Pesti Hírlap, 1938. október (60. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-09 / 228. szám

PESTI HÍRLAP Nagy érdeklődés Berlinben­­ magyar-cseh tárgyalások iránt — A Pesti Hírlap berlni tudósítójának telefonjelentése — Berlin, okt. 8. Hitler Adolf befejezte szudéta­­vidéki körútját és holnap Saarbrückenbe utazik, hogy ott az új kerületi színház felavatásánál in­tézzen beszédet a német néphez. A szudétavidék átcsatolásával kapcsolatban fontos rendezni való kérdések merültek fel Né­metország és Csehország között. Az átadás folya­mán, főleg pedig az átadás előtti harcokban, a határvidéken keletkezett károkért Németország jelentékeny kártérítéseket kíván a cseh kormány­tól. A cseh pénzintézetek viszont azt követelik, hogy a német kormány térítse most vissza azo­kat a kölcsönöket, amelyeket a bankok a szudé­­tavidéki ingatlanokra az évek során folyósítot­tak. A müncheni egyezmény alapján Berlinben működő nemzetközi bizottság egyelőre még maga sincs tisztában azzal, hogy ezeket és hasonló ter­mészetű más kérdéseket miképen oldja meg. Ezeknek tisztázása a két kormány között még igen sok időt fog igénybe venni. Nyilván a berlini nemzetközi bizottság mun­kájában felmerült ilyen természetű nehézségek adtak okot egyes külföldi lapoknak arra, hogy a nehézségekért Németországot okolják. Ma vala­mennyi német lap — nyilván felső sugalmazásra — a legerélyesebb hangon utasítja vissza ezeket a vádakat és megállapítja, hogy Németország a berlini értekezleten nem él vissza a helyzettel, nem erőszakoskodik, a bevonuláskor nem foglalt el olyan helységeket, amelyeket nem jelöltek ki előre a müncheni egyezményben, és nem is intéz a bizottság angol, francia és olasz tagjaihoz ulti­mátumszerű felszólításokat. A berlini sajtó mé­regkeverésnek, háborúra való uszításnak és alá­­valóságnak nevezi ezeket a külföldi híreket és azt írja, hogy a birodalom Csehországgal szemben mindig tisztességesen és kifogástalanul jár el. Igen élénk érdeklődéssel kísérik német poli­tikai körökben a szlovák és legújabban a rutén kérdést. A szlovákoknak a csehszlovák köztársa­ság keretén belüli önkormányzatával kapcsolat­ban az a vélemény alakul ki Berlinben, hogy bár a szlovákoknak ez a lépése kissé meglepetésszerű volt, a tényeket el kell fogadni. Sőt a hivatalos Völdkischer Beobachter a következőket írja: „A szlovákok lépését elsősorban azoknak a szomszéd országoknak kell tiszteletben tartaniuk, amelyek számára a népi önrendelkezési jog nemcsak egy­szerű szólásforma.“ Igen nagy az érdeklődés Berlinben a még meg sem indult cseh-magyar tárgyalások iránt. Nagy rokonszenvvel kísérik a magyar kom­á­ny mun­káját, amellyel a magyar területek vissza­harolá­­sát szorgalmazza. Itteni diplomáciai körökben elterjedt az a hír, hogy dr. Chvalkovski, a cseh köztársaság új kül­ügyminisztere, nemsokára látogatást tesz Berlin­ben. Chvalkovski külügyminiszterségét a német fővárosban rokonszenvesen fogadták, mert ő már régebbi berlini és legutóbbi római követi műkö­dése során megszerezte magának Németország és Olaszország rokonszenvét. Azt várják tőle, hogy németbarát politikát kíván folytatni és a meg­egyezés útját fogja egyengetni. Doros Ferenc. Pozsonyban teljes zűrzavar uralkodik a csehek között Pozsony, okt. 8. (Inf.) Pozsonyban fejetlen kap­kodás jellemzi a csehek viselkedését. Nincsenek tisz­tában azzal, hogy mit hoz a jövő. Egyik percben még a német megszállástól rémüldöztek, mert a német csa­várok megszállják Pozsony­liget falut, amelyet a határ­rendező bizottság Németországnak