Pesti Hírlap, 1941. november (63. évfolyam, 250-274. szám)
1941-11-09 / 256. szám
4 Stefi HirUp 1H1 hot. 9, ras. 1 nem megy tovább Sajnálom, de csakugyan nem *megy tovább. Valami lángelméjű társadalomtudós kellene ahhoz, hogy megállapítsa, miféle különös influenzája van a közélet tömeglelkének. Azok a közönségből érkező igények, amelyeket a legkülönbözőbb foglalkozású urak és hölgyek támasztanak a dolgát végző ember ellen, most már képtelenné nőttek. Már rég kicsaptak a pohár szélén, de még győztem türelemmel. Barátaimtól is hallom, ők is így vannak vele. Az ostrom fantasztikussá dagadt, ennek a különös tüneménynek csak,részben lehet oka az élet általános nehezedése. Máskor is volt már szegénység, de ezt a ragályt, amely hangosan és nyersen követel támogatást vadidegenektől, még sohasem tapasztaltam. Nagyon sajnálom, de a természetes önvédelmet törvény biztosítja. Nem megy tovább. Ezt a bámulatos üzemet ezennel megszüntetem. Sajnálattal kijelentem, hogy a kiadót kereső regényíró kétkötetes kéziratát ezentúl nem, olvasom el. A kiadónak erre külön szervezete van, amely ezért fizetésben részesül. A kézirat mégsem a lektorhoz érkezik, hanem hozzám, íróasztalomon ezek a kéziratok már toronnyá magasodnak. Ha mind el akarnám olvasni, napi négy-öt órát állandóan erre kellene fordítanom. Pedig még arra sem marad idő rengeteg dolgom közepette, hogy a világirodalom új remekeihez hozzányúljak. Az álmok álma, hogy néha egyetlen órám maradjon olvasásra. Ha nagyritkán akad ilyen órám, én végezzem el a lektor dolgát? Nem, ezt nem teszem. Sajnálattal kijelentem, hogy senkivel társszerzői viszonyba nem lépek, senkivel nem írok közös színdarabot, senkinek ötletét nem írom át a filmgyártás számára. Azt sem vállalhatom, hogy ilyen műveket filmgyárosoknak ajánljak. Ezzel külön ügynökségek foglalkoznak, amelyek ebből élnek. Én nem végezhetem el még egy ilyen ügynökség dolgát is. Eddig gyakran megtettem, többé nem teszem. Regénykéziratok, mozivázlatok, költeménykötetek küldözgetésére és az ezzel összefüggő levelezésekre átlagban harminc pengőt költöttem havonta. Ezt a pénzt ezentúl elsikkasztom és a magam céljaira fordítom. Nincs tovább. Sajnálattal kijelentem, hogy több előszót nem írok. Fiatal tehetségek pártfogást érdemelnek, ez kétségtelen. De annak nem lehelem ki magamat, hogy a fiatal író az én előszavamat többször egymásután felhasználja, olyan füzetekhez csapja hozzá, amelyeket soha nem láttam és ezeket a füzeteket nevemmel hirdesse. Olyan úr " is akadt már, aki egy versesgyűjtemény számára apróhirdetéssel keresett társszerzőket, ezeknek megjelenést ígért, ha húsz pengőt lefizetnek, s az egész ügyet az én nevemmel fedezte. Mert, előszót írtam. Hát nem írok több előszót, ennek vége. Sajnálattal kijelentem, hogy vadidegen emberek munkaközvetítésével sem foglalkozhatom. Ha jól ismerek valakit, tudok részvétre érdemes körülményeiről, tisztában vagyok megbízhatóságával és tudok tenni érte valamit, az más. De megtörtént, hogy állást szereztem valaki idegennek. Mikor állása megvolt, ruhát kért tőlem, mert rongyosan nem tudta állását elfoglalni. Adtam ruhát is. Erre a ruhát eladta és az állásnak feléje sem nézett. Teljesen ismeretlen idegenekért nem vállalhatom sehol a felelősséget, még akkor sem, ha eddig voltam olyan könnyelmű, hogy a keserves panaszokra ellágyulva megtettem. Néha komoly fáradságot és utánjárást szántam rá, hogy valakinek segítsek, „ennek egy szavába került”, — írta ő. De hiába került ezer szavamba, nem tudtam állásba segíteni. Erre komisz és szívtelen fráternek bélyegzett mások előtt. De ha sikerült, akkor ennek hire ment, s egy vadidegen hölgy levélben ezer pengőt ígért, ha elintézem a sultuszminisztériumban, hogy tanítónői állást kapjon. Nem, ez nem megy tovább, ezt befejeztük. Sajnálattal kijelentem, hogy az olyan