Pesti Hírlap, 1939. február (61. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

Maitjxl.L 1*1*4 ) Prága, ahol a madár sem jár A cseh főváros „nem érdekes“ többé — A csehek kínosan ügyelnek arra, hogy ne adjanak okot Berlinnek a panaszra — A Pesti Hírlap kiküldött munkatársának tudósítása — Prága, jan. 31. Meglepődve és észrevehető csodálkozással fogadják a régi ismerősök a Prágába érkező külföldi újságírót: — Mit keresel errefelé, ahol újabban a madár sem jár? Ez a kérdés mindennél jobban jellemzi azt a helyet, amelyet Cseh-Szlovákia ma a világpolitika térképén betölt. Hónapokkal ezelőtt a nemzetközi sajtó érdeklődése itt összpontosult, az utóbbi évek folyamán pedig Prága mindig jelentős, bár olykor végzetes szerepet játszott Európában. Ma Cseh-Szlovákia fővárosa, annak élete, tervei és politikája egyszerűen nem fontosak. Az őszintébbek ezt nyíltan meg is mondják: — Aligha lehet nálunk már cseh-szlovák külpolitikáról, de talán még belpolitikáról sem beszélni. Egyre kevésbé tagadhatjuk, hogy önállóságunkon csorba esett, hogy cselekvési szabadságunk, elhatározási jogunk mind szűkebb területre korlátozódik. Állami szerveink hovatovább végrehajtó közegek lesznek, amelyek a ma baráti szomszédnak, Berlinnek utasításaira figyeltek. Az a lázas tevékenység, amely mindig is lüktetett a külügyminisztériumban, annak sajtóosztályában, megbénult. Álmos unalom ez minden vonalon, nem történik nálunk már semmi sem. Prága nem érdekes így panaszkodnak őszinte pillanataikban, amikor számot vetnek jelen helyzetükkel. És csakugyan: Prága már alig érdekli a nemzetközi közvéleményt, nem vár a világsajtó innen nagy eseményeket, sem kis szenzációkat. Valaki a minap gúnyosan jegyezte meg: Böhmische Länder des Deutschen Reiches, a tartományi fővárosok eseménytelen és álmos levegője áporodik meg a gőgös Hradzsin fölött, ahol nem szimatolnak külügyminisztériumi titkok után külföldi diplomaták és újságírók, hiszen mind tudják: Prágában nem történik semmi sem. Ezért a csodálkozó kérdés, amellyel a betoppanó vendéget fogadják itt, „ahol a madár sem jár“. A szűkebb értelemben vett Csehország belpolitikája a német befolyás megerősödése óta még nem gleichschaltolódott olyan mértékben, amint ez Szlovákiában történt, ahol az egypártrendszeres párttotalitás valósult meg. A régi demokrata államberendezésnek, amelyre Prága mindig oly büszke volt, nyoma megvan még, amennyiben a prágai parlamentben két párt néz szembe egymással. Azok a képviselők, akik,azelőtt a legkülönfélébb frakciókhoz és csoportokhoz tartoztak, most mindkét táborba tömörültek. Kiipárt-rendszer a parlamentben Egyfelől áll az úgynevezett Nemzeti Egység Párja, amely a jobboldali és középpárti képviselőket foglalja össze. A Nemzeti Munkáspárthoz csatlakozott a volt szociáldemokrata párt, a továbbra is demokrata érzelmű, inkább baloldali beállítottságú képviselők és a feloszlatott kommunista pártnak töredéke. A Nemzeti Egység Pártjának elnöke Cerny, a munkáspárté pedig a szociáldemokrata párt volt elnöke, Hampl. Miután az első köztársaság bukása óta még nem ,tartottak újabb választásokat és ez új csoportosulások az előbb fennálló erőviszonyok alapján történtek: a parlamentben döntő többsége van a Nemzeti Egység Pártjának, amely a szociáldemokraták kivételével nagyjából a régi, Hodzsaféle koalícióra támaszkodik, úgy amint az 1935-ös választásokon