Pesti Hírlap, 1941. augusztus (63. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-01 / 174. szám
4 Pesti Hírlap 1941 aug. 1, péntek Egy zombori műegyetemi hallgató gyújtogatása a rögtönítélő bíróság előtt Zombor, júl. 31. A déli hadsereg közigazgatási csoportjának rögtönítélő bírósága csütörtökön tárgyalta Szekulics Vujadin 21 éves zombori műegyetemi hallgató bűnügyét, akit gyújtogatás kísérletével vádolt az ügyész. nt Szekulics kénes tetróleummal átitalagot késziteitt lévő buzakért a gyúlékony] [«együtt ,«l csépi z |utődre és dö?tölis kői gyulladt és tüzet o koa?tt vomnalás sorámbeigazolódott, hogy* a vádlott nemcsak maga köveVSi el ilyen módon a gyujtogatási kísérletet, hanem arra másokat is ráharcélt, sőt egy valóságos szervezet összeállításán fáradozott gyújtogatás céljaira. A bíróság a tárgyaláson több tanút hallgatott ki és teljesen beigazoltnak látta a vádat, a védelem indítványára azonban nem hozott ítéletet, hanem az ügyet a rendes bíróság elé utalta. Erre a határozatra az adott okot, hogy a Délvidéken a statárium kihirdetéséről szóló hirdetmény szövege nem ad módot a gyujtogatási kísérletnek rögtönítélő bíróság útján való megtorlására. _______ A vád anyagból gyűlék a szántó lyi Olaszország háborúja Giovanni Papini „A mi háborúnk“ című tanulmányában, mely magyar nyelven is megjelent, érdekesen fejtegeti, miért kellett Itáliának a mostani nagy mérkőzésben aktív szerepet vállalnia. A szerző nézete szerint az európai egységnek első és legsúlyosabb akadálya az angol birodalom hegemóniája. Anglia mindig szembeszállt minden olyan kísérlettel, amely az európai egység megteremtését tűzte ki céljául. Makacsul szembehelyezkedett II. Fülöp Spanyolországával, I. Napóleon Franciaországával, mint ahogy most is ellenáll Hitler Németországának és Mussolini Olaszországénak. Itália új birodalmat alapított, mert erre mind történelme, mind földrajzi helyzete feljogosították. Elmaradott, félig barbár országokat vett pártfogása alá, mint Líbia, Abesszínia, Albánia és itt utakat, hidakat épít, csatornákat létesít, iparvállalatokat teremt és iskolákat emel. Orvosokat és gyógyszereket küldött azokra a vidékekre, ahol addig mást, mint varázslót és javasasszonyt nem ismertek. Termővé tette területeiért, ahol ezelőtt csak fozót tenyészelélkomoktenger volt. Mérnököket, reptereket küldött olyan vidélett éSgk-Tg ny(©orusá3, a sitó munkáij nem ^^áRmát^ffih^^rá-Itáliának, mely utolsónak ^verkezett a nagyhatalmak közé — igaz, hogy nem a saját hibájából — csekély morzsákkal kellett beérnie azok mellett, akik szerencsés módon megelőzték. Olyan területekkel kellett megelégednie, ahol sok volt a munka és pénzügyi befektetés, de nagyon kevés a haszon. Afrikában 1855 óta fiainak ezreit áldozta fel, milliárdokat és milliárdokat költött el anélkül, hogy a hozott szörnyű áldozatok századrészét is sikerült volna kárpótlásul visszanyernie. Itáliának, amely maga is szegény ország, földműveseknek a hazája, csak hegyek és sivatagok jutottak osztályrészül. Ezt a háborút, melyet Olaszország Anglia ellen vív, most eszmei okok idézték elő. A VII. századig Itália — legalább részben — megőrizte Európában szellemi hegemóniáját. A XVIII. és XIX. században lezajlott forradalmak Itália kárára voltak. Páris elhomályosította Firenze fényét, London híre háttérbe szorította Rómáét. Papini felfogása szerint ez a háború a dolgozó népek háborúja a hasznot húzó népekkel szemben, a jövő harca a múlt ellen, szabadságharc, mely valóra váltja és betetőzi az olasz Risorgimentot, ezzel együtt fokozza a birodalom erejét és Itália sorsát egy századra fogja eldönteni. A szerző azzal végzi érdekes tanulmányát: „Ha nem akarunk visszatérni a XIX. század lemondó Olaszországához, feltétlen szükséges, hogy Olaszország győzelem árán legyen európai hatalomból világhatalommá!