Pesti Hírlap, 1939. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-23 / 68. szám

1339 március 23. csütörtök PESTI HÍRLAP Ötvenéves az Urlovasok Szövetkezete Az Urlovasok Szövetkezete fennállásának ötven­éves jubileumát ünnepli. A Szövetkezet 1890-ben ren­dezte Kaposvárott első versenynapját és az első ver­senyt nagybányai Horthy István főhadnagy, a későbbi daliás lovassági tábornok és az Urlovasok Szövetke­zetének elnöke nyerte. Jankovich-Bésán Gyula, Inkey Antal, gróf Wenckheim Dénes és gróf Szirmay Sán­dor töltötte be az elnöki tisztet az Urlovasok ötven­éves működése alatt. Ma már egyikük sem él. Most vitéz rumwerthi Rapaich Richárd lovassági tábornok az egyesület elnöke. Az ötvenéves jubileum alkalmából szerdán tar­tották meg az első ünnepséget. A Bellevue-szállóban estebéden látta vendégül az Űrlovasok Szövetkezeté­nek igazgatósága a napilapok és a szaklapok munka­társait. Az estebéden megjelent vitéz Rapaich Richárd lovassági tábornok, nemeskéri Kiss Sándor ny. rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter, Geist Gyula nagybirtokos, balázsfalvi Kiss Ferenc ny. altábornagy, Magyar Elek, az Őrlovasok Szövetkezetének főtitkára. Március 23, 28 és április 1-én d. u. fél 3 órai kezdettel ügetőversenyek. Vitéz Rapaich Richárd lovassági tábornok, a Szö­vetkezet elnöke, felköszöntőjében először is a kor­mányzót, úgy is, mint Magyarország első lovasát, ün­nepelte. Azután bejelentette, hogy az egyesület a fél­százados jubileum alkalmából negyvenezer pengővel felemelte versenyeinek összdíjazását és a jelentős díjemelésen kívül mintegy nyolcvan értékes tisztelet­­díj fokozza a versenyek vonzóerejét. A népesebb me­zőnyök elérése és a versenyek eredményeinek reáli­sabbá tétele céljából minden verseny negyedik helye­zettje is díjazásban részesül. Végül a sajtóval való barátságos kapcsolatok fejlesztésére ürítette poharát. A nagy éljenzéssel fogadott felköszöntőre a társajság­­írók nevében Kelemen Ernő válaszolt, aki hangoztatta a lóverseny jelentőségét, majd az Űrlovasok Szövet­kezetének ötvenéves jubileumát méltatta. Végül Kiss Géza a magyar zászlók közti sport ünnepéről, a régi alagi versenypálya érdekességeiről beszélt. S­­zó&érteául* francia családhoz kerestetik kisgyer­mek mellé. Háztartást nem vezetek. .TÉLIG?.: „FRANCIA NYELVTUDÁS SZÜKSÉGES" ARANYKAPU IRTA KOSÁRYNÉ RÉZ LOLA ¡**¡ — Jól van — mondta — én sem leszek ön­gyilkos. Nem kell az állás. Nem bánom, ha saroló­­asszony lesz is belőlem. István hanyatt feküdt az ágyon és felindultan lélegzett. — Micsoda gyerek! — gondolta Bözsi megenyhült szívvel, amint feltette a vacsorát. * Karácsonyra mégis vett ki Bözsi húsz pengőt. Istvánnak nem is szólt. De nagytakarítást rende­zett, egy kis kalácsot sütött és vett egy apróka fenyőt a Dunaparton. Ajándékokat is készített tit­kon. Schnupf bácsi előkerült, Bözsi találkozott vele az utcán és megszidta. — Hiszen a varrógép nem olyan sürgős. Ettől feljöhetett volna! — Azt hittem, hogy majd haragudni tetszik, mert olyan gyámoltalan vén hülye vagyok. És elégedetten keverte a konyhában a mákos tölteléket. Bözsi bekötött fejjel, sajgó háttal da­gasztotta a tésztát... — padlót kefélt egész dél­előtt és bosszantotta, milyen gyenge, így megérzi. Ha rákerül a sor, hogy csakugyan sarolóasszony legyen, hogyan birja majd? Miért birja más? Odakint