Pesti Hírlap, 1940. július (62. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-13 / 157. szám
Pesti Hírlap 1940 júl. 13., szombat A kézirat Ki tudja, hogy mi a grangerizálás? Amit helyesen így kell kiejteni: gréndzserizálás. Hamar megmondom, mert a közönség túlnyomó része ezt nem tartozik tudni, még akkor sem, ha nagy általánosságban „művelt“. A gréndzserizálás a műgyűjtésnek az az igen nemes fajtája, mikor a gyűjtő nagy írók, költők kéziratait aszerint szőri be, hogy minden tőlük való könyvéhez beléje fűzött eredeti kézirata is legyen. A szó Granger angol műgyűjtő nevéből vált nemzetközi fogalommá s bizony nálunk is jelentkeznek szenvedélyes hívei. Egyike a legismertebb gréndzserizáló magyar műgyűjtőknek — mint tudjuk — Szalay József szegedi főkapitány volt.* De a gréndzserizálástól eltekintve, nagyon sokan gyűjtenek kéziratot nálunk is. Sőt egészen örvendetes tünet: a kéziratvétel, ez előkelő szenvedély, a legizgalmasabb történeti napokban is zavartalanul tovább folyik. Mintha csak minden egyes erre megfelelően képzett és tehetős egyén felelősséget érezne, hogy a múltból minél többet megőrizzen a jövő számára az örökértékű kultúrából. Nálunk, természetesen, legelsősorban a magyar nemzeti kultúrából és műgyűjtőink páratlan érdekességű gyűjteményeiben ilyen nevek sorakoznak fel: Széchenyi, Kossuth, Vörösmarty, Kisfaludy Sándor és Károly, Petőfi, Jókai, Kölcsey, Kazinczy, Berzsenyi, Arany, Madách, Reviczky, Vajda, Ady. A Nemzeti Múzeum kézirattárának van Magyarországon a leggazdagabb és legteljesebb gyűjteménye, ez igen nagy értékeket hordott egybe, emellett érdeklődése újabb és újabb beszerzésekre is kiapadhatatlan s természetszerűen valamennyi korra kiterjed, napjainkra is. Többi múzeumunk nem vásárol kéziratot, a Tudományos Akadémia is csak kivételesen. Például megvette az Akadémia tizenkét évvel ezelőtt Petőfi Sándornak egy ismeretlen kéziratát Szendrey Júlia előkerült levelesládájának kincsei közül. Ez a kékesszínű papírra írt, négy kvartoldalból álló kézirat minden valószínűség szerint 1848 december 11-én éjszaka keletkezett, amikor Petőfi rendkívül zilált idegállapotban egyrészt fia világrajöttét várta Debrecenben, másrészt aznap vette hírét, hogy mint katonaszökevényt, a gyávaság vádjával, törölni akarják a kapitányok sorából. Dultságában vet különböző verseimet, verstöredéket, megkezdett vagy aláhúzott szavakat papírra s megírja az „Egész világ a harcmezőn“ kezdetű versének első, teljes fogalmazványát. Ennek a rendkívül érdekes, mert a költő akkori lelkivilágába mélyen bevilágító kéziratnak az 1928-ban rendezett Szendrey-hagyatékakción négyezer pengő volt a kikiáltási ára. Az Akadémia ötezer pengőért szerezte meg. A Petőfi-kéziratok általában, nagyon ritkák, s még ritkábbak és értékesebbek olyan szöveggel, amely előzően még sehol sem jelent meg. Mégis — tájékoztatott egyik ismert műkereskedőnk —, mostanában is kerülnek még néhanapján napvilágra ismeretlen Petőfi-szövegek, azonban inkább csak próza. Ilyen volt a legutóbb felbukkant tervezet, amelyet Petőfi az Arany János szerkesztette „Néplap“ számára állított eszsze és irt le sajátkezűén. Ebben irányításokat ad, mi mindent öleljen fel tartalmába az általa elképzelt néplap. A rendkívül érdekességű kézirat — az utolsó ismeretes Petőfi-autogram — magántulajdonba került , itt jegyzem meg mint érdekességet: Petőfi maga már akkoriban is gondolt arra, hogy kézirata érték és mind