Pesti Hírlap, 1941. november (63. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-09 / 256. szám

4 Stefi HirUp 1H1 hot. 9, ras. 1 nem megy tovább Sajnálom, de csakugyan nem *megy tovább. Valami lángelméjű társadalom­­tudós kellene ahhoz, hogy megálla­pítsa, miféle különös influenzája van a közélet tömeglelkének. Azok a közönségből érkező igények, ame­lyeket a legkülönbözőbb foglalko­zású urak és hölgyek támasztanak a dolgát végző ember ellen, most már képtelenné nőttek. Már rég ki­csaptak a pohár szélén, de még győztem türelemmel. Barátaimtól is hallom, ők is így vannak vele. Az ostrom fantasztikussá dagadt,­­ ennek a különös tüneménynek csak,részben lehet oka az élet álta­lános nehezedése. Máskor is volt már szegénység, de ezt a ragályt, amely hangosan és nyersen köve­tel támogatást vadidegenektől, még sohasem tapasztaltam. Nagyon saj­nálom, de a természetes önvédelmet törvény biztosítja. Nem megy to­vább. Ezt a bámulatos üzemet ezen­nel megszüntetem. Sajnálattal k­ijelentem, hogy a kiadót kereső regényíró kétkötetes kéziratát ezentúl nem, olvasom el. A kiadónak erre külön szervezete van, amely ezért fizetésben részesül. A kézirat mégsem a lektorhoz érke­zik, hanem hozzám, íróasztalomon ezek a kéziratok már toronnyá ma­gasodnak. Ha mind el akarnám ol­vasni, napi négy-öt órát állandóan erre kellene fordítanom. Pedig még arra sem marad idő rengeteg dol­gom közepette, hogy a világiroda­lom új remekeihez hozzányúljak. Az álmok álma, hogy néha egyet­len órám maradjon olvasásra. Ha nagyritkán akad ilyen órám, én végezzem el a lektor dolgát? Nem, ezt nem teszem. Sajnálattal kijelentem, hogy sen­kivel társszerzői viszonyba nem lépek, senkivel nem írok közös színdarabot, senkinek ötletét nem írom át a filmgyártás számára. Azt sem vállalhatom, hogy ilyen műve­ket filmgyárosoknak ajánljak. Ez­zel külön ügynökségek foglalkoz­nak, amelyek ebből élnek. Én nem végezhetem el még egy ilyen ügy­nökség dolgát is. Eddig gyakran megtettem, többé nem teszem. Re­génykéziratok, mozivázlatok, köl­­teménykötetek küldözgetésére és az ezzel összefüggő levelezésekre átlagban harminc pengőt költöt­tem havonta. Ezt a pénzt­­ ezentúl elsikkasztom és a magam céljaira fordítom. Nincs tovább. Sajnálattal kijelentem, hogy több előszót nem írok. Fiatal tehetségek pártfogást érdemelnek, ez kétség­telen. De annak nem lehelem ki magamat, hogy a fiatal író az én előszavamat többször egymásután felhasználja, olyan füzetekhez csapja hozzá, amelyeket soha nem láttam és ezeket a füzeteket nevem­mel hirdesse. Olyan úr " is akadt már, aki egy versesgyűjtemény számára apróhirdetéssel keresett társszerzőket, ezeknek megjelenést ígért, ha húsz pengőt lefizetnek, s az egész ügyet az én nevemmel fe­dezte. Mert, előszót írtam. Hát nem írok több előszót, ennek vége. Sajnálattal kijelentem, hogy vad­idegen emberek munkaközvetítésé­vel sem foglalkozhatom. Ha jól is­merek valakit, tudok részvétre ér­demes körülményeiről, tisztában vagyok megbízhatóságával és tu­dok tenni érte valamit, az más. De megtörtént, hogy állást szereztem valaki idegennek. Mikor állása megvolt, ruhát kért tőlem, mert rongyosan nem tudta állását elfog­lalni. Adtam ruhát is. Erre a ru­hát eladta és az állásnak feléje