Pesti Hírlap, 1938. november (60. évfolyam, 247-272. szám)

1938-11-20 / 264. szám

30 _______________________________________________m..ssssssBammsmm Hétfőn indulnak a magyar zarándokok Rómába. Az eucharisztikus nagygyűlés befejezéseként dr. Serédi Jusztinián hercegprímás vezetésével hétfőn este hét órakor indul Rómába a Déli pályaudvarról négyszáznál több magyar zarándok. A zarándoklás célja, hogy a magyar katolicizmus háláját és hódolatát tolmácsolják XI. Pius pápa előtt és megköszönjék, hogy az idén Magyarországnak juttatta az eucharisztikus világnagygyűlés rendezését. A zarándokokat a pályaudvaron a pápai himnusszal fogadják, majd az ünneplés búcsúztatás után elindul a zarándoklás, amelynek első pihenőállomása Firenze lesz, ahová kedden érkeznek meg. A zarándokok vonata csütörtökön este tíz óra körül fut be Rómába, ahol ugyancsak ünnepies fogadtatás lesz. Megválasztották az első „Evangélikus Egyetemes Presbitérium“-ot. Mint ismeretes, a legutóbbi Evangélikus Országos Zsinat a presbitériumnak (egyháztanácsnak) az egyház és a társadalom életében oly nagyszerűen bevált intézményét az egyházközségek feletti fokozatokra is kiterjesztette. A törvény alapján most választották meg a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem első presbitériumát, amelynek az egyházegyetem elnökségével, báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelővel és Kapi Béla püspökkel élén rendes tagjai lettek, hivataluk alapján: Raffay Sándor és Kovács Sándor püspökök, A Mesterházy Ernő, Pesthy Pál, Sztranyavszky Sándor ny. miniszterek és Lichtenstein László egyházkerületi felügyelők, Szelényi Aladár és Zongor Béla egyetemes főjegyzők, Szósó Lajos főügyész. Választás folytán: Pröhle Károly soproni egyetemi-hittudománykari tanár, Bruckner Győző miskolci jogakadémiai dékán-tanár, Arató Gyula kőszegi leánylíceumi igazgató, Somogyi Béla körmendi igazgatótanító, Mikler Károly ny. jogakadémiai tanár, Bartos Pál szarvasi lelkész, Kardos Gyula balassagyarmati alesperes-lelkész, Laszkáry Gyula földbirtokos, egyházmegyei felügyelő, Ziermann Lajos soproni espereslelkész, Ostffy Lajos ny. főispán, Duszik Lajos miskolci esperes-lelkész, püspökhelyettes és Zsedényi Béla miskolci jogakadémiai tanár. Különfélék — A Pesti Hírlaphoz érkezett hazafias célu adományok. „Magyar a magyarért!“ Budapesti órások Ipartestületinek szakmai gyűjtése: 1010 P. Budapesti órások Ipartestülete (Károly király-ut 3/a.) : 300 P. Keresztély Sándor zongoragyáros: 50 P. — „Szent Imre“ Önsegélyző Asztaltársaság (Pestszenterzsébet, Horthy Miklós-ut 28.): 30 P. — Csongrádi-Schopf Endre: 10 P. — Rákosmezei takarék asztaltársaság (Szent Mi- Mlyut 31. Knechits-féle vendéglő) : 10 P. —■ Szabad polgárok asztaltársasága (Csángó-u. 7. Felzinger-féle vendéglő) : 10 P. — Sós József (Nagyberény): 3 P. — Schmidt János (Baja, Dalmady Győző-u. 17.): 3 P. —* Eddigi gyűjtésünk: 16.095 P 18 f. A Nemzeti Repülőalapra: A nagykoltói leventeoktatók és leventék: 24 P 50 f. A mentők javára: Wertheimer Dezsőné (Rákospalota) : 1 P. A vakok falvdra: Wertheimer Dezsőné (Rákospalota) : 1 P. — A pécsi tudományegyetem Ünnepi közgyűlése. Pécsről jelentik: Az Erzsébet Tudományegyetem szombaton délelőtt Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján és boldogult Erzsébet királyné névünnepén az egyetem aulájában ünnepi közgyűlést tartott, amelyen megjelent Blaskovich Iván baranyamegyei, Nikolits