Pesti Hírlap, 1940. december (62. évfolyam, 274-297. szám)

1940-12-01 / 274. szám

/­ Pesti Hírlap 1940 dec. 1, vasárnap megjelent hírek, amelyek szerint a hadse­reg és a légionáriusok között összeütkö­zésre is sor került, nem felelnek meg a tényeknek. A feszültség enyhült Codreanu és híveinek temetési ünnepségei teljes rendben és nyugalomban folytak la A te­metés után Antonescu tábornok miniszter­­elnök a miniszterelnökségen fogadást ren­dezett a külföldi vendégek, a külföldi és román sajtó képviselői tiszteletéra A fo­gadáson résztvett a légionáriusok szertar­tásmestere is. • A­­román hadsereg hűségnyilatkozatot tett Antonescu tábornoknak Bukarest, nov. 30. (TP) A honvédelmi minisztérium hivatalos nyilatkozatban cá­folja azt a hírt, mintha több romá­n tá­bornok benyújtotta volna lemondását a november 27-i események után. A hiva­talos nyilatkozat megállapítja, hogy a ro­mán hadsereg ma hűségesebben ,áll, mint valaha Antonescu oldalán. Tecuci vas­gárdista parancsnok kiáltványa értelmé­ben a vasgárda tagjai üdvözölni tartoznak a hadsereg tisztjeit. Kétszáz embert végeztek ki Ploestiben Bukarest, nov. 30. (Bud. Tud.) A vidéki városokban végrehajtott „bosszúállás“ Ploestiben és környékén volt a legborzal­masabb. Itt mintegy kétszáz zsidót és szá­mos baloldali érzelmű egyént végeztek ki a vasgárdisták. Horia Sima, a légionisták vezetője személyesen utazott Ploestibe, hogy tekintélyével némi rendet teremtsen. Antonescu tábornok erélyes intézkedése­ket tett, azonban, úgy látszik, tehetetlen a kivégzőkkel szemben. Erős katonai egysé­geket küldött a Snagov-erdőbe és Ploesti­be, valamint Brassóba is, hogy Madgearu és Iorga gyilkosait felkutassák és elfog­ják. Több vasgárdistát letartóztattak. Bukarest egyik elővárosában, a belui temetőben folyt le pénteken Madgearu és Jorga temetése. A helyi kápolnában a te­metési szertartáson igen sok volt politikus jelent meg és ott volt a román tudomá­nyos akadémia számos tagja is, akik Jorga búcsúztatására jelentek meg. Madgearu temetésénél Maniu Gyula mondott rövid búcsúbeszédet Maniu erős kísérettel ér­kezett a temetőbe. Beszédében a volt nem­zeti parasztiért nevében búcsúztatta Mad­gearu­t. A magyarországi románok elítélik a romániai eseményeket Kolozsvár, nov. 30. Az itt megjelenő Tribuna Ardealului című román lap ve­zető helyen foglalkozik a romániai esemé­nyekkel. Hangoztatja, hogy a román köz­életi emberek meggyilkolásának híre nagy megdöbbenést keltett a Magyarországon élő románság körében. A lap így fejezi be cikkét: „Hát elvette az Isten teljesen az eszüket?“ a 100 TAGÚ BUDAPESTI KONCERT TANGÓHARMONIKA ZENEKAR hangversenyez a legkiválóbb magyar tangóharmonika művészek közreműkö­désével, Marnitz Frigyes rendezésében december 8-án, este 8 órakor a VIGADÓBAN. Jegyek 1—3 pengőig kizárólag a Marnitz Tangóharmonika Szaküzletben, VIII., József­ körút 37—39. Tel. 134-026. Séták a Székelyföldön Kirándulás Bálványosra és a torjai Büdösbarlanghoz A Bálványos-patak csodaszép völgyé­ben visz felfelé az út a Kézdivásárhely melletti Torjából a Bálványos-hegy felé. A gépkocsi zihálva kapaszkodik a rossz úton és Torja magyar bírája szomorúan panaszolja, hogy a románok a megszállás huszonkét esztendeje alatt felvették ugyan­ állandóan az útpénzt, de utat egyetlenegy­szer sem javítottak. Itt-ott emberfejnagy­­ságú kövek állnak ki az úttestből olyany­­nyira, hogy minden percben rugótöréstől félünk. Két borvizes forrás mellett is elhala­dunk. A kő­köpükben, — kővályukban, — pezsegve, csobogva ,buggyan a savanyuvíz. Mérhetetlen kincs folyik itt el nap-nap után. A nátriumkarbonátos, szabad szén­savval telitett víz minden ásványvíznél jobb izt ad a bornak. Miközben arról beszélgetünk, hogyan lehetne belekapcsolni az­ általános fo­gyasztásba a hires erdélyi