Pesti Hírlap, 1941. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-22 / 90. szám

El­fogták a csepeli kettős emberölés elkövetőjét Lovagiasságból — kettős éjszakai dráma Rejtélyesnek látszó, két emberhalállal végződő, véres éjszakai dráma játszódott e Nagy csütörtökön Csepelen, a Duna­ utca 1 3. sz. ház előtt. Egy ismeretlen férfi — m­int megírtuk — afeletti felháborodásá­­ban, hogy Lengyel István gyári munkás üdlegeli a feleségét, összetűzött Lengyellel is annak barátjával, Üregi Ferenccel és mind a kettőt megszúrta. Lengyel a hely­színen, Üregi pedig a Szent István-kórház­­ban meghalt. Az ismeretlen éjszakai szuk­­­áló elmenekült a véres dráma színhelyé­ről, de ott maradt A. 1. betűjelzésű fekete falapja és az irattáskája. Hogyan történt a kettős emberölés ? Dr. Szrubián Dezső detektivfőnök szom­­baton utasítást adott Nemes detektivfőfel­­ügyelőnek, hogy tíz detektivcsoporttal új nyomozást kezdjen. Egész vasárnap tar­­■jott a nyomozás és huszonnégy óra alatt, hétfő reggelre Nemes főfelügyelő vezető­jével a tíz detektívcsoport meg is oldotta a nagy heti kettős emberölés rejtélyét Kiderült, hogy Lengyel István és barát­­a, Üregi Ferenc gyári munkás, Nagycsü­­törtökön éjjel féltizenkettőig vendéglőben voltak és amikor hazatértek, szóváltás tá­­madt Lengyel és a felesége között. Len­gyel ütlegelni kezdte a feleségét az udva­ron és az asszony kétségbeesve sikolto­­zott Egy férfi megállt a kapu előtt és atta, amint Lengyel ütlegeli a feleségét, majd pedig betuszkolja a lakásba. Két akó ekkor tért haza és a kapu nyitva ma­­radt. Üregi, aki távozni akart, észrevette a kapu előtt álló férfit és megkérdezte öle, hogy mit keres itt. Az ismeretlen férfi felháborodva szidalmazni kezdte Üre­­git, hogy miért nem lépett közbe, miért nem akadályozta meg az asszony ütlegl­­ését. Üregi ekkor bekiáltott a lakásba lengyelért . — Pista, gyere ki — mondotta — bele­­iratkoznak a dolgodba! A dühöngő gyári munkás kirohant és előbb szóváltás, majd verekedés támadt közte és az ismeretlen között Verekedés közben leesett az ismeretlen férfi kalapja is elejtette az irattáskáját Ekkor kést ■ántott és Lengyelt szivenszúrta, Üregit teáig hasbadöfte. A két gyári munkás esz­­néletlenül esett össze, az ismeretlen férfi pedig előbb rendőrért kiáltott, majd eltűnt az éjszaka sötétjében. A mentők Lengyel­stvánt már holtan találták, Üregit a Szent István-kórházba vitték, de ott utóbb sérü­­ésébe belehalt. Az irattáska nyomra vezet A detektívek a helyszínen meredt irat­­áskában sótartót és egy darabka szalon­­nát találtak. Ebből arra következtettek, hogy gyári munkás követte el a kettős emberölést. A környéken tíz gyár van. A­­z detektívcsoport sorra vette a gyártele­pet és hétfő reggelre kinyomozta, hogy­­ tett elkövetője Adány István 40 éves nyári géplakatos, aki a csepeli Csillagtele­pen, a Vörösmarty­ u. 1. sz. házban lakik. A Szücs-detektívcsoport állapította meg kiló­ét. Kiderült ugyanis, hogy Ádány kilenc lapja nem hordja magával irattáskáját és­­ kalapban talált A. I. betűjelzés is ellene azonyitott Ádány István nem is tagadta tettét Em­­mondotta, hogy egy nőismerősét kisérte laza egy duna utcai házba és hazafelé in­­dulva véletlenül szemtanúja volt a Duna­­utca 23. sz. ház udvarán lejátszódott je­­lnetnek. Felháborodva közbelépett és ek­­kor — védekezése szerint — Lengyel és Sregi rátámadtak és — mint állítja — do­rongot is emeltek ellene, ő a kapuig hát­­ált, elesett és elejtette kalapját meg az iattáskáját. Ekkor önvédelemből kést rántott és megszúrta mindkét * munkást, nart szorongatott helyzetében attól tar­olt, hogy leütik. Ezután kétszer azt kiál­­otta, hogy: „Rendőr! Rendőr!