Mihály pécsi főispán, Makay István pécsi polgármester, Olló István vármegyei főjegyző és Pécs városának több más előkelősége. Az egyetemi énekkarok előadták a Magyar Hiszekegyet, majd Birkás Géza rektor mondott emlékbeszédet Erzsébet királynéról, valamint a száz évvel ezelőtt elhunyt Kölcsey Ferencről Tóth László egyetemi tanár székfoglalójában Szent István királyról emlékezett meg. Császár Elemér egyetemi rendkívüli tanár a múlt évben meghalt nagy magyar fizikusról, Rhorer László tanárról tartott emlékbeszédet. Pröhle Károly egyetemi tanár a szintén a közelmúltban meghalt Payr Sándor egyetemi tanár, protestáns egyháztörténészről emlékezett meg. Az ünnepi közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. — Amerika „első számú ellensége“ — a por. Régóta tudjuk, hogy a por az egészség ellensége. Hogy azonban annyira ártalmas lehet, mint az Egyesült Államok egyes területein, ezt kevés ember tudja. Az amerikai orvosegyesület most kiadott évi jelentése szerint Kansas, Colorado, New Mexico, Oklahoma és Texas államokban a szárazság következtében támadt homokfellegek nagyon megviselik a lakosságot. Amint egy-egy területen végigsöpör a homokfelhő, észrevehetően emelkedik a halálozások száma. Hogyne, mikor egy hektárnyi földre 7—90 tonna homok esik évente! Ezek a porszemek a górcsövi vizsgálat megállapítása szerint a legkülönbözőbb baktériumokat és erjesztőanyagokat tartalmazzák, így nem csoda, ha fenti államokban súlyos torokbajok lépnek fel járványszerűen, sőt gyakori a bőrkiütés, az orrüreg- és szemhártyagyulladás is. A gyermekhalandóság az utolsó hat év alatt a százezres alapszámhoz viszonyítva 62,3-ról 80,5-re emelkedett. Az átlagos életkor nem haladja meg az ötven évet, holott Amerika egyéb területein a hatvanöt évet is eléri. S mindezt az évenként szabályos időközökben visszatérő porfelhők okozzák. Apró tűszemek hatolnak be a legfinomabban recézett védőálarc alá is; sokszor több kilométeres magasságba kavarognak fel, úgyhogy még a repülőgép sem tud gyilkos rétegükből kimenekülni. Roosevelt elnök nem hiába indított ezekben az államokban erőteljes fásítási mozgalmat: Amerika „első számú ellensége“ nem a gengszter, hanem a por. — Érdekességek, amelyekről kevesen tudnak. Az Újvilág legrégibb egyeteme Limában, Peru fővárosában működik. 1551-ben alapították, alig két évtizeddel azután, hogy Pizarro meghódította Perut Spanyolország számára. Egy német orvös számítása szerint, ha az emberi, középkori alkémista módra elemeiből akarnék összerakni, egy 75 kilós emberi testhez a következő anyagokra lenne szükségünk: 40 kg. oxigén, 20 kg. szén, 7 kg. hidrogén, 2 kg. kalcium; egyéb kisebb mennyiségű elemek összesen: 6 kg. Mindennek nyersanyag-értéke együttvéve — úgymond — alig hét pengő. — A legtöbb „szárazföldi patkány“ — azaz, aki még nem, vagy csak ritkán utazott tengeren — hajóraszállás után hamarosan megkapja a tengeri betegséget. Mondják azonban, hogy kötéltáncosok, akrobaták, táncművészek, szóval azok, akiknek hivatása az egyensúlyérzék állandó gyakorlásával jár, ritkán és nehezen betegszenek meg. Japánban, a birkózóversenyeken nem kezdik a mérkőzést azonnal a gongütés után. Régebben, mikor a jel felhangzott, a versenyzők előbb körüljárták a porondot, a nézők mulattatására furcsa torzképeket vágtak, tornagyakorlatokat tartottak s ilyen módon egy óra is eltelt, amig végül egymásnak mentek. Most már a gongütés után