Pesti Hírlap, 1939. január (61. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-06 / 5. szám
10 színház és zene Erzsébet Bemutatta a Magyar Színház Komoly időkben a Múzsa mosolya is komoly. d. még az operett könnyűlábú istennőjét is áthatja az a tudat, hogy a színpad a nemzeti lelkiismeret egy része. Nyilván ezt érezték a Magyar Színház új operettjének szerzői, Szilágyi László, a szövegíró és Huszka Jenő, a zeneszerző, amikor áldott emlékű királyasszonyunkat, Erzsébetet állították daljátékuk középpontjába. Erzsébet élete és alakja, igen, szinte kívánkozik színpadra, de nem az operett, hanem a komoly emberi és nemzeti dráma színpadára, különösen nálunk, Magyarországon, és ettől az operett-Erzsébettől épp ezért féltünk. Szerencsére nem volt rá okunk. A szövegíró merőben kitalált, csak épp a kiegyezést megelőző kor hangulatában igaz mesét szőtt Erzsébet köré, aki mellett csak még egy igazán történelmi alakja van az operettnek: gróf Andrássy Gyula. Ami a harmadikat, Ferenczy Idát illeti, ez már más néven és daljátéki motívumokkal színesítve támad életre, de épp abban van a Huszka—Szilágyi-operett komoly érdeme, hogy a fiatal magyar lány, a királyné kedvelt felolvasónője hitelesen történelmi küldetését, finom aranyszálakkal szövi bele az egyébként teljesen képzelt és kötelezően túlromantikus színpadi történetbe. Ez a történet tehát tapintatos, ízléses, amellett, hogy bőséges alkalmat ad az operettszínpadnak arra is, hogy az elnyomottságban sínylődő és feltámadásában reménykedő 67 előtti magyarság érzéseinek tükrében a mai magyarság is megláthassa arcát. Egyegy bánatosan szép magyar dal, aminekről ma azt mondjuk: irredenta nóta, egy-egy tüzes, lelkesítő induló ad hangot a nemzeti érzéseknek, amelyek mellett, persze, a hagyományos bécsi operett is szóhoz jut, kellemes, lágy, igazi muszkadallamosságú keringők, friss galoppok, sőt — uram bocsá’! — modern táncmuzsikák képében. És mégis: a darab legszebb értéke, szinte csúcspontja, az az írói szempontból is finoman megcsinált jelenet, amelyben Ida elénekeli a királynénak a Szeptember végén csodálatos költeményét, amelynek komor anapoestusait sejtelmes, borongós őszi dallammal enyhíti Huszka Jenő finom muzsikája. És még valami: végre egy magyar operett, ahol körmagyart, palotást, csárdást is táncolnak! Általában: nemes szándék és nemes kivitel jellemzi ezt az Erzsébet-operettet, amelynek végső jelenete: Erzsébet szobrának apoteózisszerű megjelenése, mindenki szeméből könnyet fakaszt. Az előadásból érezni, hogy a színház reprezentatív magyar operettnek szánta az Erzsébetet. Lázár Mária fejedelmi termetében, nemes szépségében, méltóságteljes és mégis asszonyi közvetlenségű mozgásában, beszédében, előkelő megszemélyesítőre talált nagy királynénk alakja, ahogy Földényi László is méltó, magyar úri grandezzában, Andrássy emlékéhez. Új színésznőt is avat az előadás, Zimonyi Mártát, akiben mintha egy második Petráss Sárit fedezett volna fel a magyar operettszínpad. Erre a felejthetetlen énekes primadonnánkra emlékeztet Zimonyi Márta úri magyar lénye, kedves, behízelgő szépsége, tartalmas és jólképzett hangja, játékának ízléses, finom operettstílusa. dz nagyon tetszett, nekünk