“ Mi magyarok érdeklődéssel és meleg rokonszenvel kísérjük a baráti Olaszország harcát, nem feledkezve meg arról, hogy amikor Trianon béklyóiban vergődtünk, Itália volt az első állam, mely mellénk állt. . S.. A visszafoglalt „Bácsországban az első palicsi Anna-bálon Amikor szombat estétől kedd estéig tartott a mulatság Palicsból újból Pálegyháza lesz Palics, jól. (A Pesti Hírlap kiküldött munkatársától.) „Bácsországban“ (a bácskaiak előszeretettel nevezik Bács-Bodrog megyét Bácsországnak) összesúgott a fiatalság: — Hallottad? Palicson újból megrendezték az Anna-bált! Honvédzenekar játszotta a keringőket és cigánybanda a csárdást. Aranyzsinóros mentésű huszártisztek, soksok pesti vendég volt a táncolók között... Mit tagadjuk, egy kicsit megdobbant a szivünk, mikor a szabadkai bérgépkocsi vezetője kinyitotta a kocsi ajtaját és igy szólt: — Itt vagyunk! Amott a palicsi nagyvendéglő, ott van a bál! Az Anna-bál javában állt. Annak idején a palicsi park kellős közepén építette fel Biró Károly polgármester a tulipános kerítésű nagyvendéglőt, Palicsfürdő Vigadóját. A világháború előtt is ebben az emeletes épületben rendezték az Anna-bálokat. De a régi nagyvendéglő is ezen a helyen állt. Régen, amikor a bácskai, csongrádi, békési, sőt a dunántúli és hajdúsági tárrlabiák, nemesek és polgárok is napokért átváltott lovakkal kocsiztak, hogy résztvehesseneka palicsi Anna-bálon. A háromnapos mulató, A palicsi Anna-bál évtizedeken át a leghíresebb nyári mulatság volt az országban. A bácskai nábobok is résztvettek ezen a mulatságon és messze vidék szép leányai sohase bocsátották volna meg maguknak, ha nem táncoltak volna csárdást a palicsi Anna-bálon. A lányos mamáknak is minden okuk megvolt arra, hogy erről a nagyszabású mulatságról el ne maradjanak, mert a szép bácskai leánynak, ha még nem volt, a palicsi Anna-bálon biztosan akadt kérője. Különben is érdekes mulatság volt ez! Itt a cigány sohasem azt énekelte, hogy: „Szomjas a banda ...“ A mulatozók ugyanis először a cigányt látták el itallal, hogy az „úri more“ annál vidámabban és annál tovább húzza. A záróra ismeretlen fogalom volt akkoriban. Idők folyamán az a „házi szokás“ alakult ki, hogy a palicsi Annabálnak legalább is három napig kell tartania. Szombaton este kezdték és kedden délben Hasi Kálmán bandájának két nagybőgőse még mindig ugyanabban a ruhában, de már erősen gyűrött gallérral és szinte meggémberedett ujjakkal húzta a talp alá valót. A szombat esti bál közönsége ugyanis reggel kocsikra ült és a legközelebbi szálláson folytatta a mulatozást Előálltak a négyesek A pitykés dolmányu kocsis kezében pattogott az ostor. A sokszor szinte fékezhetetlen paripák kétszer-háromszor is megfordultak a palicsi nagyvendéglő, meg a vendéglátó szállás tornácos háza között, úgyhogy hamarosan az egész báli közönség újból együtt volt A vadászkocsik hátsó ülésén átszállították a cigánybandát is. A prímás ilyenkor még adta az előkelőt és útközben nem akart muzsikálni, de a brácsás meg a pikulás már lelkesedő hangulatban ült a száguldó négyesen és „röptében“ is muzsikált A vendéglátó szálláson rengeteg enni- és innivaló várt a vendégre. Senki se tud jobban, kedvesebben és szebben mulatni a bácskainál! Előfordul, hogy egy-két pohár, esetleg egy-két nagybőgő is eltörik, de a bácskai mulatság sohasem fajul el, párbaj, ellenségeskedés a palicsi Anna-bált még sohasem zavarta meg. Gyönyörű leányok Mint a régi szép időkben, most is gyönyörű leányokat lehetett látni a palicsi Anna-bálon. Ezt a bált ezúttal a szabadkai honvéd helyőrség tisztikara rendezte. Érthető, hogy a bál iránt nagy volt az érdeklődés. Pompás, világos imprimé-ruhákban táncoltak Bácsky legszebb virágszálai Szinte valamennyy kar bálja zentkar és vározása talp alá akadt adgult-bőr szép bál volt. A ez volt az első mákföldjén. A honvédida játszotta fel.A