könyvet,amelyet nem rendeltem, ezentúl nem veszem ett. Ezek a könyvek eleinte szerényen jelentkeztek, a szerző szívhezszóló levelet írt hozzá, amelyben rámbízta, hogy mit küldök a könyvért. Küldtem. Most már ott tartunk, hogy a szerző újságpapírra nyomott vékony hitványságot küld és megcímzett pénzesutalványt mellékelve rámparancsol, hogy küldjék húsz pengőt. Vagy levelezőlapot küld, amelyekre zeneszerzeményeit nyomatta és megszabja árukat. Nem, ezeket nem veszem át többé. Még vissza sem küldöm. Senki sem kényszeríthet olyan fáradságra, amelyet nem kerestem. Tessék beperelni. Ez nem megy tovább. Jelen soraim megjelennek az újságban. A közleményt kivágom és felszegezem valamennyi hivatalom íróasztala fölé. A zsebembe is teszek egyet. Szükség esetén csak rámutatok a nyomtatott közleményre. Mert mindezt élőszóval elmagyarázni naponta tízszer és még vitatkozni is a követelő hanggal, ez hatszor tíz, vagyis hatvan perc. Lehetetlen naponta egy órát arra fordítanom, hogy álláspontomat elmagyarázzam olyanoknak, akiktől nem akarok semmit. Csak egyet: hagyjanak dolgozni. S hagyják dolgozni azokat a barátaimat, akik ugyanilyen panaszokkal vannak tele a sisera-had ellen. Boldogan segítünk ott, ahol biztosan tudjuk, hogy emberi kötelesség segíteni. Ha kétségtelenül tudom, ugyanúgy segítek én is, mint eddig. De a szívesség nem kötelesség. És az lehetetlen, hogy a nyilvánosság előtt szereplő embert a haszontalanok is olyan közintézménynek tekintsék, akinek idejével, ismeretségével, pénzével, fáradságával egyszerű felszólító hangon lehet rendelkezni. Az igazán érdemesekre ez nem vonatkozik, azoktól bocsánatot kérek. De általában véve: ez nem megy tovább. Harsányi Zsolt. minden bűnét, azokat is, melyekről már régen megfeledkezett, vagy melyeket nem is tartott bűnöknek, így azonban, lekottázva és nótába szedve, kocsmákban és utcákon énekelve, nevetségességet sugároztak rá. Régi kis pattanások a nyilvánosság tisztátalan levegőjén daganatokká nőttek, s fojtogatni kezdték. Iluska apja is megingott. Még ha győztesen került volna ki az ügyvéd a követválasztásból, be tudta volna borítani szépségtapaszokkal. De kibukott. Nagy kisebbségben maradt. Beszélték, hogy kedvét vesztve, el is költözik a városból. Az orvos pedig diadalmasan simogatta Iluska kezét a lugasban. — Látja, Iluska — mondta ragyogó arccal — ez volt a haditervem. Megvethet érte, mint barátot, de fel kell, hogy mentsen, mint szerelmest. A szerelem küszöbén felbukik minden barátság. Tanulja meg, hogy ha valakiről mindent meg akar tudni, azt léptesse fel képviselőnek. — Maga fel merne lépni? — kérdezte Iluska elragadó kacérsággal. — Ha kívánja, legközelebb fellépek — felelte az orvos, — de azt hiszem, hogy akkor már későn lesz. És szerelmesen nyúlt Iluska finomvonalú keze után. Raffay Sándor püspök serlegbeszéde Lutherről Az Országos Luther-Szövetség az evangélikus események befejezéséül Luther-serleglakomára hívta össze a Gellért-száló márványtermébe az egyháztársadalom lelkészi és világi tényezőit. Jelen voltak többek között Kapi Béla, Kovács Sándor, Túróczy Zoltán püspökök, Sztranyavszky Sándor, Pesthy Pál és Mesterházy Ernő egyházkerületi felügyelők. Az idei Luther-serlegbeszédet Raffay püspök mondotta. Végigkísérte a reformátort belső fejlődésének útján, majd így folytatta: — Luther szerint egyetlen bűn sem olyan nagy, mint hogyha az öregek elhanyagolják az ifjúság nevelését, jellemes, tiszta és hivő emberek kiformálását. Ma, amikor anynyit vitatkozunk azon, hogy reggel nyolckor, vagy fél kilenckor kezdjük-e az iskolai tanítást, érdekes Luther intelme: a gyermek ne töltsön az iskolában többet napi egy-két óránál és az Útmutatás szerint otthon folytassa önálló, önképző munkáját ... Minél erősebb a hit, annál kevésbbé félelmes a halál, mondja egy másik örök tanácsában. Vallástalanságra hajló