egészen más körülmények között nyilvánult meg a nép akarata. . Egészen bizonytalan, várható-e és ha igen,mikorra az új választások kiírása, de amennyiben ez megtörténnék, kétségtelenül új helyzet alakulna ki. A hírek szerint a Nemzeti Munkáspárt komoly tevékenységet fejt ki a közhangulat kialakításában és nem tartják kizártnak azt sem, hogy tiszta választások esetén legyűrhetik Cörnyék Egységes Pártját. Végeredményében azonban mindezek elméleti jellegű elgondolások, mert egyelőre szó sincsen még újabb választások kiírásáról. A kormány meglevő többségére támaszkodva, simán és zavartalanul vezeti az ügyeket és vonakodás nélkül simul az elmélyült cseh-szlováknémet viszony követelményeihez. Ma még az ellenzék sem folytat kíméletlen harcot, Hampelék is úgy látják, hogy a jelen helyzetben elsőrendű fontosságú az ország nyugalma, egyensúlya, ártalmas volna belpolitikai harcokkal gyengíteni az ország ellenállóképességét. Ezzel a józan és hazafias belátással magyarázható az is, hogy még a legszélsőségesebb kommunista pártnak feloszlatása is simán és forradalmi jellegű tünetek nélkül történt meg. Elmosódnak a harcvonalak Németország és Cseh-Szlovákia között Prágának Németországhoz való viszonyát mindenekelőtt a nagy óvatosság jellemzi. A csehek kínos gonddal ügyelnek, hogy ne adjanak alkalmat esetleges berlini panaszoknak és az azok nyomán várható bármilyen irányú beavatkozásnak. Rendkívül érdekes, hogy az összeomlás idejének hangulata még ma is érezhető, még most is több keserűséggel, kiábrándultsággal gondolnak a franciákra és angolokra, mint a németekre. A németek viszont amellett, hogy befolyásukat a legmesszebbmenően érvényesítik Prága bel- és külpolitikájában egyaránt, láthatóan azon is dolgoznak, hogy a két állam közti határvonalak jelentőségét csökkentsék. Amikor közös megállapodással azt az intézkedést hozták, hogy megmarad a vámközösség Csehország és a Németországhoz csatolt területek között, viszont az átcsatolt országrészek természetszerűen vámközösségbe jutnak a német birodalommal: gyakorlatilag megszüntették a vámsorompókat Cseh-Szlovákia és a Harmadik Birodalom között. Újabban már a magánautók is minden alakiság nélkül úgy járhatnak át egyik országból a másikba, mintha nem is ékelődnék közéjük országhatár A bécs-berlini német gyorsvonat éppen úgy metszi két ízben is Cseh-Szlovákia területét, mint ahogy a prága-pozsonyi cseh vonal is érinti Németországot. A német kisebbség követelései A cseh-szlovákiai német kisebbség számban erősen lecsökkent, azonban változatlan eréllyel sürgeti minél nagyobb arányú bekapcsolódását az állam életébe. Követeléseiket a közelmúltban hat pontban összegezték. Ezek a következők: teljesen szabad és akadálytalan politikai tevékenysége a német népcsoportnak, amely nemzeti szocialista és amely tevékenység nemcsak a párt programjára, de szervezkedésére és külső formáira is vonatkozik; a német kisebbség által elfoglalt munkahelyek feltétlen megtartása; iskolai és kulturális ügyekben a szervezkedés szabadságának megtartása, önkormányzata; a német-cseh viszonyból a zsidók teljes kikapcsolása; jó viszonya csehek és a német birodalom, valamint a német nép között, nemcsak gazdasági és kulturális, de politikai síkán is; jó viszony a csehországi németek és a cseh-szlovák kormány között. Ezzel kapcsolatban pedig egyéb uton is igyekeznek pótolni azt, amit