is, a közönségünknek is. Örömmel láttuk viszont egy „jukker“ bécsi komtesz vidám alakjában Fejes Terit, operettszínpadunknak ezt a kacagó, táncoló, kedves napsugarát, vele együtt Somogyi Nusi jóleső, derűs, minden szavával, mozdulatával vidámságot árasztó figuráját, aki mellett a mulatságos ifj. Latabár Kálmán, Kováts Terus és Pethes Ferenc gondoskodnak a humorról. Szilassy László erejét kissé túlhaladja szerepének páthosza és különösen zenei igénye, annál nemesebb alakítás Szakáts Zoltáné. Elragadó magyar nemzetesasszony Dajkubát Ilona, aranyszívű, zsörtölődő párjával, akit Dávid Mihály játszik. Loránth Vilmos rendezése, Upor Tibor remekbe készült díszletei pompát és mozgalmasságot varázsolnak a színpadra, de nem értjük, miért öltözködik minden szereplő, ahogy épp akar. A hatvanas években még nem öltözködhettek a hetvenes-nyolcvanas évek divatja szerint és már nem jártak a harmincas-negyvenes évek viseletében. Csak Lázár Mária bíbor és fehér díszmagyarja, amely az eredeti nyomán készült, hiteles és gyönyörű. A zenekart Komor Vilmos vezényli* — „minden ember a fedélzeten“ egy nagy és megérdemelt magyar operettsiker érdekében. F. J. * Magyar siker Angliában. Mint Londonból jelentik, Weingarten József zongoraművész hangversenyt adott a manchesteri híres „keddi hangversenysorozat“ keretében. A Manchester Guardian hosszú és hízelgő hangú bírálatban állapítja meg, hogy Weingarten kétségkívül a folyó idény legélvezetesebb zenei élvezetét nyújtotta. PESTI HÍRLAP Kosztümök a Magyar Színház színpadán Erzsébet Lázár Mária kosztümjei: 1. Fekete bársony lovaglóruha fehér csipkegallérral, fekete kalap strucctollal. 2. Fehér dzseszre dolgozott tüllszoknyás díszmagyar, a pruszlik aranysujtásos, fehér csipke díszes, bordóbársony, az ujjakon nagy selyemcsokor. 3. Aranysárga nehéz selyemkosztüm, aranycsipkével a váll körül, barna és bordó strucctolldiszes kalap. 4. Piros virágmintás fehér taftruha, piros és fehér tüll fodrokkal és húzott díszítésekkel. Fejes egri toalettjei: 6. Piros taftruha, fehér virágdíszes kalappal. 7. Sárga tüll toalett piros virágcsokrokkal. 8. Kék taft kosztüm strucctollas kalappal. Zimonyi Márta ruhái. 5. Rózsaszín és kékrózsás taftruha, szoknyáján kék bársonyszegéllyel. 9. Halványzöld taftkosztüm, sötétzöld bársony szalagdísszel. Molnár Éva rajzai. Basilides Mária Schubert-estje Ha Schubert műve a dalköltészet evangéliuma, akkor ennek a csodálatosan gazdag költői kinyilatkoztatásnak igazi prófétája Basilides Mária. Hogy tovább kalandozzunk a hasonlat ösvényén: ahogyan ő egy-egy Schubert-dalt előad, abban annyi az áhitat, az ihlet és a klasszikus formatökély, mint egy-egy Doré-féle bibliaillusztrációban. Hangzást képpé, gondolatot jelenséggé, zenei frázist látomássá varázsol itt az újjáteremtő művészet. Basilides éneke, teljes felolvadás a témában, a feladatban. De ily maradéktalanul csak az olvadhat fel, aki teljes és erős egyéniség, aki egyszerre tud hű lenni a műhöz és önmagához. A csütörtöki est ismét a dal ne- I mes, fenkölt ünnepe volt. Egészen megtelt a te- i rém Schubert és Basilides híveivel, akik elbűvölve hallgatták a nagy művésznő eszményi előadásában a Goethe-féle „Hárfás“ fájdalmas