Pesti Hírlap, 1941. október (63. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-12 / 233. szám
Vasárnapi Krónika írja Mára Sándor Újdonságok Az életben, hála a sorsnak, van valami közhelyszerű is, mert máskülönben elviselhetetlen lenne: makacsan megy tovább. Az ősz elhozza újdonságait. Nézzük sorjában. A bébi „Nyolcvan kiló, egy méter magas), négyhetes. Neve Mara, kisbásy. A pesti állatkertben született, rendkívül jó sajtója volt, születésenapját követő délután már rendszeresen fényképezték és hasábos cikkekkel ünnepelték érkezését Mostanában ritka vendég Pesten az exotikus idegen. Vasárnap délelőtt kerestem fel, szigorúan látogatási időben. A fiatal mama már megnyugodott, fogadja a látogatókat. Maja, a csecsemő, virgonc. A fűtött ketrecben fel és alá futkároz, ötpercenkint mohón szopik, az életöröm tagadhatatlan jeleivel ünnepli a létezés rendkívüli tényét. Piciés kecses, nyolcvan kilójával is, mert a viszonylagosság nagy törvénye szerint minden élőlény önmagához igazítja a világ méreteit. Ha nem lenne ormánya, azt hinnéd, szépen kifejlett, feketeszőrű vaddisznó. De van ormánya, s már nyujtógátja is a rácson át, utánozza anyját, kiflit és húszfilléreseket kéreget. Az élet nehéz, fiatal elefántok számára is, manapság Európában. Mala kéregét, trombitál és gyakorol, készül az iéletre. Áhítattal nézem, mint mindent, amit a világ mutat. A természet féktelen pazarlással dolgozik: nehéz megérteni, mit akart mondani ezzel a kedves szörnnyel, mikor kísérletezni kezdett különféle állatmodellekkel a nagy kísérleti műhelyben, Afrikában. Az anyagai nem takarékoskodott még eben az időben, tehát az idők elején. Maláék szomszédja, a viziló, az orrszarvú, a zsiráf, mindez túlzás. Elrajzolt lények, fölöslegesen ■túlzott idomokkal, s egy nagy művész szertelen alkotókedvének minden káprázatos és érthetetlen pazarlásával készültek. Az Alkotó láthatóan két kézzel markolt az Ősanyagba, mikor megmintázta ezeket a rejtélyes szörnyeket, s érzést és értelmet is adott ez idomtalan testekbe. Vannak neurotikus zsiráfok és érzelmes, romantikus elefántok. A világ képtelenségeiről gyűjtött újsághíreim között érzök egyet, melynek címe: „A gyászoló elefánt.“ Értelme annyi, hogy egy vándorcirkusz elefántja mindig idegesen trombitálni és toporzékolni kezdett, valahányszor a cirkusz vonatja megállt a nürnbergi pályaudvaron, ebben a városban hunyt el, sok év előtt, az elefánt felesége. Lehet, hogy igaz. Már az emberekről is elhiszek mindent, miért kételkedtek az elefántokban? A bébi jókedvű, fogalma sincsen a szomorú tényről, hogy fogságban született, börtönben kell leélnie életét. Egy legenda szerint az elefánt agyontapossa a fogságban született csecsemőt, mert nem akarja gyermekét átadni a börtön kínzó unalmának. Állatszakértők tagadják e tévhitet. Az anya a szülés után ideges, ezért kell megláncolni lábait. Az életöröm, mely ez elragadóan ronda, vagy félelmesen csinos élőlényből sugárzik, — fiatal elefántokkal szemközt nagyon nehéz esztétának maradni, — oly közvetlen, mintha a szabadság boldog és veszélyes, nagy kalandja várakozna Maiéra is. De csak a börtön tébolyító unalma várakozik reá: hosszú hétköznapok, még hosszabb vasárnapok, kiváncsiakkal és őgyelgőkkel, néhány sóskiflivel, a tavaszi és nyári napok kerti lézengésével. Ez minden. És mégis örül, olyan vad erővel, mintha az élet ténye mindennél fontosabb lenne. Nem ismeri meg soha az afrikai ligeteket, nem vándorol soha családjával, mamája nem legyezi majd kitépett fatörzsekkel és nem zuhanyozza le ormányával, mint ezt Széchenyi Zsigmondtól tudom, aki megfigyelt ilyen gyöngéd családi elefánt-vándorlásokat Afrikában. S mégis örül, hogy él. Ebben az örömben mély bölcsesség van, úgy látszik, az élet önmagában is teljes, nem kellenek különös örömök hozzá. Ennyit tud már a négyhetes, fogságban született elefánt is. Tanuljunk tőle. Victoria regia Délelőtt tizenegykor értem a füvészkertbe, lihegve. Rosszat sejtettem. „És még?