csak tíz percnyi időt hagynak nekik ezekre az előkészületekre. — Kínában még ma is szerepel a nyilvános forgalomban egy ércpénzfajta, melyen egy köröm lenyomata látható. A lenyomat, a legenda szerint, egy háromezer esztendővel ezelőtt élt királynő hüvelykujjától származik, aki az érme viaszmintáját véletlenül megkarcolta. A legutóbb nálunk is megfigyelhető holdfogyatkozást az éjszakai utca járókelői alig méltatták figyelemre. Régebben bizony másképen volt. Az ókorban sokhelyütt azt hitték, hogy az „elfogyó“ napot és holdat démonok falják fel s roppant lármával, zajjal, hűhóval igyekeztek a szörnyetegeket elriasztani a „megtámadott“ égitestektől. A gyermeteg szokás még az elmúlt században is élt. Mikor 1877-ben Konstantinápolyban holdfogyatkozás állott be, a tereken és az utcákon ijedt emberek sokasága gyűlt öszsze s fazekakkal, üstökkel, puskalövésekkel fülrepesztő zenebonát csaptak, hogy a „holdfaló démont“ elkergessék az égről. Az Egyesült Államok déli részén dinamittal csapolják le a mocsarakat. A víz alatt felrobbantott töltények felszaggatják a mocsár fenekét és a víz azután magától folyik le az előre elkészített árkokba és csatornákba. Ilyen módon számos gyilkos maláriafészket sikerült rövid uton elintézni.— A budapesti Olasz Kulturintézet akadémiai évének megnyitása. Balbino Giuliano olasz szenátor, az Istituto Italiano di Cultura per l’Ungheria elnöke, hétfőn délután hat órakor nyitja meg ünnepélyes keretek között az Olasz Kulturintézet ezidei akadémiai évét. Giuliano azelőtt az olasz közoktatásügy (nemzetnevelés) minisztere volt, ma pedig a Római Egyetem bölcsészetkari dékánja. Balbino Giuliano kiváló filozófus, irodalomtörténész és szónok, már többször járt Magyarországon, hazánkat jól ismeri s kultuszminiszter korában is sokat tett már a magyar-olasz kulturális kapcsolatok érdekében. — Gyászistentisztelet L Ferenc József lelkiüdvéért. I. Ferenc József apostoli királyunk őfelsége lelkiüdvéért halála évfordulójának alkalmából hétfőn a királyi palotában levő, Szent István dicsőséges jobbjáról elnevezett udvari és vérplébániatemplomban a gyászistentisztelet délelőtt tíz órakor kezdődik. — A budapesti egyiptomi királyi követség közli, hogy a Bairam ünnepségek alkalmából az egyiptomi királyi főkonzulátus irodahelyiségei november 22-től 25-ig zárva lesznek. — Gyászistentiszteletek. November 24-én lesz egy éve, hogy dr. Lábán Antal, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, bécsi egyetemi tanár meghalt. Emlékezetére csütörtökön reggel kilenc órakor a budapesti Ferencrendiek templomában gyászmisét mondanak. A budapesti spanyol követség meghívja a fővárosban lakó spanyol állampolgárokat és a spanyol nemzeti mozgalom barátait Jose Antonio Primo de Rivera, a spanyol Falanx megalapítója hősi halálának második évfordulója alkalmából, a megboldogult lelki üdvéért hétfőn reggel kilenc órakor a terézvárosi templomban (Nagymező-utca és Király-utca sarok) tartandó szentmisére. — Országzászló ,őrség. Vasárnap az „Árpád Fejedelem Polgári Lövészegyesület“ díszszakasza és a 15. sz. „Bethlen“ cserkészcsapat vonulnak ki déli 12 órai őrségváltásra az Ereklyés Országzászlóhoz. A csapatokat a csepeli Weiss Manfréd-gyár tűzoltó zenekara kiséri és adja a Szabadság-téri térzenét. — Fájdalomcsillapítás — szeszbefecskendezéssel? Bécsi jelentés szerint Thursz varsói orvos új módszert talált fel makacs fájdalmak leküzdésére. Tartós