korunkban különösen fontos, hogy Luther életének tanulságait meglássuk. De az emlékünnep kevés: a reformáció befejezve nincs. Mindaddig tart s akkor ér véget, ha diadalmas lesz az egyes emberben, a társadalomban, az egyházban és az egész emberiségben Krisztus igazsága. A Kormányzó üdvözlő távirata gróf Zichy Gyula kalocsai érsekhez Gróf Zichy Gyula v. b. t. f., pápai trónálló, kalocsai és bácsi érsek, pénteken töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból Magyarország Kormányzója az alábbi üdvözlő táviratot intézte hozzá: Nemes hivatása önzetlen szolgálatában töltött életének évfordulója alkalmából melegen üdvözlöm és őszintén kívánom, hogy fáradhatatlan tetterejét a Mindenható kegyelme még sok éven át őrizze meg a haza és egyháza javára. Horthy: A miniszterelnök a maga és a kir. kormány nevében táviratban üdvözölte az érseket. A pénzügyminiszter megállapodása a keresztény kereskedők hitelellátásának lebonyolítására A MTI jelenti: Dr. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter az 1942. évi költségvetés benyújtása alkalmával expozéjában rámutatott a keresztény kereskedők zavartalan hitelellátásához fűződő fontos érdekekre és bejelentette, hogy ebben a vonatkozásban nagyjelentőségű hitelakciót készít elő. Azóta a szóban levő hitelakció megszervezése eredményesen be is fejeződött. Illetékes helyről nyert értesülés szerint ugyanis a pénzügyminiszter ebben a kérdésben megállapodást kötött a Budapesti Községi Takarékpénztárral, a Magyar Általános Hitelbankkal és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, amelyek a hitelek folyósítását egyelőre 20 millió pengős keretben folyamatba tették. Ezeknek a hiteligényeknek kielégítését a pénzintézetek saját pénzeszközeik rendelkezésre bocsátásával vállalták. Arra való tekintettel mégis, hogy a pénzügyminiszter jelentékeny összegű veszteségi tartalékot bocsátott az akció rendelkezésére, az igények elbírálása nem kizárólag a kölcsönt folyósító pénzintézetekre, hanem az e célból szervezett külön bizottságra tartozik. A bizottság elnöki állását a pénzügyminiszter vitéz dr. Gyulay Tiborral, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara miniszteri biztosával töltötte be. Részt vesz a bizottságban a pénzügyminiszter kiküldötte is, továbbá a hitelezésben érdekelt pénzintézetek megbízottjai. A hiteligényléseket az érdekelt keresztény kereskedők a három budapesti pénzintézet valamelyikénél vagy azok helyi és vidéki fiókjainál, illetőleg leányintézeteinél terjeszthetik elő. A hiteligényt a megfelelő tájékozódások után a pénzintézet a bizottság elé terjeszti. A bizottság a kölcsön gazdasági céljának szem előtt tartásával állapíta meg a kölcsön időtartamát és a törlesztés módozatait. Ezzel a hitelakcióval gazdasági életünk egyik igen fontos problémája nyert megoldást. Pétain Portugáliába utazik ! Lisszabon, nov. 8. (NST) Pétain marsall állítólag rövidesen látogatást tesz Portugáliában. Ezt a feltűnést keltő hírt Leriche francia orvostanár közölte a portugál újságírókkal. Leriche ezidőszerint előadásokat tart a portói egyetem orvosi karán. ■ 1111.11!■W4U» W .UL r y\ ii m un i i A községi jegyzők országos gyűlése Lelkelei ünnepelték a Kor irányzót A magyar jegyzői kar szombaton a pesti Vigadó nagytermében országos gyűlésre jött össze, hogy megbeszélje kari panaszait és ezek orvoslására előterjesztéseket tegyen. A közgyűlésen megjelent Törs Tibor, a képviselőház alelnöke, vitéz Endre László alispán és sok közéleti férfiú. A közgyűlés előtt a felvidéki, kárpátaljai, keletmagyarországi és erdélyi felszabadult részek jegyzőit dr. Koncz János elnök meleg szavakkal üdvözölte. A visszatért részek jegyzői nevében Rápolthy Károly erdélyi jegyző köszönte meg az ünneplést. Dr. Koncz János elnöki megnyitójában méltatta Magyarország Kormányzója bölcs