“ de aztán, még mielőtt rendőr érkezhetett volna, el­ütött. Akadtak tanúk, akik bizonyítják, hogy valóban kiáltott rendőrért Ádány Istvánt hétfőn délelőtt a Weisz­­tanfréd-gyárban elfogták és beismerése után előállították a­­főkapitányságra, őri­zetbe vették. Kedden helyszíni szemlére úszik a csepeli Duna­ utcába és aztán dön­­tnek majd a sorsáról. A szarajevói emléktábla Berlinbe kerül Berlin, ápr. 21. (Német TI) Szarajevó­ján a város elfoglalása után biztonságba hlyezték azt az emléktáblát, amelyet a zerbek az osztrák-magyar trónörökös 914 június 28-án történt meggyilkolásá­­nak dicsőítésére a merénylet helyén he­­veztek el. Wittinghof tábornok, az egyik páncélos hadtest parancsnoka, április 10-án Mittelmann hadnaggyal, aki az első római katonák között hatolt be Szara­­evóba, a Führer főhadiszállására küldte az emléktáblát. A szerbeknek ,a világ-­­háború felidézésében való felelősségét bi­­zonyító emléktáblát a berlini Zeughaus­­ban helyezik el A kormány újabb nyolc százalékkal emelte a munkabéreket A magántisztviselők fizetési pótlékát is letemetik A MTI jelenti: A Budapesti Közlöny keddi száma közli a minisztérium 2980— 1941. ME. sz. rendeletét, amely szerint az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és kohászatban a munka­bérek szabályozásáról szóló 7290—1940. ME. sz. rendelet hatálya alá tartozó mun­­kavállalóknak (munkásoknak stb.) a mun­kaadójuk 1941. évi május hó első napjától kezdődően a munkabérük után — az ed­digi 7% helyett — 15% bérpótlékot köteles fizetni. A rendelet hatálya alá tartozó munkavállalók legkisebb" munkabérét meg­állapító rendeletben, vagy határozatban meghatározott legkisebb munkabérhez a 15%-os bérpótlékot ugyancsak hozzá kell számítani. Felhatalmazza azonban a ren­delet a munkaadót arra, hogyha az alkal­mazott egységbérét az 1940. évi október hó 5-ik napja után felemelte, azt a bér­pótlékba beszámíthassa. A rendelet hatálya alá nem tartozó ma­gánalkalmazottak (tisztviselők stb.) 7%-os fizetési pótlékának felemelésére nézve is rövidesen rendelkezés történik. A munkabérek nyolcszázalékos újabb emelésével a kormány a rendkívüli viszo­nyok következtében előállott drágulást kí­vánja ellensúlyozni. Ismeretes, hogy az európai háború kitörése óta egy ízben, 1940 októberében, a kormány már hét szá­zalékkal emelte az összes munkabéreket és tisztviselői fizetéseket A mostani újabb nyolcszázalékos áremeléssel együtt az 1939. évi szeptemberi helyzettel szemben tehát 15 százalékos a növekedés. A munkabérek és a fizetések növelése nem követheti teljes mértékben az élelmi­szerek és egyéb közszükségleti cikkek árá­nak a háborús nehézségek miatt bekövet­kezett emelkedését. