Pesti Hírlap, 1939. szeptember (61. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-01 / 199. szám

2* a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások megkez­désére irányuló készségét ne csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csu­pán üres kifogásokkal és semmitmondó kijelentésekkel állassák. A lengyel nagykövet részéről időközben történt lép­és­­,s mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzon, annál kevésbé, hogy tárgyalhasson. Mikként a Vezér és a német birodalmi kormány immár két napja hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve, elutasitott­­nak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formá­ban, amelyben az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojálisak, méltányosak és tel­jesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagykö­vettel közölt tárgyalási alapokról: 1. Danzig szabadváros tiszta német jellege, va­lamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a Német Birodalomba. 2. Az úgynevezett folyosó területe, amely a Ke­leti tengertől Marienburg-Grad­­enz-Chulm-Brom­berg vonalától (ezekkel a­ városokkal bezárólag) és azót­a körülbelül nyugati irányban Schwanzelen­­reichig terjed, maga dönt arról, hogy Németország­hoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a néme­tek, akik 1918 január 1-én ezen a területen laktak vagy e napig ott születtek, valamint a megjelölt napon e területen lakott vagy e napig ott született lengyelek, kasubek (Kascímben) stb. Az e területről elűzött németek szavazatuk leadása végett visszatér­nek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, valamint az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok sza­vatolása céljából az említett területet a Saar-terü­­lethez hasonló módon azonnal megalakítandó nem­zetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagy­­h­atalom: Olaszország, a Szovjetunió, Franciaország és Anglia, alakítanak meg. Ez a bizottság gyako­rolja ezen a területen az összes felségjogokat. Eb­ből a célból erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb idő alatt kivonulnak a lengyel kato­naság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. 4. Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel ki­kötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg a lengyel településre szorít­kozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos ha­tárait Németország és Lengyelország jelölné ki és­­ szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges időt az­­ igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos ter­jedelmes munkálatokra, a szavazást nem tartják meg tizenkét hónap letelte előtt. 6. Avégből, hogy ez idő alatt korlátlanul sza­vatolják Németországnak Kelet-Poroszországgal és Lengyel­országnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad átm­enőformáimat. Ezzel kapcsolat­ban csak azokat a kiadásokat szabad felszámítani, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállí­ások lebonyolítására szükségesk. 1. A terület hovatartozása felől a leadott szava­zatok egyszerű többsége dönt. 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár — szavatolják Németország Danzig—Kelet-Porosz­­ország tartománnyal való szabad forgalmának és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetése biztonságát, n­a Lengyelországnak jut az a terület, amelyekről szavaztak, területen­ kívüli közlekedési övezetet adnak Németországnak, körülbelül Bütew és Danzig, illetve Dirschau irányában birodalmi gépkocsiul, illetőleg négyvágányú vasútvonal épí­tésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók vagy alul­járók, lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapítják meg és az német fennhatóság alatt álló terület lesz. Ha a sza­vazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötőjébe való szabad és korlátlan forgal­ma érdekében épp olyan területen kívüli utakra, il­letőleg vasúti összeköttetésre kap jogot, mint ami­­nek Németországot megilletnék. 9. Ha a folyosó visszakerül a Német Biroda­lomhoz, a Német Birodalom késznek nyilatkozik la­kosságcserét végrehajtani Lengyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a danzigi kikötőben esetleg kívánt külön jogok tekintetében a viszonos­ság alapján járnának el, úgyhogy Németországnak Gdynia kikötőben olyan jogai volnának, mint Len­gyelországnak Danzigban. II. A cégből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegettség minden érzését, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jelle­gét kapná, azaz katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül. 12. A Hela-féls­zigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyel­országnak, vagy Német­országnak jutna, szintén minden körülmények kö­zött mentesítenék a katonaságtól. 