Pesti Hírlap, 1941. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-06 / 79. szám

L­evéltöredékek — 1941 írta Edelahelm-Ggnlai Ella Délután esett az eső. Az ilyen bá­gyadt, fénytelen tavaszi napon az em­bernek semmihez sincs türelme. Betet­tem a könyvet, elzártam a rádiót, úgy éreztem, hogy a könnyű zene sehogy sem illik az ólmos atmoszférához, amely ránehezedett most az egész vi­lágra. Az asztalon egy levél feküdt, a tegnapi postával érkezett, de több mint két hónapig volt uttán. Messziről jött, Tokióból. Eszem­be jutott, hogy mosta­nában több ilyen kalandossorsú leve­let kaptam a világ különböző tájairól és tulajdonképen nincs jogom magán­levélnek tekinteni őket, mert mind­egyik egy-egy ablak, amelyen át távoli országokat és emberi sorsokat figyel­hetünk meg. Hamarjában hat levelet szedtem elő Íróasztalom fiókjából. Az egyiket egy óceánjáró fedélzetéről ír­ták, a másik San Franciscótól Bécsig írja le az utat, a harmadik Vichyből jött, a negyedik Párisból, az ötödik Washingtonból, a­ hatodikat pedig To­kióban tették postára. Csupa emberi dokumentum, kor­, sőt kór­kép arról a történelmi időről, amelyben élni „sze­rencsénk van“. Azt hiszem, nem kö­vetek el indiszkréciót, ha néhány mo­­zaikszerű töredéket közlök belőlük. Az első levelet egy kis­fiú írta, aki tavaly októberben menekült a mamá­jával a háború elől. Az utazás kalan­dosan kezdődött. Autójuk még felke­lett a hajóra, de a podgyászuk már le­maradt. Ott álltak a luxuskabinban egyetlen szál ruhában. Mindez még nem lett volna baj, 3—4—5 nap nem a vi­lág, de a hajó kénytelen volt letérni rendes útvonaláról és így az utazás hosszabbra nyúlt. „Az első három na­pon — írja a gyerek — a Mami maga mosta a fehérneműnket, de szerencsé­re a negyedik napon már nem adtak édesvizet erre a célra, mert takarékos­kodni kellett vele, tengervízben pedig nem lehet mosni.“ Megtudom még a le­vélből, hogy útközben egy tengeralatt­járó bukkant fel a hajó előtt és meg­állásra kényszerítette. Az utasokat mentőcsónakokba parancsolták, a ten­gerészek átkutatták a hajót, nem visz-e dugárut. Az asszonyok sírtak, minden­ki izgult, és azt hitte, hogy el fogják süllyeszteni a hajót . . . Mintegy ösz­­szefoglalásul ezzel a pár szóval jellem­zi a kisgyerek a veszedelmes kalandot: „A hajómoziban mindennap más filmet mutattak. Remek utazás volt . . .“ * Út San Franciscótól Bécsig. A feladó egy dáma, aki Bécsben lakik és kiment San Franciscóba meglátogatni a fivérét. Látván, hogy a háború nem pár hónap kérdése, hazautazott. Szibérián keresz­tül jött. Mandzsúria határán az oroszok pestis­gyanú miatt az összes utasokat hat napig vesztegzár alatt tartották, a szibériai expresszen lezárt vagonokban. „Képzelheted — írja —, milyen napo­kat éltünk át egy szomorú kis kelet­ázsiai mezőváros szélén. A tétlenül, egy helyen való veszteglés fizikai fáj­dalomként nehezedett ránk. Csak a tájfun üvöltését hallottuk és reszket­tünk, hogy akad közöttünk pestises beteg, ami igazán nem lett volna csodálatos, látva a negyedik osz­tály piszkos rongyokba burkolt man­dzsu, kínai, koreai és burják utasait. Azt hittem, ennek a hat napnak sose lesz vége . . .