borvizeket, gép­kocsink nagy zökkenéssel megáll és amint felnézünk, magas, süvegalakú hegy sziklás csúcsán pihen meg tekintetünk. Bálvá­nyos­ várának kőromja áll előttütnk. Bükkerdőn vezet végig az út és bár hűvösre jár az idő, megizzadunk, mire a csúcsra érünk. A pogány magyarok utolsó fészke A fehérre mosott kövek között szabadon nő a gaz, a dudva. Az idő vasfoga ledön­tötte a falakat. Csupán a téli oldalon emel­kedik ég felé az egyik oromfal. A kora reg­geli csendben az ősi Opour rabonban leg­fiatalabb leszármazottja, báró Apor Csaba, aki velünk jött a kirándulásra, elmeséli a vár történetét. — A vár építője Oppur Sándor volt. Dacos magyar szive nem tudta elfogadni a kereszténységet, hisz magát Attila le­származottjának tartotta. Itt, fent a ma­gas hegyen fehér lovat áldozott Hadúr­nak még akkor is, amikor lent a faluban már imára szóltak az esti harangok. — A monda szerint — meséli Csaba báró — Bálványos várának egyik ifjú ura, Géza, beleszeretett a torjai Mike Ilonába, akinek szülei azonban nem akarták po­gányhoz adni szépséges leányzójukat. Apor Géza egyik vasárnap délelőtt, am­ikor a falu népe miséről jött, rajtaütött emberei­vel a Mike családon és elrabolta Ilonát. A falu ostrom alá vette a Bálványos-várat Véres harc fejlődött ki, a falakon rések tátongtak már, amikor Mike Ilona kérő szavára Apor Géza megígérte, hogy áttér a keresztény hitre, ha felhagynak az ost­­rommal . Az évszázadok során a vár sok vi­hart látott Amikor 307 táján Bajor Ottó seregeivel betört Erdélybe, de a vajda el­fogatta Bajor Ottót és bezáratta a várba a szent koronával együtt. Egy évig volt fogoly a bajor fejedelem. Amikor a vajda szabadon engedte, a koronát visszatartotta és hiába mondatott egyházi átkot a fejére Károly Róbert, László vajda kérlelhetet­len maradt. A király végül is kiegyezett a vajdával, hogy a koronát elszállíthassa. Bálványosfüred és a Büdösbarlang Lejöve a hegyről, Bálványosfüred felé folytatjuk utunkat. Elhaladunk a jelenleg üzemen kívül helyezett Első magyar szén­savgyár mellett, ahol a kénesbarlang szén­savát­ ólomcsöveken levezetve palackokba tárolták egykor. A gyár átlagban napi 150 —200 vaspalack szénsavat termelt, melyet cseppfolyós állapotban szállítottak el. Négy éles hajtűkanyar után érünk fel Bálványosfüredre. Amint az utolsó ka­nyart is elhagyjuk, pompás kép tárul a szemünk elé. A hegyoldalban hatalmas, új, modern épület áll, a románok által épített Regina Maria tüdőbeteg szanatórium. Bál­ványosfüred a régi, békevilágban is ked­venc üdülőhely volt. A régi alpesi stílusban épült szanatórium még ma is áll. Az új épület azonban, 185 szobájával, legmoder­nebb berendezésével méltó párja Semme­­ringnek. 940 méter magasságban járunk, a levegő kristálytiszta. A hatalmas szálloda üres. A románok elvittek belőle mindent. Kakastollas csend­őr őrzi másodmagával a 185 szobát... Kacskaringós hegyi ösvény vezet fel a szanatóriumból a kénesbarlanghoz. Jó félóra séta után egyszerre csak ex és ké­nes szag figyelmeztet bennünket arra, hogy közel járunk a Büdösbarlanghoz. A kénszag egyre erősbödik, egyre job­ban fojtogat. Sziklás tisztáshoz érkezünk és a mészköves hegyoldalban felfeketéllik a barlang négyszögletesre kiépített bejá­rata. hat méter hosszú előteremben a hátsó barlangrészből kiömlő kéngőz jó félméte­res magasságban sárgára festette a kő ol­dalfalakat. A falakon lévő sárga kénlera­kodás jelzi, milyen magasan áll a kéngáz a teremben. Ahogy állunk, fojtogat ugyan a gáz, de ki lehet bírni egy ideig. Térdma­gasság alatt azonban halálos a levegő. Az égő gyufa, cigaretta kialszik, ahogy a föld felé süllyesztjük. A terem egyik oldalfalánál fapad áll. Ideülnek légfürdőzni a betegek. A ruhán, cipőn, csizmán keresztül érezni lehet a le­vegő melegségét. Az erekben bizseregni kezd a vér, az egész testet lankadtság köti le. A mennyezetről sárgás víz csepeg alá, melyet a környékbeliek kis tálakban ösz­­szegyűjtenek és gyógyszertárakban elad­ják. Állítólag kiváló orvosság szembajok ellen. A barlang levegője kémiailag szénsav­ból és kénhidrogéngázból áll. Ezek a gá­zok kiválóan alkalmasak csűz-, köszvény­­bántalmak ellen. Kint csendes délután fo­gad bennünket, amikor köhögve kilépünk a barlang előtti térségre. 