“ — kérdeztem csendesen az őrtől, mikor átvettem a belépőjegyet. „Az éjjel meghalt“ — felelte és kiköpött. Lehajtott fejjel siettem az ősziesen hervadó füvészkert útjain az üvegház felé. Mindig elkésem, mindenről. Vasárnap reggel olvastam, hogy kinyílt, de én inkább sörözni mentem. Nem, már nem vagyok fürge riporter. Egyideje, mióta a világot egyetlen, felülmúlhatatlan és érthetetlen tüneménynek érzem, rendszeresen lekésem az összes, alkalmi szenzációkról. Az üvegházban az a csönd fogadott, mint a halottasszobákban. Csönd és langyosság. A medencében, az óriási, két méter átmérőjű levelek között oldalt hajtott fejjel hevert a megboldogult. Az ápoló, szandálban, mozdulatlanul állott a medence mellett. „Mikor történt? ...“ — kérdeztem. „Kevéssel éjfél után“ — felelte. Egyideig némán nézte a halottat, aztán vállat vont és átment a rovarevő növényekhez. Az enyészet már kikezdette gyönyörű fejét, mely bordóvörösre torzult a halál kegyetlen markolásában. Fehéren nyílott ki, pontosan két nap előtt, aztán észrevétlenül rózsaszínné, végül bordóvörössé változott. Ezt a színváltozást finomabban csinálja, mint a politikusok. Életének rejtélyes törvényeit lehetetlen megérteni. Nyolc hatalmas, két méter átmérőjű levél, gyermekkor vastagságú szárak és indák, rendkívüli vegyi és mechanikai szerkezet szükséges ahhoz, hogy egyetlen ilyen virágremekmű, egyetlen ilyen tündérrózsa megszülessen, néhány órán át éljen, kibontsa teljes és tökéletes szépségét, s a nagyérdemű közönség szepe láltára elvirágozzék. A természet egyik bűvészmutatványa ez a virág. Az Amazonas mellékfolyójában találták, a Rio Marmorában. Európában csak üggyel-bájjal honosodott meg, külön palotát kell építeni neki, központi fűtéssel, mint a Nyugatra vetődött keleti hercegeknek. Finnyásan és érthetetlenül él városaink füvészkertjeiben. Európában sokan fáznak majd e télen. A Victoria regia nem fázhat, palotáját gondosan kell fűteni. Most megmutatta pompáját aztán gőgösen meghalt. Nem vitatkozik. A szépség nem érvel, a szépség van. Ennyi az értelme. A rovarevők rosszkedvűek voltak. Tátott szájjal bámultak a levegőbe, sóvéran pislogtak az elröppenő legyek után, kedd volt, hústalan nap. Tanulság Igen, az élet megy tovább. A rinocérosz, az elefánt, a tündérrózsa, a rovarevő növények, mindez végzi dolgát, törvény szerint, mely örök, mint a csillagok. Tanulj tőlük, barátom, maradj erős és szeresd az életet, mint az elefánt, iparkodj tökéletes lenni, ha rövid időre is, mint a tündérrózsa. S főként ne változtasd gyorsan színeidet, majd menekülni próbáltak. Ám hasztalan, detektívek őrizték a kijáratokat és az asztalt. Sorra igazoltatták a játékosokat és összeszedték a lefoglalt pénzt. Lent az utcán, a kapu előtt várt a társzekér. Csakhamar emberek siettek fel a kártyacsaták színhelyére és lecipelték a Zöldasztalt és levitték a játékszereket. A társzekér aztán eldöcögött a bűnjelekkel ... Mire a társzekér befordult a főkapitányság udvarára, a detektívek is megérkeztek a lefoglalt pénzzel. A klubvezetőség és játékosok ellen megindult az eljárás tiltott