Pesti Hírlap, 1939. január (61. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-06 / 5. szám

10 színház és zene Erzsébet Bemutatta a Magyar Színház Komoly időkben a Múzsa mosolya is komoly. d. még az operett könnyűlábú istennőjét is át­hatja az a tudat, hogy a színpad a nemzeti lelki­ismeret egy része. Nyilván ezt érezték a Magyar Színház új operettjének szerzői, Szilágyi László, a szövegíró és Huszka Jenő, a zeneszerző, amikor áldott emlékű királyasszonyunkat, Erzsébetet ál­lították daljátékuk középpontjába. Erzsébet élete és alakja, igen, szinte kívánkozik színpadra, de nem az operett, hanem a komoly emberi és nem­zeti dráma színpadára, különösen nálunk, Ma­gyarországon, és ettől az operett-Erzsébettől épp ezért féltünk. Szerencsére nem volt rá okunk. A szövegíró merőben kitalált, csak épp a kiegyezést megelőző kor hangulatában igaz mesét szőtt Erzsébet köré, aki mellett csak még egy igazán történelmi alakja van az operettnek: gróf Andrássy Gyula. Ami a harmadikat, Ferenczy Idát illeti, ez már más né­ven és daljátéki motívumokkal színesítve támad életre, de épp abban van a Huszka—Szilágyi-ope­­rett komoly érdeme, hogy a fiatal magyar lány, a királyné kedvelt felolvasónője hitelesen törté­nelmi küldetését, finom aranyszálakkal szövi bele az egyébként teljesen képzelt és kötelezően túl­­romantikus színpadi történetbe. Ez a történet te­hát tapintatos, ízléses, amellett, hogy bőséges al­kalmat ad az operettszínpadnak arra is, hogy az elnyomottságban sínylődő és feltámadásában re­ménykedő 67 előtti magyarság érzéseinek tükré­ben a mai magyarság is megláthassa arcát. Egy­­egy bánatosan szép magyar dal, aminekről ma azt mondjuk: irredenta nóta, egy-egy tüzes, lel­kesítő induló ad hangot a nemzeti érzéseknek, amelyek mellett, persze, a hagyományos bécsi operett is szóhoz jut, kellemes, lágy, igazi muszka­­dallamosságú keringők, friss galoppok, sőt — uram bocsá’! — modern táncmuzsikák képében. És mégis: a darab legszebb értéke, szinte csúcs­pontja, az az írói szempontból is finoman meg­csinált jelenet, amelyben Ida elénekeli a király­nénak a Szeptember végén csodálatos költemé­nyét, amelynek komor anapoestusait sejtelmes, borongós őszi dallammal enyhíti Huszka Jenő fi­nom muzsikája. És még valami: végre egy ma­gyar operett, ahol körmagyart, palotást, csárdást is táncolnak! Általában: nemes szándék és nemes kivitel jellemzi ezt az Erzsébet-operettet, amely­nek végső jelenete: Erzsébet szobrának apoteózis­­szerű megjelenése, mindenki szeméből könnyet fakaszt. Az előadásból érezni, hogy a színház repre­zentatív magyar operettnek szánta az Erzsébetet. Lázár Mária fejedelmi termetében, nemes szép­ségében, méltóságteljes és mégis asszonyi közvet­­lenségű mozgásában, beszédében, előkelő meg­személyesítőre talált nagy királynénk alakja, ahogy Földényi László is méltó, magyar úri gran­­dezzában, Andrássy emlékéhez. Új színésznőt is avat az előadás, Zimonyi Mártát, akiben mintha egy második Petráss Sárit fedezett volna fel a magyar operettszínpad. Erre a felejthetetlen énekes primadonnánkra emlékez­tet Zimonyi Márta úri magyar lénye, kedves, be­hízelgő szépsége, tartalmas és jólképzett hangja, játékának ízléses, finom operettstílusa. dz nagyon tetszett, nekünk is, a