pincéreknek is igazán romantikusan pterraszon félhomályban folyt a mulatság. A lámpát a hold szolgáltatta. Szabadkán és Palicson ugyanis este kilenc óra körül el kell oltani a villanyvilágítást. Palicsból újból Pálegyháza lesz — Éljen Pálegyháza! — kiáltott fel az egyik ismert bácskai fiatal földbirtokos, miközben egy szőke bácskai szépséggel a csárdást járta. A kiáltásra megállt a banda és — tust húzott. — Éljen Pálegyháza! — hangzott most már sok száz torokból, úgyhogy a kiáltás bejárta a palicsi parkot és elhallatszott a tóra is. Palicsot ugyanis egykor Pálegyházának hívták. Magyarok alapították a XII. vagy a XIII. században. Az 1462-ből származó írások Bajmok és Csantavér mellett emlegetik Pálegyháza nevét és a török defterek a „szabadkai nahijeban“ is Pálegyházáról szólnak. A török világ alatt Bácsországba beszivárgott szlávság azután Pálegyházából Palicsot csinált, mint ahogy például Sebesegyházából Sebesics lett. Pálegyháza azonban szláv neve ellenére ízig-vérig magyar maradt. A szerbek „Pálity“-ot emlegettek, azonban a szabadkai gazdag szerb közhivatalnokok nem mertek villát építeni Pálegyháza földjén. Most mozgalom indult meg, hogy Palics ismét vegye fel régi, ősi magyar nevét és mint korszerű, divatos, jelentékeny gyógyhatású fürdőhely , Pálegyháza néven váljék ismeretessé. A bácskaiak úgy is tudják, hogy Pálegyháza alatt Palicsot kel érteni, az anyaországi magyarság pedig a Palics, hanem a Pálegyháza névvel is Ilii. Ulmi Hopkins Egyesült, Stockholm, júl. 31. (Német TI) Mint a moszkvai rádió jelenti, Sztálin Molotov jelenlétében fogadta Harry Hopkinsot, Roosevelt elnök képviselőjét. Hopkins Steinhardt amerikai nagykövet kíséretében jelent meg Sztálinnál. Az angol hírszolgálat Sztálin és Harry Hopkins szerdai megbeszéléséhez kiegészítőleg ezeket jelenti: ásította Sztálint, hí ok készek azonnal nyagszállitásokat ajlandók'v aknákat 'g a hábpi^cart, en hptszu. (W ^ angol ügynökség azutánidézi Hiking sajtónyilatkozatát: alinszrtésére adtam — igy szól a nyil|tg alatt //hogy a legnagyobb csodálatt érkotik a Szovjet Unió harcát. Stani Roosevelthez intézett üzenetével kapcsolatban Hopkins kijelentette, hogy Sztálin abban megelégedését fejezte ki az elnöknek a felajánlott támogatásért és kifejezte abbeli meggyőződését, hogy az elnök és az amerikai nép nem fog csalódni a Szovjet Unióba vetett bizalmában a Hitler elleni harcban játszandó szerepe tekintetében. Hopkins társaságában van Josef Mc.Carney dandártábornok és John Alison hadnagy. Hopkin sens: „Megbeszéltük a nyújtás kérdését“ Sztálinnal és Molotovval a segélynyújtás kérdését is, valamint azt, hogy az USA milyen mennyiségű és típusú hadianyagot tud a Szovjet rendelkezésére bocsátani, noha ezeket a részleteket és mennyiségeket ezidőszerint nem közölheti. Berlin véleménye Berlin, júl. 31. Berlini politikai körökben Harry Hopkinsnak, Roosevelt külön megbízottjának moszkvai útját annak a támogatásnak szempontjából ítélik meg, folytatlul szehogy erikáig , amit a Szovjtnia Európa ej tett harcá£f®jp Egyesült Alis rete karai, Ijblinben az a friss szovjet-fővárosbényujtás módozatait Isti vezetőiwfLi"\ élkiviteles nézőt^kbrök Jjé^élL szerint jelönmegbizottjának moszkvai végérvényesen bizonyítja, __ #sült Államok csellel a belsej európai előretörését támogatják, _ Egyesült Államokban — a Wilhelmstrasse kijelentése szerint — elég jól ismerik azt a rémuralmat és gonoszságot, amit a bolsevisták az utóbbi években az általuk megszállt országokban véghez vittek. Éppen ezért német felfogás szerint a Szovjet Unió támogatása a gyakorlatban annyi, mintha az illető saját maga követi el a gonoszságot Másoffik Sztalín-HopUns legbeszélés fo f, jul. 31. (KH) Hari|uiH0pkins Sir Staffo^ CrijAwriyagvédelt 'iA^kvabarC mifőap a _beszó&S közte és Sztdlig kezdődött volna. Ennel/^plmég semilyen közlést nem