államvezetését. — Bölcs, messzenéző, nyílt tekintetével — mondotta — ma összefonódik itt mindnyájunk szeme és Isten áldását kérjük eddigi és további munkásságára. A közgyűlés résztvevői felállva, percekig ünnepelték a kormányzót. Sótonyi Gábor mint tanácsos a belügyminiszter nevében bejelentette, hogy 1941. január 1-től az anyakönyvi kivonatok díjainak 50 százalékát a jegyzőgyermekek neveltetésére fordítják. Dr. Piukovich József orsz. képviselő az ősi falu nevében üdvözölte a közgyűlést. Koncz János tartotta meg elnöki beszámolóját. Utalt arra, hogy az országgyarapodás óta a városok és községek összes száma 3302. Jelentette, hogy fölterjesztést intéztek a kormányhoz a jegyzőket érintő súlyos problémák orvoslására, melyek között különösen fontosak a községi jegyzők helyzetének, túlterhelésének és a rendeletek útvesztőiben való eligazodásnak a kérdései. Kérték a községi jegyzőknek a végrehajtási teendők alól való mentesítését, új jegyzői tanfolyamok felállítását Budapesten, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. Beszélt az elnök a jegyzői pálya nehézségeiről. Vámos Ferenc főjegyző a jegyzői pálya elnéptelenedését tette szóvá. A szakképzett tisztviselők helyét lassan az olcsó, szakképzettség nélküli, gépies munkát végző írnokok és bijnokok foglalják el. Ez a közigazgatás alászállítását jelenti. Kérte a nyugdíjas jegyzők helyzetének orvoslását. Moldován Domonkos erdélyi jegyző örömének adott kifejezést, hogy az erdélyi jegyzők visszatérhettek az anyaországhoz. Csiszár Pál Kárpátalja jegyzőinek nevében az összefogás jelentőségét méltatta. Vitéz Endre László alispán rámutatott arra, hogy a belső hangulat fokmérői, bizonyos fokig szabályozói az ország jegyzői. Beszélt arról, hogy a jegyzőknek rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeniök a közigazgatás minden ágában. Minden vidéknek más a hangulata és a struktúrája és a jegyzőnek a helyi viszonyokhoz mérten, a lakosság hangulatának figyelembevételével, ha kell, eréllyel, ha kell, szeretettel kell helytállnia, hogy megmeneküljünk a legrosszabbtól, ami 1918-ban köszöntött reánk. Köszönetet mondott Pest vármegye jegyzői karának példát mutató munkájáért. A többi felszólalás során sokan kifogásolták a községi jegyzők államosítására vonatkozó tervet. A közgyűlés elhatározta, hogy a mai rendkívüli időkben nem veszi tárgyalás alá az erre vonatkozó előterjesztést Müller Antal rágalmazási perében megváltoztatta vallomását a Künper koronatanúja A büntetőtörvényszék Buzáth-tanácsa szombaton folytatta a tárgyalást abban a rágalmazási és becsületsértési perben, amelyet Müller Antal fővárosi törvényhatósági bizottsági tag és felesége indított Borlay Károly mérnök, a Budapesti Követőipartestület elnöke ellen. Ismét megidézte Fekete Józsefet, a Keresztény Kisiparosok Országos Szövetségének volt igazgatóját, aki legutóbbi tanúvallomásának elhangzása után levelet intézett a tanács elnökéhez, amelyben azt írta, hogy korábbi vallomásai nem fedik mindenben a valóságot. — A járásbíróság előtt — mondotta — azért vallottam Müllerék javára, mert arra megkértek és mint beteges, idős ember, féltettem az állásomat. Később pedig azért tartottam fenn korábbi vallomásomat, mert Müller Antalné kijelentette, hogy ha megmondom az igazat, őt többé senki nem látja életben. Engem igazgatói állásomtól, Müller Antal tudtával, felfüggesztettek, másrészt az volt a benyomásom, hogy a csávában engem akarnak bennhagyni. A továbbiakban Fekete igazgató elmondta, hogy a követőmesterek huzamos idő óta és rendszeresen százalékot fizettek az elnyert követői munkálatok fejében. Az összegeket, Müller Antal tudtával, Müller Antalnénak adta át, hogy ő mire fordította ezeket az összegeket, arról nincs tudomása. Szerinte Müller Antal valóban el szokott járni a hozzáforduló kisiparosok ügyes-bajos dolgaiban. A törvényszék Fekete Józsefet vallomására megeskette, majd a perbeszédek elhangzása után az ítélet hirdetésére november 15-ik napját tűzte ki. A Pesti Hírlap gyűjtése a Föméltóságu Asszony segélymozgalmára november 8-án A Föméltóságu Asszony segélymozgalmára a Pesti Hírlap kiadóhivatalához az alábbi újabb adományok érkeztek: Tolnai Textilművek r. t. Bp. 500.