éneket, a „Doppelgänger“, a Ständchen és a többi ismert dalok közt a néhány most „felfedezett“ ismeretlent. Egy bámulatosan mély és finom bölcsődal (Seidl versére) és a „Madárének“ című elragadó apróság drága nyeresége a hangversenynek. Herz Ottó remekelt a zongorakísérettel. tv. * Magyar siker Londonban. A londoni St. Jamesszínházban nagy sikerrel került bemutatóra Steve Geray (Gyergyay István) és Alec Coppel Tegyük fel című revüje, amelyhez Brodszky Miklós írt zenét. A szereplők közt sok a gyermek, de maga a szerző vezeti őket és ebben segíti felesége és partnere, a kecsesi Kun Magda. Magda egy jókedvű őrzőangyalt játszik, aki jól vigyáz a kis Maryannra és megvédi mostohaatyja gonoszsága ellen. A főszereplőkkel vetélkedik : „Annabella“, akit egyszerre ketten személyesítenek. De nem kell itt O'neill-féle kétlelkűségre gondolni, lévén Annabella két színészből összeállított mókatehén. Brodszky annyi zenét irt, hogy két felnőtt operett is megélhetne belőle. Igaz, hogy segítségül hívta Verdi nevű néhai komponistatársát is . . . A peches színház, Páris egyik legmodernebbül beremi-zárt, fényes színháza, a Theatre Pigalle, fennállása óta nem tudott igazi sikert „kifogni“. Legújabban az Asszonyokkal, Claire Boothe nálunk is sikeres színművével sem tudott boldogulni és a színházat megint bezárták. Most Jean Berthet Aleiste házassága című komédiájára készülnek, amelynek az a nevezetessége, hogy húszéves fiatalember első műve. Azután pedig egy nagyon ravasz, tapasztalt irodalmár, Maurice Dekobra következik, Croqup Madame című színjátékéval Erről azt híresztelik, hogy valami egérszén újszerű produkció lesz. * Színház-érdek és televízió. A londoni televíziós központ közvetítette a Phönix Színházból a Vízkereszt teljes előadását. Az angol színészszövetség most azzal a problémával foglalkozik, milyen álláspontot foglaljon el ezekkel a televíziós közvetítésekkkel szemben a színészek anyagi érdekei szempontjából. • A Magyar Színpad első vásárlója. Most vasárnap ünnepli a Magyar Színpad megjelenésének negyvenedik évfordulóját .Vasárnap délután kezdték árulni a Népszínház előtt, amelyet akkoriban már Porzsolt Kálmán igazgatott, egy pirossipkás hordár kínálgatta. Rossz rikkancsnak bizonyult, már majdnem megkezdődött a Huszárcsiny délutáni előadása, anélkül, hogy egy példányt eladott volna. Végre hozzálépett egy elegáns, borotvált úr: — Itt a tíz krajcár! Lássuk milyen az új lap! Ő volt a Magyar Színpad első vásárlója, névszerint Szirmai Imre, a Népszínház népszerű bonvivanja. És azóta is megmaradt a Magyar Színpad hűséges vásárlójának, teljes egészségben. * Film készül Krisztus életéről. Az egyik londoni filmstúdióban nagyszabású vallásos filmet forgatnak, amelynek címe „A béke fejedelme“ lesz. A film témája Krisztus életét foglalja magába. A film rendezője Donald Carter. Az új filmet már a jövő hét folyamán bemutatják Londonban, azután pedig sorra kerül Anglia egyéb városaiban is. 1939 január 6, péntek A bajtársi szellem csodás hősüleménye Páratlan repülőteljesítmények filmje Minism POUR LE MÉRITE KARL RITTER rendezése. Főszereplők: PAUL HARTMANN H. A. E. BÖKNIE FRITZ KAMPERS ALBERT HEHN PAUL OTTO CARSTA LÖCK JUTTA FREYBE URÁNIA <$>