csengettek. István feltápászkodott a szobája sarkából, ahol papucsban ült és irt vala­mit. Szédülősen ment ajtót nyitni. — Anyi! — mondta mély hangon, zavarodot­tan. Fürgén fordult és levette az anyja köpönye­gét, nehogy gyanút keltsen a bágyadtsága. Annyit azonban be kellett vallani, hogy be­teg volt. Kovácsné csak két napra jött, ennyit akár­honnan kiverekedett volna magának. Karácsony­kor nem bírta volna ki Istvánka nélkül. Még Sá­rika is megértette és nehogy késhegyre menjen a dolog és egészen elveszítsék a derék jó Matil­­dot, kiküldte a saját szakácsnőjét Kölesdre az ün­nepekre. Bözsi próbálta kérdezgetni, hogyan érzi magát és miért fogyott le, de Kovácsné nem akart szo­morú dolgokról beszélni. Mindennel meg volt elé­gedve, bár azonnal meglátta, hogy két szép po­hara eltörött és a vasaló füle be van kötve. A szekrényt is másképen rakta Bözsi, ami minden asszonynak fáj. Kovácsné azonban még nagyobb dolgokat is meg tudott bocsátani. Csakhogy itt­hon lehetett! Csakhogy nem veszekszik a két gyermek! — Igazán nem veszekedtek, Bözsikém? — Soha, anyi. István olyan jó fiú, a szívem fájna, ha veszekedni kezdenék vele. Kovácsné behunyta a szemét. Úgy érezte, ezért a szóért érdemes volt neki hónapokig gyöt­rődnie Ilmánál. Odaát, Gáláknál, karácsonyfát díszített az egész család. Karácsony délutánján előbb Ková­csék gyújtották meg az icipici fácska négy szál gyertyácskáját és Kovácsné átadta az ajándékait: tíz üveg lekvárt, kötött mellényt mindkettőjük­nek és egy gyönyörű darab falusi vajat. István az utolsó percben szaladt le, hogy egy kedves köny­vét megvegye az anyjának, Bözsi pedig egy leány­kori kézimunkáját vette elő, mert szégyen, nem szégyen, nem gondoltak az ajándékra. Annyi volt a bajuk­ gondjuk. Aztán Déneske, Gizuska, meg Karcsi bukkan­tak be az ajtón, értük jöttek. Gál pénzt adott, hogy rendeljenek nagy taxit, jöjjenek úgy, ne­hogy István megfázzék. Micsoda nagy urak vol­tak! Jó meleg volt a taxiban és édes érzés volt így repülni hazafelé. Bözsi nagyon szégyenkezett. Őt annyi minden­nel meglepték. Karcsi meg Déneske lombfűrész­­tintatartót készítettek neki, Gizuska gyönyörű­­ nagy kézimunkát, anyja új ruhát, apja egy húsz-­­ pengőst adott... Ő csak alig valami apróságot tudott hozni, egy kis cukrot a gyerekeknek, Ist­vánnak semmit. Ott ültek az asztalnál, kirántott halat ettek és dióspatkót. Kovácsné bizalmasan beszélt Gálékkal. — Higgjétek el, bűn tőlem, hogy olyan nagyon kívánok már hazajönni, mert ez a szegény Ilma halálát jelentené. Addig nem jöhetek most már. Megalkudtunk. Ha már így van, hogy szegénynek itt kell hagynia a bútorait, meg egyéb holmiját maga után, miért ne lehetne a mi szegény gyer­mekeinké? Én bizony elfogadom. Legalább így szerzek a fiacskámnak új bútort. De a gyerekek­nek meg ne mondjátok. Kár a jókedvüket elron­tani. Hiszen olyan édesek együtt és úgy szeretik egymást. Sohasem veszekednek. Az az áldott jó gyermek, Bözsike mondta Annak is örülök, hogy állása van Istvánkának a gyárnál és így nem érzi tehetetlennek magát. Ugy­e, mindig mondtam, ha megházasodik és érzi, hogy szükség van reá, si­kerül állást szereznie? Míg otthon volt, Bözsi a pincéreknél aludt. — Beteg a kicsi, senki sincs vele, anyukám, az embernek nincs szíve, hogy egyedül hagyja ... — Csak túlzásba ne vidd a jóságodat, kislá­nyom, — intette az