Pesti Hírlap, 1941. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

Kedden Budapestre érkezik a bolgár földmivelésü­gyi miniszter Szófia, márc. 31. A Budapesti Mezőgaz­dasági Kiállítás alkalmából Kusev Dimi­­ter bolgár földmivelésügyi miniszter ked­den Budapestre érkezik, hogy a helyszínen tanulmányozza a magyarországi mezőgaz­daságot és állattenyésztést. Kusev, a bol­gár kabinet legfiatalabb tagja, a földmi­­velésügyi kérdések kiváló szakértője. Már a múltban is többször megfordult Buda­pesten. A jelenlegi bolgár kormányban reá hárul a nagy feladat, hogy a földmivelés­­ügyi minisztérium széleskörű terveit meg­valósítsa. A miniszter kíséretében van Ajerjanov mezőgazdasági szaktanácsos, Mikolav bolgár állattenyésztésügyi főfel­­ügy­elő. Kusev miniszter az első bolgár földmivelésügyi miniszter, aki Magyaror­szágra látogat, budapesti tartózkodása bi­zonyára még inkább kimélyíti a baráti kapcsolatokat a két ország között. — Vitéz Stadler István nyug. altábornagy meghalt. Vitéz monte san miehelei Stadler István nyug. altábornagy 79 éves korában meghalt. Régi pesti család sarja volt. Mint hadapród-tiszthelyettest 1883-ban avatták fel. 1892-től 1912-ig a Ludovika Akadémián működött, mint tanár, század- és végül mint zászlóaljparancsnok. Igen nagy érdemeket szerzett az iskolának főiskolai rangra való emelése körül. 1913-ban a debreceni 3. hon­védgyalogezred parancsnokává nevezték ki. A világháború elején a rohatyni csatában ezredét rohamra vezetve, szívburoklövéssel súlyosan megsebesült, de alig felépülve, újra a harctérre ment s mint a 39. honvéd gya­logdandár parancsnoka részt vett a kárpáti harcokban, ahol több ízben kitüntette ma­gát. Később az olasz harctérre került és itt szerzett érdemeiért a magyar nemességet kap­ta a monte san miehelei előnévvel. Az ösz­­szeomláskor a 20. honvédgyaloghadosztályt épségben és teljes fegyverzettel vezette haza. A Károlyi-kormány az érdemes katona pedagógust, csapattisztet és hadvezért azon­nal nyugdíjazta. A Kormányzó Ur 1921-ben az elsők között avatta vitézzé. Hétfőn temet­ték el nagy részvéttel a farkasréti temetőben.­­ Egy volt csehszlovákiai képviselő politi­kai szerepe a büntetőjárásbíróság előtt. Csö­mör István nagykálnai kisbirtokos, aki a felvidéki megszállás idején csehszlovák kép­viselő, a csehszlovák agrárpárt magyar ta­gozatának elnöke volt, följelentette Oszvald Dánielt, a felvidéki földbirtokrendező kor­mánybiztosság tisztviselőjét, aki „közönsé­ges hazaárulónak, a magyar lelkek legalja­sabb megmérgezőjének“ nevezte, „akinek múltjához sok szenny és vér tapad“. Osz­­vald Dániel dr. Hajts Géza büntetőjárásbíró­ előtt a valóság bizonyítását kérte, amelyet a bíróság elrendelt. Jaross Andor volt mi­niszter vallomása szerint Csömör a Hodzsa-­­féle párt magyar alvezére volt, amely a csehszlovák állameszmét szolgálta. Csömör beszédei a legélesebb harcot hirdették a re­­vizionizmus ellen. Gróf Révay István föld­birtokos szerint szereplése igen sok kárt okozott a magyarságnak. Neve alatt egy Ma­­­gyarország ellen irányuló röpirat jelent meg. Dr. S­zilassy Béla országgyűlési képviselő szerint Csömör pártja a legélesebben szem­ben állt a magyarság valódi nemzeti érde­keivel. Szvatkó Pál főszerkesztő szerint Csö­­morék lapja a legélesebben