neuralgiás fájdalmakban szenvedő betegeket kezelt, de a panaszok sem morfiumra, sőt még az újabban használt kobraméreg-készítmények hatására sem enyhültek. A tudós erre fiziológiai konyhasóoldattal együtt alkoholt fecskendezett a betegek erébe, mire a fájdalmak jelentékenyen csillapodtak. A befecskendezéseket többnapi időközben adagolta, míg csak a hatás be nem következett. A módszer, állítólag, nem jár veszéllyel és feltalálója szerint igen alkalmas gyógyíthatatlan rákbajban szenvedők gyötrelmeinek enyhítésére is. PESTI HÍRLAP 1938 november 20., vasárnap Előadások és gyűlések Vasárnap: színvonala.“ (6.) Budapest-Kőbányai Kálvin Szövetség (Pongrác út 17.) Szeretetvendégség. (6.) Hétfő: Tanítóintézeti Tanárok Országos Egyesülete (Huba utca 6.) Medgyesi Zsófia: ,,A tanítói hivatás órája. ** (5.) Magyar Tudományos Akadémia. Felolvasó ülés. (5.) Népegészségügyi Múzeum (Eötvös-utca 3.) Dr. Batiz Dénes: „Az egészséges műhely.“ (8.) Máramarosvármegyei Egyesület (Géza-utca 4.) Rendkívüli közgyűlés a rutén kérdésben. (7.) Hétfői Társaság (Károly király út 6.) Vitéz Berkó István: „A Felvidék.“ (Fél 9.) Magyar Társadalomtudomá- nyi Társulat (Tudományos Akadémia.) A rendes közgyűlés keretében: Dr. Horváth Barna: ,,A közvélemény megismerése és irányítása.“ (D. e. 11.) Népegészségügyi Múzeum (Eötvös utca 3.) Dr. Bier-bauer Virgil: „Korszerű munkáslakások.“ (4.) Budapest Országúti Szent Ferencrendi plébánia kul- turdélutánja. (Zárda utca 4.) Uzdóci Zadravetz István: „Ellentétben áll-e az anyaszentegyház a nemzeti gondolattal“ (5.) Gresham félemeleti klubhelyiségében: Weszelovszky Gyula: „A lelkiuralom élet- Különös esetek A végzetes autó Newyorki lapok közlik a következő mulatságos történetet. Farr Unke washingtoni egyetemi tanár néhány tanártársával együtt Angliába utazott, hogy a szigetország egyes vidékeit tanulmányozzák. Miután az volt a céljuk, hogy minél több vidéket bejárjanak, a tanár megvett egy elég rozoga autót, amelynek vevőjeként magát jelentette be. Három hétig a kis társaság állandóan uton volt. Ekkor hazafelé készülődtek. Miután a kiszolgált gépkocsin nem tudtak túladni, de nem is tartották érdemesnek vele sokat vesződni. Farr Unke tanár Londonban egy elhagyott utcába vezette a kocsit és — mint az Amerikában szokás — egyszerűen otthagyta. Azután, mint aki jól végezte dolgát, távozott. Talán két héttel azután, hogy hazatért Washingtonba, hivatalos levelet kapott a londoni rendőrségtől, amelyben arról értesítették, hogy, miután nem a megengedett helyen állt meg kocsijával, ezért két font büntetésre ítélték. Egyben a hatóság felszólította, hogy huszonnégy óra alatt a kocsit távolítsa el, különben másodszor is és pedig szigorúbban megbüntetik. Farr Unke tanár erre levelet írt a londoni rendőrségnek, amelyben közölte, hogy a newyorki lakos és így nem éli módjában a rozzant kocsiért Londonba utazni és azt az elhagyott mellékutcából elvinni. Kéri azonban a rendőrséget, hogy árvereztesse el a kocsit, két fontot csak kap érte és ezt az összeget tartsa meg a bírság fejében. Nem telt el négy hét és Farr lakásán megjelent az angol konzulátus kiküldötte, hogy a két font kirótt és meg nem fizetett bírság fejében bútorait lefoglalja. A tanár dühöngött, de hiába volt minden, a két fontot meg kellett fizetnie. És hogy egyszers mindenkorra véget vessen a további fejleményeknek, táviratozott egy londoni gépkocsiszín-vállalatnak és