Pesti Hírlap, 1938. október (60. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

amely a modern társadalmak alapja, amelyet azonban sutbadobtak Csehszlovákia megteremtésekor.“ A négyes találkozó rendkívül nagy és talán döntő jelentőségű eredménye még az, hogy a két egymással szemben álló tengely, a Berlin—Róma fa Párizs—London tengely államférfiai könnyen megértették egymást. Chamberlain pénteken délelőtt négyszemközti tárgyalást folytatott üstlettel és egy nagyjelentőségű egyezményt írtak alá, amelyben kimondják, hogy a két nagyhatalom ezentúl békés eszközökkel igyekszik elintézni a vitás ügyeit. Igen szívélyes hangú tárgyalást folytatott Daladier francia miniszterelnök Göring porosz miniszterelnökkel, aki ma a vezérkancellár /mellett a Német Birodalom legnagyobb vezető egyénisége. Göring már régebben hangoztatta, hogy ő a francia-német megbékélés híve. A cseh kormány tudomásul vette a négyhatalmi értekezlet megmásíthatatlan határozatát. Sirovy cseh miniszterelnök pénteken rádióbeszédet mondott, amelyben kifejti, hogy a csehszlovák állam kénytelen a megváltoztathatatlanba belenyugodni. „Münchenben — mondotta — négy nagyhatalom nélkülünk és akaratunk nélkül döntött.“ A cseh miniszterelnöknek ez a megjegyzése , igaz, de emiatt Csehország nem panaszkodhatik, ugyanígy döntöttek annak idején Magyarországról is. Nélkülünk és az elcsatolt népek megkérdezése nélkül szabdalták szét Magyarország ezeréves határait. De a két tény között nagy különbség van, s most egy húsz éves államból szakítottak ki egy néptörzset, amely csalhatatlan módon bebizonyította, hogy át akar menni a nagy német népközösségbe. A magyar népközösségből kiszakították a magyar nép millióit s ezer éves nemzeti együttlétet tomboltak széjjel. Nehéz volna megállapítani, hogy a müncheni egyezmény létrehozásában melyik nagyhatalomnak van nagyobb érdeme. Az egyezményt a békeszerető emberiség egyaránt köszönheti Mussolini bátor kezdeményezésének és Chamberlain bölcseségének, tántoríthatatlan békeakaratának és Németország hatalmas vezérének és Franciaország miniszterelnökének. Chamberlain szenvedélytelen angol nyugalommal, de mélységes hittel és rendíthetetlen kitartással harcolt a békéért. Igen nagy része van a békemű megteremtésében Daladier okosságának, aki megküzdve a francia bal oldali körök ellenállásával, Chamberlain békepolitikájához simult. A négy vezető nagyhatalom ál-lamférfiai: Mussolini, Hitler, Chamberlain és Daladier a béke megmentésével elévülhetetlen betűkkel írták be nevüket a világtörténelembe. Prága, szept. 30. A prágai rádióban Sirovy miniszterelnök délután 5 órakor rádióbeszédében a következőket mondotta: — Polgárok és katonák! Ti tudjátok legjobban, hogy az, aki a világháború alatt a csehszlovák hadsereg felépítésének élén állott, én voltam. Tudjátok, hogy a légionisták életüket is fel tudták áldozni a hazáért. Most mégis mint miniszterelnök és mint katona arra gondoltam elsősorban, hogy ne okozzak fölösleges véráldozatokat és hogy megmentsük az anyákét és gyermekeket a fölösleges gyilkolástól. — Minden eshetőséget mérlegelve, arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a háború, amelyben többszörös túlerővel álltunk volna szemben, számunkra csak katasztrófával járhatott volna. Azt a megoldást választottuk, hogy megmentjük a nemzetet és a nemzet életét. Ezt írja nekünk elő őseink üzenete is. A mi feladatunk ebben az utolsó órában az volt, hogy eldöntsük, elmenjünk-e meghalni a hazáért, avagy éljünk az új hazában és ott egyedül lévén magunk között, megmentsük ezt a hazát. Nem volt más választásunk. Mindezek megfontolása után a béke mellett határoztam. Töretlen erővel megyünk új állami életünkbe. Münchenben négy nagyhatalom nélkülünk és akaratunk ellenére döntött állami szuverenitásunk felett és állapította meg új határainkat. Erre nem volt példa a történelem folyamán. Magunkra maradtunk valamennyi európai állam között Északi és déli szomszédaink fegyverben állanak. — Minden lehetőséget megfontolva elhatároztuk — nemcsak saját magunk, de az egész civilizált világ érdekében —, hogy megmentjük a békét súlyos áldozatok árán is. — Ebben a sorsdöntő pillanatban hálát kell mondanunk katonaságunknak