Pesti Hírlap, 1939. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-30 / 73. szám

1939 március 30. csütörtök PESTI HÍRLAP 4pB 100 perc — egy asszony életéből! 100 perc alatt — 1000 fordulat! Szélhámosnő voltami Ma premier! M zeau fftucai * tdwi% TuUUtecc * zeau tfloK *|jiLr RADIUS I SZÍNHÁZ ÉS ZENE mozi A pozsonyi díszhangverseny Zsúfolásig megtelt szerdán este a Zeneaka­démia nagyterme abból az alkalomból, hogy a Pozsony Városi és Vármegyei Egyesület nagysza­bású díszhangversenyt rendezett a Szlovákiában létesítendő Magyar Házak javára. A szép moz­galom első ünnepélyes megnyilvánulását megtisz­telte jelenlétével Horthy Miklós, Magyarország­­ kormányzója is. Cserkészcsapat állt sorfalat a ze­nepalota előcsarnokában és a kürt dísztele har­­sant fel, amikor a kapun belépett a kormányzó a főméltóságú asszony társaságában. A magas ven­dégeket a lépcső alján Jaross Andor felvidéki miniszter fogadta. Amikor pedig páholyukban megjelentek, az egész közönség felemelkedett he­lyéről és percekig zúgó tapssal és éljenzéssel ün­nepelte a kormányzópárt. A Himnusz elhangzása után a rendező egyesület elnöke bejelentette a közönségnek, hogy Albrecht királyi herceg akadá­lyoztatása folytán, gróf Esterházy János pedig, mivel váratlanul el kellett utaznia, nem jöhetett el. Mindkettőjük helyett Jaross Andor tartotta a megnyitó ünnepi beszédet. — A Magyar Házak mozgalmának gondolatát ■— mondotta a miniszter, — a csonkahaza csodá­latos módon karolta fel. Ha elviszi hozzátok szón­kat a hit, magyarok, akik Európában éltek, akár itthon szabadon, akár máshol nem szabadon, tud­játok meg, hogy ismerjük kötelességünket és tud­juk mivel tartozunk minden magyar léleknek, bárhol lakik is. Az akcióban, amelyet a felvidéki házak megvalósítására indítottunk, gyönyörűen szólalt meg a magyar lélek, amikor gyermekek rakták össze filléreiket, amikor tanítók és tanító­nők áldozták fel félretett pénzüket, s amikor egy cselédlány a vérátömlesztésért kapott húsz pen­gőt adta a Magyar Házak oltárára. Bízzatok fel­vidéki testvéreim. Álljatok nyugodtan a vártam­, dolgozzatok, a Magyar Házakat meg fogjuk te­remteni. A hangverseny műsorát a pozsonyi vonatko­zású számokból állította össze a rendezőség. Na­gyon szépen szerepelt dr. Paulovics Géza vezény­letével a Budapesti Kamara Kórus, amely Kodály Mátrai képeit és P. Moczik Felicián népdalkóru­sait adta elő művésziesen, őszinte sikert aratott a pozsonyi Dóm orgonaművésze, Németh István László, továbbá a Dunakeszi Műv. Magyarság Fér­fikara, amelyet Rajter Lajos vezényelt. Dr. Doh­­nányi Ernő saját műveiből zongorázott, Basilides Mária pedig népdalokat énekelt. Mindkettőjüket tomboló ünneplésben részesítette a közönség. A műsort a Budapesti Hangverseny Zenekar fejezte be, Dohnányi Auzalia Hungaricájának kitűnő elő­adásával. Táblai ítélet a Nemzeti Színház telkéért indított perben Ismeretes, hogy a Nemzeti Színházról szóló 1938. VII. törvénycikkel kapcsolatban a Grassalkovich-csa­lád oldalági örökösei mozgalmat indítottak a Nemzeti Színház számára hagyományozott telek jogi helyzeté­nek tisztázása céljából. Később felajánlották az ado­mányteleknek egyességi uton való felszabadítását. Az örökösök legnagyobb része az egyességi ajánlatot alá­írta. Közben azonban tető alá került az 1938. VII. tör­vénycikk, mire özvegy Majthényiné Beleznay-Bohus grófnő, akinek jogutódi minőségét a felsőbíróság már megállapította, saját örökrésze erejéig próbapert indí­tott a kincstár ellen. Ebben a perben annak idején az alperes jogi képviselője azzal érvelt, hogy az említett törvény nyomán beállott az adományteleknek a jog­utódokra való