értékesebbé lesz s ezért versei kéziratát utóbb nem egyszer kérte vissza kiadóitól. Viszont, ha ő tartozott valakinek valamivel — mint szenvedélyesen becsületes és makulátlan lélek —, azt még ■dgorubban kérte számon önmagától. Megtörtént, hogy kölcsönkért valamilyen csekély összeget s megmondta, ezen a napon, tizenegy órakor beviszi a Pilvax-kávéházba. Akkor Petőfi már tíz órakor ott ült, zsebében az adósság összegével s mivel a hitelező csak tizenegyre jött a találkozóra, még ő szidta össze őt, hogy hanyag és pontatlan! Ez a szokatlan magatartása is, például, utóbb felbukkant levelekből, feljegyzésekből derült ki. * Igen nagy kézirat-értékeket hozott napvilágra tíz évvel Szendrey Júlia levelesládájának felfedése után, tehát 1938-ban, az Ernst Lajos-féle hagyaték. Ez annyira kivételes gyűjteményt jelentett — harminc gyűjtési év munkáját —, hogy az egészet a Tudományos Akadémia vette meg átlagösszeggel. Ebben a hagyatékban megtalálták Petőfi részben még kiadatlan levelezését Orlai Pethies Somával, továbbá Arany „Buda Haláld“-nak teljes kéziratát, a „Walesi bárdok“-ét s még néhány híres balladáét, amiben az „Ágnes asszony“ is. Végül Arany János tizennyolc levelét kéziratban, részben családi, részben kiadói ügyekben. Ha átszámítja az ember, az átlagösszegből mennyi esett eközben például a „Walesi bárdok“-ra, úgy az néhány száz pengőt jelent. Egyegy levélre pedig hossza és tartalma szerint, harminc és ötven pengő közötti összeg esett. Magángyűjtők viszont egy-egy Aranyvers kéziratát, vagy a nagy költő egyegy levelét — ha ugyan nagyritkán feltűnik ilyen, mivel kényszerűségből gazdát cserél — épp a duplájáért válthatják meg. ■* A magyar kéziratgyűjtés érdekességei közé tartozik még, hogy Széchenyi István-kézirat, például eléggé gyakran fordul elő. Ezek többnyire levelek, jegyzetek. A legutóbb felbukkant kézirat például üzleti levél volt, amelyet Széchenyi sajátkezűleg megbízottjának írt. Arra figyelmezteti az illetőt, akit megbízott, hogy Gödön neki kis birtokot vegyen, hogy a vétel megállapításánál vegye figyelembe: az építendő vasút épp azt a birtokot fogja keresztül szelni, és hogy a sok füst és korom — de bizonyára a lárma is —, mennyi kellemetlenséget fog okozni a tulajdonosnak. Itt jelentkezik az a lélektani érdekesség, amikor ő, a vasútügy, mint minden haladás, legbuzgóbb sürgetője — magánemberként kerül szembe az intézménnyel. Nem lendülete lankadását jelzik, természetesen, ezek a sorok, csupán gazdálkodói okosságát. A Vörösmarty-kézirat annál ritkább, ritka és nagyon keresett Berzsenyi, Kazinczy viszont aránylag sok. Madách igazi fehér holló, itt-ott egy levél vagy jegyzet: „Az ember tragédiájáénak kézirata azonban, tudvalévően elveszett. Még annak a nyomára se jöttek rá, hol semmisülhetett meg, vagy nem lappang-e, rejtetten, magántulajdonban? A legújabb írók és költők közül a magángyűjtést Ady, Babits, Kosztolányi és Kaffka érdekli. Az Ady-vers és ezek közül aláírt első fogalmazványának ára negyven-ötven pengőre tehető. Magánlevelei húszharminc pengős árban kelnek el, sok van még ugyanis belőlük, nem úgy, mint Petőfiből. S éppen Adyval történt meg, hogy egy-egy asszony ismerőse megkérte, írja le neki sajátkezűen valamelyik versét. Húsz év alatt, például hat darab „Fekete zongora“ Ady-kéziratot látott felbukkanni a műkereskedés. Lehet azonban . . . könnyen lehet, hogy ezek közül nem egy kitűnő utánzás. Megyery Ella. Összehívták a két Ház