Pesti Hírlap, 1940. március (62. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-27 / 68. szám

4 fcsuyi/'-.-j u.to c. lei., szerda Jó emésztés jó egészség rég bevált mondás. Ha rendszeresen tisztítjuk beleinket a Hunyadi János [természetes forrás]sóval, sok kellemet- len bajnak, betegségnek elejét veszszük. A világhírű Hunyadi Jánot keserű viz párlata. Ize sós, nem keserű. Ha rossz az emésztése, ezt használja. Bélyegkiállítás gróf Almásy-Teleki Éva műntézetében A Fővárosi és Vidéki Bélyeggyűjtők Egyesülete — a levélbélyeg százéves megjelenésének emlékére — igen sikerült bélyegkiállítást rendezett gróf Almásy-Teleki Éva nagymező utcai művészeti intézetében. A gyűjtők ebben az esztendőben már másodszor ragadják meg az alkalmat, hogy eredményes munkásságaikról nyilvánosan beszámoljanak. Ez a körülmény is igazolja ennek a nemes szórakozásnak állandó térhódítását. A nyugati nemzeteknél a könyvtár mellett csaknem minden művelt családnak megvan a maga bélyeggyűjteménye is. Húsvét vasárnapján délben volt az ünnepélyes megnyitás. A kiállítási termeket az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte. Az érkezőket gróf Almásy-Teleki Éva és dr. vitéz Tanka Tibor alelnök fogadták. Megjelent Légrády Sándor is, tizenegy postabélyegsorozat kiváló tervezője. Örvös János alelnök üdvözlő szavai után Hedry Béla ny. altábornagy, a Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetségének elnöke nyitotta meg a kiállítást A posta képviseletében Blaskovits Miklós postatanácsos azt hangsúlyozta, hogy a posta mindig a legnagyobb szeretettel és megértéssel karolja fel a bélyeggyűjtés ügyét A kiállítás legkiemelkedőbb része Deutsch Lajos „Oroszország történelmi keresztmetszete“ címen kiállított gyűjteménye, amely az orosz bélyegeket a cári Oroszországtól napjainkig mutatja be. Viszontlátjuk a finn bélyegeket még abból az időből, amikor Finnország cári tartomány volt Külön csoportosítja azokat, amelyeken politikusok, tudósok, írók, költők szerepelnek. Itt látjuk Gorkij, Tolsztoj, Puskin képeit. A hadseregnek, ifjúságnak, mezőgazdaságnak, repülésügynek, nemzetiségeknek külön lapokat szentel. Az összeállítás valósággal iskolapéldája annak, hogy a bélyegek révén ismereteinket játszi könnyedséggel hogyan gyarapíthatjuk. Dr. Germán István a Szent István-sorozat változott színű, felülnyomásnélküli 70 filléresét állította ki, amelynek értéke ma már körülbelül 2000 pengő. Dr. Hermann Emil angol lemezszámai, magyar kő- és réznyomatosai, valamint megszállási bélyegei vonzottak sok nézőt. Bodnár Géza „Debrecen“ megszállási bélyegeivel, Fekete Győző magyar vízjelkülönlegességeivel, Székely Bálint városi bélyegeivel tűnt fel. Sajnálattal nélkülöztük azonban a százéves angol és angol gyarmati bélyegek kiállítását Örvös János, Guttmann Sándor, Kiss Jenő légi postán küldött leveleket mutatnak be igen nagy változatosságban, közöttük Zeppelin- és csendesóceáni járatok ritkaságait. És itt nem mulaszthatjuk el, hogy rá ne mutassunk a magyar gyűjtőtársadalomnak arra a fájó sebére, hogy a m. kir. posta a légipostás bélyegek kiadását beszüntette. Ezáltal a külföldivel szemben a magyar gyűjtő nemcsak hátrányosabb helyzetbe került, hanem szinte leküzdhetetlen nehézségek tornyosulnak eléje, mert csere alkalmával a repülőposta bélyegét ugyanazzal viszonozni nem tudja. Különösen szép bélyegzésgyűjteményt tárnak elénk Guttmann Sándor és Kovács Jenő. Közöttük szerepelnek a legendás Novara és más hadihajók pecsétjei, a viszszatért Felvidék és Kárpátalja lebetűlései. A kiállításon, mely április 7-én zárul, külön postahivatal működik fekete és zöld alkalmi bélyegzővel. Dr. Jáky Gyula. Katonai forradalmat vertek le Bolíviában Buenos Aires, márc. 26. (MTI) La Pazból érkezett jelentések arról adnak hírt, hogy Bolíviában a keddre forduló éjszakán kétezer karabélyos Pinto őrnagy vezetésével katonai államcsínyt kísérelt meg, amelyet azonban csírájában elfojtottak. A felkelők kedden délelőtt megadták