visszaháramlása, miután az adomány­levél így rendelkezik. A törvényszék elutasította a keresetet. Fellebbezés folytán így került most a per a kir. Tábla Alföldy-tanácsa elé, amely többnapos­ tár­gyalás után szerdán ítéletet hirdetett és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a Nemzeti Színház telkének értékesí­tése és az értékesítésből befolyó összegnek az új Nem­zeti Színház létesítésére való felhasználása nem ütkö­zik az adományozó meghagyásába. A Grassalkovich­­jogutódok nem nyugodtak meg az ítéletben, felülvizs­gálati kérelemmel a Kúriához fordulnak jogorvos­­latért, s így végső fokon a Kúria fog dönteni a sok port fölvert por ügyében. * Az „Utolsó tánc“ 125-ödször. A Nemzeti Színház Kamaraszínházában már hónapok óta zsúfolt házak mellett kerül színre Herczeg Ferenc diadalmas vígjátéka, az „Utolsó tánc“. A századik előadás alkalmával Herczeg Ferenc, a darab il­lusztris szerzője hidegkuti úti villájában vendé­gül látta a Nemzeti Színház igazgatóságát és a darab kiváló együttesét. Március 27-én, hétfőn este folyt le ugyancsak táblás ház előtt a vígjá­ték 125-ik előadása, amely után dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója és felesége, Peéry Piti adtak vacsorát Herczeg Ferenc és a vígjáték szereplői tiszteletére a Szent Gellért-szálloda kü­löntermében. Beküldött hírek Eleanor Steele (szoprán), Hail Clovis (tenor) duett­estje ma: Z. 8. (Rózsavölgyi.) A koncert rendezései: Szigeti ápr. 20 (nem ma). Betegsége miatt halasztva. Már csak néhány jegy. Bandó Gyula zenekari est holnap Z. 8. Ady-est szombaton Z.­­9. Fischer Annie 5-én. Egyetlen szólóestje. Jegyek 1—6 P. FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG BERLIOZ: REQUIEM-jét dr. Dohnányi Ernő vezényletével 3-án, hétfőn, „B“ sorozatban adja elő az Operában. Közreműköd­nek: Nagypál Béla és a Székesfővárosi Énekkar. (Karig.: Karvaly.) Jegyek Csak az Operában. * Szombat délután is játszik a Royal Színház. A Royal Színház április 1-én, szombat délután 4 órai kez­dettel eljátssza „Egy bolond százat csinál“ c. műsor­darabját teljes esti szereposztásban, hogy a mezőgaz­dasági kiállításra érkezők, akik este nem érnek rá, megnézhessék a kitűnő darabot. Bordy Bella, Simor Erzsébet, Szeleczky Zita, Németh Romola, Jávor Pál, Páger Antal, Mály Gerő, Szakáls Zoltán, Vaszary Piroska, Kováts Terus, Pethes Sándor, Makláry Zoltán, Várkonyi Zoltán. Rendezte: Baky József. Hunnia-Pictura produkciói PREMIER MA! * Előadás a katonaköltőkről. Vályi Nagy Géza, a Petőfi Társaság tagja, április 2-án a Zeneakadémián „A magyar katonaköltők, a pogány kortól — Bárd Miklósig“ címen faji öntudatot és katonás szellemet erősítő előadást tart. • A Pécsi Mozi vasárnapi filmmatinéjét, amelyen ausztráliai, újzélandi, argentínai, brazíliai hangosfilmek kerültek bemutatásra, most vasárnap délelőtt az USA-ról, Cubáról és a Fülöp-szigetekről készült han­gosfilmekkel kiegészítve megismétli. HÓFEHÉRKE ÉS A 7 TÖRPE mától KAMARÁBAN rendes helyárakkal. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. Szombat: 4, 6, 8 és 10 óra­kor. Vasárnap: 2, 4, 6 és 8 órakor. 