szerencsejáték címén. Évekkel ezelőtt gyakran megtörtént, hogy az ilyen szétrobbantott kártyaklubban másnap már ugyanabban a helyiségben új zöldasztal nyújtózott és ugyanannak a játékmesternek az ajkáról hangzott el a bakkcsaták vezényszava: — Mindenki tett? Nincs tovább! A közelmúltban aztán a belügyminiszter szigorúan megrostáltatta a budapesti kaszinókat és klubokat és erélyes eljárás indult a titkos kártyabarlangok szétrobbantására is. A főkapitány — mint annak idején megírtuk — intemátatott egy volt főispánt, aki egymaga a titkos klubok egész sorát nyitotta meg újra meg újra az 1920-as években Budapesten. A kapuőrök meg a védéjel Az első világháború után elszaporodott kártyaklubokban eleinte csak csengetésre nyílt meg az ajtó. Utóbb ezeken a helyeken belső reteszekkel védekeztek a váratlan hatósági látogatók ellen. Bak Sándor detektivfőfelügyelő, aki a kártyaellenőrző detektivcsoport vezetője volt, érdekes esetet mond el a detektivtestület 40 éves jubileumára írt visszaemlékezésében. Egy „előkelő“ kártyaklub jól fizetett emberekkel őriztette a kapuját és ha a csengő megszólalt, az őrök gombnyomással vészjelet adtak a házfelügyelőnek, hogy detektívek érkeztek. A házfelügyelő meg ugyancsak gombnyomással továbbította a vészjelet a kártyaszobába, ahol erre nyomban eltűnt pénz, kártya és játékeszköz. Ha sikerült a detektiveknek beljebb jutaniok, de a ruhatáros gyanút fogott, akkor lekönyökölt az asztalra és a könyökével észrevétlenül megnyomta a vészcsengőt. Bak Sándor és detektivjei ebbe a klubba hatoltak be egy alkalommal. Egy ócska bérkocsin zsakettben, erősen ittas állapotot színlelve ült egy detektív, a másik pedig hajtotta a döcögő bérkocsit. Amikor a klub elé értek, a „kocsis“ már javában veszekedett az „ittas utassal“, hogy miért nem fizet, holott régóta viteti magát. Olyan derűs jelenetet rögtönzött a két detektív, hogy a kapuőrök hahotázva mulattak rajtuk és nem vették észre, amint a hadonászó, dülöngélő utas meg a kocsis verekedve a kapuig sodródik. A hadonászó utas így észrevétlenül megnyomta a csengőt, anélkül, hogy az őrök vészjelet adhattak volna és a házfelügyelő gyanútlanul kinyitotta a kaput. A két detektív rögtön lefogta, száját betapasztotta, az elősiető többi detektívek pedig az őröket tette ártalmatlanná. Megtudva tőlük a jelszót, a detektívek feljutottak a játékterembe és ott a jelszóra beengedték őket. Tetten is érték a tiltott szerencsejáték elrémült vezetőit és résztvevőit. Elsöprik a kártyaklubokat Az utóbbi esztendőkben a rendőrség széleskörű ellenőrzést gyakorolt a kártyaklubok fölött és a főkapitányság jelentésére a belügyminiszter vizsgálatot rendelt el a klubok ellen. A szigorú vizsgálatnak meg is van az eredménye, mert az erélyes intézkedések valósággal elsöpörték a kártyaklubokat. A belügyminiszter feloszlatta mindazokat a kaszinókat és egyesületeket, amelyekről bebizonyosodott, hogy nincs létjogosultságuk, mert csak a hazárdjáték rejtegetésére állottak fenn. A kártya bűnözőit természetesen nem lehet teljesen kiirtani, mint ahogy más téren is akadnak mindig olyanok, akik megpróbálkoznak kijátszani a hatóságot. A rendőrség azonban állandóan figyeli a kártyacsaták színtereit. Dr. Berend István rendőrkapitány irányítja a főkapitányságon, a melléje beosztott detextivekkel, a kártyaellenőrzést. Az újabb kártyarazziákra azért volt szükség mert a feloszlatott kártyaklubokból kiszorult gyanús elemek, akik a kártyázást üzletszerűen űzik és visszaélésekre használják fel, a vendéglők, kávéházak