1053 méter ma­gasságban vagyunk a tenger színe fölött. Ezen a tájon nincs madárfészek. Az állat, madár, mókus, róka, messze elkerüli a barlang száját. Hazafelé vesszük utunkat. Lent a völgyben nagyot iszunk a hűvös borvizbel Elmegyünk újra Bálványosvár romjai alatt és mig a gépkocsi begurul ve­lünk az ősi Apor-kuriába, arról beszélge­tünk, mi lesz majd ezen az Istenáldotta, gyönyörű tájon, ha ezt egyszer jó utakkal belekapcsolják a magyar élet vérkeringé­sébe. Tombor Tibor. A halál tornácában A sziklák között magasba szökkent né­hány szomorú rezgőnyárfa. Levelei sár­gák a kéngőztől. A büdösség itt, a barlang szájánál már fojtogató. Belépünk Óvatosan a barlang előcsarnokába. A teremszerűen kiképzett, kővel burkolt előtérben der­medt csend fogad bennünket Hátul, a kőterem alján négyszögletes nyíláson át be lehet látni a barlangba, mely mintegy 14 méter hosszú. A 2 méter széles és mintegy Elhamarkodott román támadás Magyarország ellen A Pesti Hírlap múlt vasárnapi számá­ban higgadt, hangjában és felfogásában egyaránt tárgyilagos cikk jelent meg: Akié a föld, azé az ország. A hazánk iránt el­lenséges sajtóban régen volt olyan vissz­hangja írásműnek, mint a Pesti Hírlap e fejtegetésének, amelyre úgy szisszent fel Románia, mint akinek elevenére tapintot­tak. A román lapok egyöntetűen durva és szenvedélyes hangon támadnak a Pesti Hírlapra. A hivatalos Cuvantul folytató­lagosan két cikken keresztül tombol, pél­dáját követi a Timpul, az U­niversul, a Curentul, a Balva Vestire; csodálatos hang­zavar ez, amely harsány kurj­ongatásokkal szórja szitkait Miről is van itt lényegében szó? A Pesti Hírlap őszintén rámutatott arra, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt milyen erkölcs­telen módszerekkel fosztották meg az erdé­lyi magyarságot az ősi barázdától, az úgy­nevezett földbirtokreform érvén hogy jut­tatták letelepüléshez és földtulajdonhoz a regátból frissen bevándorolt idegeneket, hogy tették földönfutóvá a magyar kisbir­tokost és szegénnyé a nagy uradalmak hajdani urait. A Pesti Hírlap tárgyilagos cikke megállapította, hogy a tönkretett és szétdarabolt hajdani nagybirtokokat fel­támasztani nem lehet és nem is korszerű. E feudális gazdaságok helyén a kisembe­rek megfelelő földhöz juttatását kell meg­oldani. Viszont, miután akié a föld, azé az ország, minden, az elnyomás húsz éve alatt elrománosító szándékkal idetelepített romántól el kell venni a nekik jutta­tott magyar földet. Különös dolog, hogy az az uralom, amely húsz éven keresztül az ősi birtokosokat forgatta ki tulajdonukból, jött-ment ide­gjének kedvéért, most felháborodik azon, hogy az erőszakkal elragadott magyar föl­det vissza akarják juttatni a kisemmizett magyarságnak, nem feudális célokból, hi­szen kifejezetten szót emeltünk a nagybir­tokok helyreállítása ellen,­­ hanem a ma­gyar fajta megerősítésére. E cikkünk ellen indul rohamra a román sajtó, a Cuvantul „A grófok igaza“ című cikkében Magyarországnak a legmaka­csabb feudalizmushoz való visszatéréséről ír. Budapest — mondja — lejtőre tévedt, amelyen a magyar állam lassan kezd le­csúszni. A Cuvantul szerint „megengedhe­tetlen, hogy civilizált és keresztény állam­ban ilyesmi előforduljon.“ A Timpul is azt írja, hogy „Románia értette meg az idők szavát és a társadalmi valóságokat, a magyar mágnások azonban újabb me­rényletet terveznek.