“* Mit imák Vichyből? A levél írója fiatal diplomata. Kelet: Január eleje. „Hosszas utánjárással, nagynehezen si­került szobát kapnom. A szél vígan jár át az egyszerű nagy ablakon. A négy lépés hosszú, három és féllépés széles szobát hiába sűtöm. Tíz foknál magasabbra nem száll a hőmérő higa­nya. Csomagjaim, irataim egymás he­­gyén-hátán állnak. Vendégeimet, ügy­feleimet csak az ágy szélére ültethe­tem, mert a hálószobám egyben irodám is. Asztalom nincs, el sem férne. Az írógép, amelyen a levelet kopogtatom, az ölemben talált helyet.“ Páris. Első impresszióm, hogy az életiram itt nagyon megváltozott. A város képét meg sem kísérlem lemrni. Hol van a lüktető, vidám, nemzetközi élet! Nincs zsúfolt napi­ program. A forgalmat 600 taxi, 200 fióker és egy csomó pótüléses bicikli bonyolítja le. Az ismerősök kerületenként tartanak össze. De nagyon. Ha például egy passaui leányt elvesz egy auteuili fiú, az az érzés támad a családban, hogy külföldre viszik a leányt, olyan nagyok a távolságok és olyan körülményes a közlekedés. Az üzletek 10 órakor nyit­nak. Öltözni remekül lehet. Érdekes, hogy a nyári ruhák mind a francia tri­kolór színeiben készülnek. Fehér alj, kék blúz, piros kabát, vagy megfordít­va, de ez a három szín minden ruhán megvan. A gyalogjárás és biciklizés új, szokatlan típust teremtett. Az élelme­zés jegyrendszer alapján történik, jegy nélkül csak a legdrágább vendéglők­ben lehet étkezni. A legjobban az elsö­tétítés változtatta meg a régi Páris képét. A sötétség nyomtalanul eltüntet­te a fények városának gondtalan lel­két . . .“ Hogyan él most Washington? Hogy a mozaik ne legyen egyhangú, rövid fe­jezetet közlök egy washingtoni levélből is. „Az élet talán még sohasem zajlott olyan lázas ütemben, mint most. A forgalom minden képzeletet felülmúl. Tizenöt-húsz percig kell keresgélni, amíg a kocsit valahol elhelyezhetem Itt mindenki politizál. De csak két párt van, a háborús és a pacifista. Nagy gon­dot okoz az embereknek az is, hogy hétvégre elmenjenek-e Floridába? . . .­­Ü­Üzenet Tokióból: „A hosszú háború az élet minden vonatkozásában érezte­ti hatását. Sok gondot okoz a háztar­tás. Itt békében is fontos volt a bevá­sárló alkalmazott megválasztása, mert a beszerzés legalábbis olyan művészet, mint maga a főzés. Ha látnád, hogy egy köteg sárgarépa körül milyen alkudo­zás, esküdözés és átkozódás folyik, azt hinnéd, hogy valami mesebeli kincsről van szó. Aki megteheti és nem sajnál­ja az oda-visszautazás költségeit és fá­radságát, az hajón Sanghajba megy vá­sárolni. Persze, ilyenkor két-három hó­napra való készletről gondoskodik.“ ■K* Miközben e sorokat írom, hoz a pos­ta egy levelet Belgrádból is. Kedden adták fel, a hétfői izgalmas hangulat­ról írnak benne. Pánikszerűen mene­kültek az emberek a városból. Egyszer­re nem lehetett kapni koffert és­­ asz­pirint. „A hétfő estét a Bristol-szálló­­ban töltöttem, a horvátok főhadiszállá­sán. Sok szerb és külföldi is volt ott ezen az estén. Azt tanácsolták, inkább utazzam el ma, mint holnap. De én in­kább a holnapot választottam és jól tettem, mert keddre megnyugodtak a kedélyek, megszűnt a vásárlási láz és hely is volt a vonaton.“ Nemrégen láttam egy filmet, ez volt a címe: „Az elkésett levél.