kártyaasztalainál szórakozók közé furakodtak. A razziák sikerrel jártak. Nagy számban leplezték le a kártya szélhámosait és a főkapitányság közülük többet internált, többet pedig rendőri felügyelet alá helyezett. Ha mind összeszedik ezeket az embereket, akkor egyelőre megtisztul a főváros a kártya bűnözőitől. A rendőrségnek jelenleg titkos klubokról nincs tudomása, mert a kártyaklubok elsöprésével egyidőben sikerült a még meglévő titkos kártyabarlangokat is felkutatni. Küzdelem a kártya bűnözői ellen Csak a tiltott játékot és a visszaéléseket üldözi a rendőrség. — Vész jel a játékteremben Az utóbbi hónapokban alaptalan nyugtalanság támadt a kártyázók körében, mert gyakrabban hallottak kávéházi kártyarazziákról, holott a rendőrség csak a meg nem engedett játékot és a visszaéléseket üldözi. A főkapitányság detektívjei, mint korábban is, razziákat rendeztek több budapesti kávéházban, sőt legutóbb több vidéki fürdőhelyen is jártak a detektívek. A rendőrség nem akarja zavarni a nyilvános helyen úgynevezett „kommersz“-játékokat játszó polgárokat, hanem éppen az ő érdekükben ki akarja emelni közülük aveszedelmes embereket, a kártya bűnözőit. A kártya bűnözői Az „ördög bibliája"* nemcsak a szenvedélyes kártyások számára jelent izgalmat, változatos lehetőségeket, hanem a bűnözők részére is tág teret nyújt a forgandó szerencse kijátszására és a gyanútlan kártyázók megtévesztésére. A kommersz játékokkal bárki szórakozhatik nyilvános helyek, vendéglők, kávéházak kijelölt helyén, azonban közéjük nem egyszer befurakodnak a hamiskártyások. Ezek a legrégibb módszereket használó bűnözők, akik vagy megjelölt lapokkal vagy egy-két társukkal öszszebeszélve játszanak és így fosztják ki a jóhiszemű játékosokat. Bűntársaik, az „ál-kibicek“ a szabályos játék kereteit felhasználva, ruhanemű igazításával, arcuk simogatásával és hasonló jelzésekkel értesítik a lapjárásról a kártyások közt ülő hamis játékost. Hazárdjátékot nyilvános helyen egyáltalán nem szabad játszani, csak olyan kaszinókban, egyesületekben, amelyeket a belügyminiszter engedélyezett. Az ilyen engedélyek is szabályok közé szorítják a hazárdjátékot, mint a baccarat, a chemin de fér. Ilyen megszorítás pl., hogy a klubnak be kell jelentenie a játékvezetőt, felügyelőt, krupiét és a játékkal foglalkozó minden alkalmazottat. Nem szabad a bankadás jogát bérbe adni és zálogtárgyra kölcsönt adni stb. Nyilvános helyen más hazárdjáték („huszonegy", ferbli, póker stb.) is tilos, rulettet még engedélyezett kaszinókban sem szabad játszani! Az 1920-as években úgy elszaporodtak a kártyaklubok, hogy körülbelül negyven volt Budapesten. A kártyaklubok fő ismertetőjele az, hogy pinkapénzt szednek. Ez azt jelenti, hogy a bankár nyereségéből 5 százalékot levonnak. A húszas években, amikor az egész fővárosban nagy összegű kártyacsaták dúltak, nem egy ilyen klub a jövedelmet bérbe adta, ezt nevezték pinkabérletnek. A bakkjátéknál két kártyacsomót helyeznek az úgynevezett ...koporsóba“, innen húzzák a kártyalapokat. A zugklubokban nem egyszer megtörtént, hogy a kártyacsomókba a lapokat úgy rakták be egyegy játékra, hogy a bankárnak jó lap jöjjön. Esténként egyszer-kétszer tették ezt meg, természetesen olyankor, amikor a beavatottak adtak bankot. Ezzel a módszerrel aztán kifosztották a jóhiszemű játékosokat. A rulett szerencsekerekével is követtek el csalásokat. Ha a kerék egyik oldala alig láthatóan sérült, akkor arra az oldalra dúl, amelyen a sérülés van. Akik erről tudnak, arra az oldalra tesznek, amelyre