a cseh kisebbség számában veszített. Kiadták a jelszót: Prágában három éven belül százezer németnek kell lenni. A főváros elnémetesítésére igen komolyan feküdtek rá. A prágai német egyetem teljes önkormányzattal bír, úgyszólván mint idegen test az államban. A Németországhoz csatolt Szudétavidék ifjúsága utasítást kapott, hogy a jövőben is ne a birodalmi német, hanem a prágai német egyetemet látogassa. Ami a magyarokat illeti, különösebb gyűlölködés Budapest vagy a Szlovákiában élő magyar kisebbség iránt nem érezhető. A Felvidéknek Magyarországhoz csatolt területeire gondolva, gyakran mondják: úgy kellett a szlovákoknak. Az egész magyar-csehszlovák kérdést minden bajával és felelősségével igyekeznek maguktól elhárítva, Pozsony gondjaira bízni, gondolván: veszekedjék Pozsony Budapesttel. Már csak ezért sincsenek súlyossá váló érzelmi ellentétek a cseh nép lelkében Budapesttel, vagy a szlovenszkói magyar kisebbséggel. Rendkívül érdekes, milyen közömbösséggel tekint Prága a Ruténföld felé. Mintha maguk is éreznék, katonailag mennyire tarthatatlan, gazdaságilag mily ráfizetésekkel járó és politikailag mily súlyos bonyodalmak lehetőségét magában foglaló ez a terület, amely tőlük mindig is idegen maradt. Mintha valóban nem ragaszkodnának mindenáron annak megtartásához. Neller Mátyás. Irscelli ÉK LAP Olthatatlanul, lobogó lánggal égnek a kiskapusi gázforrások Vörösre égett, üvegkemény agyagsivatag közepén geológiai csodákat hozott létre az irtózatos hőség Kiskapus, február. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Amint a vonat végigrobog a Küküllő-parton, mindenfelől közelgő tavasz nyomai tűnnek szem elé: apró, rohanó hegyipatakok iramlanak a parányi székely falvak határában, a hegyekről pedig, a régi várak romjai mellől apró „alkalmi patakokká“ verődve igyekszik le a hévíz a Küküllőbe, amely meggyarapodva, megduzzadva hömpölyög sziklás medrében. Nem is olyan régen még a Nagyküküllő völgyének legnagyobb szenzációja volt a kiskapusi szondatűz. A környékbeli ifjúság szombatonként idezarándokolt „gáztűznézőbe", ahogy itt mondják. Ma már megszokták ezt a roppant természeti csodát, mint ahogyan a katona megszokja a háborút és a szegény a nyomorúságot. Most már inkább tudósok, külföldi geológusok jönnek ide, hogy tanulmányozzák e világszerte páratlan jelenséget. A kiskapusi állomástól nem messze, egy középmagas hegység gerincén túl lobog a meggyulladt kiskapusi szonda óriási fáklyája. Az egész völgy olyan, mint egy rég kialudt vulkán krátere : vörösre égett, teljesen terméketlen, üvegkemény agyagsivatag. Kilométeres körzetben eltűnt az élet minden nyoma. Amikor Kiskapuson lángra lobbant a bőségesen özönlő földgáz, a román kormány azt remélte, hogy hamarosan el tudja oltani. Próbálkoztak is, de sikertelenül. Ha az eredeti kráter helyén nagy nehezen eloltották a tüzet, az másutt lobbant lángra: csak a szerencsétlenség után derült ki, hogy a kiskapusi völgy alatt szinte kimeríthetetlen bőséggel buzog a drága gáz. A román kormány szakértői kiszámították, hogy több mint egymillió négyszázezer lej (körülbelül ötvenezer pengő) értékű földgáz megy napról-napra veszendőbe. Ezzel a jelentős energiával fontos ipari üzemeket láthattak volna el hajtóerővel, , csakhogy ez már későn jutott a kitűnő szakférfiak eszébe i■, akkor, amikor már kormos-vörös, egekig csapkodó lánggal égett a szonda