Pesti Hírlap, 1940. augusztus (62. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

Délkelet-Európa újjárendezése A magyar-román tárgyalások már a közeli napokban megkezdődhetnek Róma, Júl. 31. (MTI) A „Piccolo“ buda­pesti tudósítója szerint budapesti diplomá­ciai és politikai körökben befejezett tény­nek tekintik, hogy Románia kötele­zettséget vállalt a Magyaror­szággal és Bulgáriával való határok revíziójára. A magyar közvélemény biztos abban, hogy békés úton sikerül a revíziót megva­lósítani, amely nélkülözhetetlen felté­tele a tartós békének. A „Telegrafo“ budapesti tudósítójának jelentése szerint Magyarországon szilár­dan hiszik, hogy Romániát felszó­lították arra, hogy a magyar és a bolgár követelések irá­nyában tanúsítson engedékeny­séget A tengelyhatalmak a békeszerző­dések felülvizsgálásával meg akarják te­remteni a tartós délkeleteurópai béke alapjait. A „Messaggero“ budapesti jelen­tése beszámol arról, hogy mértékadó ma­gyar körökben hangoztatják: Magyaror­szág teljesen meg van elégedve az esemé­nyek alakulásával. A „Stampa" és a „Popolo di Roma“ bu­dapesti tudósítója a többi között ezeket írja: Immár biztosra lehet venni, hogy Bulgária nemsokára visszafog­lalja Dél-Dobrudzsát és le­mond Észa­k-D­obrudzsáról, hogy ne vágja el Romániát a Fekete-tengertől. Az északdobrudzsai bolgárok délre köl­töznek, ahonnan viszont a románok északra költöznek át. A Szófia és Bukarest közötti tárgyalások köz­vetlenül küszöbön állanak. A Budapest és Bukarest közötti tárgyalások az anyag rendkí­vül bonyolult volta miatt alig­anem nehezebbek lesznek. Ma­gyar kormánykörökben egyelőre nem tud­ják, hogy hol és mikor kezdődnek meg ezek a megbeszélések és azokat a hí­reket, amelyek arról szólnak, hogy a megbeszélések az egyik erdélyi városban lesznek,ame­­lyet jelképesen kiürítenének, nem erősítik meg. Az egyik hír­ügynökség értesülése szerint mindamellett úgy látszik, hogy a román és a magyar kormány közötti megbeszélések a Salz­burgban és Rómában megállapított alapo­kon már a közeli napokban me­g­­kezdődhetnek. A magyaroknak a legfontosabb ma az, hogy Románia el­ismerte, hogy területeket kell átengednie. A magyar lapok meg­győződése szerint, ha nem sikerül köz­vetlen tárgyalásokkal eredményt elérni, a tengelyhatalmak megfelleb­bezhetetlen döntéssel lépnek közbe. „Románia kötelezettséget vállalt, hogy hozzálát a határok revíziójához“ Belgrád, jul 31. (Bud. Tud.) A Vreme szerint Románia a salzburgi és római tár­gyalásokon kötelezettséget vállalt arra, hogy hozzálát Magyarország és Bulgária irányában határainak revíziójához. Úgy látszik — írja — hogy Románia egyidejű­leg elfogadta azt a magyar javaslatot, amely a tengelyhatalmak intervencióját helyezi kilátásba, ha bizonyos nehézségek merülnének fel. A tárgyalásoknak azon­nal meg kell indulniuk és elsősorban a Bulgáriával való tárgyalásokra kerülne sor. A Politika szerint Bukarestben, cáfol­ják, hogy a német kormány szeptember 1-ig adott volna haladékot Romániának a területi kérdések rendezésére. Román lap a lakosságcseréről Bukarest, jú. 31. (Bud. Tud.) Az Uni­­versul szerint Gigurtu és Manoilescu salzburgi és római látogatásának eredmé­nye az, hogy mindkét tengelyhatalom rá­bírta őket a balkáni kérdések megoldásá­nak s ezzel a tisztességes együttműködés jövőjének előkészítésére. Ugyanekkor a lap megállapítja, hogy a lakosságcsere oly kitűnő módszer, amelyet az utóbbi időben igen sokszor alkalmaztak és amely szilárd etnikai határok megalkotására feltétle­nül jó­ utat nyit a balkáni államok közti kapcso­latok természetes és igazságos fejlődé­sének. A Szlovo című újság meg van elégedve Filov kijelentéseivel s azt is hozzáteszi, hogy a bolgár nép is nyugodt lehet. — A bolgár ügy igazságát hivatalosan megerősítette Hitler is — írja a lap —, az a hatalmas férfiú, aki újjáalakítja Európát, s aki a legnagyobb európai nép erejére és bizalmára támaszkodik. De még nagyobb a bolgár nép öröme, mert Hitler békés után akarja megoldani a du­­navölgyi vitás kérdéseket. Senkinek sem érdeke, hogy a Balkán újból a viszályok melegágya legyen s