szembe helyez­kedett a magyar revíziós törekvésekkel, Szentiványi József országgyűlési képviselő szerint Csömör és mivel azt hirdették, hogy a magyarság jövője a csehszlovák államban van, ezért őt és társait a magyar nemzet árulóinak tekintették. R. Vozáry Aladár or­szággyűlési képviselő szerint Csömör és pártja a megtévesztett nincstelen magyarok­kal akarta Trianon jogosságát a külföld előtt igazolni. Koczor Gyula főispán előadta, hogy Csömorék módszere az volt, hogy min­den magyar hazafit kvalifikálhatatlan kifeje­zéssel rágalmaztak. Több hasonló tanúvallo­más után az eljáró bíró egy jelentést ismer­tetett, amely szerint Csömör István szolgá­lataiért a Csehszlovák államtól 80 hold föl­det kapott, emellett töméntelen pénzt a cseh­szlovák propaganda folytatására. Ennek alap­­­ján Csömört internálták és onnan 17 hónap múltán csak kormányzói kegyelemmel sza­badult. A biróság ezután a kegyelmi iratok beszerzése végett a tárgyalást elnapolta. — Nemességigazolás. A belügyminiszter Szabó Mihály budapesti építőanyagkereske­­dő és leánya, Rimór István építészmérnök nejének, született Szabó Gizellának régi magyar nemességét és „bessenyei" előnév használati jogát igazolta. — Életuntak. Hétfőn, az esti órákban a Ti­sza Kálmán­ térre hívták a mentőket. Egy 45 évesnek látszó nő ismeretlen mérget vett be és egy padon ülve, holtan találták. Igazoló­­iratot nem találtak nála, kilétét nem tudják. Holttestét a tetemnézőbe közszemlére tették.­­ Molnár Ilona 30 éves háztartásbeli nő a Margit-körút 2. sz. házban lévő lakásán só­savval megmérgezte magát. — Paucs Margit 47 éves házvezetőnő kispesti lakásán csuk­lóin felvágta az ereket. Mindkét életunt álla­pota súlyos. — Csemegeszőlő-oltványok. Afus Ali, Sző­lőskertek királynéja, Erzsébet királyné em­léke ára, legalább 100 drb vétele esetén, a­ szőlőtelep, a pénz előzetes beküldése mellett, 33.— P. Monori Mag, Budapest, Rákóczi­ ut 7. — Felvágta ereit egy főtisztviselő felesége. Sáfrány Dezsőnek a Nemzeti Bank főellen­őrének 28 éves felesége hétfőn délután a Gellérthegy­ utca 6. sz. házban lévő lakásán beretvával felvágta nyakán és a karján az ereket. Súlyos állapotban volt, amikor a men­tők a Pajor-szanatóriumba vitték. Kihallgat­ni még nem lehetett és tettének okát nem tudják.­­ Megszűnt a felmondási tilalom a cipőszak­mában. A kereskedelmi miniszter rendelete sze­rint a bőrtalpú lábbelit készítő és forgalomba­­hozó kereskedők alkalmazottjainak április 1-től kezdve fel lehet mondani. — Halálozás, özv. Mészáros Edgár László­­né szül. Lakatos Klári Budapesten meghalt. Temetése szerdán 4 órakor lesz a ref. egy­ház szertartása szerint a kerepesi temető­ben­ Az elhunytban dr. Lakatos Lajos rend­­őrtanácsos, dr. Lakatos Ferenc rendőrkapi­tány és Lakatos Mihály testvérhugukat gyá­szolják. Vitéz Fegyveres (Förster) Sándor ny. hon­védtábornok, a volt 80. honv. gyal. dandár utolsó parancsnoka, Csongrád vm. örökös vitézi székkapitánya, a hadiékitményes Li­­pótrend, a III. o. Vaskoronarend lovagja, stb. stb. és a II. o. német vaskereszt tulaj­donosa 74 éves korában Szegeden meghalt, özv. Bogdány Jánosné szül. Osácsy Lidia 73 éves korában Dévaványán meghalt. Arnóczky János kereskedő 67 éves korában harctéri sebesülése következtében a szabolcs­­megyei Bájon meghalt. Dr. Szentim­rey Lajos ügyvéd, emléklap«» m. kir.