ítélt, hogy a Duna legyen a természetes határ; a másik pillanatban már az önálló szlovák kormány megalakulásáról jött hír. Mikor dr. Tiso minisztertársaival megérkezett, a szlo­vák lakosság nagy örömujjongással fogadta. A tünte­téseknek a cseh rendőrség vetett véget, gumibotokkal verve szét az ünneplő szlovákokat. A magyar és né­met lakosság nyugodt, mert tudja, hogy Pozsony, az ősi koronázó város magyar volt és az is marad. Ligetfalu küszöbön álló megszállásával kapcsolat­ban­ a pozsonyi rádió figyelmeztette a lakosságot, hogy a németek nem jönnek át a Dunán és aggodalomra nincs ok, mire némileg lecsillapodtak a kedélyek. Pozsonyligetfalu most már külfölddé válik. A levelek ezentúl csak külföldi díjszabás mellett me­hetnek át. Pozsonyt viszont teljesen elvágták a világ­tól. Interurban beszélgetést a telefon nem kapcsol. A légi közlekedés ugyan már megindult, csak kissé körülményes. Ha az ember például Budapestről Po­zsonyba akar repülni, előbb Bécsbe, onnan Prágába kell repülnie és csak ottan szállhat Pozsony felé in­duló gépre. Ugyanilyen kerülőutat tesz természetesen a repülőposta is. A Dunán vasárnap indul meg újra a hajóforgalom. A Dunagőzhajózási Társaság első expresszhajóját vasárnap délre várják Pozsonyba. A cenzúra még javában működik. A Grenzbote, a pozsonyi németek lapja, ismét hatalmas fehér fol­tokkal tarkítva jelent meg. Legsúlyosabb bajuk azonban az adó beszedésével van a cseh hatóságoknak. A mozgósítás első napjai­ban kitört a pánik a pozsonyi adófizető polgárok kö­zött s az adóbevételek rohamosan elapadtak. A vá­ros csak a legszükségesebb kiadásokra utal ki pénzt, de még azokat is alig bírja fedezni. Ugyanilyen zűr­zavar uralkodik a magángazdasági életben is s a hi­telezők képtelenek követeléseiket behajtani. Nyugtalanság uralkodik a pozsonyi sportkörök­ben is Még bizonytalan, hogy engedélyezi-e a rend­őrség a vasárnapra tervezett mérkőzéseket. A Bra­tislava a pozsonyi magyar válogatottal akar barátsá­gos mérkőzést játszani és a vezetőség mindent meg­­­­tesz, hogy az engedélyt megszerezze. Kíváncsian vár­ják a cseh-román válogatott mérkőzésről szóló híre­ket is, amelyet szintén vasárnap kellene a két csa­patnak lejátszania, de ennek a mérkőzésnek is bi­zonytalan a sorsa, mert szeptember 18. óta az om­ladozó köztársaság területén nem tartottak labda­rúgómérkőzéseket. A rádiókészülékeket már kezdik visszaadni a cseh hatóságok, de tekintve, hogy tizenötezer rádiót koboztak el, a tulajdonosoknak órákig kell sorban állani, amíg újra hozzájuthatnak elkobzott rádióké­szülékükhöz. Gróf Ciano tanácskozásai Villan! magyar követtel Róma, okt. 8. (Inf.) Gróf Ciano külügyminisz­ter szombaton délután tanácskozást folytatott báró Villani Frigyes magyar követtel. A megbe­szélések tárgya — beavatott körök véleménye szerint — kétségkívül a vasárnap kezdődő komá­romi értekezlet anyaga volt. A lengyel közvélemény a közös lengyel-magyar határt követeli — A Pesti Hírlap varsói tudósítójának telefonjelentése — Varsó, okt. 8. A lengyel közvélemény a leg­melegebb rokonszenvvel és együttérzéssel tekint a vasárnap megkezdődő magyar-cseh tárgyalások elé. A lapok rendkívüli kiadásokban ismertetik a Budapestről érkező híreket és a közönség állan­dóan feszült érdeklődéssel figyeli a budapesti rá­diót, nemcsak a közleményeket, hanem a magyar hangversenyeket is. A nyilvános helyeken a kávé­­házakban mindenütt a Rákóczi-induló hangjai csendülnek meg a rádió hangszóróiból. Általában a közvéleményben az a tudat alakult ki, hogy Magyarország