közönségünknek is. Örömmel láttuk viszont egy „jukker“ bécsi komtesz vidám alakjában Fejes Terit, operettszínpadunknak ezt a kacagó, táncoló, kedves napsugarát, vele együtt Somogyi Nusi jóleső, derűs, minden szavával, mozdulatával vidámságot árasztó figuráját, aki mellett a mulatságos ifj. Latabár Kálmán, Ko­­váts Terus és Pethes Ferenc gondoskodnak a hu­morról. Szilassy László erejét kissé túlhaladja szerepének páthosza és különösen zenei igénye, annál nemesebb alakítás Szakáts Zoltáné. Elra­gadó magyar nemzetesasszony Dajkubát Ilona, aranyszívű, zsörtölődő párjával, akit Dávid Mi­hály játszik. Loránth Vilmos rendezése, Upor Tibor re­­mekbe készült díszletei pompát és mozgalmassá­got varázsolnak a színpadra, de nem értjük, miért öltözködik minden szereplő, ahogy épp akar. A hatvanas években még nem öltözködhettek a hetvenes-nyolcvanas évek divatja szerint és már nem jártak a harmincas-negyvenes évek visele­tében. Csak Lázár Mária bíbor és fehér díszma­­gyarja, amely az eredeti nyomán készült, hiteles és gyönyörű. A zenekart Komor Vilmos vezényli* — „minden ember a fedélzeten“ egy nagy és megérdemelt magyar operettsiker érdekében. F. J. * Magyar siker Angliában. Mint Londonból jelen­tik, Weingarten József zongoraművész hangversenyt adott a manchesteri híres „keddi hangversenysoro­zat“ keretében. A Manchester Guardian hosszú és hí­zelgő hangú bírálatban állapítja meg, hogy Weingar­ten kétségkívül a folyó idény legélvezetesebb zenei élvezetét nyújtotta. PESTI HÍRLAP Kosztümök a Magyar Színház színpadán Erzsébet Lázár Mária kosztümjei: 1. Fekete bársony lovagló­ruha fehér csipkegallérral, fekete kalap strucctollal. 2.­­ Fehér dzseszre dolgozott tüllszoknyás díszmagyar, a pruszlik aranysujtásos, fehér csipke díszes, bordóbársony,­­ az ujjakon nagy selyemcsokor. 3. Aranysárga nehéz se­lyemkosztüm, aranycsipkével a váll körül, barna és bordó strucctolldiszes kalap. 4. Piros virágmintás fehér taft­­ruha, piros és fehér tüll fodrokkal és húzott díszíté­sekkel. Fejes egri toalettjei: 6. Piros taftruha, fehér virág­díszes kalappal. 7. Sárga tüll toalett piros virágcsokrok­­kal. 8. Kék taft kosztüm strucctollas kalappal. Zimonyi Márta ruhái. 5. Rózsaszín és kékrózsás taft­­ruha, szoknyáján kék bársonyszegéllyel. 9. Halványzöld taftkosztüm, sötétzöld bársony szalagdísszel. Molnár Éva rajzai. Basilides Mária Schubert-estje Ha Schubert műve a dalköltészet evangé­liuma, akkor ennek a csodálatosan gazdag költői kinyilatkoztatásnak igazi prófétája Basilides Má­ria. Hogy tovább kalandozzunk a hasonlat ösvé­nyén: ahogyan ő egy-egy Schubert-dalt előad, abban annyi az áhitat, az ihlet és a klasszikus formatökély, mint egy-egy Doré-féle biblia­illusztrációban. Hangzást képpé, gondolatot je­lenséggé, zenei frázist látomássá varázsol itt az újjáteremtő művészet. Basilides éneke, teljes fel­olvadás a témában, a feladatban. De ily mara­­­­déktalanu­l csak az olvadhat fel, aki teljes és erős­­ egyéniség, aki egyszerre tud hű lenni a műhöz­­ és önmagához. A csütörtöki est ismét a dal ne- I mes, fenkölt ünnepe volt. Egészen megtelt a te- i rém Schubert és Basilides híveivel, akik elbűvölve­­ hallgatták a nagy művésznő eszményi előadásá­­­­ban a Goethe-féle „Hárfás“ fájdalmas éneket, a­­ „Doppelgänger“, a Ständchen és a többi ismert­­ dalok közt a néhány most „felfedezett“ ismeret­lent. Egy bámulatosan mély és finom bölcsődal (Seidl versére) és a „Madárének“ című elragadó apróság drága nyeresége a hangversenynek. Herz Ottó remekelt a zongorakísérettel. tv. * Magyar siker Londonban. A londoni St. James­­színházban nagy sikerrel került bemutatóra Steve Geray (Gyergyay István) és Alec Coppel Tegyük fel című revüje, amelyhez Brodszky Miklós írt zenét. A szereplők közt sok a gyermek, de maga a szerző vezeti őket és ebben segíti felesége és partnere, a kecses­i Kun Magda. Magda egy jókedvű őrzőangyalt játszik,­­ aki jól vigyáz a kis Maryannra és megvédi mostoha­atyja gonoszsága ellen. A főszereplőkkel vetélkedik : „Annabella“, akit egyszerre ketten személyesítenek.­­ De nem kell itt O'neill-féle kétlelkűségre gondolni,­­ lévén Annabella két színészből összeállított móka­­­­tehén. Brodszky annyi zenét irt, hogy két felnőtt­­ operett is megélhetne belőle. Igaz, hogy segítségül hívta Verdi nevű néhai komponistatársát is . . . A peches színház, Páris egyik legmodernebbül beremi-zárt, fényes színháza, a Theatre Pigalle, fenn­állása óta nem tudott igazi sikert „kifogni“. Legújab­ban az Asszonyokkal, Claire Boothe nálunk is sikeres színművével sem tudott boldogulni és a színházat megint bezárták. Most Jean Berthet Aleiste házas­sága című komédiájára készülnek, amelynek az a ne­vezetessége, hogy húszéves fiatalember első műve. Azután pedig egy nagyon ravasz, tapasztalt irodalmár, Maurice Dekobra következik, Croqup Madame című színjátékéval Erről azt híresztelik, hogy valami egé­r­szén újszerű produkció lesz. * Színház-érdek és televízió. A londoni televíziós­­ központ közvetítette a Phönix Színházból a Vízkereszt teljes előadását. Az angol színészszövetség most azzal­­ a problémával foglalkozik, milyen álláspontot foglal­­­­jon el ezekkel a televíziós közvetítésekkkel szemben a­­ színészek anyagi érdekei szempontjából. • A Magyar Színpad első vásárlója. Most vasár­nap ünnepli a Magyar Színpad megjelenésének negy­venedik évfordulóját .Vasárnap délután kezdték árulni a Népszínház előtt, amelyet akkoriban már Porzsolt Kálmán igazgatott, egy pirossipkás hordár kínálgatta. Rossz rikkancsnak bizonyult, már majd­nem megkezdődött a Huszárcsiny délutáni előadása, anélkül, hogy egy példányt eladott volna. Végre hoz­zálépett egy elegáns, borotvált úr: — Itt a tíz krajcár! Lássuk milyen az új lap! Ő volt a Magyar Színpad első vásárlója, névsze­­rint Szirmai Imre, a Népszínház népszerű bonvivanja. És azóta is megmaradt a Magyar Színpad hűsé­ges vásárlójának, teljes egészségben. * Film készül Krisztus életéről. Az egyik londoni filmstúdióban nagyszabású vallásos filmet forgatnak, amelynek címe „A béke fejedelme“ lesz. A film té­mája Krisztus életét foglalja magába. A film rende­zője Donald Carter. Az új filmet már a jövő hét fo­lyamán bemutatják Londonban, azután pedig sorra kerül Anglia egyéb városaiban is. 1939 január 6, péntek A bajtársi szellem csodás hősüleménye Páratlan repülőteljesítmények filmje M­inism POUR LE MÉRITE KARL RITTER rendezése. Főszereplők: PAUL HARTMANN H. A. E. BÖKNIE FRITZ KAMPERS ALBERT HEHN PAUL OTTO CARSTA LÖCK JUTTA FREYBE URÁNIA <$>

Next