­ honvédhadnagy, az „Új Sopronvár­­megye“ és a „Felsődunántúli Hétfő“ alapítója és főszerkesztője 43 éves korában Sopronban meghalt. Wegling János apostoli protoriotárius, ka­nonok, a temesvári egyházmegye főtanfel­ügyelője, 65 éves korában Temesváron meg­halt. özv. Bokor Andrásné szül- pávai Haraly Zelinda f. hó 29-én 68 éves korában Buda­pesten meghalt. Temetése ápr. 1-én d. u. fél 5 órakor lesz Gödöllőn a ref. temetőben. Id. Szigethy Gyula, a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó RT. elnöke, a Sajtókamara tagja, a Nyomda- és Rokoniparosok Főnöki Egyesülete vidéki alosztályának elnöke, a vidéki napisajtó egyik vezéralakja, 62 éves korában hétfőn Debrecenben meghalt. A vidéki sajtó munkájában évtizedek óta élénk szerepet játszott. Szerdán fél 4 órakor te­metik Debrecenben a róm. kath. egyház szer­tartása szerint. Klein Alfréd ny. kassai oderbergi főfel­ügyelő márc. 22-én Pressbaumban meghalt. Gyászmise: Ratky (Tisch) M. János m. kir. ezredes halála 5-ik évfordulója alkalmából gyászmise­­. évi április 2-án reggel 9 órakor lesz a Bazilika kápolnájában. — A Kazár Magkereskedés képes árjegy­zékét bárki kívánságára ingyen és­ bérment­ve küldjük, önnek is érdeke, hogy még ma kérje. Cím: Kazár Magkereskedés Budapest, IV. Váci­ u. 84. OSZ­TÁL­YSORTJEGYEK óriási számválasztékban Budapest, ÜLLŐ­I-U­T 6. sz. (Kálvin-térnél). Rendelés leve­lezőlapon v. telefon: 132—293. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ Egyesületek és előadések A budapesti közjegyzői kamara most tartotta közgyűlését. A Kamara vezetősége a következő közjegyzőkből alakult meg: elnök: dr. Lázár Ferenc, elnökhelyettes: dr. Körössy Bertalan, választmányi rendes tagok: dr. Barcs Ernő, dr. Szentiványi Géza, vitéz dr. Fekete László, dr. Hedry Aladár, Joganovics Jenő, dr. Krenner Zoltán. A Budapesti Ügyvédi Kamara hétfőn dr.­ Kö­vess Béla elnöklésével tartotta rendes képvise­leti közgyűlését, amelyen a képviseleti kiküldöt­tek nagy számmal jelentek meg. A Kamara évi jelentését dr. Komarniczki Román főtitkár ter­jesztette elő. Az évi jelentés politikamentesen bírálja a közéleti jelenségeket és az alkotmányi­­reform kérdésével foglalkozik tudományos sé mélyreható fejtegetéssel. A jelentést elfogadták. A NYUKOSZ budapesti főcsoportja szerdán d­­u. 5 órai kezdettel a Tiszti Kaszinó kis díszter­mében (Váci­ u. 38.) tartja évi rendes közgyű­lését. Főzőverseny szárazfőzelékek elkészítésére. A Magyar Szakácsok Köre kísérleteket folytatott a szárított főzelékek ízléses és a legkényesebb igényeknek is megfelelő elkészítésére. Április 1-én és 4-én a hivatásos szakácsok, 8-án és 15-én a Katolikus Háziasszonyok Szövetségének tagjai verseny keretében mutatják be a szárazfőzelé­kekből készített ételeket a Magyar Szakácsok Körében. Ugyanott osztja ki a bírálóbizottság az Ácsi Cukorgyár nyolc nagy verseny díj­át is. Az Emericana székházában (Bástya­ u. I.) kedden este dr. Dániel Áron MABI-aligazgató, a Sajtókamara ügyésze előadást tart „Szociális fejlődés és a Nemzeti élet“ címmel. A Budapesti Tanítók és Tanárok Segélyző Egyesülete Horony Pálfi Aurél tanácsnokot tisz­teleti taggá választotta. A közgyűlésen leleplez­ték Sántha Lajosnak, az egyesület volt elnöké­nek