külügyi bizottságát A MTI jelenti: A képviselőház külügyi bizottsága július 16-án, kedden délelőtt 11 órakor, a felsőház külügyi bizottsága július 16-án délután 6 órakor ülést tart. Tárgy: Tájékoztató a külpolitikai helyzetről. A Hubay-Vágó ügyben július 22-én sorsolják ki aztélőbizotságot A képviselőházi pénteken délben ülést tartott Tasnádi Nagy András elnök bejelentette, hogy Csilléry András mandátumáról lemondott, majd jelentést tett arról, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság a gróf Teleki Pál miniszterelnök és K. Pethes László jászapáti lakos által Hubay Kálmán és Vágó Pál ellen tett összeférhetetlenségi bejelentési ügyben az előkészítő eljárást befejezte. Az ítélő bizottság kisorsolását július 22-re tűzte ki az elnök. Felolvasták az indítványkönyvet amelybe újabban Matolcsy Mátyás jegyzett be olyan értelmű indítványt, utasítsa a Ház a kormányt, hogy anagy a nemzeti szocialista rendszerváltozás érdekében haladéktalanul vonja le a konzekvénciákat Amikor az elnök megállapította, hogy július 22-iki ülés egyetlen tárgya az összeférhetetlenségi zsűri kisorsolása les. Kovarcz Emil ezt kiáltotta: „Arra való parlament, hogy összeférhetetlenségi komédiát játsszék?“ Az elnök a nyilas képviselőt rendreutasította és a mentelmi bizottsághoz utasította. Ezzel a néhány perces ülés véget is ért. LEGÚJABB Az angol király veszedelmes szemleutja New York, júl. 12. (A Pesti Hírlap külön tudósítása.) A newyorki rádió jelenti: Londonból érkezik a hír, hogy az angol királyt csütörtöki szemleútja során egy német légi bomba kis hija, hogy meg nem ölte. Törökország területi épségének és a nemze jólétének biztosítására megtett minden intézkedést Ankara, júl. 12. (Reuters) Revük Saydam miniszterelnök pénteken a képviselőházban beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Törökország területi épségének és a nemzet jólétének biztosítására megteltek minden intézkedést és minden török férj bizalommal tesz eleget feladatának Törökország vezető államférjainak — mondotta a miniszterelnök — most csak egy programjuk van: a török köztársaság biztonsága és a török érdekeknek megfelelő barátság ápolása. Törökország függetlenségét és szabadságát megőrizve, egy emberként várja a jövő eseményeit. Nem akarjuk sem megtámadni szomszédainkat, sem nekik támadásra alkalmat adni. Megelégedéssel vesszük tudomásul azt a nyilvánvaló bizonyítékot, hogy ugyanezekben az érzésekben osztoznak ők is. A török képviselőhöz bizalmat szavazott a kormánynak Istanbul, jú. 12. (Német TI) A képviselőház pénteki ülésén a miniszterelnök felszólalása után a néppárt és a független csoport több képviselője helyeselte a miniszterelnök nyilatkozatát. Ezután a jelenlevő 375 képviselő egyhangú bizalmat szavazott a kormánynak. Orosz cáfolat a Törökország elleni ultimátumról Moszkva, jú. 12. A Szovjetorosz Távirati Iroda jelenti hivatalosan: Az utóbb napokban a külföldi sajtóban fokozot mértékben olyan hírek terjedtek el, hogy a Szovjetunió állítólag ultimátumot küldött Törökországnál s az ultimátum területi engedményeket követel. A Szovjetorosz Távirati Irodát felhatalmazták annak megállapítására, hog mindezek a hírek kitaláltak és teljesen valótlanok. Olasz légitámadás Málta repülőtere ellen A gyógyuló Belgium Élet a romok között — Hangosak a kávéházak és az éttermek, lázas munka mindenfelé Brüsszel, julius. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Ha az ember Brüsszel felé halad, két emberáradattal találkozik. Az egyik Brüsszel felé sodorja. Ezek vidáman, boldogan sietnek vissza elhagyott otthonukba. A másik csoport a menekülők tömege. Ezek idegesen, türelmetlenül sietnek... Hová? Ezt maguk sem tudják. Nem hallgatnak a megnyugtató, biztató szavakra: cipelik a hátukon kis vagyonkájukat és ennél sokkal súlyosabb gondjaikat. A Brüsszel felé sietők azzal búcsúznak a menekülőktől: — Isten veletek! Nemsokára ti is megfordultok! Aki Brüsszel utcáin ma végighalad, bizony jogosan elcsodálkozhatik. Mintha nem is lett volna háború. Az Északi pályaudvar körül fekvő szállodákban, éttermekben lüktető élet, az Avenue du Midi és a nagy boulevardok fényes helyiségeiből táncra csábító zene hangjai törnek elő, a kirakatokban mindenütt szebbnél-szebb árucikkek... De este, tizenegy órakor, amikor a zene elhallgat, mikor az utcák kihaltnak, a villamos közlekedés megszűnik, akkor hamarosan ráeszmélhet a szemlélő, hogy a háború Brüsszelt sem kímélte meg. Amilyen ,csodálatos gyorsasággal a németek Belghinot megszállották, éppen Róma, júl. 12. A Stefani-iroda légi - tengerészeti arcvonalbeli különtudósítója jelenti: Ma délután olasz repülők ismé támadást intéztek Málta repülőtere ellen Robbanó- és gyújtóbombáik erősen megrongálták a repülőtér berendezéseit , tönkretették a földön lévő repülőgépeket Két brit vadászrepülőgépet, amely szembeszállást kísérelt meg, az olasz repülőharcban lelőttek. Valamennyi olasz repülőgép sértetlenül tért vissza állomáshelyé. A tudósító további jelentése szerint eg olasz bombavető repülőgépet, amely tegnap nem érkezett vissza támaszpontjára ma Szicília közelében, a tengeren hányódva felfedeztek és legénységével együt megmentették. A repülőgépnek visszatérése közben teljesen kifogyott a benzin,í mire legénysége a tenger színére szállt 1 A repülőgép és legénysége egész éjszak hányódott a tengeren, olyan bámulatos gonddal és körültekintéssel gyógyítják az ejtett sebeket, takarítják el a romokat Amerre csak a szer ellát mindenütt lázas munka. Belgium é Észak-Franciaország katonai parancsnoksága Brüsszelben székel. Ennek a feladat a szociális és gazdasági kérdések mind gyorsabb megoldása. A német hódító sereg nyomában megérkezett munkásosztagok azonnal hozzáláttak a munkához , hamarosan kiegészítették őket a visszatér belga munkásokkal is, aki jelentkezett azonnal munkát kapott. Belgiumban nagyon kevés a munkanélküli. A feladat nem volt könnyű. A visszavonuló belga és szövetséges csapatok sokat romboltak. Az utakat járhatatlanokk tették, a villamos műveket felrobbantották, az Ardennek vízszolgáltatását tönkr tették és így Ostende, Brügge, Gent, Brüszszel víz nélkül maradt. Pénz sem állt egy ideig rendelkezésre, mert az egyes szervezetek, egyesületek magukkal vitték pénztáraikat is. Az orvosok mind elmenekültek, a gyógyszertárakat kifosztották, a hidakat szétrombolták. De a német fegyelem mindenen diadalmaskodott. A német rendőrség hamarosa rendet teremtett. A lakosság bizalma megszállók iránt napról-napra nő és készségesen segít a németeknek Belgium talpraállításában. A belgák békét, nyugalmat akarnak és a németek minden erejükkel segítik őket, hogy feledhessenek , dolgozhassanak. Mire azok is visszatérnek elhagyott otthonaikba, akik még bizalmatlansággal viseltetnek a németek iránt, ma örömmel láthatják majd Belgium felgyógyulását. Brüsszel nemsokára ismét olya ragyogó, szép váróé lesz, mint egykor volt