“ Az U­niver­sal is régi reakciót emleget, dicséri a román agrár­reform „békés forradalmát“ és szembe­állítja „a magyar rendszerrel, amely rab­szolgasorba akarja süllyeszteni a paraszt­ságot“. A Buna Vestire szerint „Magyar­­ország Európának egyetlen reakciós álla­ma.“ És így tovább. Néhány napja jelentek meg ezek a „ro­ senki sem kívánhat 3 pengőért. Ennyit nyerhet a jótékonycélú államsorsjátékon. Siessen és még ma vegyen sorsjegyet. Húzás december 5-én Egész sorsjegy ára: 3.5 pengő. Pél sorsjegy ára: 1.50 fillér, mán haladást" dicsőítő és a „magyar bar­bárságot, elmaradottságot“ ostorozó elme­­művek. Egy héttel ezelőtt még büszkén írta a Cuvantul, hogy „Romániában a lé­gionárius forradalom célja felé halad, Ma­gyarországon pedig vissza akarják állítani a középkori jogokat“ Időközben azonban némi kellemetlenség történt a zöldinges légionárius forradalom, úgy látszik, csak­ugyan elérte célját, vagy legalább is erő­sen megközelítette. Halomra gyilkolja leg­jobb államférfiait akiket magyarellenessé­­gük miatt nekünk van legkevesebb okunk dicsérni; polgárháborút szít, pogromokat rendez, életre hívja a legbarbárabb ke­gyetlen ösztönöket Ma, pár nap múltá­val, bizonyára kevesebb öntudattal em­legetnék Bukarestben a lejtőn lecsúszó, középkorba visszatérő Magyarországot és a felvilágosult, szociális rendet teremtő, „célja felé haladó“ vasgárdista Romániát Nem szállítok vitába ezekkel a cikkek­kel, amelyek tudatosan ferdítették el ál­láspontunkat és azt mosdatlan szájú mocs­­kolódások ürügyéül használták fel. Csu­pán azt a csöndes tanácsot adjuk: ha már mindenáron rendet akarnak teremteni a mai korszellemnek megfelelően, akkor előbb talán nézzenek körül a maguk por­táján . . . ________ Rövid hírek Washingtonban élénk feltűnést keltett Roosevelt elnök kijelentése, amely szerint a közel­jövőben nagyobb ellenőrzőkörutat tesz. A hír hatása a Fehér Ház környé­kén annyival is nagyobb volt, mert úgy tudják, hogy az elnök hadihajón indul útnak és egészen az Egyesült Államok hátsó indiai birtokáig látogat el. Tekin­tettel arra, hogy Roosevelt kijelentése szerint legfeljebb tizenkét órányi távol­ságra hagyja el Washingtont, lehetséges­nek tartják, hogy körútja nagyobb részét repülőgépen teszi majd meg. Ez a körül­mény annyival is nagyobb érdeklődést keltett, mert Roosevelt 1932. óta, ami­kor a demokrata párt jelöltségének elvál­lalására Chicagóba utazott,­­ nem ült repülőgépre. A Duce elnöklete alatt tartott minisz­tertanács jóváhagyta egyebek között azt a törvényjavaslatot, amely négymilliárd líra költséget irányoz elő a hadiállapot­ban levő ország új szükségleteivel arány­ban álló közmunkáik biztosítására, ami egyúttal a népjóléti színvonal emelésé­hez és a gazdasági helyzet erősítéséhez is hozzájárul. A Stefani-iroda szerint a washingtoni kormány Angliától a szállítások fokozásá­nak ellenszolgáltatásaképpen folyosót fog kérni Kanadán át Alaszka felé. Londoni és ottawai illetékes körök hír szerint már foglalkoznak ennek a kérdésnek tanulmá­nyozásával. Hull külügyminiszter a sajtóértekezle­ten a Japán és a Vangcsingvei-kormány között létesült szerződésre vonatkozóan feltett kérdésre kijelentette, hogy az Egye­sült Államok természetesen továbbra is elismerik a csunkingi kormányt. Roose­velt elnök szombaton bejelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya 100 millió dollár hitelt bocsát a kínai kormány ren­delkezésére. A Bolgár Távirati Iroda szerint nem felelnek meg a valóságnak azok a híresz­telések, amelyek szerint az athéni bolgár követ bolgár követeléseket tartalmazó jegyzéket nyújtott át a görög kormány­nak. Antonescu tábornok elrendelte, hogy a román hadsereg kölcsönintézeténél töröl­jék az összes adósságokat, amelyek a tisz­teket és altiszteket terhelik.

Next