magukat. La Paz, márc. 26. (Havas.) Az új katonai mozgalom kezdeményezői Filiberto Capero főhadnagy vezetése alatt álló fiatal tisztek és egy karabélyos ezred. A kormány ura a helyzetnek. Buenos-Aires, márc. 26. (Havas.) La Paz, jelentik, hogy elrendelték az egész orrsért területére az ostromállapotot „Haromnak kell tekinteni az árvíz és belvíz veszedelmét“ Bentter Miklós államtitkár árvízvédelmi országos kormánybiztos sajtóértekezlete Bonczos Miklós belügyi államtitkár, országos árvízvédelmi kormánybiztos kedden tájékoztatta a sajtó képviselőit az árvízhelyzetről Rámutatott arra, hogy az elmúlt négy esztendő alatt jó volt a termés és a gazdasági prosperitás is mutatkozott Megvolt a remény arra, hogy ha az idei termést be tudjuk takarítani, még jobb idők következnek. Ebben az évben azonban olyan súlyos megpróbáltatások jelentkeztek, mint az árvíz és a belvíz. Háborúnak kell tekinteni — mondta — az árvíz és a belvíz veszedelmét, olyan háborúnak, amelyben igen kemény ellenféllel, a természet elemi erejével állunk szemben és amelyben, minden kincsünk és erőforrásunk eredőjét, a magyar földet kell megvédeni. Országos veszélyről van szó, amely az egész államot érinti. Ez az ellenség, amely minket megtámadott, erősebb, mint a hadsereg és kíméletlenebb. Ha ebben a háborúban nem becsüljük le az ellenséget és nem titkoljuk el önmagunk előtt a veszély nagyságát, hanem őszintén felismerve a helyzetet, bátran szembenézünk az eseményekkel, megőrizzük cselekvőképességünket és nyugalmunkat, elkerüljük azt, hogy ebből a háborúból elemi csapás származzék az országra. Az évi termés biztosítása — Rendkívüli árvíz- és belvízveszéllyel állunk szemben és az árvíz okozta károkon túl különös figyelemmel kell lennünk arra, hogy a késleltetett tavaszi vetési munkálatok elvégzésére az utolsó pillanatban csak igen rövid idő fog rendelkezésre állani, tehát fel kell készülnünk arra, hogy ezt a rövid időt teljesen és maradéktalanul ki tudjuk használni, hogy bevetetlen területünk ne maradjon, mert mi minden évben csak egyszer vetünk és egyszer aratunk. Az egy év termésének kiesése pedig nincstelenséget és szegénységet jelentene. Szilárd meggyőződésem, hogy minden nehézség és megpróbáltatás ellenére az évi termést védeni, biztosítani fogjuk. Nekünk a termelés a mai helyzetben biztonságot és súlyt jelent, tehát feltétlenül biztosítanunk kell azt A háborúnkat meg kell nyerni. Ha a szükség úgy kívánja, az állam és a társadalom, valamint a gazdasági tényezők minden erejét csatasorba fogom állítani a magyar föld védelmében. Ha a tényezők a legkisebb mulasztást, hanyagságot vagy a kiadott utasítások és parancsok megszegését elkövetnék, a felelősségrevonást a legnagyobb szigorral gyakorolni is fogom. A felelősséget átérzem és ugyanolyan mértékben mindenkitől meg is követelem. A legkisebb községi írnoktól, a legmagasabb igazgatási pozíciókig alkalmazni fogom a felelősségrevonást teljes szigorral. A kormánybiztosság feladatai — A kormánybiztosság feladatai három csoportba oszthatók: 1. A már bekövetkezett árvíz- és belvízkárok megszüntetése, a károkozó vizek eltávolítása. Az erre vonatkozó intézkedések már megtörténtek és széleskörű előkészítő intézkedések folynak. 2. A további árvíz- és belvízveszélyek megelőzése, tehát a prevenció. Ez az anyagok biztosítása, műszaki katonai erők rendelkezésben tartása, alföldi kubikosok készültségbe helyezése. 