sem nézett. Teljesen ismeretlen idege­nekért nem vállalhatom sehol a fe­lelősséget, még akkor sem, ha eddig voltam olyan könnyelmű, hogy a keserves panaszokra ellágyulva megtettem. Néha komoly fáradsá­got és utánjárást szántam rá, hogy valakinek segítsek, „ennek egy szavába került”, — írta ő. De hiába került ezer szavamba, nem tudtam állásba segíteni. Erre komisz és szívtelen fráternek bélyegzett má­sok előtt. De ha sikerült, akkor ennek hire ment, s egy vadidegen hölgy levélben ezer pengőt ígért, ha elintézem a s­ultuszminiszté­­riumban, hogy tanítónői állást kap­jon. Nem, ez nem megy tovább, ezt befejeztük. Sajnálattal kijelentem, hogy az olyan könyvet,­­amelyet nem ren­deltem, ezentúl nem veszem ett. Ezek a könyvek eleinte szerényen jelentkeztek, a szerző szívhezszóló levelet írt hozzá, amelyben rám­bízta, hogy mit küldök a könyvért. Küldtem. Most már ott tartunk, hogy a szerző újságpapírra nyo­mott vékony hitványságot küld és megcímzett pénzesutalványt mellé­kelve rámparancsol, hogy küldjék húsz pengőt. Vagy levelezőlapot küld, amelyekre zeneszerzeményeit nyomatta és megszabja árukat. Nem, ezeket nem veszem át többé. Még vissza sem küldöm. Senki sem kényszeríthet olyan fáradságra, amelyet nem kerestem. Tessék be­perelni. Ez nem megy tovább. Jelen soraim megjelennek az új­ságban. A közleményt kivágom és felszegezem valamennyi hivatalom íróasztala fölé. A zsebembe is te­szek egyet. Szükség esetén csak rámutatok a nyomtatott közle­ményre. Mert mindezt élőszóval el­magyarázni naponta tízszer és még vitatkozni is a követelő hang­gal, ez hatszor tíz, vagyis hatvan perc. Lehetetlen naponta egy órát arra fordítanom, hogy állásponto­mat elmagyarázzam olyanoknak, akiktől nem akarok semmit. Csak egyet: hagyjanak dolgozni. S hagy­ják dolgozni azokat a barátaimat, akik ugyanilyen panaszokkal van­nak tele a sisera-had ellen. Boldo­gan segítünk ott, ahol biztosan tudjuk, hogy emberi kötelesség se­gíteni. Ha kétségtelenül tudom, ugyanúgy segítek én is, mint ed­dig. De a szívesség nem köteles­ség. És az lehetetlen, hogy a nyil­vánosság előtt szereplő embert a haszontalanok is olyan közintéz­ménynek tekintsék, akinek idejével, ismeretségével, pénzével, fáradsá­gával egyszerű felszólító hangon lehet rendelkezni. Az igazán ér­demesekre ez nem vonatkozik, azoktól bocsánatot kérek. De álta­lában véve: ez n­em megy tovább. Harsányi Zsolt. minden bűnét, azokat is, melyek­ről már régen megfeledkezett, vagy melyeket nem is tartott bű­nöknek, így azonban, lekottázva és nótába szedve, kocsmákban és utcákon énekelve, nevetségességet sugároztak rá. Régi kis pattaná­sok a nyilvánosság tisztátalan le­vegőjén daganatokká nőttek, s fojtogatni kezdték. Iluska apja is megingott. Még ha győztesen került volna ki az ügyvéd a követválasztásból, be tudta volna borítani szépségtapa­szokkal. De kibukott. Nagy ki­sebbségben maradt. Beszélték, hogy kedvét vesztve, el is költözik a városból. Az orvos pedig diadalmasan si­mogatta Iluska kezét a lugasban. — Látja, Iluska — mondta ra­gyogó arccal — ez volt a haditer­vem. Megvethet érte, mint bará­tot, de fel kell, hogy mentsen, mint szerelmest. A szerelem kü­szöbén felbukik minden barátság. Tanulja meg, hogy ha valakiről mindent meg