“ Most, hogy ezeket a töredékeket újra átolvastam, az jutott eszembe, hogy manapság nem az elkésett levelek okoznak szomorú­ságot az embernek, hanem azok, ame­lyek megérkeznek . . . A Pesti Hírlap gyűjtése az árvízkárosultak felsegélyezésére A Pesti Hírlaphoz közvetlenül az alábbi újabb adományok érkeztek: Az árvízkárosultak felsegélyezé­sére a Ganz és Társa villamossá­gi gép-, vagon- és hajógyár rt. tisztviselői progresszív alapon egyhavi fizetésük 1,3%-át fizet­ték be a Pesti Hírlap csekklap­jára, összesen — — — — — 6685.50 P Kenderessy (Skuteczky) Ernő (Bp) 100.— P Stépán Lászlóné (Debrecen) — — 10.— P F. Szabó Balázs (Gyúró) 6, Ágoston Béla (Sümeg), Hollósi Jenő (Ko­lozsvár) 5—5, Cseres Julia (Hen­­czida) 2 P. Összesen — — — 18.— P A Pesti Hírlaphoz közvetlenül ér­kezett összesen — — — — — 44.662.61 P A 150.700 sz. csekkszámlára ösz­­szesen befolyt — — — — — 27.012.94 P A Pesti Hirlap gyűjtése eddig — 71.675.55 P A csekklapjainkon befolyt adományokat leg­közelebb közöljük. Vízállás Duna: Budapestig 218, Vásárosnamény apad, lejebb árad, Gö- 700, Záhony 574, Tokaj nyílig közepes, Gönyü 710, Tiszafüred 602, alatt magas vízállású. Szolnok 620, Csongrád Schärding 238, Passau 626. Szamos: Dés 176, 528, Aschach 275, Stru- Szatmár 302, Bodrog:­den 450, Stein 379, Bécs Sárospatak 502. Salo: 384, Pozsony 315, Ko- Bánreve 196. Hernád­­márom 517, Budapest Hidasnémeti 108. Be- 513, Paks 435, Baja 546, Pettyó: Margitta 101, Mohács 557. Rába: Körösök: Csucsa 60, Szentgotthárd 11. Drá- Nagyvárad —16, Békés­fa: Barcs —15, Dráva­ 530, Gyoma 620. Maros: Szabolcs 102. Tisza: Tó- Makó 359. Balaton: Sió­­keháza Vásárosnamény fok 105. Velencei tó: között apad, máshol Agárd 143, árad, Tiszaújlakig kö- s­zepes, lejebb magas A nap kel 8.14-kor, vizállásu. Máramaros- nyugszik 18.20, a hold sziget 167, Visk 144, Te- kel 12-kor, nyugszik kőháza 185, Tiszaújlak 1.57-kor. mm­­­ • NAPI HÍREK Mindig nevettem a jegenyét, nyílt me­zők és szabad utak gyönyörű óriását Büszkén magasodik ég felé szálegyenes törzsével, mint a vitorláshajók árboca. Alul csupasz a törzse, fönt-fönt, el nem érhető magasságban, kezdenek gyér cso­mókban mutatkozni ezüstöshátú levelei s csak legfelül, ahol már a zabolátlan sze­lek rázzák, hajlítgatják, borítja csúcsát lombozat Magányos fa a jegenye. Még ha kettős, ritkás sorokban ültetik is vele végig az or­szágutat, mikorra a csemeték felnőnek, megemberesednek, az egyéniség gőgös különállásával tündöklik mindegyik a maga helyén. És néha egy-egy különösen szép, vadon nőtt példány valósággal a társtalanság bölcs mélabúját példázza, ahogy kemény derékkal, mégis hajlékony eleganciával a nyílt zóna kellős közepén néz szembe a nappal s állja, ha kell, a vihar ostromát. Emberöltők során át uralkodik egy-egy ilyen „magyar ciprus“ magyar tájak fö­lött Életkorát csak találgatni lehet, van amelyikre ezt mondják: százesztendős, ha nem több. Szabad az ilyet kivágni, el­pusztítani? A rendezkedő, terjeszkedő, építkező emberi akarat nem sokat kérdez és nem sokat érzeleg. Ha önző érdeke úgy kívánja, tétovázás nélkül belevágja az Irtó fejszét a jegenye méltóságos tör­zsébe. A fa meghal, de déltében néha meg­bosszulja magát Kimondták mostanában a halálos ítéletet a keszthelyi park egyik évszázados jegenyéjére. Kegyetlen, rideg ütemben csattogott a fejsze, de egyszerre irtózatos reccsenés riasztotta szét a han­gya-emberkéket Ellenkező oldalra, mint ahogy várták, kidőlt a holtra sebzett óriás és rombadöntötte a közelben álló villa­épületet Hivatalos szárazsággal Így hangzik a tudósítás vége: „A hatóságok a különös baleset ügyében megindították a vizsgá­latot ...