hogy elmélyítse a bal­káni népek között azt a szakadékot, ame­lyet a gyűlölet vont közéjük. A találgatás s a cselszövés most felesleges, türelemmel és bizalommal kell várni a bolgár álom megvalósulását, az északi határ kiigazí­tását. Bolgár lapok a salzburgi megbeszélésekről Szófia, júl. 31. A salzburgi megbeszélés­sel kapcsolatban a Mir című újság a kö­vetkezőket írja: Az eredmények a várakozásnak megfe­lelőek voltak. Ami az eredmények valóra­­váltásának az alakját és eszközeit illeti, ezek már csak technikai és diplomáciai részletek, s ezek olyanok lesznek, ahogy azt a politikai helyzet legjobban ismerői e helyzetnek megfelelően jónak látják. Azok a megegyezések, amelyekkel szabá­lyozni fogják a vitás kérdéseket, a szabad megoldásnak és annak az öntudatnak jel­képei lesznek, amely megszünteti a mes­terséges versaillesi rendszert a szabad szogol lapok a területi rendezésről London, júl 31. (MTI) Az angol sajtó egy része továbbra is bő teret szentel a magyar-bolgár-román területrendezésről szóló híreknek, megemlítve, hogy a köz­vetlen megállapodásnak szeptember 15-ig kell létrejönnie, különben a tengely döntő­bírósága következik. Több lap közli a hírt a tárgyalások helyéről, hozzáfűzve, hogy az első lépésnek román részről kell megtörténnie. Több lap, köztük a Times és a Daily Telegraph azt állítja, hogy Romániában növekszik a hangulat a további terület­átengedések ellen. A Daily Mail közli a Reuter-iroda je­lentését arról, hogy egyes román körök szerint vissza kell utasítani a salzburgi diktátumot. Koronatanács Bukarest, júl. 31. (Német TI) Gigurtu miniszterelnök és Manoilescu külügymi­niszter a szerda délutáni koronatanácson beszámoltak németországi és olaszországi útjukról. Románia kötelezte magát határainak revíziójára Magyarországgal és Bulgáriával szemben Belgrád, júl. 31. (MTI) A mai lapok a délkeleteurópai fejlődése új fázisáról ír­nak, mert a közeljövőben közvetlen tár­gyalások megindulását várják Románia és szomszédai között. A bukaresti jelentések Románia tárgyalási hajlandóságáról szól­nak, úgyhogy a jugoszláv sajtó a közvet­len eszmecserék mielőbbi megindulását várja. A Politika bukaresti tudósítója azt je­lenti, hogy a keddi román minisztertaná­cson egyes miniszterek hajthatatlanoknak mutatkoztak minden területi engedmény tekintetében. A lap budapesti jelentése szerint ma­gyar politikai körök most már nyíltabban foglalnak állást a salzburgi tárgyalások eredményei tekintetében. Magyarország azt várja, hogy Romá­nia részéről mennél előbb lépés tör­ténjék a közvetlen tárgyalások meg­indítására. A Vreme budapesti jelentése arról szá­mol be, hogy magyar vélemény szerint a délkeleteurópai újjárendezés felé tett első lépés körülbelül véget ért s a most meg­induló tárgyalások hivatva lesznek végleg biztosítani Európa e részének békéjét. Románia képviselői Salzburgban már tudomásul vették Magyarország felté­teleit s igy a közvetlen tárgyalások az elvi alapokban való megegyezést fog­ják jelenteni. A Vreme közöl egy budapesti jelentést is, amely szerint egyelőre csak a magyar­román tárgyalások megtartása biztos, de helyüket még nem állapították meg. Az Araddal kapcsolatos találgatások tehát még idő előttiek. A ma déli Pravda vezető helyen két ró­mai véleményt idéz, amely szerint­ Románia kötelezte magát határainak revíziójára Magyarországgal és Bulgá­riával szemben és hogy elfogadta Ma­gyarország javaslatát, amely szerint a tengelyhatalmak döntésére bízzák mindazokat a kérdéseket, amelyekben nem sikerül közvetlen megegyezést létrehozni. Érdekes a Pravda bukaresti és budapesti jelentése. Az első megállapítja, hogy a magyar követelések nem változtak és hogy a magyar politikai körök, a közvélemény és a sajtó magatartása teljesen a régi. Ro­mániában engedékenység tapasztalható a tárgyalások megindulása tekintetében, sőt legutóbb már azt hangoztatták, hogy Ro­mániában már Salzburg előtt megvolt a tárgyalási hajlandóság. A sajtó legnagyobb része azonban ki­fejezetten ellene van bármiféle területi engedménynek Magyarország javára vagy legfeljebb csak kisebb határki­­igazításokat