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az élelmisze­rek egyes nyersanyagok és iparcikkek árá­nak növekedése ellenére változatlan maradt a lakbér, amelyet a kormány annak idején rendelettel megrögzített A lakbér pedig számottevő tényező, mert a lakosság te­kintélyes része keresetének jelentős há­nyadát költi lakbérre. Nagyjából változat­lan maradt a közlekedés, a közoktatás és számos közszolgáltatás ára is. A kormány enyhíteni igyekszik a dol­gozó néprétegek megélhetési gondjait és ezért a lehetőség határáig megjavította a­­ munkabéreket. Rendelet a szénárak szabályozásáról Ugyancsak a keddi hivatalos lap közli az árkormánybiztos két rendeletét a szén­árak szabályozásáról Az­ egyik a hazai bányákban termelt szén bányaárához — termelés és minőségek szerint — felárakat engedélyez, a másik rendelet pedig szabá­lyozza a szénkereskedelem által felszámít­ható haszonkulcsot. A hazai szénárakat 1933 óta nem emel­ték, bár azóta a termelés költségei több vonatkozásban is lényegesen megváltoz­tak. Emelkedett a munkabér, mert a kor­mány tudvalévően 1940 októberben 7 szá­zalékkal növelt minden munkabért és a bányászatban időközben más munkabér­rendezés is volt A mostani munkabér­rendelet ismét nyolc százalékkal emeli a béreket és ezt a körülményt a szénár megállapításánál is figyelembe vették. Nö­velte a termelési költségeket a különféle üzemanyagok, a bányafa stb. drágulása, továbbá a bányavállalatoknak az élelem­tárak fenntartásával járó ráfizetése. A szénárak emelésének másik oka, hogy a háborús viszonyok és az ország nagyob­bodásával együttjáró szükséglet-növekedés következtében egyre inkább ki kell hasz­nálnunk hazai energia­forrásainkat és ez jelentős beruházásokkal, költségekkel jár. A termelés szükségessé vált fokozását ugyanis megelőzi a rendkívüli költséges kutatás, ezenfelül pedig az új tárnák megnyitása tőkebefektetést igényel, már akkor is, amikor az eredmény még kétsé­ges. A rendelet ezért módot ad arra, hogy azok a bányavállalatok, amelyek a szo­kásos szükségleteket meghaladó mérték­ben eszközölték a termelés növekedését szolgáló beruházásokat, indokolt esetben külön kérhetik métermázsánként három­filléres felár engedélyezését. A szénárak emelése tehát az ország önellátásának cél­ját is szolgálja. Újra szabályozták a sertés- és a sertéstermékek piacát Emelkednek a sertésárak a sertéstenyésztés érdekében és ennek meg­felelően a zsír- és húsárak is . A hízósertéseket zár alá helyezték A kormány újonnan szabályozta a ser­tés és a sertéstermékek piacát, hogy a gaz­dák számára a jövedelmező hizlalást, a megfogyatkozott sertésállomány helyreál­lítását lehetővé tegye, s hogy az átmeneti időben rendelkezésre álló hús- és zsír­­mennyiségek igazságos elosztását bizto­sítsa. Nem sokkal 1940 október után, amikor a tengeri, a hízottsertés, a zsír és a hús árát egymással összhangba hozták, olyan körül­mények jöttek közbe, amelyekre a szabá­lyozás idején még nem lehetett számítani. A takarmány a gazdáknak jóval többe ke­rült, mint az októberi sertésárszabályozás alapjául szolgáló kalkulációban kiszámí­tották. A másik zavaró körülmény az volt, hogy az előző évi rossz tengeri termés foly­tán a sertésállomány erősen megfogyott és már ősszel nagy hiány volt fiatal so­vány sertésekben. A kormány, hogy a te­nyésztési tevékenység minél nagyobb len­dületet vegyen, ezek árát októberben nem szabályozta, a soványsertés ára így rend­kívül magasra emelkedett, úgy hogy már egyáltalán nem állott arányban a tenyész­tési költségekkel, de ugyanakkor lehetet­lenné tette a jövedelmező hizlalást is. Ezért kellett most megállapítani a so­ványsertés legmagasabb árát is, 1.90 pen­gőben, ami a múlt őszi 1.50 pengő körüli árral szemben számottevő emelkedést je­lent Ebből kiindulva és figyelembe véve az idei kukorica rosszabb minőségét is, kellett felemelni a hízott, sertés árát. Azo­kon a vidékeken, amelyek