arcképét. A keresztényszocialista szakegyesületek ve­zérlő bizottsága elhatározta, hogy a fokozódó drágaságra tekintettel feliratban kéri a 7%-os bérpótlék felemelését. Az Igazságügyi Segédhivatali Tisztviselők Or­­szágos Egyesületének gyűlése utasította a veze­tőséget, hogy a kormánynál a drágaság meg­fékezésére, a különböző sérelmek orvoslására és a megígért helyzetjavító intézkedések meg­tételére a szükséges lépéseket tegye meg. Lehoczky Tibor egyetem, magántanár, a Szent István-kórház ideggyógyász főorvosa, a Magyar Fonetikai Társaság meghívására április 1-én este 7 órakor az Egyetem orr, gége és fülészeti klinika előadótermében (Szigony­ u. 46.) „Ki­fejező mozgások (taglejtések, arcjátékok) ideg­es elmeorvosi szempontból“ cimmel előadást tart. Előadás. Szerda: Ma- az ldiL-^42. tanévre te\* f gar Családvédelmi vételre a kérvényeket töv. NagyrMegyeri máj. 1-ig lehet bekül-Nagy Károly altabor- deni az igazgatóság cr­nagy (Vez). — Külön- mére. Bővebb felvilá­­géle. Eötvös-alap. Apr. gositás az intézetben. 7.: Közgyűlés (D. e. — Találkozó. Volt Ka? ,12). —­ Charité Poll- posvári cs. és kir. 44. klinika. Apr. 16.: Köz­­gy. e. altisztjei és le­­gyülés (7). A siket- génysége. Csat. e. 8 ó. némák bpesti iitéze- Vesztergár-rend. (Hárs­­térce (Fentetics-u. n.) fa­ u. 5.) színház és zene­ i Nyilatkozat. Márkus László, az Opera­ház igazgatója a következő nyilatkozat közlégét kérte: „Egy színházi hetilap ve­lem lefolytatott beszélgetést közölt. Csak most értesültem erről, ezért csak most ál­lapíthatom meg, hogy — nyilván félre­­érés folytán — olyan nyilatkozatot fogal­mazott nevemben az interjú szerzője, amit én semmiesetre sem tehettem meg. A lenyomtatott szöveg szerint én párhu­zamot vontam Svéd Sándor és Losonczy György Don Juan-alakítása között és pe­dig az előbbi javára. Nem hiszem, hogy lenne a világon olyan eszeveszett színház­igazgató, aki egyik prominens művészét a nyilvánosság előtt kritizálja. Én ép eszemnél vagyok és annál kevésbé tettem ilyet, mert pontosan az ellenkezőjéről va­gyok meggyőződve. Losonczy György Don Juan-alakítását a maga újszerű és új ér­telmű felfogásában kivételes művészi tel­jesítménynek értékelem s ezt a vélemé­nyemet igen jelentős külföldi szakértők is osztják. Kritikákkal nem vitatkozom, de tiltakozom olyan kísérletek ellen, ame­lyek nekem imputált kijelentésekkel pró­bálják illetékességüket hitelesíteni.“ * Zenekari hangverseny. A Székesfővá­rosi Zenekar hétfői hangversenyét Fricsay Ferenc, a tehetséges szegedi karmester vezényelte. A műsor újdonságot is ho­zott, Antos Kálmánnak a Fekete Mária című misztérium játékhoz írt nyitányát, amelyet a szegedi ünnepi játékok közön­sége a minisztérium két év előtti előadá­sán ismerhetett meg. Szonáta formában írt, formaérzékre valló mű ez a nyitány, amely a hit küzdelmét jeleníti meg az élet és halál sötét hatalmaival. Témái friss le­­leményűek, bár a keleti motívum kissé közhelyszerű. Általában a hangszerelés színességét érezzük a mű legjelentősebb értékének. Az est szólistája Zöldi Sándor volt, aki Brahms hegedűversenyét ját­szotta, igen jól átgondolt és felépített tol­mácsolásban, a mű nagy technikai nehéz­ségeivel fölényesen birkózva meg és kü­lönösen az adagio-tételben, a hegedűhang dallamos szépségével. A