“ Lletér. — Címadományozások. A kormányzó Haggenmacher Ottónak, Hardy Sándor­nak, Láng Ottó Károlynak és Lengyel Jánosnak a kereskedelmi főtanácsosi cí­met adományozta. — Kovarcz és Gruber mandátuma. A kép­viselőház legutóbb felfüggesztette a jogerős szabadságvesztésre ítélt Kovarcz Emil és Gruber Lajos mentelmi jogát, hogy bünteté­sük végrehajtható legyen. A képviselőház ál­landó összeférhetetlenségi bizottságát április 22-ére hívták össze. A két nyilas képviselőt tudvalévően bűntett miatt és politikai jog­vesztésre ítéltek el. Az állandó összeférhetet­lenségi bizottságnak az a feladata, hogy az ítélőbizottság számára előkészítse a döntést a mandátumok megszűnése ügyében. —­ Érettségi és képesítő vizsgálatok a visz­­szacsatolt területeken. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter azoknak, akik a román vizsgarendszer következtében tanulmányai­kat nem fejezhették be és a múlt év decem­berében megtartott érettségi és képesítő vizs­gára nem jelentkezhettek, utolsó vizsgaalkal­mat kíván nyújtani. Ezért május első felé­ben új érettségi és képesítő vizsgákat tartat.­­ Valutavisszaélés bűntettéért letartóz­tattak egy volt fűszerkereskedőt. Baróthy Pál, az ügyészség elnöke a következő hi­vatalos közlést adta ki: A budapesti ügyészség valutaosztálya Tischler Pinkász Péter volt fűszerkereskedő ellen az előze­tes letartóztatást fizetési eszközökkel elkö­vetett visszaélés bűntette miatt elrendelte, mert Ungváron ez év februárjában 500 dollárral — 9 és 10 pengős zugárfolyamon eladva — üzérkedett Nevezett a letartóz­tatás ellen felfolyamodott. A nyomozás ez ügyben tovább folyik . Zsírrejtegetőket ítélt el a rendőrség. A székesfőváros közélelmezési ügyosztályának feljelentésére a VII. kerületi rendőrkapitány­ság büntetőbírája Ökrös Gyula hentest aki­nek az Aréna­ út 6. sz. alatti házban van üz­lete, tíz napi elzárásra átváltoztatható 500 pengő pénzbüntetésre ítélte, mert 1100 kilo­gramm zsírt a rendeltetésszerű használatból elvont és a zsírjegyekkel nem számolt el. Ugyancsak a VII. kerületi rendőrfőkapitány­­ság büntetőbírája Ellel Ágostonnét, akinek a Klauzál-téri csarnokban van hentesüzlete, 10 napi elzárásra átváltoztatható 500 pengő pénz­­büntetésre ítélte, mert 1500 kilogramm zsírt elvont a rendeltetésszerű használatból és a zsírjegyekkel nem számolt el, valamint meg­tagadta a zsír kiszolgáltatását. Az elítéltek az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be. — A gyulai plébánia javadalmát dr. Lin­denberger János debreceni apostoli kormány­zó Glatz Mihály pápai kamarás csorvási plé­bánosnak adományozta. — A budapesti román kir. követség közli: A mostani román népszámlálás alkalmával mind­azok a román állampolgárok, akik érvényes ro­mán útlevéllel tartózkodnak Magyarország te­rületén, kötelesek április 6-tól 20-ig a román kir. követség konzuli ügyosztályán (Budapest, XIV., Nürnberg­ u. 50. szám) alatt személyesen jelentkezni az ívek kitöltése végett. Akik nem tudnak személyesen megjelenni, kötelesek a fenti elmen­­veket kérni és azokat április 20-ig kitöltve beadni. — Villamos és teherautó összeütközése — négy