3. A legfontosabb teendő a meglevő és még beállható károk kiküszöbölése, tehát az újjáépítés, a felépítés munkája. Tudom azt, hogy ebben a küzdelemben rendkívüli kiadásokkal kell számolni. Számítok arra, hogy vetőmag és terménybeszerzésekről, a kilakoltatott és fenekült családok elhelyezéséről és elszállásolásáról, az elpusztított épületek és otthonok újbóli felépítéséről, segélyezésekről, a községi háztartások támogatásáról kell gondoskodni. Felkészülem a további veszélyek megelőzésére. A kubikosokat polgári műszaki osztagokba szerveztem és készültségbe helyeztem. Gondoskodtam a szükséges anyagok készenlétbe helyezéséről is. Megkívánom végrehajtásban az áldozathozatalt, az önzetlenséget és keresni fogom a nemzeti társadalom résztvevő együttérzését, amely a magyarság sorsközösségi érzésének most olyan szép gyakorlati példáit adhatja majd. A megoldandó feladatok és a szükségessé vált intézkedések végrehajtására elsősorban az ár- és belvízvédelmi szolgálatra hivatott szervezet, jelesül az ármentesítő társulatok, folyammérnöki , kultúrmérnöki hivatalok, szerves és a központhoz kapcsolódó munkáját kérem. Felhívom ugyanerre a közszolgálat katonáit is, az egész közigazgatást, az állami szerveket, ezek tisztviselőit, a legkisebbtől a legnagyobbakig és végül felhívom a közszolgálat hűséges teljesítésére, a közérdek szolgálatára, a nemzet egész társadalmát. Felhívásomban az összesség lelkiismeretének kívánok hangot adni. De ha ez a lelkiismeret nem tudja meggyőzni mindazokat, akiknek munkájára szükség lesz, ha azt kellene tapasztalnom, — mondotta az államtitkár —, hogy a közérdek szolgálatának ez az önkéntes felajánlása nem következik be, úgy kényszereszközökkel fogok mindenkit a köz szolgálatába állítani, akire szükség lesz. A hadsereg a polgári lakosság mellett — Az állam teljesítette kötelességét. A pénzügyminisztérium rendelkezésemre bocsátotta a szükséges anyagi fedezetet, a földművelésügyi minisztérium pedig szakosztályait és szakértőit, az iparügyi és kereskedelemügyi minisztérium szakközegein kívül az előreláthatóan szükséges anyagokat, a belügyminisztérium az egész közigazgatást az árvédelem szolgálatába állította. A honvédelem kiváló erői az első pillanattól kezdve támogatják munkánkat. És meg kell mondani, különös megnyugvást kelt bennünk ebben a veszedelemben, hogy hadseregünk a polgári lakosság mellett áll, mint a nemzet szerves ereje, amelynek segítségét a fokozott tisztelet, megbecsülés és szeretet érzései viszonozzák. — Még egy kérdést kell fölvetnem — mondotta Bonczos Miklós államtitkár — az anyagiak, tehát a pénz kérdését. Beválthatjuk, hogy a pénznek nem vagyunk bővében. Ebből következik: minden anyagnak és minden pénznek oda kell jutni, ahol annak rendeltetése van. Minden fillér kizárólag a veszély és károk elhárítására fordítható. Ha mulasztás történnék, vagy pedig az árvizet bárki ürügyként használná fel más munkálatok és más építmények létesítésére, a legkíméletlenebb megtorlás fogja ezt követni. — Az újságíró — mondotta a kormánybiztos — nemcsak akkor teljesíti kötelességét, amikor tudósít, hanem a közvélemény helyes irányításával társadalomnevelést is végez. Ebben az esetben a társadalom érdeklődésének felébresztésére, a kötelességteljesítés és az áldozathozatal szellemének megerősítése az önzetlenség. Ebben a veszélyes helyzetben számítok az egész nemzet egyöntetű összefogására. Barcsay Ákos főispán árvízvédelmünk hiányairól Pest vármegye törvényhatósági bizottsága kedden tartotta márciusi kisgyűlését. Barcsay Ákos főispán megnyitó beszédében rámutatott arra a nagy csapásra, amely a vármegye közösségének egy részét az árvíz miatt érte. Közölte, hogy a kilakoltatottakat elhelyezték és élelmezésükről a vármegye gondoskodik. — Hálás köszönetet kell mondanunk a vármegye közössége nevében — hangsúlyozta — a katonaságnak, különösen az első hadtestnek és bátor parancsnokának. Pest vármegye közönsége soha el nem múló hálával gondol a katonaság nagy segítségére. Az első kérésre ott voltak a derék katonák, ahol segíteni kellett és életük kockáztatásával emberfölötti munkát végeztek. ** A főispán ezután kijelentette, hogy a mostani nagy árvíz tapasztalatait le kell szűrni, mert tagadhatatlanul mulasztások történtek, bár az árvíz olyan erővel öntötte el a vármegye egyes részeit, hogy azokat emberi erővel megvédeni nem lehetett. A tavaszi olvadáskor kiderült, hogy az árvízvédelem nincs helyesen kiépítve, a belvizek óriási károkat okoznak, az összekötő és övcsatornák nincsenek megépítve, a belvizeket elvezetni tehát