akar tudni, azt lép­tesse fel képviselőnek. — Maga fel merne lépni? — kérdezte Iluska elragadó kacér­­sággal. — Ha kívánja, legközelebb fel­lépek — felelte az orvos, — de azt hiszem, hogy akkor már ké­sőn lesz. És szerelmesen nyúlt Iluska finomvonalú keze után. Raffay Sándor püspök serlegbeszéde Lutherről Az Országos Luther-Szövetség az evangélikus események befejezéséül Luther-serleglakomára hívta össze a Gellért-száló márványtermébe az egyháztársadalom lelkészi és világi tényezőit. Jelen voltak többek kö­zött Kapi Béla, Kovács Sándor, Tú­­róczy Zoltán püspökök, Sztranyav­­szky Sándor, Pesthy Pál és Mester­­házy Ernő egyházkerületi felügye­lők. Az idei Luther-serlegbeszédet Raffay püspök mondotta. Végigkí­sérte a reformátort belső fejlődésé­nek útján, majd így folytatta: — Luther szerint egyetlen bűn sem olyan nagy, mint hogyha az öregek elhanyagolják az ifjúság ne­velését, jellemes, tiszta és hivő em­berek kiformálását. Ma, amikor any­­nyit vitatkozunk azon, hogy reggel nyolckor, vagy fél kilenckor kezd­jük-e az iskolai tanítást, érdekes Luther intelme: a gyermek ne tölt­sön az iskolában többet napi egy-két óránál és az Útmutatás szerint ott­hon folytassa önálló, önképző mun­káját ... Minél erősebb a hit, annál kevésbbé félelmes a halál, mondja egy másik örök tanácsában. Vallás­­talanságra hajló korunkban különö­sen fontos, hogy Luther életének t­a­­­nulságait meglássuk. De az emlék­ünnep kevés: a reformáció befejez­ve nincs. Mindaddig tart s akkor ér véget, ha diadalmas lesz az egyes emberben, a társadalomban, az egy­házban és az egész emberiségben Krisztus igazsága. A Kormányzó üdvözlő távirata gróf Zichy Gyula kalocsai érsekhez Gróf Zichy Gyula v. b. t. f., pápai trónálló, kalocsai és bácsi érsek, pénteken töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból Magyarország Kormányzója az alábbi üdvözlő táv­iratot intézte hozzá: Nemes hivatása önzetlen szol­gálatában töltött életének évfor­dulója alkalmából melegen üdvöz­löm és őszintén kívánom, hogy fáradhatatlan tetterejét a Minden­ható kegyelme még sok éven át őrizze meg a haza és egyháza ja­vára. Horthy: A miniszterelnök a maga és a kir. kormány nevében táviratban üdvö­zölte az érseket. A pénzügy­min­­iszter meg­­állapodása a keresztény kereskedők hitelellátásá­nak lebonyolítására A MTI jelenti: Dr. Reményi-Schnel­­ler Lajos pénzügyminiszter az 1942. évi költségvetés benyújtása alkalmá­val expozéjában rámutatott a keresz­tény kereskedők zavartalan hitelellá­tásához fűződő fontos érdekekre és bejelentette, hogy ebben a vonatko­zásban nagyjelentőségű hitelakciót ké­szít elő. Azóta a szóban levő hitelakció megszervezése eredményesen be is fe­jeződött. Illetékes helyről nyert érte­sülés szerint ugyanis a pénzügyminisz­ter ebben a kérdésben megállapodást kötött a Budapesti Községi Takarék­­pénztárral, a Magyar Általános Hitel­bankkal és a Pesti Magyar Kereske­delmi Bankkal, amelyek a hitelek fo­lyósítását egyelőre 20 millió pengős keretben folyamatba tették. Ezeknek a hiteligényeknek kielégítését a pénzin­tézetek saját pénzeszközeik rendelke­­zésre bocsátásával vállalták. Arra való tekintettel mégis, hogy a pénzügyminiszter jelentékeny összegű veszteségi tartalékot bocsátott az akció