anyósa szeretettel. — Az em­berek a végén szinte megkövetelik az ilyesmit. És éppen karácsonykor . . . Kovácsné kedden reggel elutazott. Bözsi és István nem tudták, milyen önfegyelmezésébe ke­rült, hogy visszamenjen Kölesdre. Ha csak rágon­dolt Ilmára és a házra, undor és irtózat fogta el. Mégis elment. És aznap István újra elindult este Kőbányára. Bözsi összetett kézzel ült az ablaknál egyedül és fájt a szive és aggódott, mint még soha életé­ben. Olyan sápadt volt István, olyan sovány. Úgy megszokta, hogy itt fekszik a szomszéd szobában. (Folytatjuk.) védjegyű SCHOTTOLA ERNŐ VI.­VILITOS CSASZAR-ÚT 53. közgazdaság Tartózkodás a p­én­z)piacon a kezdőise­­lt­imával kapcsolatban A hónap vége felé közeledő időszak a hazai pénz­piac forgalmában nem idéz elő ugyan jelentősebb el­tolódásokat, mindazonáltal több figyelemreméltó je­lenséggel állanak szemben ezúttal a gazdasági élet tényezői, így mindenekelőtt április 1-én esedékessé válik a 600 milliós beruházási hozzájárulás negyedévi részlete, melynek sima lebonyolítása komoly feladatot ró a pénzügyi körökre. A befizetés eszközlésére szol­gáló hitelek túlnyomó részéről ugyan már hetekkel­­ ezelőtt gondoskodás történt, a magánosok és jogi sze­mélyek egy része azonban az utóbbi napokban jelen­­­­tősebb betétösszeget vont el, hogy kötelezettségeinek­­ megfelelhessen és egyes pénzintézetek pillanatnyilag­­ a Nemzeti Banknál voltak kénytelenek bizonyos mér­tékű visszleszámítolást eszközölni, hogy kellő meny­­nyiségű fizetési eszközzel rendelkezhessenek A beté­tek hullámzását a külpolitikai feszültség is előidézte ugyan, mindazonáltal a kiáramlás egyetlen pénzintéz­­­zetnél sem öltött nagyobb mértéket A pénzpiacot fokozottabb feladatok elé állítja az­­ új 150 milliós kölcsön, továbbá a mezőgazdaság ta­­­­vaszi munkálataival időszerűvé vált hiteligények, melyeknek kielégítésénél azonban ezúttal némi von­­­­tatottság tapasztalható a pénzügyi körök tartózkodó­­, és óvatos magatartása következtében. Alighanem a­­ vezető pénzügyi tényezők fokozottabb gondoskodására­­ lesz szükség ezúttal, hogy a mezőgazdasági hitelek­­ megfelelő mértékben és kellő időben eljuthassanak a­­ termelőkhöz. Említésre méltó, hogy a közeljövőben — a küszö­­­­bön álló tatarozási kedvezmények következtében i­­ nagyobb arányu javítási munkálatok kezdődhetnek meg városszerte s erre a célra a háztulajdonosok­­ előreláthatólag jelentősebb hiteleket fognak igénybe­­ venni. Feltűnően kismértékű a kereskedelem és ipar hiteligénye. A gyenge fogyasztási viszonyok miatt a kereskedők egyelőre alig eszközölnek új árurende­lést, míg az ipar erősen megsínyli a magánépítkezés és vállalkozás nagyfokú visszaesését. A mezőgazdasági kiállítás baromficsoportja. Az orszá­gos mezőgazdasági kiállítás baromficsoportjában, a tyúk­féléknél a három színváltozatban tenyésztett parlagi ba­romfiak jelentős térfoglalásáról fog a közönség tájékoz­tatást nyerni, de emellett a többi, haszonnal tartható kultúrfajták is igen nagy számmal lesznek képviselve. A ludaknál a kisebb testű nemesített magyar ludak, a kacsáknál pedig a pekingiek tartották meg vezető szere­püket, bizonyítva azt, hogy ezek tenyésztése a legjöve­delmezőbb. A pulykáknál a bronzpulyka szerepel legna­­­­gyobb számmal, ami legjobb bizonyítéka e színváltozat­­ nagy gazdasági értékének. 