lehetetlen. A legnagyobb áldozatok árán is gondoskodni kell a tökéletes árvízvédelem megteremtésére. Közölte végül a főispán, hogy a közeljövőben megkezdi működését Pest vármegye közjóléti szövetkezete, amely elsősorban az árvízsújtotta falvak lakosait segíti és felépíti a kisemberek rombadőlt házait. Wossala Sándor meghalt A központi városháza épületén gyá lobogó hirdeti, hogy a székesfővárosi halottja van: Wossala Sándor nyugtázott fővárosi tanácsnok, a polgmesteri XIII. (magasépítési) ügyoszt volt vezetője, a Városi Mérnökök Oszágos Szövetségének volt elnöke elközött az élők sorából. Halálának nagy és általános részvétet váltott városszerte. Wossala Sándorról elmondható, ha valóban a székesfőváros halottja, Idapesté, amelynek fejlődéséért hat és fél évtizeden át olyan nagyszakmunkát fejtett ki, hogy ennek eredényei minden időkre beírták nevét Idapest fejlődéstörténetébe. Ha mondjuk róla, hogy a munka emb volt, ez nem a halott közhivatalnokigjáró kegyelet szóvirága, hanem is valóság. E megtisztelő jelző mögött vonul azoknak az alkotásoknak a sora, amelyek az ő hivatali pályáját fűződnek, de nemcsak megvalósulásban, hanem elgondolásukban és kérményezésükben is. Wossala Sándor, 1874 februárjában a vasmegyei Málfalván született, majd a soproni álh főreáliskola érettségi bizonyítványa a budapesti József-műegyetemre iratozott be, ahol építészmérnöki oklert szerzett, 1904-ben lépett a főváros Szgálatába. Ettől az időtől kezdve égés, 1939 márciusáig, amikor nyugaton vonult, szakadatlan munka töltötte életét. Mint polgári munkahelyén, a világháború harcterein is kitűnte magát: érdemei jutalmául a hadiérvényes Signum Laudist és a Fen József-rend lovagkeresztjét kapta. Ő adó munkájának és nagyrahívott feleségének köszönheti, hogy idővel a szesfőváros magasépítési ügyosztálynak vezetője lett, majd 1931-ben — demei elismeréséül — székesfővárosi nácsnokká választották meg. Wossala Sándor tanácsnokságai idejéhez a székesfőváros építkezései egész sora fűződik. Templomokat, faktelepeket, iskolákat építtetett elsősban és mindezek az európai viszonyban is nagyszabású és modern építések, nemcsak az 5 dicsőségét jelen hanem a magyar fővárosét is. féromépítkezései közül a Ferdinánd- Haller-téri, Kassai-téri és Szent ír herceg-úti templomok, a várbeli korázó főtemplom nagyszabású restaurása hirdetik munkásságát, ő volt riogatója és rendíthetetlen bizalmas szólója annak az európaszerte megcsált merész vállalkozásnak, amely Budapest egyik legszebb barokk erejét, a Fő utcai Flórián-templomot rendszer szerint magasabb szín emelték. Nagy szociális érzékelt életre azt a 2500 szükséglakást és 1 lakást, amely Budapest külterülő emberhez méltó otthont, sőt egyes íveken kertes lakást juttatott olyannak, akik addig barlanglakók módt tengették életüket. Iskolaépületeik a Mészáros-utcai leánygimnázium , Németvölgyi-úti elemi iskola, építészi szépségükkel, célszerű modernséggel külföldön is feltűnést keltettek, kinősen kiemelkedő alkotásai közé tartak a sertésközvágóhidi hűtőház, a gócsamok átépítése s az új raktárház Budapest idegenforgalmának szempojából hervadhatatlan érdemet szőn a városligeti artézi mélyfúrással, ám sokáig reménytelennek látszott és Wossala Sándor határozottságának céltudatosságának köszönhető, hogy gül mégis eredménnyel járt a . a. munka. Wossala Sándornak, akit ne csak eredményekben gazdag munksága, fáradhatatlan energiája és áltanosan elismert szaktudása miatt tisztek és szerettek munkatársai, han emberséges, derűs egyéniségéért nyugdíjbavonulása alkalmával a skesfőváros közgyűlése egyhangú elérését és köszönetét fejezte ki májáért. Szendy Károly polgármester intkedésére a székesfőváros Wossala Sdort a saját halottjának tekinti és metéséről gondoskodik. Csütörtök délután négy órakor helyezik örök uogalomra a farkasréti temetőben a város által adományozott diszsirhel. a székesfőváros nagy halottját, akit ravatalánál dr. Morvay Endre alpoly weetar wood farcaoberaédez.