rendelkezésére, az igények elbírálása nem kizárólag a kölcsönt folyósító pénzintézetekre, hanem az e célból szervezett külön bizottságra tartozik. A bizottság elnöki állását a pénzügy­­miniszter vitéz dr. Gyulay Tiborral, a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara miniszteri biztosával töltötte be. Részt vesz a bizottságban a pénzügy­­miniszter kiküldötte is, továbbá a hi­telezésben érdekelt pénzintézetek meg­bízottjai. A hiteligényléseket az érdekelt ke­resztény kereskedők a három buda­pesti pénzintézet valamelyikénél vagy azok helyi és vidéki fiókjainál, illető­leg leányintézeteinél terjeszthetik elő. A hiteligényt a megfelelő tájékozódá­sok után a pénzintézet a bizottság elé terjeszti. A bizottság a kölcsön gaz­dasági céljának szem előtt tartásával állapíta meg a kölcsön időtartamát és a törlesztés módozatait. Ezzel a hitel­akcióval gazdasági életünk egyik igen fontos problémája nyert megoldást. Pétain Portugáliába utazik ! Lisszabon, nov. 8. (NST) Pétain marsall állítólag rövidesen látoga­tást tesz Portugáliában. Ezt a feltű­­nést keltő hírt Leriche francia orvos­tanár közölte a portugál újságírók­kal. Leriche ezidőszerint előadásokat tart a portói egyetem orvosi karán. ■ 1111.11!■W4U» W .UL r y\ ii m un i i A községi jegyzők országos gyűlése Lelkele­i ünnepelték a Kor irányzót A magyar jegyzői kar szombaton a pesti Vigadó nagytermében or­szágos gyűlésre jött össze, hogy megbeszélje kari panaszait és ezek orvoslására előterjesztéseket tegyen. A közgyűlésen megjelent Törs Tibor, a képviselőház alelnöke, vitéz Endre László alispán és sok közéleti férfiú. A közgyűlés előtt a felvidéki, kárpát­aljai, keletmagyarországi és erdélyi felszabadult részek jegyzőit dr. Koncz János elnök meleg szavakkal üdvözölte. A visszatért részek jegy­zői nevében Rápolthy Károly er­délyi jegyző köszönte meg az ünnep­lést. Dr. Koncz János elnöki megnyitó­jában méltatta Magyarország Kor­mányzója bölcs államvezetését. — Bölcs, messzenéző, nyílt tekintetével — mondotta — ma összefonódik itt mindnyájunk szeme és Isten áldását kérjük eddigi és további munkássá­gára. A közgyűlés résztvevői feláll­va, percekig ünnepelték a kormány­zót. Sótonyi Gábor mint tanácsos a bel­ügyminiszter nevében bejelentette, hogy 1941. január 1-től az anya­könyvi kivonatok díjainak 50 száza­lékát a jegyzőgyermekek nevelteté­sére fordítják. Dr. Piukovich József orsz. képviselő az ősi falu nevében üdvözölte a közgyűlést. Koncz János tartotta meg elnöki beszámolóját. Utalt arra, hogy az or­szággyarapodás óta a városok és községek összes száma 3302. Jelen­tette, hogy fölterjesztést intéztek a kormányhoz a jegyzőket érintő súlyos problémák orvoslására, melyek kö­zött különösen fontosak a községi jegyzők helyzetének, túlterhelésé­nek és a rendeletek útvesztőiben való eligazodásnak a kérdései. Kér­ték a községi jegyzőknek a végre­hajtási teendők alól való mentesíté­sét, új jegyzői tanfolyamok felállí­tását Budapesten, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen. Beszélt az elnök a jegyzői pálya nehézségeiről. Vámos Ferenc főjegyző a jegyzői pálya elnéptelenedését tette szóvá. A szakképzett tisztviselők helyét lassan az olcsó, szakképzettség nél­küli, gépies munkát végző