100 %-os remek vígjáték: MAKRANCOS KISASSZONY Főszereplők: HALMAY TIBOR és CSIKÓS RÓZSI Ma premier ♦ CITY A varieté csillagai Uránia — Átrium — Décsi A magyar filmgyártás és a fényűzés eddig nem voltak összetartozó fogalmak. „A varieté csillagai“ az első magyarul beszélő film, amelyre illik ez a jelző. Az átlagos magyar filmek társaságában sokszor szinte úgy hat, mint a gazdag nagynéni a szegény rokonok között. Baky József Berlinben élő hazánkfia valóban dúskálhatott a földi javakban. A Művész Színházun­kat olyan revüszínpaddá varázsolhatta, amelyhez fog­hatót eddig csak amerikai revüfilmekben láthattunk. És az izgalmas és derűs jelenetekben bővelkedő ar­tistatörténet keretéül olyan revüképeket komponál­hatott, hogy a nézőnek káprázik bele a szeme. De nemcsak ilyen külsőségekben fényűző ez a film, ha­nem a játék színvonalában is. Az epizódszereplőktől — egytől egyig kitűnő, neves színész — a remek fő­szereplőkig, mindenki képességének javát nyújtja. Jávor férfias céllövőmesterét, Páger csendesen szen­vedő, megbocsátó bűvészét, Bordy Bella belső drá­mai feszültséget éreztető alakítását, Szeleczky Zita üde, bájos lényét, Simor Erzsi finom játékát, Mály Gerő elragadóan derűs perceit hosszú időre megőrzi az emlékezet. „A varieté csillagai“ a tartós siker je­gyében indult el az Uránia díszelőadásán. (n­ja) A Ritz-fivérek mint Mesterdalnokok Corso Ez a három vidám fickó újabban már annyira vi­dám, hogy kissé gyanús,­­ nem kiagyalt, erőltetett e híres vidámságuk. Igen is, nem is. Van ebben az új filmjükben nem is egy, de több olyan számuk, amely csakugyan felpezsdítően mulatságos, még nekünk, európaiaknak is, akik bizony a szájunkat sem húzzák el néha, ugyanott, ahol Amerika fuldokol a nevetés­től. Amikor, például, Walt Disney világhirű Hófehér­kéjének néhány jelenetét figurázzák ki, ott mi is együtt nevetünk a Ritz-fivéreken Amerikával, dehát közben el kell fogadnunk egy teljességgel a fején tán­coló és itt-ott túlságosan is hangos csacsiságot, olyat, hogy bizony nem nagyon értjük, micsoda jót találhat ebben még a nálunknál, úgy látszik, erősebb humor­­érzékű Amerika is? Mellesleg egy finom rádióéne­kesnő és egy széphangú jazz-tenor is tarkítják a Ritz­­fivérek tarka műsorát, amelyből kevesebb... több volna. Persze, aki szívesen és könnyen nevet, most is megtalálja, amit a Ritzek filmjeiben keresni szokott. (gy) 13 A legszebb francia „szerelmespár“ Edwige Feuillére és Jean Murat egy új kalandor filmben „Szélhámosnő voltam“ . . . Tudj’ Isten, némi gya­nakvással fogadtuk ezt a címet, mielőtt a délelőtti fő­próbára beültünk. Nagyon „kalandorszerűnek“ hatott, túlságosan kiélezettnek. . . De már az első negyed­órában eloszlott ez az aggodalom és jött az őszinte megállapítás: ezek a franciák megint kedvesek, ötlete­sek, ízlésesek. Meg kell adni: a filmcsinálás művészete a kisujjukban van. Hagyjuk a történet meséjét és részletes bírálatát a csütörtöki bemutató utánra. Most csak azt szeret­nénk megkérdezni: tudják-e, hogy a két főszereplő, Edwige Feuillére és Jean Murat, a „sex appeal“ ki­rálynője és királya Franciaországban? És valljuk meg, teljes joggal. A nő igazi párductermet, kissé Claudette Colbert-re emlékeztető arcvonásokkal, mély, ragyogó szempárral, a férfi a legrokonszenvesebb színészek egyike, izmos, rugalmas, csupa természetesség és — amit a hölgyek bizonyára érdeklődéssel vesznek tudo­másul — röviddel ezelőtt még Anniabella férje volt... Ha ilyen pompás emberpár­ mozog a vásznon, ez már önmagában is gyönyörűség. De a franciák azzal is tisztában vannak, hogy hiába a legtetszetősebb szí­­nészegyüttes, ha nem építenek köréje megfelelő ke­retet, ha nem adnak neki alkalmat, hogy „kifussa a formáját. . Hát itt aztán a keret is ragyogó: hol Cannes, hol Bécs, hol Páris, hol —* Budapest . . . (Ha­tározottan divatba jövünk a franciáknál!) A cselek­mény pedig olyan változatos, annyi meglepetéssel szol­gál, hogy például a nagy ékszerrablás kimenetelét az utolsó percekig nem sejtheti előre senki. Nem is szólva arról, hogy a gyönyörű Edwige Feuillére-ből, e kápráztató kalandornőből végül az lesz, aminek az elragadtatott néző szíve szerint óhajtja. (*—L)

Next