sertésfelesleg­gel rendelkeznek, 1.74 pengő, olyan vidé­keken, ahová máshonnan kell szállítani a sertést 1.84 pengő, Budapesten pedig 1.98 pengő lesz az élősúly kg-ként. Ennek meg­felelően emelkedik a budapesti zsiráf is 3.30 pengőre s emelkednek a húsárak, va­lamint a vidéki zsirárok is. Korlátozzák a sertésvágást Ezekkel az árakkal a sertéstenyésztés és hizlalás fellendülése biztosítható, de ez csak bizonyos idő múlva következhetik be. Az átmeneti időre gondoskodni kellett a jelenleg levágható sertésmennyiség igazsá­gos szétosztásáról. A mostani helyzetnek részben az is volt az oka, hogy ott, ahol bőven volt sertés, a szokottnál többet vág­tak le, ahelyett, hogy a kevésbé ellátott vidéken vették volna át a feleslegeket A csökkent sertésállománnyal számolva a kormány az átmeneti időre az egész országban egységesen korlátozni fogja a sertésvágást körülbelül az elmúlt három év átlagának 70 százalékára. Természetesen a korlátozás keresztülvite­léhez a sertésforgalom megkötésére van szükség. A kormány minden hízott vagy hízóban lévő sertést zár alá helyezett. Ilyen sertéseket tulajdonosaik még saját használatra is csak engedéllyel vághatnak le. Ugyanakkor az élő sertéssel való ke­reskedést jogosítványhoz kötötték. Hízó vagy hizott sertést, továbbá 35 kgr-nál nehezebb soványsertést csak jogosítvány­­nyal ellátott kereskedő, illetve szövetkezet vásárolhat. A gazdák és más hizlalók to­­vábbtartás vagy hizlalás céljára ezentúl is vásárolhatnak sertést, azonban az így vett sertéseket kötelesek legalább két hónapig tartani. A húsiparosok csak annyi sertést vásárolhatnak és vághatnak, amennyire a hatóságoktól vásárlási igazolványt kap­nak. A vásárlási igazolványokat az ország területei között a közellátási miniszter, a helybeli kisiparosok között a helyi ható­ság osztja szét így a sertésvágásokat az országban egyenletesen a mindenkori le­hetőségekhez képest lehet majd irányítani. Budapestnek és környékének sertésforgal­­mát a Magyar Állat- és Állatitermék Ki­viteli Szövetkezet intézi. A jogosítványos kereskedők az ország területén bárhol vásárolhatnak sertést s mivel jutalékukat forgalmuk arányában kapják, érdekük minden felkínált sertés­mennyiséget átvenni. Ha a gazda eladó sertésére kereskedő mégsem jelentkeznek, felajánlhatja a Szövetkezetnek amely kö­teles minden felkínált sertést a megállapí­tott legmagasabb áron átvenni. A sertése­ket rakodóállomáson veszik át. Az erdélyrészi területeken A sertéspiac új szabályozását a vissza­csatolt keletmagyarországi és erdélyi terü­letekre egyelőre technikai okokból nem terjesztik ki, de a kormányrendelet felha­talmazta a közellátási minisztert, hogy a szabályozás hatályát ezekre a területekre is kiterjeszthesse. A sertés forgalmának ez az átfogó ren­dezése, ha nem is máról-holnapra, de min­denesetre biztosítja a jövő egészséges fej­ Pesti Hírlap 1941 ápr. 22. kedd fődését. A termelés fellendítése érdeké­ben a kormány még a fogyasztás átmeneti megterhelésétől sem riadt vissza, de ugyan­akkor erélyes intézkedésekkel szolgálta az egyenletes és igazságos áruelosztást is. Továbbra is el kell sötétíteni a lakásokat A m. kir. Országos Légvédelmi Parancs­nokság közli, hogy a honvédelmi minisz­ter a csökkentett közvilágításban — az utcák és terek világításában — a nagyobb fényerősségű világítás alkalmazását is megengedte, úgy azonban, hogy az eddig felerősített légoltalmi ernyőzések továbbra is változatlanul a lámpákon maradjanak, valamint üzemben maradnak a villamos- és gázüzemű irányfény-lámpák is. E rendelkezéssel kapcsolatban a pa­rancsnokság felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a lakóházak, egyéb épületek, valamint a járművek elsötétítése az ed­digi mértékben továbbra is változatlanul érvényben marad.