— P Biedermann Hermann ügyv. igazgató Bp.--------------------100.— P Előző kimutatásunk — 10.615.60 P A Pesti Hírlaphoz közvetlenül érkezett------------------11.213.60 P A 99.000. sz. csekkszámlára befolyt--------------------— 41.140.47 P A Pesti Hírlap gyűjtése — 52.356.07 P A Pesti Hírlap gyűjtése a Vöröskereszt javára A Vöröskereszt számára a Pesti Hírlap kiadóhivatalához az alábbi újabb adományok érkeztek: Tolnai Textilművek rt. Bp. 500.— P Biedermann Hermann ügyv. igazgató Bp.--------------------100.— P Előző kimutatásunk — 3.962.78 P A Pesti Hírlaphoz közvetlenül érkezett---------------- 4.562.78 P A 99.000. sz. csekkszámlára befolyt---------------------— 2.047.03 P A Pesti Hírlap gyűjtése — 6.609.81 P Teljesítőképes vegyészeti gyár a Cseh-Morva Protektorátus területén kiadja elsőrendű szén-alágyűjtó Csakis megfelelő eladási szervezettel rendelkező cégek adják be sürgős németnyelvű ajánlatukat „Erfolgreich“ jeligére SPRA ANZEIGEN G. m. b. H. PRAG II. GRABEN 8.Protektorat Böhmen-Mähren ciöre. Főzési gondját üteposztjuk, a gáz takarékos használatának ismertetésén kívül időszerű ételek készítését is bemutatjuk a GÁZMŰVEK VI., Vilmos császár út 3. szám alatti bemutatótermében minden kedden és pénteken délután 5 órakor. Belépődíj nincs. 6866 RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI KERET tehermentesen átadó. Üzletágak építési vállalkozás, parcellázás. Teletophivó 489-970 Hodász, Fűrész-utca 96,____________ 6966 Hagyatékbő! 260 dr anfil zsebóra olcsón eladó. Megtekinthető: VII., Thököly út 22., I. 8. egész nap. Gyártelep Duna- és iparvágánnyal, nagyraktározásra is alkalmas,bértelkén eladó. Érdeklődni „Gyártelep 19096“ jeligére Blockner J. hirdetőjébe, Városházutca 10. Őskeresztény tisztviselőt raktárkezelésre és vevőlátogatásra felveszünk. Német tudás és kötszövőszakma ismerete előnyben. Részletes ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Textiltechnika 998—SS 591” jeligére főkiadóba. Kézi iparú műhelyei részére kk. 2—3 éves bérletre, megfelelően füthető ily műhelyek céljára ,hasznosítható 300—1500 m alapterülettel. Ajánlatokat „Transmitter“ jeligén Harsányi hirdetőbe, V., Zsitvay Leó u. 16. kérünk. Előkelő iparvállalat keres mielőbbi belépésre kereskedelmi érettségit tett, néhány éves gyakorlattal bíró, őskeresztény gyors- és gépirónőt és négy középiskolát végzett, esetleg kezdő laboratóriumi gyakornokot Sajátkezüleg irt ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Nyugdíjas állás 7016“ jelige alatt főkiadó továbbit. Fővárosi nagy fémárugyár gyakorlattal biró őskeresztény műszaki rajzaiét «BHBaBBaBaamaBBBSM keres. Ajánlatokat fizetési igénynyel „Pontos munka“ jeligére Dr. Láng hirdetőbe, Ferenc-körút 39. KVARCLÁMPA, gyermekmérleg bérelhető. U L VIR Napfény lámpa eladására és bérbeadására vidéki körzetképviselőket keresek. Magyarországi vezérképviselő: ifj. Petráss László okt. mérnök, Budapest, IV., Irányi u. 18. Tel.: 182—127, 380—055. Részvénytársasági teret eladó. Ajánlatok „Áru 7187“ jeligére Blockner hirdetőirodába, IV., Városház utca 10. Osztálysorsjegy kiárusitó részvénytársasági részvények eladók. Ajánlatok „Rentábilis 6957“ jeligére főkiadóhivatalba. Keleti Kereskedelmi Akadémia végzett jog- és államtudor, ügyvédi és bírói vizsgával, bank, kereskedelmi, ipari és ügyvédi gyakorlattal, nagy ismeretkörrel rendelkező 46 éves őskeresztény úr, aki jelenleg egy állami intézmény élén áll állást változtatna, „Erélyes vezető 6954“ jeligére főkiadó.