írnokok és bijnokok foglalják el. Ez a köz­­igazgatás alászállítását jelenti. Kérte a nyugdíjas jegyzők helyzetének or­voslását. Moldován Domonkos erdé­lyi jegyző örömének adott kifejezést, hogy az erdélyi jegyzők visszatér­hettek az anyaországhoz. Csiszár Pál Kárpátalja jegyzőinek nevében az összefogás jelentőségét méltatta. Vitéz Endre László alispán rámu­tatott arra, hogy a belső hangulat fokmérői, bizonyos fokig szabályozói az ország jegyzői. Beszélt arról, hogy a jegyzőknek rendkívüli nehézségek­kel kell megküzdeniök a közigazga­tás minden ágában. Minden vidék­nek más a hangulata és a struktú­rája és a jegyzőnek a helyi viszo­nyokhoz mérten, a lakosság hangu­latának figyelembevételével, ha kell, eréllyel, ha kell, szeretettel kell helytállnia, hogy megmeneküljünk a legrosszabb­tól, ami 1918-ban kö­szöntött reánk. Köszönetet mondott Pest vármegye jegyzői karának pél­dát mutató munkájáért. A többi felszólalás során sokan ki­fogásolták a községi jegyzők államo­sítására vonatkozó tervet. A köz­gyűlés elhatározta, hogy a mai rend­kívüli időkben nem veszi tárgyalás alá az erre vonatkozó előterjesztést Müller Antal rágalmazási perében megváltoztatta vallomását a Künper koronatanúja A büntetőtörvényszék Buzáth-ta­­nácsa szombaton folytatta a tárgya­lást abban a rágalmazási és becsü­letsértési perben, amelyet Müller Antal fővárosi törvényhatósági bi­zottsági tag és felesége indított Bor­­lay Károly mérnök, a Budapesti Kö­vetőipartestület elnöke ellen. Ismét megidézte Fekete Józsefet, a Keresztény Kisiparosok Országos Szövetségének volt igazgatóját, aki legutóbbi tanúvallomásának elhang­zása után levelet intézett a tanács elnökéhez, amelyben azt írta, hogy korábbi vallomásai nem fedik min­denben a valóságot. —­ A járásbíróság előtt — mon­dotta — azért vallottam Müllerék javára, mert arra megkértek és mint beteges, idős ember, féltettem az állásomat. Később pedig azért tartottam fenn korábbi vallomáso­mat, mert Müller Antalné kijelen­tette, hogy ha megmondom az iga­zat, őt többé senki nem látja élet­ben. Engem igazgatói állásomtól, Müller Antal tudtával, felfüggesz­tettek, másrészt az volt a benyomá­som, hogy a csávában engem akar­nak bennhagyni. A továbbiakban Fekete igazgató elmondta, hogy a követőmesterek huzamos idő óta és rendszeresen százalékot fizettek az elnyert köve­­tői munkálatok fejében. Az összege­ket, Müller Antal tudtával, Müller Antalnénak adta át, hogy ő mire fordította ezeket az összegeket, ar­ról nincs tudomása. Szerinte Müller Antal valóban el szokott járni a hoz­­záforduló kisiparosok ügyes-bajos dolgaiban. A törvényszék Fekete Józsefet vallomására megeskette, majd a per­beszédek elhangzása után az ítélet hirdetésére november 15-ik napját tűzte ki. A Pesti Hírlap gyűjtése a Föméltóságu Asszony segély­­mozgalmára november 8-án A Föméltóságu Asszony segélymoz­galmára a Pesti Hírlap kiadóhivatalá­hoz az alábbi újabb adományok ér­keztek: Tolnai Textilművek r. t. Bp. 500.— P Biedermann Hermann ügyv. igazgató Bp.--------------------100.— P Előző kimutatásunk — 10.615.60 P A Pesti Hírlaphoz közvet­lenül érkezett------------------11.213.60 P A 99.000. sz. csekkszámlára befolyt--------------------— 41.140.47 P A Pesti Hírlap gyűjtése — 52.356.07 P A Pesti Hírlap gyűjtése a Vöröskereszt javára A Vöröskereszt számára a Pesti Hír­lap kiadóhivatalához az alábbi újabb adományok érkeztek: Tolnai Textilművek r­t. Bp. 500.