a kerék dülését várják és így nyerési eshetőségüket fokozzák. A kártyacsalásoknak olyan sokféle furfangos módja van, hogy dr. Tartsányi Dániel rendőrtanácsos testes könyvben ismertette a kártya szélhámosainak bűnös tudományát Rajtaütés a kártyateremben Az engedélyezett klubokon kívül két-három, sőt négy-ötszobás lakások legbelsőbb helyiségeiben is működtek engedély nélkül játéktársaságok. Ezeket hívják köznyelven „titkos kártyabarlangoknak." A rendőrség olyankor, amikor járványszerűen elharapódzik a kártyaszenvedély, vagy a kártyával való bűnözés, fokozottabban üldözi a szerencsejátékosokat és a titkos klubokat. Volt idő, hogy két detektívcsoport is dolgozott kártyaügyekben, azonban inkább csak feljelentésre vagy utasításra működhettek. A detektívek ilyenkor ügyes módon jutottak be a titkos klubhelyiségbe, aztán hirtelen berontottak a játékterembe. Vezetőjük lecsapott a bankra, társai pedig elállták a bejáratot és elhangzott a riasztó kiáltás: — A törvény nevében! Lefoglalom a bankot! Senki se mozduljon! A megrémült játékosok ilyenkor riadtan ugráltak fel a zöldasztaltól és tétován kapkodtak pénzük után. BUDAI FIÓKJA XI., HORTHY MIKLÓSIT 29. HIRNEVÜS ECKGORAT ERSSE VILMOS CSASZÁR-UT 60. CSALÓDÁS SOHASEM ÉRHETI kerti házak minden méretben. Csapó Kálmán is Fia speciális faházépitőknél* IX., Viola utca 7. Tel. Gőzkazánt jókarban levőt, 6—7 atm. 400 kgóra teljesítménnyel vennék. Ajánlatokat részletes leírással főkiadóba kérek. Jelige: „Szövőgyár 6343“. Nagyobb vidéki iparvállalat keres referenciaképes őskeresztény, a modern irodai és üzemi ellenőrzésben, adó- és biztosítási ügyekben teljes jártassággal bíró, reprezentáló főkönyvelő irodafőnököt Ajánlatokat életleirással „Existencia 5211“ jeligére Blockner J. hirdetőirodájába, IV., Városház utca 10. Kjell tpanagykereskedő, ügynökség kommerz cipőket gyártó cégek képviseletét keresi. Esetlegis átvétel. Garantált forgalom. .,30 éves bevezetettség 6340“ jeligére főkiadóba. Azonnali belépésre keres keresztény kereskedelmi nagyvállalat kereskedelmi végzettséggel biró, könyvelésben, mérlegkészítésben jártas, 30 év körüli őskeresztény Vezető- és tárgyalóképes urak ajánlatát kérjük „Vezetőjelölt 6372“ jeligére főkiadóba. Leszámolási tervek és műveletek készítésében nagy jártassággal biró kér. Jeltis&szinésienbelek azonnali belépésre. Ajánlatok „Gyárépítés“ jeligére Tonzer hirdetőjébe, IV., Szervita-tár 8. Tiszta keresztény származású gyakornokot és gyakorlott gyors és gépírónőket alkalmaz biztosítóvállalat. Ajánlatokat „Érettségizett 6353“ jeligére főkiadóba kérünk. Főzőelőadások, frízőtanfolyamok kezdődnek a GÁZMŰVEK VI., Vilmos császár út 3. szám alatti bemutató termeiben. Időszerű ételek takarékos főzéséről és a gázkészülékek helyes kezeléséről tartanak előadást október 14-én, kedden és 17-én, pénteken délután 5 órakor. Belépődíj nincs. FŐZŐTANFOLYAMOK a Népművelési Bizottság Háztartási Telepének rendezésében: DOLGOZÓ NŐ GYORSKONYHÁJA: I. csoport okt. 14-től nov. 18-ig minden kedden délután 5—7-ig, II. csoport okt. 17-től nov. 21-ig minden pénteken délután 5—7-ig. Tandíj 5.— P. Anyagmegtérités alkalmakként. Beiratási dij félévre 1 P. BETEG ÉLELMEZÉS A CSALÁDBAN. I. csoport okt. 15-től dec. 17-ig minden szerdán délelőtt 10—1-ig, II. csoport okt. 15-től dec. 17-ig minden szerdán délután 5—8-ig. Tandíj 12 P. Anyagmegtérítés alkalmakként. Behratási díj félévre 1 P. Tölgyparketta olcsó, gyári, új. Azonnal raktárról szállít Kopstein Andor, VI., Andrássy út 105. Telefon 220—130. 6412