megbízta, hogy adja el kocsiját. Kis idő múlva megérkezett a válasz. A garage tulajdonosa értesítette, hogy a kocsira árverést tűzött ki, de vevő nem jelentkezett. Kéri a felmerült négy font kiadásnak átutalását. A tanár dühében már azt sem tudta, mit csináljon. Végre jó ötlete támadt. Levelet írt a londoni rendőrségnek és az autót neki ajándékozta. Hamarosan megkapta a választ. A londoni rendőrség köszöni a figyelmet, de ajándékot elvből nem fogad el és így felkéri, hogy a kocsi hova szállításáról minél előbb intézkedjék ... Egy ideig szélcsend állott be az ügyben. Farr már megkönnyebbülten lélegzett fel, talán mégis sikerült a boszorkányos autótól megszabadulnia. Tévedett. A londoni rendőrség ismert borítékja csakhamar újra megérkezett. Ebben közölték vele, hogy ismeretlen tettesek az autót ellopták, de a rendőrségnek sikerült a tetteseket elfogni és felkérik, hogy mint tulajdonos, gondoskodjék az autóról. Amennyiben pedig a felszólításnak egy héten belül eleget nem tesz, a kocsit elárverezik. Farr boldogan rohant a távirdahivatalba. „Elárverezni!“ táviratozta Londonba. Hat hét múlva a tanár értesítést kapott, hogy az autót elárverezték és a költségek és a bírságok levonása után fenmaradt 7 shillinget és 6 percet címére átutalták. Ezzel végre ez az ügy csakugyan lekerült a napirendről. A hangutánzó A londoni „Gordon and Styls“ teabehozatali vállalat megrettenve tapasztalta, hogy vevőközönsége hónapról-hónapra fogy. Lelkiismeretes vizsgálódás után megállapította, hogy vevőinek nagy részét az újonnan alakult „Ambrosia“ társulat halássza el. Gordon sokáig töprengett, hogy mit tegyen. Újságcikkek, reklámok, a kereskedelem terén szokásos terjesztési ügyeskedések nem biztatták nagy eredménnyel. Valami más, újabb, eredetibb ötletet szeretett volna. A véletlen a kezére játszott. Jelentkezett nála egy ügynök, aki — mint a beszélgetés közben megtudta , kitűnően tudja utánozni más emberek hangját, beszédét, modorát. A megváltó ötlet megszületett. Gordon bizalmas tanácskozásra vonult viszsza az ügynökkel és sikerült is vele megállapodnia Gordon ugyanis a következő utasítást adta az ügynöknek: A cég átadja az elvesztett vevők nevét, címét. Átadja továbbá az Ambrosia vállalat vevőinek a kimutatását, amelyet sikerült nagynehezen megszerezni. Az ügynök keresse fel az „Ambrosia“ főnökét, tanulmányozza ennek hangját, beszédmodorát. Ha ezt már tökéletesen elsajátította, hívja fel telefonon az „Ambrosia“ vevőit és a főnök hangján mondjon mindenféle kellemetlenségeket. Hogy a vevőről a cég ezt, vagy azt hallotta, hogy az árut kifogásolta, hogy a kiszolgálással nem volt megelégedve stb. és ezeket a panaszokat erélyesen utasítsa vissza. Gordon úr meg volt győződve arról, hogy a felbőszített vevők azonnal hátat fordítanak az „Ambrosia“ vállalatnak. Napok múltak, hetek múltak, de eredmény nem mutatkozott. A vevők csak nem szaporodtak. Nemhogy az elpártoltak visszatértek volna, de még mások is kimaradtak. Egy szép napon aztán az „Ambrosia“ igazgatója felkereste és keservesen panaszkodott forgalmának nagy pangásáról. Vevői elmaradtak és nem érti, hogy mi történt. A két igazgató most már közösen nyomozott és csakhamar megtalálta a magyarázatot. Az elmaradt vevőket az ügynök halászta el, aki a vevőkkel mind a két vállalat főnökének hangján kellemetlenkedett és módját tudta ejteni, hogy újonnan alapított saját vállalatát a figyelmükbe ajánlja.