13. Minthogy a német kormány a legsúlyosabb panaszokat hozhatja fel a lengyel részről a kisebb­séggel szemben tanúsított bánásmód ellen, a len­gyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hog­y Szintén panaszolnivalója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzetközi összetételű vizsgálóbizottság elé kerül­jenek, amelynek feladata, hogy megvizsgálja vala­­mennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károk­ról, vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselekmények­ről szólíjak. Németország és Lengyelország kötele­zik magukat, hogy mindazokat a károkat, amelyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazdasági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást megszüntetnek, vagy pedig eze­kért és a gazdasági életben történt egyéb beavatko­zásért az iMe-eknek teljes kártalanítást adnak. 14. Annak elkerülésére, hogy a Lengyelországban maradó németekre, illetve a Németországban ma­radó lengyelekre a­­ nemzetközi jogtalanság érzése nehezedjék él avégből, hogy biztosak legyenek benne, hogy nem veszik őket igénybe olyan csele­kedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti érzé­sükkel nem egyeztethetők össze.­­ Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy kölcsö­nösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező meg­állapodásokkal biztosítják, avégből, hogy e kisebb­ségek megkapják a népiségük megtartására, sza­bad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges lehe­tőségeket, hogy joguk legyen e célból az a szervez­kedés, amelyet szükségesnek tartanak. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a kisebbséghez tartozókat nem veszi igénybe véderőszolgálatra. 15. Ha e javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyelország hajlandónak nyilatkozik, hogy haderejük mozgósítását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megállapodások meggyor­sítás­­ához szükséges további intézkedéseket Német­ország és Lengyelország együttesen állapítják meg. (MTI.) PESTI HÍRLAP 1909 szép le­­nner je­­lentik Berlini magyarázat a javaslathoz — A Pesti Hírlap berlini tudósítójának telefonjelentése — Berlin, aug. 31. Ma este fél kilenc órakor a pro-­­ paganda-minisztériumban hivatalosan közzétették a külföldi sajtó képviselői elő­tt az Anglia és Né­metország közötti diplomáciai eszmecsere során a német-lengyel ellentét megoldására a német kor­mány által tett javaslatot. Az angol kormány fel­kérésére készített javaslat, amelyet augusztus 28-án juttattak el Londonba, azt a kívánságot tar­talmazta, hogy a lengyel kormány augusztus 30-án este 12 óráig teljhatalommal felruházott megbí­zottat küldjön Berlinbe, aki a javaslatban foglalt­­ követelések alapján megegyezést írjon alá a né­­­­met kormánnyal. Az angol kormány a javaslatot­­ Varsóba közvetítette, de a jegyzékben megjelölt­­ határideig a lengyel kormány nem küldte el meg­bízottját Berlinbe, sőt egyáltalán nem is válaszolt a javaslatra. Lipszky berlini lengyel nagykövet ma délelőtt megjelent ugyan a német külügymi­nisztériumban, ahol Weizsäcker államtitkárt ke­reste fel, de látogatásának célja egészen más ter­mészetű közlés megtétele volt és azonkívül kije­lentette, hogy utasítása tárgyalásokra nincs és arra vonatkozó teljhatalommal nem rendelkezik Német politikai körök véleménye szerint az események ilyen irányú fejlődése a békés kibon­­t­takozásra irányuló utolsó kísérletek csődjét jelenti . Rámutattak arra, hogy Lengyelország elutasító magatartása, amely a válasz megtagadásában ju­tott kifejezésre, a tegnap elrendelt általános moz­gósítás után egyáltalában nem keltett meglepetést. A német jegyzék javaslataira Lengyelország tulaj­donképpen tegnap adta meg a választ az általá­­­­nos mozgósítás elrendelésével. Ilyenformán a len­gyel válasz minden mérlegelés nélkül azonnal meg­jött: szerdán a délelőtt folyamán adták át ugyan*» a Foreign Office-ban a londoni lengyel nagykövet­nek a német jegyzékét, ugyanaz­nap 14 óra 80 perckor pedig Varsó elrendelte az általános moz­gósítást. Arra a lengyel indokolásra, amely szerint az általános mozgósítást az tette szükségessé, hogy Lengyelország magát Szlovákia részéről fenyegetve látta, itt azt felelik, hogy a német haderőnek Szlovákiába való bevonulása ugyanis már napok­kal ezelőtt megtörtént Tiso miniszterelnök kéré­sére, aki Szlovákiát éppen Lengyelország részéről látja veszélyeztetve. Illetékes német körök véle­ménye szerint esetleges német-lengyel háború ese­tén Szlovákia nem tekintendő semleges államnak. Egyrészt a birodalommal fennálló viszonyának ter­mészetéből kifolyólag az esetleg bekövetkező össze­ütközés esetén Németország mellett lesz cselekvően a helye. Politikai körök véleménye szerint a nyilvános­ságra hozott javaslattal a német kormány két fon­tos szempont figyelembevételével kívánta a né­met lengyel vitát megoldani. Egyrészt olyan széles alapokon nyugvó rendezést kívánt elérni, amely nemcsak a danzigi kérdéshalmazt rendezi, hanem kiterjed mindazokra az ügyekre, amelyek a német­lengyel viszony