közönség lelkesen ünnepelte a fiatal művészt és a vendég­karmestert, Fricsay Ferencet, akinek fia­tal lendületű és a részletek finom kidol­gozását erőteljes felépítéssel egyesítő ve­zénylete alatt, Rimszki-Korzakov Sehere­­záde-szvitjét is kifogástalanul szólaltatta meg a zenekar. (f. j.) * Múzeumi matiné. Beethoven annak­idején „rendelésre“ írta skót dalait, me­lyek voltaképpen művészi népdalfeldolgo­zások. Az eredeti skót dallamokat he­­gedü-gordonka-zongora-hármas kíséri s a kiséret nemcsak éppen hangszeres keretet ad, hanem a költői hangulatot is nap­fényre hozza, finom zenei stilizálással. A szép sorozatból­­ néhányat Durigo Ilona előkelő, klasszikus énekművészete szólal­tatott meg az idei utolsó múzeumi matiné keretében, két mélyértelmű Brahms-dal mellett. Kresz Géza együttese a kamara­zeneirodalom két remekének: Boccherini vonósötösének és Brahms vonóshatásának előadásával gyönyörködtette a közönséget. Rövid hírek Ifj. Hegedűs Sándor „Aranybogaram“ című­ egyfelvonásos vígjátékét szombaton mutatták be a Zeneakadémián Abonyi Géza növendé­kei. Csongor István, Hübner Lilián, Várady Szabolcs és Oravecz Edit játszották a fősze­repeket. A vígjáték franciás fordulataival nagy tetszést váltott ki a közönségből.­­* A Nemzeti Színház ápr. 6-án, vasárnap mu­tatja be Szabados Árpád „Fülemüle“ című színművét, amelynek főpróbáját nem pénte­ken, hanem a szokástól eltérően, szombaton délelőtt fél 11-kor tartja meg.­­ A Magyar Színház a „Gyergyói bál“ nagy sikere miatt hónapok óta nem tartott bemu­tatót. Most szombaton, ápr. 3-én mutatja be Barabás Pál „2000 pengős férfi“ című víg­játékét Csathó Kálmán rendezésében. Az új­donságból pénteken délelőtt­­11 órakor nyilvános főpróba lesz az árvízkárosultak ja­vára, délutáni mérsékelt helyárakkal! 41 Érdekes színház-egyesület alakult Párisban Charles Dullin színházigazgató kezdeménye­zésére a vichy-i kormány jóváhagyásával. Célja: a színházakat, a színészeket, a szerző­ket, zenészeket, a segédszemélyzetet érdeklő összes kérdések megvitatása. Az egyesület vezetőségének tagjai nemcsak színházigazga­tók, hanem szerzők, színészek, zenészek, ren­dezők. Az első gyűlésen érdekes határozatot hoztak. Kimondották, hogy minden színház igazgatója köteles színházának anyagi fenn­tartásáról saját maga gondoskodni, tehát­ al­bérletbe a színházat senkinek nem adhatja. HOZI Bécsi víg­asszonyok City Szerencsés filmötlet: megmutatni, ho­gyan születik meg a zeneszerző személyes élményéből a híres opera. Természetesen a „Windsor­­iig nők“-ről van szó, Nicolai bájos vig dalművéről. A potrohos, iszákos nőcsábítója körül kavargó shakespeare-i mese előbb a bécsi biedermeier-világban elevenedik meg, aztán a tehetséges fiatal komponista képzeletén és partitúráján ke­resztül a berlini opera színpadára perdül s a nagy sikerrel együtt egy kedves, fiatal pár boldogságát is meghozza. Az egész­nek a Hörbiger aranyos kedélyéből és Albach Betty telivér jellemszómikumából áradó bécsiesség adja meg a vígjátéki jellegzetességet, a nagy rendezői gonddal, ötletesen és hatásosan beépített, szinte teljes operafelvonás a zenei értéket A naiva-szerep alakítója szívderítő bájjal mosolyog ki az együttesből­ (Szer.) m Irodagépek új vezérképviselete, Budapest, V., Nádor­ utca 30, I. 1.

Next