most már megkezdte a Csehszlová­kiával szemben való összes függő kérdések ren­dezését. Általános az a vélemény,­­ hogy a cseh kérdés korántsem volna elintézve a magyar prob­léma rendezése nélkül és Lengyelország és Cseh­szlovákia között könnyen támadhatna újabb bo­­nyodalom, ha Prága megakadályozná a magyar követeléseknek az igazságnak megfelelő elintézé­sét. E tekintetben a közös magyar-lengyel határ megteremtése nyomul előtérbe és nemcsak a len­gyel hivatalos körök és a sajtó, hanem az egész lengyel közvélemény is ezt a kérdést az egész bonyodalom központi problémájának tekinti. A lapok ezenkívül sok figyelmet szentelnek az új szlovák kormány megalakulásának. Megálla­pítják, hogy a szlovák helyzet még kifejletlen ál­lapotban van, de annyi bizonyos, hogy a szlovák nép nem áll egységesen az újonnan megteremtett szlovák kormány mögött. Az új szlovák kormány­ból ugyanis hiányzik Sidor, aki pedig a szlovák autonóm mozgalom egyik legrégibb harcosa és a szlovák nép vezérének, Hlinka páternek a legbi­zalmasabb embere volt. Nem kapott helyet az új szlovák kormányban Sokol sem, aki mögött pedig nagy szlovák néptömegek sorakoznak. A szlovák kérdést az esti lapok az új szlovák kormány meg­alakulása után sem tartják befejezettnek és úgy vélik, hogy rövidesen szlovák ellenkormány fog alakulni. A lapok kivétel nélkül meleg rokonszenvvel ismertetik Esterházy és Jaross magyar képviselők pozsonyi rádióbeszédét és ennek kapcsán a ma­gyar területi igények mielőbbi kielégítését sürge­tik. Erősen foglalkoztatják a lengyel közvéleményt az olasz fasiszta nagytanács üléséről érkezett hír­adások. A cseh kérdésben Varsó mindig számított a Rómával való együttműködésre és ezért öröm­mel állapították meg most, hogy a fasiszta nagy­tanács egyik legfontosabb programpontja a cseh kérdés és a magyar üggyel kapcsolatban Ruszin­­szkó problémája, tehát a közös magyar-lengyel határ megteremtésének kérdése. Földes Béla. 1938 október 9., Vasárnap ■ A közös magyar-lengyel határ gondolata állandóan foglalkoztatja az olasz sajtót Róma, okt. 8. (Magyar Távirati Iroda.) A szlovák eseményekkel kapcsolatban az olasz lapok a követ­kező prágai jelentést közlik: Prága kísérlete, hogy biztosítsa a maga számára a szlovákok közreműködését a Benes-féle mozaik­állam romjain felépülő új állam keretében, nem ta­lálkozik az érdekeltek osztatlan tetszésével Több ol­dalról hangoztatják, hogy Tiso képviselő és az új szlovák kormány tagjai nem képviselik a szlovák nemzet összességét. Magyarország joggal hangoztatja a szlovák és a ruszin népszavazás szükségességét, mert ismeri a két nép nagy tömegeinek érzelemvilá­gát és tudja, hogy él bennük a Magyarországgal való együttélés sokszázados hagyománya. A közös lengyel-magyar határ gondolata is ál­landóan foglalkoztatja az olasz sajtót. A Stampa londoni tudósítója utal arra, hogy az angol ellenzék sajtója élénken tiltakozik a közös ha­tár gondolata ellen. Az angol baloldal szándékai azon­ban teljesen átlátszóak: Moszkva szövetségesei se­­hogysem akarják, hogy a két erős és szovjetellenes állam között közös határ létesüljön és ezzel valóság­gal falat építsenek a szovjet és Európa között. A Stampa egyébként a lap hátsó oldalát majdnem betöltő budapesti jelentést közöl, amelyben hangoz­tatja, hogy Magyarország mind határozottabban kö­veteli jogos igényeinek kielégítését és különösen ki­emeli azokat a földrajzi és gazdasági szempontokat, amelyek Magyarország követelései mellett szólnak. A Popolo d'Italia budapesti tudósítója kiemeli, hogy a