1 Hivatal»I« termény árfolyamok Hivatalos buzaárfolyamok: más szárm. 14.70—14.90. Tak.­Tiszavidéki, fejérmegyei, du- árpa: elsőrendű 16.30—16.60. nánjuli 77 kilós 20.60—20.85, középmin. 16.10—16.30. kő­, 78 kilós 20.80—21 05. 79 kilós árpa: kiváló 18.75—19.25, pb­-21.00—21 25. 80 kilós 21.10— ma 18—18.50 Zab: elsőrendű I 21.35, felsőtiszai, duna-tisza­ 21.50—21.70, középmin. 21.25— közi 77 kilós 20.60—20.80, 78 21.50. Tengeri uj: tiszántúli I kilós 20.80—21.00, 79 kilós 21.00 15.95—16.15. Őrlemények: kor­­: —21.20, 80 kilós 21.10—21.30, pa 13.60—13.75, 8-as ‘liszt 16.40 ! Egyéb hivatalos árfoly­amok. —16.70. 1 Rozs, pestvidéki 14.55—14.70, —• Éltesebb embereknél, akik gyakran fel vannak a fúvóéivá, úgy az alhasi pangást, mint az emésztés reng­­s heserét a természetes ,,Ferenc József“ keserüviz rend­­j szerint hamar mérsékli, a rekeszizom emelkedését csök­kenti és a magas vérnyomást leszállítja. Kérdezze meg orvosát. Értékpiac A mai értéktőzsde a külföldi piacok javulásáról ér­kezett jelentésekre ma is bizakodó volt, de zárlat felé a kínálat csökkentette a nyereségeket. A Bauxit 7, Izzó 5, Kőszén 1,50 pengővel javult.­­A bankpapírok változatlanok. A járadékpiacon árnyalati árváltozások voltak. A nem jegyzett kötvények forgalmából néhány tá­jékoztató árfolyam: Népszövetségi Kölcsön amerikai címlete 96, angol címlete 92,5, svájci kibocsátás 92,5 százalék. Kényszerkölcsön 75 pengő. Részvényárfolyamok (Zárjelben a zárlat és az áremelkedés [+], vagy esés […] mértéke a tegnapi zárlathoz képest. A zárlat utáni­­ jel azt mutatja, hogy tegnap óta az árfo­lyam nem változott, ha jelzés nincs, úgy nem volt kötés az előző napon.) Nemzeti Bank 153.50 (153.50, —), Bauxit 168—163 (163, +7), Kohó 17.50 (17, —), Kőszén 266—259 (259.50, + 1.50), Nagybátonyi 41 (41, —), Salgó 20.50—26 (26.40, +0.20), Urikányi 30.50—31.50 (31, +0.50), Fegyver 25.55— 25.35 (25.50, —0.20), Ganz 12.70—12.20 (12.30, +0.20), Láng 26 (26, —), Acél 20.50 (20.50, —0.50), Rima 61.50— 60 (60, —), Ofa 12—12.30 (12, +1.30), Nasici 79.50— 78.50 (78.50, +0.25), Tröszt 45—44.50 (44.50, —1.75), Délcukor 71—72 (71.50,­­), Magyar Cukoripar 60—58 (58.75, —0.25), Izzó 100 (97, +5), Pamut 19 (19, —0.50), Ruggyanta 45 (44, +1), Vasutforgalmi 13.60— 13.90 (13.60, +0.35), Telefon 7.60—8 (8, +0.60) pengő. Fővárosi kölcsön: 1914. évi 290—289 (288.50) pengő, 1927. évi 79.5—78.5 (78.5) százalék. Valutazárlat: Font 16.00— 3.41—3.44, Istanbul 268—271, 16.20, Belga 57.40—58.00, Ka- Koppenhága 71.50—72.10, Lon­­nadai dollár 332.00—337.00, dán 16.01—16.16, Milánó 17.66 Cseh 7.50—11.80, Dán 71.30— —17.8864, New York 342.20— 72.10, Dinár 6.00—7.50, Dollár 344.80, Oslo 80.475—81.175, Pa­ 340.80—344.80, Frank 9.00—9.20 bis 9.05—9.15, Prága 11.79— Holland 181.15—183.13, Zloty 11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­ 60.00—61.40, Lei 2.60—3.45, Le­­holm 82.55—83.25, Varsó 64.25 va 3.00—3.60, Lira 16.90—17.90 —64.75, Zürich 76.90—77.60 Norvég 80.25—81.15, Svájci ír pengő. 75.70—77.60, Svéd 82.35—83.25 pengő. Zürichi devizazárlat. Berlin Devizazárlat. Amsterdam 178.10, Amsterdam 236.00, New 181.55— 183.15, Athén deviza- York 445.00, London 20.835, comp. 3.025—3.055, Belgrád Páris 11.78, Milánó 23.40, Bu- 7.82—7.88, Bar­in 135.70—136.70 karest 3.37, Varsó 83.50, Brüsz- Brüsszel 51.58—58.02, Bukarest­szel 74.875. 13

Next