tart lehetségesnek. A Pravda első oldalán feltűnő címmel közli a Pester Lloyd vezércikkét a ma­­gyar-szovjet viszonyról. „Csak a csoda menthetné meg Angliát“ Nem villámháborúval, hanem felőrléssel és fokozódó pusztítással folyik a harc Anglia ellen Róma, júl. 31. (MTI) Az Anglia elleni háború folytatásával kapcsolatban figye­lemreméltó cikkek jelennek meg az olasz sajtóban. Virginio Gauda a „Giornale d’Italia“ ve­zércikkében „Felőrlés“ cím alatt foglalko­zik ezzel a kérdéssel. Gayda hangsúlyozza az Anglia és a Brit Birodalom elleni há­ború győzelmes folytatása döntő eseménye az új európai rend kialakulásának. Ennek a háborúnak körülményei azonban nem lehetnek ugyanazok, mint a franciaországi hadjáraté voltak. A különbség nem is annyira Nagybritannia katonailag jól vé­dett szigeti helyzetében, hanem az angol világbirodalom egész rendszerében rejlik. Ez a rendszer igen jelentős védelmi és tá­madó eszközökkel vesz részt a küzdelem­ben. Az Anglia elleni háború tehát nem lehet az a villámhá­­ború, amelyet Franciaország­ban folytattak, hanem a felőr­lés és a fokozódó pusztítás há­borúja. Ebben a harcban módszeres el­járással kell elpusztítani és felőrölni az angol birodalom erőit. Ez az az út, ame­lyet Németország és Olaszország most követ mindaddig, amíg újabb határozott cselekvő fellépésre kerül sor. Németország jelenleg két feladatot teljesít: Először az angol szigetország belső szervezetét pusztítja el, más­részről pedig a szigetországot el­vágja a külvilágtól. A brit világ­birodalom a földkerekség egynegyed részét foglalja el, de ennek a rendszernek éppen szétszórtságában van a gyengéje. Ezért hivatkozott Nagybritannia mindig a ten­ger uralmára. Olaszország beavatkozása ezt az uralmat megdöntötte. Olaszország Németországhoz hasonló feladatot végez. Megvalósította a Földközi-tenger zárlatát és elvágta a közvetlen összeköt­tetést Anglia és a gyarmatbiro­dalom között, arra készteti Angliát, hogy hajóhadát az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben vegye igénybe és ugyan­akkor súlyos csapásokat mér a földközi­tengeri brit hajóhadra és támaszpontokra. Olaszország a Földközi-tenger mentén je­lentős brit légi haderőt tart lekötve. Az olasz beavatkozásnak azonban nem csupán katonai, hanem politikai következményei is vannak: Japán és Anglia között meg­növekedett a feszültség, továbbá az indiai és délafrikai nemzeti megmozdulások is közvetlen összefüggésben állanak az olasz beavatkozással. Nagybritannia és az angol gyarmatbirodalom erejének felőrlése gyors ütem­ben folyik. A „Telegrafo­“ berlini tudósításában azt írja, hogy a német birodalmi fővárosban — noha az Anglia elleni nagy offenzíva még nem indult meg — Nagybritanniát már elveszettnek tekintik. Ami a végső nagy támadás időpontját és módját illeti, arról semmi sem ismeretes, annyi azonban bizonyosra vehető, hogy a döntő ro­hamban a legfontosabb szerep a légi haderőnek jut. Anglia a né­met légi támaszpontok közelsége és a né­met haderő fölénye következtében halálos veszedelemben forog. Csak a csoda ment­heti meg, mint ahogyan csoda mentette meg Angliát Napóleon idejében. Az ilyen csodák azonban a nemzeti szocializmus és a fasizmus korában nem egykönnyen tör­ténnek. Az angol kikötők használhatósága London, júl. 31. (Reuters) Cross kereske­­delmi-tengerészetügyi miniszter szerdán rádióbeszédet intézett a birodalomhoz és a többi között ezeket mondta: " Lehetséges, hogy az ellenség bármely pillanatban a kikötőkre vonatkozó rend­szabályok megváltoztatására kényszeríthet bennünket, de megvannak a terveink minden eshetőségre. Nem tudhatjuk, az ellenség mennyire akadályozhatja kikö­tőink forgalmát, a teendő azonban világos. Most kell minden lehető szállítmányt ha- Pesti Hírlap 1940 aug. 1„ csütörtök 3 »szállítanunk. Lehetőleg meg kell akadá­lyoznunk kikötőink eltorlaszolását, így tu­dunk majd szembenézni a viharral, ha kitör. Angol vélemény Spanyol­­ország gibraltári igényeiről Az alsóházban egy képviselő kérdést tett föl Franco julius 17-i beszédének Gibral­tárra vonatkozó részével kapcsolatban. Attlee pecsétőr az alábbi választ adta: — Azt hiszem, bizonyos félreértés volt a beszéd körül. Franco Spanyolország tör­ténelmi nagyságáról beszélve kitért Iza­bella királynő politikai végrendeletére is s igy került szóba a „gibraltári hagyaték“­s az egységes uralom alatt lévő Afrika. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta Franco, hogy ez a végrendelet négy évszázad után is kötelező. Ezt a kijelentést jól megje­gyeztük. Az angol kormány azonban nem kíván beavatkozni Spanyolország új poli­tikai orientációjába. Éppen ezért nem kell túlságos jelentőséget tulajdonítani az egész ügynek. Francia leleplezés a háborút előkészítő Churchillről Genf, juli 31. (Stefani.) Vichyből érkező jelentés szerint az Action Frangaise cikket közölt „Hogyan készítette elő Churchill a háborút“ címmel. A cikk megbízható for­rásra hivatkozva elmondja, hogy 1939 ja­nuárjában Churchill az Azurparton hosz­­szabb megbeszéléseket folytatott Beck len­gyel külügyminiszterrel, amelyek során tanuk előtt ismételten kijelentette, hogy a háború egyrészről Franciaország és Né­metország, másrészről Olaszország és Né­metország között elkerülhetetlenül küszö­bönállónak tekinthető. Január 11-én Chur­chill több tanú jelenlétében így nyilatko­zott: „Néhány hónapon belül megindítjuk a háborút Németország ellen.“ Arra az el­lenvetésre, hogy Anglia készületlen, Chur­chill egy válaszolt: „Mindenesetre megin­dítjuk a háborút, bizonyára borzalmas veszteségeink lesznek, de az is bizonyos, hogy végül is győzni fogunk és ez az egyet­len dolog, ami számít.“ Rövid külpolitikai hírek A román kormány intézkedést tett ki­lenc tábornoknak és több tisztnek had­bíróság elé állítására. Az a vád ellenük, hogy Besszarábia kiürítésénél csapataikat elhagyva, elmenekültek. Gibraltári jelentés szerint — közli a Stefani-ügynökség Madridból — mindazo­kat a brit állampolgárokat, akiket azzal vádolnak, hogy a Mosley-párthoz tartoz­nak, Angliába szállítják A Giornale d’Italia bukaresti jelentése szerint Romániában egyre nagyobb meny­­nyiségű kőolajkészletek állanak a tengely­­hatalmak rendelkezésére. A július folya­mán Németországba irányuló román kő­olajkivitel meghaladta a 200.000 tonnát. A tengelyhatalmak országaiba irányuló kő­olajkivitel még nagyobb arányokat fog ölteni. Óriási készletek álln­ak majd ren­delkezésre, amelyeknek elszállítása a szál­lítási lehetőségektől függ. Egy brazíliai rendkívüli küldöttség át­adta Franco tábornoknak azt a diszkardot, amelyet a brazil hadsereg ajánlott fel a spanyol államfőnek. Pinto tábornok, a küldöttség vezetője és a spanyol államfő ebből az alkalomból rövid beszédet mon­dott és melegen emlékezett meg a spa­nyol-brazil testvériségről. Az amerikai külügyminisztériumban ki­jelentették, hogy indokolt remény van arra, hogy a Martinique francia szigettel kapcsolatban támadt nehézségek ügyében megegyezés jön létre. A külügyminiszté­rium véleménye szerint akkor következik be változás a felségjogban, ha egy füg­getlen kormány elveszíti függetlenségét és nincs cselekvési szabadsága. Fabritius bukaresti német követ visz­­szatért Németországból Bukarestbe. A román-szovjet tárgyalások, amelyek­ a Besszarábiában maradt vasúti anyagok­ról folytak, befejeződtek. A román és szov­jet megbízottak között létrejött megálla­podást Odesszában ratifikálják. A román belügyminisztérium azonnali hatállyal elbocsátotta valamennyi zsidó tisztviselőjét Galacon át eddig 38.442 személy költö­zött Romániából szovjet területre. Az át­­költözők javarésze zsidó, de sok besszará­­biai illetőségű munkás is visszatért illet­­őségi helyére. A román kormány kedden minisztertan­­ácsot tartott A brit ügyvivő a külügy­minisztériumban átnyújtotta a brit kor­­mány tiltakozását amiatt, hogy a romániai angol állampolgárok és vállalatok ellen intézkedéseket hoztak. Leon Degrelle, a belga rexisták vezérei, kedden este Brüsszelbe érkezett kísére­tében volt néhány újságíró, akik eléje utaztak Párisba. Cincar-Markovics jugoszláv külügymi­nisztert, aki betegségéből felépült, felke­reste Manoli olasz és Plotnikov szovjet­orosz követ

Next