* A magánvilágítás (lakóházak) és jár­művek elsötétítését kedden este 8 órakor kell végrehajtani. Politikai élet Bárdossy László miniszterelnök csütör­töki parlamenti bemutatkozó beszéde elé, amelyben kormányának programját is­merteti az országgyűlés két Házában, nagy érdeklődéssel tekint a politikai élet. Szer­dán délre pártközi megbeszélésre hívta össze a pártok vezetőit Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, hogy meg­tárgyalják a képviselőházi ülés rendjét A kormány programnyilatkozatát vita szokta követni. Politikai körökben arra számíta­nak, hogy a mai rendkívüli helyzetben ez a vita elmarad. A MÉP jelöltje a megüresedett mező­­csáti kerületben, vitéz Lukács Endre most mondta el programbeszédét a kerület köz­pontjában. A kormánypárt országos ügyv. alelnöke, Kölcsey István is beszédet mon­dott a hivatalos jelölt támogatására. Nyitra—Pozsony vármegyék that. köz­gyűlésén Thuróczy Károly méltatta Teleki Pál hazafias érdemeit, majd Bárdossy Lászlót miniszterelnökké történt kineve­zése alkalmából bizalommal üdvözölte és a Délvidék hazatérésén érzett lelkesedé­sének adott kifejezést A TESz kassai csoportja vasárnap dísz­közgyűlésen avatta fel a Kassai Magyar Társadalmi Egysületek Házát Az ünnep­ségen megjelent vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagy, hadtestparancsnok, Hartsár István nagyprépost gróf Matuschka Péter német konzul és több előkelőség. Báró Schell Péter főispán kegyeletes szavakkal emlékezett meg gróf Teleki Pál elhunyté­ról; a tragikus államférfiú emlékét jegy­zőkönyvben örökítették meg. Ezután a főispán beszámolt arról, hogy honvédsé­günk gyors és átütő erejével lehetővé tette délvidéki testvéreink visszatérését A kö­zönség lelkesen ünnepelte a honvédséget Végül szólt arról a defetista suttogó pro­pagandáról, amely kívülről várja a meg­váltást. A magyar nemzet — mondotta — ezer éve a maga erejére van utalva és a maga emberségéből maradt meg és fog is fennmaradni a jövő ezredévben. A köz­gyűlés díszelnökké választotta Madarász István püspököt és Görinczy Pál jászói prépostot A felsőház bizottságai hétfőn elfogadták a Német Birodalommal kötött adóügyi pótegyezmények becikkelyezéséről és a Wintershall H. G. berlini cég alapítandó magyar r.­t-nak biztosított adókedvezmé­nyekről szóló törvényjavaslatokat Az Erdélyi Párt szilágymegyei szerve­zete a vármegye magyar közönségének nagy érdeklődése mellett tartotta alakuló ülését Zilahon. Elnökké gróf Béldy Kál­mánt, alelnökökké Köblös Endre ref. lel­készt és báró Braunecker Antal képvise­lőt választották. Angol álhír a Führer és a Duce találkozásáról Berlin, ápr. 21. A külföldi sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Führer hamarosan találkozik a Ducéval. E híresztelések — mint berlini politikai körökben megállapítják — angol forrás­ból erednek. A Wilhelmstrassen hétfőn ki­jelentették ezzel kapcsolatban, hogy a je­lentés angol eredete már kellőképpen jel­lemzi a hírt. Jóízű, megbízható, enyhe. Egy pasztilla ára 12 fillér. Kilenc pasztilla ára dobozban P 1.

Next