adtak ki. Itte, MoszkV _ jul. 31. (KH) Harry au lejátszódott, fogkészletet tartott/amely így, Rooselt a felkérésért azés azt hiszi, hogy 2og Sztálinnál találkozni. Az első ésen a háború jelenlegi helyrebeszéltek. Ezenfelül megbeszélte Roosevelt megbizottja Moszkvában Sztálin Molotov jelenlétében fogadta Hopkinsot Londonosban ai katonában (NST) Az angol fővái terjedt el az ahir egyesült államokbeli sorkatona gyidómban. A Reuterurjgtat a híresztelést angoljaichyen a*jházi szemfelykét a Közel-Kelet adianyagszállítmányok átellenőrzésével bíztak meg. Rövid hírek A „Giornale d’Italia“ Santiago de Chiléből érkezett jelentése szerint az Egyesült Államok hatalmukba kerítették a Palmerfélszigetet, hogy ott támaszpontot építsenek ki#A Palmer-félsziget a Graham-fozik és uralkodik hely a Graham-fölötti széles átjárót az Antadcsia között és dr. 'Atlanti-ócl-félsziget jelentőségét ha ugyanannak a hó van, amely a Falkland-szigerendelkezik. A Falkland-szigetre nézve viszont már szintén megállapodás jött létre az Egyesült Államok és Anglia között, hogy azokat közös támaszpontokul használhatják. Walter Frick főhadnagy, dr. Frick birodalmi belügyminiszter fia, aki egy lovasezred kötelékében vett részt a keleti hadjáratban, súlyosan megsebesült és belehalt sérüléseibe. " eddig nem kevésé fás érte és a helyi kitörési kísérletekkévatalosérülések 11 tob. pn ki^ji wmg e^ ki fő tudnak, amely az'e. jött le egy repülőtér mikán. a* szigeteit kikötői fcC5 páni hajót..A lefoglal. . ' ig, hogy-li papánilien,^ v felsőház ülésén a norf flotta a^-an^al ko. fóla, hogyr íjtábor tol megÉ/izkaság ^ne mélyre“, mint a világháború közti időben, ig tengernagy, az USA íjának parancsnoka, fáz USiWl^Uája bármehr pillanatljBn án nirftsT nyír messze, amikor lőni fogna Welles amerikai államtitkár hogy az amerikai kormány a székelő emigráns c/hszlovák pizottsástó tíismer 0 A&j&mlovallalos kokcájfiajának. Jffeyes»nang,egy izr amerikai korm/u^ eztet annak az elvnek a tiiszta határozta el, hogy fegyveres hanem ismer el. Az amerikai korty fölveszi tehát a diplomáciai kapcsoltot a londoni csehszlovák kormánnyal. A francia légi haderő két magasrangú tisztjét, Baston és Coucher tábornokokat éli, miután a de Gaulle-mo csatlakoztak. tömi kormány temnjtés szerint valószínű paáe) bízzák fáéfit a|Jfŕ valeA^iO^ kormány a árt névofiasávaL»szé elgyugodni. I- * 1 ÜMÉHÉÉ merkedjék meg. A Pálegyháza név hamar átmenne a köztudatba és Szabadka város ezer holdas fürdőtelepe régi, szép hangzású nevét igy ismét visszakapná. „ Újra felülök a palicsi villamosra.. Szabadkáról villamos visz ki Palics, illetve Pálegyháza felé. A bácskai ifjúság ezen a villamoson utazik évtizedeken át legkedvesebb szórakozóhelyére, Palicsra. Az egyvágányos pályát négy-öt kitérő gazdagítja. Itt várnak egymásra néha egy, de néha tizenöt percet is a szembejövő kocsik. Ezt a villamosvasutat magyar emberek alapították, de a világháború előtt belgák, a szerb éra alatt pedig előbb franciák, majd svédek vették át a részvényeket. A magyar alapítók közül a részvényeket az országos hírű sportember, Vermes Lajos írta alá. A nyolcvankét éves Vermes Lajos, a kolozsvári egyetem egykori testnevelési tanára, a híres vivő és futó, most is Palicson él. — Az általam alapított palicsi villamoséal szerb rendelkezés folytán tilos volt a magyar szó, ezért nem ültem fel kedvenc valamosomra. De most, hogy hála a jó Istennek megint magyar világban élhetünk, újra felülök a palicsi villamosra — mondotta boldogan Vermes Lajos, aki nyolcvankétéves kora ellenére naponta szívvel-lélekkel sportol, minden reggel gyors tempóban befut egy-két mérföldet a palicsi tó partján. Virág, jókedv, szép nők, jó ital, jó cigány, hangulat, mulatság virradatig... nem bánta meg, aki ellátogatott Pálegyházára és a visszatért Bácsorszi vehetett az első palicst, Kelemen Ernő.