Szlovákiában legutóbb bekövetkezett esemé­nyek megerősítik Magyarország felfogását, amely szerint a csehek és a szlovákok állítólagos kulturális és gazdasági egysége csak egyike volt Benes hazug­ságainak. A NÉP üdvözlő távirata a pozsonyi Magyar Nemzeti Tanácshoz Tasnádi-Nagy András, a Nemzeti Egység Pártjá­nak országos elnöke a következő táviratot intézte a pozsonyi magyar nemzeti tanácshoz: „Gróf Esterházy János és Jaross Andor, Pozsony, Magyar Nemzeti Tanács. Mély megindultsággal hall­gatta Csonka-Magyarország minden fia pozsonyi rá­diónyilatkozatotokat. Immár közeli felszabadulástok mindannyiunkkal közös boldogságát teljesen átérezve üdvözlünk s meleg szeretettel ölelünk minden felsza­baduló magyart testvéri szivünkre. Isten áldása le­gyen rajtatok. A Nemzeti Egység Pártja nevében Tasnádi-Nagy András országos elnök.“ Eltávolítják a csehek az elhelyezett aknákat Záhonyból, jelentik. A záhonyi híd túlsó partján a csehek pénteken reggel­ újabb kilenc lövészárkot ástak. A záhonyi közúti és vasúti hidat a csehek a mozgósítás idején aláaknázták. Ezeket az aknákat és az aknavezetékeket szombaton reggel eltávolították. A hidak cseh részén azonban még mindig hatalmas torlaszok vannak. Záhonyból a lövészárkok nem láthatók, mert jól vannak álcázva, csupán a betonerődítmények szürke falai látszanak ott, ahol a fákat kivágták. A záhonyi hídnál lévő cseh katonák között sok magyar fiú is lehet, mert gyakran hallatszik at magyar katonanóta. Drégelypalánkról jelenti: A drégelypalánki Ipoly­­hid aknáiból, amelyeket szeptemberben nagy fárad­sággal és a híd megrongálásával fúrtak a csehek, az ekrazittöltést eltávolították. Az ipolyhidvégi lakosság népes csoportokban szemlélte a műveletet és bizakodó kiáltásokkal fejezte ki azt a reményét, hogy küszö­bön áll a felszabadulás. Miskolcról jelentik: Csonka Gömör és Abaúj vár­megye határátlépő pontjainál nyugalom van. A Hi­dasnémetivel szemben lévő magyar községekből teg­nap többen jöttek át magyar területre azzal a kérés­sel, hogy a magyar hatóságok juttassanak el minél több nemzetiszinű zászlót a községek számára. Hi­dasnémetivel szemben a csehek az első védelmi vo­nalat jórészt kiürítették, azonban a beljebb fekvő ré­szeket nagyobb katonai erők tartják megszállva. Népszavazás lesz az Erdős-Kárpátokban — írja lord Rothermere lapja London, okt. 8. (Inf.) Az angol sajtó fokozódó ér­deklődéssel kiséri a Csehszlovákiával szemben tá­masztott­ magyar igényeket, amelyeknek teljesítéséről vasárnap kezdődnek meg Komáromban a tárgyalások a magyar kormány és a csehszlovák küldöttség kö­zött. A tárgyalásoknak különös jelentőséget kölcsö­nöz a lapok szerint, hogy a csehszlovák küldöttség többnyire szlovák megbízottakból áll, akik azonban Prágával egyetértésben akarnak eljárni. Igen nagy jelentőséget tulajdonítanak az angol lapok a rutén kérdésnek is, amelyet a legközelebbi napokban ugyanúgy el kell dönteni, mint a magyar és a szlovák kérdést. Érdekes táviratot közöl ezzel kapcsolatban lord Rothermere lapja, a Daily Mail. A lap római tudósítójának jelentése szerint gróf Ciano külügyminiszter az utóbbi napokban beható tárgya­lásokat folytatott a rutén kérdés rendezéséről a ma­gyar, lengyel és cseh követtel s állítólag sikerült is megegyezésre jutnia az érdekelt államokkal arra nézve, hogy teljesítik a rutén nép követelését és nép­szavazást rendelnek el az Erdős-Kárpátokban. A Times berlini tudósítója úgy tudja, hogy a rutén kérdéssel a jövő héten a nagykövetek tanácsá­nak berlini konferenciája is foglalkozni fog.

Next