— P Biedermann Hermann ügyv. igazgató Bp.--------------------100.— P Előző kimutatásunk — 3.962.78 P A Pesti Hírlaphoz közvet­lenül érkezett---------------- 4.562.78 P A 99.000. sz. csekkszámlára befolyt---------------------— 2.047.03 P A Pesti Hírlap gyű­jtése — 6.609.81 P Teljesítőképes vegyészeti gyár a Cseh-Morva Protektorátus terüle­tén kiadja elsőrendű szén-alágyűjtó Csakis megfelelő eladási szer­vezettel rendelkező cégek adják be sürgős németnyelvű ajánlatukat „Erfolgreich“ jeligére SPRA ANZEIGEN G. m­. b. H. PRAG II. GRABEN 8.­­Protektorat Böhmen-Mähren ci­öre. Főzési gondját üteposztjuk, a gáz takarékos használatának ismerte­tésén kívül időszerű ételek készítését is bemutatjuk a GÁZMŰVEK VI., Vilmos császár­ út 3. szám alatti bemutató­ter­mében minden kedden és pénteken dél­után 5 órakor. Belépődíj nincs. 6866 RÉSZVÉNYTÁRSASÁGI KERET teher­mentesen átadó. Üzletágak építési vál­lalkozás, parcellázás. Teletophivó 489-970 Hodász, Fűrész-utca 96,____________ 6966 Hagyatékbő! 260 dr­ anfil­ zsebóra olcsón eladó. Megtekinthető: VII., Thö­­köly­ út 22., I. 8. egész nap. G­yártelep Duna- és iparvágánnyal, nagyraktá­rozásra is alkalmas,­­bértelkén eladó. Érdeklődni „Gyártelep 19096“ jeligére Blockner J. hirdetőjébe, Városház­utca 10. Őskeresztény tisztviselőt raktárkezelésre és vevőlátogatásra fel­veszünk. Német tudás és kötszövőszakma ismerete előnyben. Részletes ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Textil­­technika 998—SS 591” jeligére főkiadóba. Kézi iparú műhelyei részére kk. 2—3 éves bérletre, megfelelő­en füthető ily műhelyek céljára ,hasznosít­ható 300—1500 m­ alapterület­­tel. Ajánlatokat „Transmitter“ jeligén Harsányi hirdetőbe, V., Zsitvay Leó­ u. 16. kérünk. Előkelő iparvállalat keres mielőbbi be­lépésre kereskedelmi érettségit tett, né­hány éves gyakorlattal bíró, őskeresztény gyors- és gépirónőt és négy középiskolát végzett, esetleg kezdő laboratóriumi gyakornokot Sajátkezüleg irt ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „Nyugdíjas állás 7016“ jelige alatt főkiadó továbbit. Fővárosi nagy fémárugyár gyakorlattal biró őskeresztény műszaki rajzaiét «BHBaBBaBaamaBBBSM keres. Ajánlatokat fizetési igény­­nyel „Pontos munka“ jeligére Dr. Láng hirdetőbe, Ferenc-körút 39. KVARCLÁMPA, gyermekmérleg bérelhető. U L VIR Nap­fény lámpa eladására és bérbeadására vidéki körzetképviselőket keresek. Ma­gyarországi vezérképviselő: ifj. Petráss László okt. mérnök, Budapest, IV., Irányi­ u. 18. Tel.: 182—127, 380—055. Részvénytársasági teret eladó. Ajánlatok „Áru 7187“ jeligére Blockner hirdetőirodába, IV., Vá­rosház­ utca 10. Osztálysorsjegy kiárusitó részvénytársasági részvények eladók. Ajánlatok „Rentábilis 6957“ jeligére főkiadóhivatalba. Keleti Kereskedelmi Akadémia végzett jog- és államtudor, ügyvédi és bírói vizsgával, bank, kereskedelmi, ipari és ügyvédi gyakorlattal, nagy ismeret­körrel rendelkező 46 éves őskeresztény­ úr, aki jelenleg egy állami intézmény élén áll állást változtatna, „Erélyes vezető 6954“ jeligére főkiadó.

Next