sebesülttel. Szombaton délután a Teréz­­körút és Szondy­ utca sarkán az egyik 6-os jelzésű villamos összeütközött a CR 865 rend­számú teherautóval. Az összeütközés követ­keztében Belba Istvánná tisztviselőnő törése­ket, Jászapáti István kocsis kulcscsonttörést, Tyukodi István napszámos zúzódásokat szen­vedett Mindhármukat kórházba vitték. Hal­mos Pál 57 éves vaskereskedőt a mentők ré­szesítették orvosi segítségben. Pmé MHwp mi épr. I, vasáruiVT Megváltás az finborotválkozóknak! A M* Mi ég. (őszül többé. Sérülések gyorsabb«» gyógyulnak. A nvivxl pórusok Ssssebusódnak. As­zpró póraenének. A bőr­összétalan­­ségmi, amelyek kínná teszik a borot­váiknak«, eltűnnek. TARÉ erősen fertőtlenít. Másnap reggel már észleli, milyen könnyen és végre fájdalom­mentesen borotválkozik. * Borotválkozás után TARH-ozol , másnap könnyebben borotválkozol! SCMERK________ Kártyázok Egyre gyakrabban történik meg ve­lem, hogy meghívnak valahova, vagy hozzám jönnek a teára, feketére és miután a társaság gyorsan megitta, ami meg­iható, megette, ami megehető, elmondta, ami elmondható, megalakul egy vagy két kártyaparti és ettől a pillanattól kezdve olyan fölösleges vagyok számuk­ra, hogy akár ott sem volnék. Ez néha egészen kellemes, mert legalább korán és minden feltűnés nélkül „meglógha­tok“ a társaságból, csak két esetben gyöt­­relmes. Az egyik az, ha a háziasszony, aki persze szintén kártyázik, bizonyos lelkifurdalást érez és odaültet maga mellé, hogy „hiszen azért beszélgethe­tünk is közben a másik, ha nálam kár­tyáznak, ahol ilyenkor menthetetlenül fogságba esem. Azt ugyanis elfelejtettem mondani, hogy ami engem illet, nagyobb antitalentum még nem született kártyás téren, mint én, tehát nem kártyázom, egyszerűen azért, mert a fórum kirakós figuráján kívül nincs az a játék, ame­lyet meg tudtam volna tanulni. No jó, de ki játszik manapság kirakós fóru­mot? Ha tehát sehogysem sikerül meg­szöknöm, figyelem a kártyázókat. é­s bámulatom egyre fokozódik irántuk. Az ember mindig azt bámulja a legjobban, amit nem ért. Én például sohasem fo­gom megérteni, hogy az egyik játékos hogyan tudja, mi van a másik kezében, holott bele sem néz a lapjába és a kár­tyát sem nyomják átlátszó celluloidra. A másik, amit nem értek, a kártyázó ember kormányozható süketsége, amely lég- és hangmentesen elzárja előle azt a külső világot, amely a kártyaasztalon túl terül el. Mint házigazda, kitapasztal­tam, hogy kártyázóktól még arra a kér­désre sem kaphat az ember feleletet, hogy innána­k-e valamit, nem is szólva más, ennél sokkal fölöslegesebb kérdések­ről. Mint vendég pedig, a világ legérdeke­sebb pletykáját meséltem el a múltkor próbaképpen a háziasszonynak — egyik­nek azok közül, akik maguk mellé ül­tetnek, hogy hiszen azért beszélgethe­tünk is —, de amikor a történet csat­tanói végére értem, kiderült, hogy a hölgy egy szót sem hallott az egészből, mert csak ennyit mondott rá: ki oszt? . . . Nemsokára igazán, emberek közé sem mehetek már . . . (Mthy.) Ne gondolkozzon sokat - még vehet! Balatonföldváron villatelek , éves részletre. Minden telek befásítva, villany, vízvezeték csatlakozási lehetőség. Áraink a legolcsóbbak. Okvetlen még ma kérjen tájékoztatót. Bala­­tonföldvár fürdő r.­t. pare, irodája, Bpest, V., Szabadság-tér 14. Telefon: 12—76—60.

Next