alakulása szempontjából számí­tásba jönnek és amelyek megoldása a két állam békés egymás mellett élé­sének előfeltétele. Ezért fordít különös figyelmet a javaslat többek között a kisebbségi kérdés megoldására. A másik szem­pont a méltányosság követelményeinek az érvé­nyesítése volt. Politikai körökben úgy tudják, hogy a békés kibontakozás érdekében a német kormány a maga részéről semmi újabb kezdeményezést nem szán­dékozik tenni Általános vélemény szerint a hely­zet szinte reménytelenül súlyos Gellért Andor. Jóváhagyták a német-szovjetorosz szerződést Berlin, aug. 31. (Német Távirati Iroda.) A német tanácskozási német-szovjetorosz szerződést. birodalmi kormány és a szovj­etorosz főtanács csütör-­­ Moszkva, aug. 31. (Havas.) A Szovjetunió legfel­­tőben este ugyanabban az időpontban Berlinben. Ille-­­­sebb tanácsa este háromnegyed 9 órakor egyhangúan főleg Moszkvában jóváhagyta a támadást kizáró és jóváhagyta a német-orosz támadást kizáró egyezményt.I Szovjeto­roszországban kiterjesztették a katonai szolgálatot Moszkva, aug 31. (Német Távirati Iroda.) A leg­­­­felsőbb tanács csütörtöki ülésén Vorosilov hadügyi­­ népbiztos egyórás beszédet mondott az általános had­­i kötelezettséggel kapcsolatos törvényjavaslat kérdése­­i­ben. Ennek az új törvénynek a rendelkezései a vörös­­ hadsereg és hadihajóraj lényeges megerősítését szolgál- t ják, amit úgy érnek el, hogy 19 évről 18 évre szállítják le a katonai szolgálatra való behívás korhatárát és a­­ két évjáratot egyidőben hívják be szolgálattételre.­­ Azonkívül felemelik a katonai szolgálat időtartamát A­­ vörös hadsereg és a határőrcsapatok egész altiszti állo-­­ mányának szolgálati idejét felemelik két évről legalább­­ három évre. A hadsereg megerősítése érdekében nagy­­­­részt megszüntetik a mostanig fennáló hadkötelesek­­ felmentésére vonatkozó határozatokat és az egész had­seregben felemelik a hadkötelezettségi korhatárt. MTI. Megkezdték London kiürítését Négy nap alat három millió embert szállítanak el az angol fővárosból London, aug. 31 (Inf.) Az angol kormány minden eshetőségre elővigyázatossági rendszabály-tervezetet valósít meg. Ezeknek a rendszabályoknak során első­sorban máris kiürítik azokat a területeket, amelyek elsősorban vannak kitéve a légitámadás veszélyének A kiürítés ennek megfelelően London sűrűn lakott dél­keleti városrészeiben kezdődik. A következő négy na­pon legalább hárommillió embert utaztatnak el Lon­donból és néhány más különösen veszélyeztetett vá­rosból. Ezt a ■­ népvándorlást elsősorban Walesbe és Midland­be irányítják. Pénteken reggel a legkülönbözőbb járműveket, vasutakat, földalatti vonatokat és autóbuszokat rekvi­­rálták London kiürítésének szlogálatában. A kiürítés pénteken reggel fél hat órakor kezdődik és ettől az idő­ponttól kezdve a legfontosabb Londonból kivezető or­szágutakon három napra bevezetik az egyirányú köz­lekedést. Az iskolásgyermekek iskoláikban gyülekeznek és a tanítók és tanárok vezetésével csoportosan hagyják el a fővárost. Mindegyikük tartalék élelmiszert és egy váltás fehérneműt visz magával. Remélik, hogy London kiürítése négy nap helyett csak három napig fog tartani, feltéve természetesen hogy az időközben esetleg kitörő ellenségeskedések nem okoznak késedelmet. Elliot egészségügyi miniszter megtette a szükséges intézkedéseket Nagy-London kórházainak kiürítése ér­dekében. A kórházak kiürítése néhány napig tart. , A tőzsde pénteken zárva lesz, mert — mint isme­­r­retes — a tőzsde is vidékre költözik. Azt, hogy a tőzs­dét mikor és hol nyitják meg újból, később fogják közölni. Hivatalosan közlik, hogy a kiürítés kizárólag óva­tossági rendszabály. London utcái egyre harciasabb képet öltenek. Minden középület és sok magánház pincéjét és föld­szintjét homokzsák-torlaszokkal védik repeszdarabok ellen. A légvédelmi figyelőőrségek állandó élénk tevé­kenységet folytatnak. Az utcákon egyre több és több az egyenruhás járókelő. A főváros üzleti élete teljesen megbénult A rádió­kiállításnak például szerdán összesen kétszáz látoga­tója volt, holott napi ötvenezer látogatóra számítot­tak. A válság megdrágította az élelmiszereket és más közszükségleti cikkeket, sőt néhány áruban hiány mu­tatkozik A lakosságot rádión intik arra, hogy ne hal­mozzon fel készleteket. Az angol fővárosban 120 egészen új rendszerű dió­­gép dolgozik éjjel-nappal a homokzsákok megtöltésén. Megkezdték a fagyasztott vér gyűjtését is és sok ön­kéntes jelentkezett, aki felajánlotta vérét fagyasztás céljaira A különböző intézetekből hétszáz vak ember jelentkezett vezetőnek arra az időre, ha teljesen elsö­tétítik a vé­rt. A vakok az erősen kifejlett tájékozó­képességük révén teljes biztonsággal tudnák ellátni ezt a szolgálatot. Vasárnaptól kezdődően ideiglenesen megszüntették Angliában a jégár­usítást Ennek a korlátozásnak az az oka, hogy minden jeget igénybe vesznek a hústartalé­­kok tárolására.

Next