azért a fegyelemért, amelylyel az állam épsége mellett felsorakozott. Egy hajón vagyunk mindnyájan, igyekezzünk ezt a víz színén tartani. Népünk ismét fel fog emelkedni, mint már annyiszor él, ki fogja heverni ezt a rámért csapást. Körülöttünk sokan ékeket akarnak közénk verni de ezeknek ügynökeivel egyrészt már leszámoltunk. Ne higgjetek ezeknek az ügynököknek és minden erőtökkel támogassátok újjászületett nemzeti államunkat. — A mi uj feladatunk az lesz, hogy a megmaradt határokat megvédjük. A mi országunk nem lesz a Világon a legkisebb és a legszegényebb sem. Szűkebb határok közé kerülünk ugyan, de legalább magunk között leszünk és a megegyezés szomszédainkkal is könnyebb lesz. Számítok mindnyájatokra, akik itt maradtatok ennek az új államnak határain belül — fejezte be szavait Sirovy miniszterelnök — és számítok segítségetekre is a további küzdelemben. Krajcy hadseregfőparancsnok hadparancsa a cseh katonákhoz A miniszterelnök után Krejcy hadseregfőparancsnok lépett a mikrofonhoz s rövid hadseregparancsot intézett a katonákhoz. — A kormány kénytelen volt a szomszédok túl-, erejének engedelmeskedni — mondta — és az ország területének egy részét átengedni a szomszédállamnak. Ez nem jelenti azt, hogy legyőztek bennünket; ellenkezőleg, bizonyítéka annak, hogy fegyelmezett hadseregünk van. — Katonák! Ti esküt tettetek a köztársaság elnökének arra, hogy az ország határait nem engeditek megsérteni és megcsonkítani. Ez az eskü nem vonatkozik arra a csonkításra, amely most ért bennünket, annál kevésbé, mert nem magunk határoztunk, hanem a túlerő döntött rólunk és nélkülünk. Ennek a tudatnak kellett vezetnie államunk képviselőit, hogy megakadályozzák a fölösleges vérontást. — Az igazi katonának el kell viselnie sikertelenségeket is. A mi hadseregünket pedig nem győzték le, nem is verték le. A köztársaságnak szüksége lesz rátok, főképpen a közeli jövőben. Eskütök szentsége fennáll a megmaradó területekre. A hadsereg a maga megfontolt magatartásával tanújelét adta fegyelmezettségének. Hadseregünk továbbra is kész az áldozatokra, a mi most már nemzeti közös hazánkért. A cseh kormánynak sáros határidőin belül kellett dönteni a müncheni határozatok elfogadásáról Sirovy miniszterelnök és Krejcy hadügyminiszter beszéde után a rádió rövid közleményben bejelentette, hogy a minisztertanács mai határozatában kénytelen volt a müncheni határozatokról záros határidőn belül dönteni. A kormány áttanulmányozta az összes körülményeket és úgy határozott, hogy a béke érdekében ezeket a súlyos áldozatokat is meghozza. Elhatározta a kormány a nagyhatalmak nyomására, hogy teljesíti az ultimátumban foglalt nehéz feltételeket. A kormány egyúttal erélyes tiltakozását jelentette be a világ közvéleménye előtt a világtörténelemben párját ritkító és távollétében meghozott drákói ítélkezés ellen. E közlemény felolvasása után a prágai rádió bejelentette, hogy a tiltakozás és fájdalom jeléül pénteken és szombaton a rádió nem ad szórakoztató műsort, csak félóránként az eseményekről közöl híreket. Sirovy miniszterelnök rádióbeszédben indokolta más, hogy a csehek miért engedelmeskedtek a müncheni négyhatalmi döntésnek nezte, hogy utat nyissanak a magyar igazság érvényesülésének is. Aki ennyire önfeláldozó és ennyire tárgyilagos tud lenni egy adott helyzettel szemben, az fogékony arra is, hogy megértse azt, amit így fejezhetünk ki. Cseh- Szlovákia a szudétanémetség lekapcsolása után továbbra is veszedelme marad Európa nyugalmának és a világ békéjének, ha nem oldják meg azoknak az elnyomott népeknek a problémáját is, amelyeket akaratuk ellenére kényszerített a csehszlovák határok közé Trianon. Ha Európa békét és nyugalmat akar, a maga teljességében meg kell oldani Csehszlovákia nemzetiségi problémáit. Le kell amputálni róla mindazokat a népeket, amelyek elégedetlenek és más határok közé kívánkoznak. A müncheni határozat csak akkor lesz eredményes kiindulópontja a Közép-Dunavölgy egyensúlyának, ha teljes mértékben érvényre jut a magyar formula: a magyarlakta területeket — a szudétanémetek átcsatolásának mintájára — minden további eljárás nélkül adják nekünk vissza. Ugyanúgy, ahogyan oda kell adni Lengyelországnak Teschent