissza. Ugyanúgy, ahogyan oda kell adni Lengyelor­­­­szágnak Teschent és környékét is, a vegyes né­­­­pességű területeken pedig rendeljenek el nép­szavazást. Kérdezzék meg a csehszlovákoknak hazudott szlovákokat és az életlehetőségeiktől megfosztott, elnyomott ruténeket, meg akar­nak-e maradni Csehszlovákiában és milyen ál­­­­lamrendezést követelnek a maguk számára?­­ Csak ha mindezt elintézik, még­pedig györ­y kérésén és becsületesen, csak akkor remélhetik,­­ hogy az a korcs állam, amelyet, Hitler szavaival élve, Benes úr összehazudott, nem fogja többé veszélyeztetni a világ békéjét. Dicsérőleg kell megemlékeznünk a magyar kormány külpolitikájáról is, amely az olasz és a német barátság útján a müncheni határozat­ban rejlő értékes eredményt a magyar nemzet számára megszerezte. A magyar kormányra és a magyar nemzetre azonban további erőfeszí­tések várnak, ezek nélkül a müncheni határo­zat is­­ elveszítheti minden értékét. Tisztában lehetünk vele, a csehek, akik most fogcsikor­gatva és keserű lélekkel hajolnak meg a kény­szerítő erők előtt, Magyarországgal szemben a legelszántabban fognak védekezni addig, amíg ezt tehetik. Újra kezdődik a hazudozás, a fer­dítés, a csalafinta propaganda munkája. És tudjuk, hogy a csehek ebben nagy mesterek. Mindent el fognak követni, hogy a müncheni elvi határozat értékét a gyakorlati megvalósu­lásban csökkentsék, vagy semmivé tegyék. Ezekkel a mesterkedésekkel szemben még sok tennivalója lesz a magyar kormánynak. A nem­zeti közvélemény joggal elvárhatja, hogy a kormány erélyesen és elszántan megteszi azt, ami az ő kötelessége. Viszont azonban a nem­zet közvéleményének is vannak kötelességei a kormánnyal szemben. Most, amikor egy jelen­tőségében eléggé nem becsülhető külpolitikai akció kezdődik, a közvéleménynek kötelessége, hogy elfelejtkezzék mindenről, ami magyar ember és magyar ember között mint elválasztó vonal jelentkezik. Mint egy embernek oda kell állnunk a külföldi erők ellen hadakozó kor­mány politikája mögé. Idehaza rendet, fegyel­met és egységet kell teremtenünk, hogy a nem­zet érdekeit képviselő kormány minél erőtel­jesebben és keményebben léphessen fel kifelé. Legyünk tisztában vele, erőt kell mutatnunk, ha sikert akarunk. A kifelé megnyilatkozó erőt pedig befelé így hívják: egység és fe­gyelem! Ezt a nemzedéket nyomasztó súlyú felelős­ség terheli az utókor előtt! **feSTI HÍRLAP 1938 október 1,3 sávjábat A cseh kormány elfogadta a müncheni egyezményt London, szept. 30. A Reuter-iroda jelenti: Dél­után 1 óra 15 perckor Prágából érkezett hivatalos jelentés szerint a csehszlovák kormány elfogadta a szudét­anémet kérdés rendezéséről szóló müncheni tervet. Az elfogadásról a délután folyamán hos­szabb közleményt adnak ki. (MTI.) Brauchitsch német hadsereg­­főparancsnok napiparancsa Berlin, szept. 30. (NTI) Brauchitsch vezérezredes, a hadsereg főparancsnoka, a csapatokhoz a következő napiparancsot intézte: Október 1-től kezdődően a német hadsereg be­vonul Csehországnak Vezérünk által felszabadított német területeire. A német hadsereg abban a büszke örömben lép a megváltott területek földjére, hogy a német fegyelem és rend hirdetője és mint legfelsőbb parancsnokának eszköze, mostantól kezdve a német fegyverek erős védelmét nyújthatja német testvé­reinek. (MTI) A cseh kormány hivatalos jelentése a müncheni határozatok elfogadásáról Prága, szept. 30. A Cseh Távirati Iroda hivata­losan közli a következőket: A köztársaság kormánya pénteken délben a köz-.­társasági elnök elnöklésével ülést tartott. A kormány felülvizsgálta a müncheni négyhatalmi egyezmény minden részletét és minden körülményt, amelyre a döntésnél tekintettel kellett lennie. A csehszlovák kormány mindannak a sürgős ajánlatnak beható ta­nulmányozása után, amelyet a kormánynak az angol és a francia kormány átnyújtott, történelmi felelőssé­gének teljes tudatában, a politikai pártok tényezőinek teljes hozzájárulásával arra az elhatározásra jutott, hogy a határozatokat elfogadja. A kormány abban a tudatban tette ezt, hogy a cseh nemzetet fenn kell tartani és hogy erre más meg­oldás nem volt lehetséges. A cseh köztársaság kor­mánya ugyanakkor, amikor ezt a határozatot hozta, tiltakozással fordul a világhoz, az ellen a döntés ellen, amelyet egyoldalúan és a cseh kormány részvétele nélkül hoztak. (MTI)

Next