hatalmas fáklyája. A Grosse Felsengrund gerincéről páratlan, csodálatos látvány fogadja az érkezőt. A vidék éghajlata egyszerre megváltozott: szinte trópusi hőség csapja meg az ember arcát. Ezt a meleget csak ingujjra vetítőzve lehet kibírni. A tűz már nem ott ég, ahol föllebbl bánt. Ötven méter átmérőjű ovális alakú kráter van a régi szondatűz helyén, mintha valami óriási meteor zuhant volna a földre. A sziklákra ráégett agyag keményebb, mint maga a szikla. Amikor ráütünk a kalapáccsal, csendül, mint az acél, de alig törik. Az állandó, óriási hőmérséklet rendkívül érdekes kőzettani változásokat hozott létre, olyan természeti átalakulásokat, amilyeneket eddig Pompeiben, Herculanumban és más láva alól kiásott helyeken találtak a geológusok, akik ezt az átalakulást „kontakt metamorfózisnak“ nevezik Mintha hatalmas tűzhányó csöppent volna ebbe a csöppet sem vulkanikus környezetbe, olyan a vidék. A közelben feneketlen tó van és a vékony jégréteget minduntalan áttöri az itt is szivárgó gáz. Az új kráter fölött pedig sárgásvörösen, ördögien tombol az óriási, elolthatatlan tűzoszlop. Forgószéltölcsérek kavarognak a völgyben, hol itt, hol ott emelkedik az ég felé a vörösre égett agyagporból és fojtó gázból, forró levegőből összecsavarodó poroszlop. Itt is, ott is millió apró lángocska nyújtogatja tűzvörös nyelvét, iszapvulkánok bugyborékolnak. A völgy felett s a környéken még a felhőképződés is megváltozott: az óriási hőség hatására állandó záporok zuhognak, de természetesen képtelenek eloltani a szonda pokoli fáklyáját, mert még mielőtt a tűz közelébe hullana az eső, gőzzé változik. Külföldi és román geológusok járnak most a környéken, s tanulmányozzák az új kőzetfajtákat, amelyet az irtózatos hőség hozott létre. A román kormány pedig — úgy látszik — abbahagyta a kísérletezést és tűri az óriási értékek pusztulását... A kiskapusi völgyben pedig diadalmasan vörösen lobog az olhatatlan fáklya, amíg el nem fogy a gáz, amely táplálja.. . Mussolini szombaton nyilatkozik a világpolitika kérdéseiről Róma, jan. 31 (Inf.) Mussolini szombaton nagy beszédet mond, amelyet, feszült érdeklődéssel vár az egész diplomáciai világ. A fasiszta nagytanács szombaton este tartja ezévi első ülését, amelynek legfőbb tárgypontja Mussolini külpolitikai beszámolója lesz. A Duce ebben a beszédében részletesen ismertetni fogja Chamberlain legutóbbi római tárgyalásainak lefolyását, gróf Ciano magyarországi és délszláviai látogatásának eredményét, a spanyol nemzeti hadsereg barcelonai győzelmének jelentőségét és Hitler kancellár birodalmi gyűlési beszédének következményeit. A fasiszta nagytanács zárt ajtók mögött ülésezik s Mussolini többórás beszédéből csak rövid hivatalos kivonatot közölnek a nyilvánossággal. Erélyesen cáfolják a német-cseh titkos katonai egyezmény hírét Berlin, jan. 31. (Inf.) Német kormánykörökben erélyesen cáfolják azokat a külföldi lapjelentéseket, hogy Németország titkos katonai egyezményt kötött volna Csehországgal és felhatalmazást kapott volna a prágai kormánytól arra, hogy a német csapatok bármikor átvonulhassanak Cseh-Szlovákia területén. Nem felel meg a valóságnak az a külföldi lapjelentés sem, hogy Berlin és Prága között megállapodás jött volna létre a politikai foglyok kölcsönös kiszolgáltatása ügyében. A német és a cseh-szlovák kormány között semmiféle titkos egyezmény nem áll fenn.