és környékét is, a vegyes népességű területeken pedig rendeljenek el népszavazást. Kérdezzék meg a csehszlovákoknak hazudott szlovákokat és az életlehetőségeiktől megfosztott, elnyomott ruténeket, meg akarnak-e maradni Csehszlovákiában és milyen államrendezést követelnek a maguk számára? Csak ha mindezt elintézik, mégpedig györy kérésén és becsületesen, csak akkor remélhetik, hogy az a korcs állam, amelyet, Hitler szavaival élve, Benes úr összehazudott, nem fogja többé veszélyeztetni a világ békéjét. Dicsérőleg kell megemlékeznünk a magyar kormány külpolitikájáról is, amely az olasz és a német barátság útján a müncheni határozatban rejlő értékes eredményt a magyar nemzet számára megszerezte. A magyar kormányra és a magyar nemzetre azonban további erőfeszítések várnak, ezek nélkül a müncheni határozat is elveszítheti minden értékét. Tisztában lehetünk vele, a csehek, akik most fogcsikorgatva és keserű lélekkel hajolnak meg a kényszerítő erők előtt, Magyarországgal szemben a legelszántabban fognak védekezni addig, amíg ezt tehetik. Újra kezdődik a hazudozás, a ferdítés, a csalafinta propaganda munkája. És tudjuk, hogy a csehek ebben nagy mesterek. Mindent el fognak követni, hogy a müncheni elvi határozat értékét a gyakorlati megvalósulásban csökkentsék, vagy semmivé tegyék. Ezekkel a mesterkedésekkel szemben még sok tennivalója lesz a magyar kormánynak. A nemzeti közvélemény joggal elvárhatja, hogy a kormány erélyesen és elszántan megteszi azt, ami az ő kötelessége. Viszont azonban a nemzet közvéleményének is vannak kötelességei a kormánnyal szemben. Most, amikor egy jelentőségében eléggé nem becsülhető külpolitikai akció kezdődik, a közvéleménynek kötelessége, hogy elfelejtkezzék mindenről, ami magyar ember és magyar ember között mint elválasztó vonal jelentkezik. Mint egy embernek oda kell állnunk a külföldi erők ellen hadakozó kormány politikája mögé. Idehaza rendet, fegyelmet és egységet kell teremtenünk, hogy a nemzet érdekeit képviselő kormány minél erőteljesebben és keményebben léphessen fel kifelé. Legyünk tisztában vele, erőt kell mutatnunk, ha sikert akarunk. A kifelé megnyilatkozó erőt pedig befelé így hívják: egység és fegyelem! Ezt a nemzedéket nyomasztó súlyú felelősség terheli az utókor előtt! **feSTI HÍRLAP 1938 október 1,3 sávjábat A cseh kormány elfogadta a müncheni egyezményt London, szept. 30. A Reuter-iroda jelenti: Délután 1 óra 15 perckor Prágából érkezett hivatalos jelentés szerint a csehszlovák kormány elfogadta a szudétanémet kérdés rendezéséről szóló müncheni tervet. Az elfogadásról a délután folyamán hosszabb közleményt adnak ki. (MTI.) Brauchitsch német hadseregfőparancsnok napiparancsa Berlin, szept. 30. (NTI) Brauchitsch vezérezredes, a hadsereg főparancsnoka, a csapatokhoz a következő napiparancsot intézte: Október 1-től kezdődően a német hadsereg bevonul Csehországnak Vezérünk által felszabadított német területeire. A német hadsereg abban a büszke örömben lép a megváltott területek földjére, hogy a német fegyelem és rend hirdetője és mint legfelsőbb parancsnokának eszköze, mostantól kezdve a német fegyverek erős védelmét nyújthatja német testvéreinek. (MTI) A cseh kormány hivatalos jelentése a müncheni határozatok elfogadásáról Prága, szept. 30. A Cseh Távirati Iroda hivatalosan közli a következőket: A köztársaság kormánya pénteken délben a köz-.társasági elnök elnöklésével ülést tartott. A kormány felülvizsgálta a müncheni négyhatalmi egyezmény minden részletét és minden körülményt, amelyre a döntésnél tekintettel kellett lennie. A csehszlovák kormány mindannak a sürgős ajánlatnak beható tanulmányozása után, amelyet a kormánynak az angol és a francia kormány átnyújtott, történelmi felelősségének teljes tudatában, a politikai pártok tényezőinek teljes hozzájárulásával arra az elhatározásra jutott, hogy a határozatokat elfogadja. A kormány abban a tudatban tette ezt, hogy a cseh nemzetet fenn kell tartani és hogy erre más megoldás nem volt lehetséges. A cseh köztársaság kormánya ugyanakkor, amikor ezt a határozatot hozta, tiltakozással fordul a világhoz, az ellen a döntés ellen, amelyet egyoldalúan és a cseh kormány részvétele nélkül hoztak. (MTI)