Pesti Hírlap, 1941. december (63. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-19 / 289. szám
A közalkalmazotak iletményrendezését elfogadta a 42-es bizottság A MTI jelenti: A 42-es országos bizottság Ivády Béla és Schandl Károly elnöklésével, Ronkay Ferenc előadásában pénteken délelőtt tárgyalta a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeiről, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjairól szóló 8500/1941. M. E. számú kormányrendeletet. A kormány részéről Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Szász Lajos, Dorner Aurél és Csizik Béla államtitkárok vettek részt az ülésen. Az országos bizottság Lukács Béla, Demkó Mihály, Maróthy Károly, Jurcsek Béla, Pajor Miklós, vitéz Imrédy Béla, Matolcsy Mátyás, Rassay Károly, Csizmadia András és gróf Somssich László hozzászólása, valamint Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter felvilágosítása után a rendeletet elfogadta. Az ülés további során vita nélkül elfogadta az országos bizottság az arányban teljesítendő fizetésekről és a külfölddel szemben fennálló egyes tartozások pengőértékben való befizetéséről szóló rendeleteket, továbbá az iparfejlesztési törvény egyes rendelkezései hatályának meghosszabbításáról szóló rendeletet, végül az országos bizottság jelentését az 1941. év második felében kifejtett működéséről. Ítélet egy lisztpanama bűnperében és más árdrágítású ügyek Az ügyészség egy Pestszenterzsébeten leleplezett nagyarányú lisztpanama ügyében vádat emelt Komlós Kohn Zsigmond termény- és lisztkereskedő, Hencz Dezső közgazdasági újságíró és özv. Halász Izséné Fleissig Gizella sütőüzemtulajdonosnő ellen. A vád szerint mindhárman árdrágító visszaélés bűntettét követték el, mert Mátyásföldön, Gödöllőn és Pestszenterzsébeten a nullás- és egységesliszt kilójáért a hatóság által megállapított áron felül 5—10 fillér felárat követeltek és fogadtak el. Hencz Dezső ezenkívül arra vállalkozott, hogy Bölcskevy Lászlónál, Pest vármegye közellátási előadójánál kedvezően elintézi Halász Izsóné 380 zsák zárolt lisztjének feloldását. Hencz Dezső ezt valóban elintézte, sőt jutalék ellenében 600 zsák nullás lisztet is kiutaltatott. A pestvidéki törvényszék Rüdiger-tanácsa Hencz Dezsőt nyolchónapi börtönre, 100 pengő pénzbüntetésre, 100 pengő vagyoni elégtételre. Komlós Kohn Zsigmondot egyhónapi és 16 napi fogházra és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte, Halász Izsónál felmentette. Az ítélet megokolása Hencz Dezső szerepét illetéktelen betolakodásnak minősítette abba a folyamatba, amelynek célja a közszükségleti cikknek a termelőtől a vevőhöz való juttatása. Az a körülmény, hogy jutalékot követelt, alkalmas volt arra, hogy a közszükségleti cikk árát drágítsa. Az ítélet nem jogerős. A Kúria Szolnok-tanácsa Dudás István törökszentmiklósi vegyeskereskedő petróleumdrágítási bűnügyében az uzsorabíróság 50 pengőre szóló büntetését hathónapi börtönre emelte fel. Kovács András piaci árus és Rácz Jánosné vöröshagymadrágítási bűnügyében az uzsorabiróság fejenként hat hónapra szóló büntetését fejenként 100 pengő pénzbüntetésre mérsékelte. Pap József tiszafüredi vegyeskereskedő búzakenyérdrágítási bűnügyében az uzsorabiróság által kiszabott hathónapi börtönbüntetést jogerőre emelte. A tábla Tokay-tanácsa foglalkozott a belvárosi Kárpátia-étterem tulajdonosainak, Károlyi Lászlónak és Tauszig Ferencnek árdrágítási bűnügyével. Vádlottak ez év októberében arra a hírre, hogy az árkormánybiztos a vendéglői árak felemelését engedélyezte, étlapjuk egyes árait nyomban felemelték. Az önkényes áremelés nyomán az uzsorabíróság mindkét vádlottat hathathónapi börtönre ítélte. A tábla az ítéletet azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy a vádlottakat fejenként 400 pengő pénzbüntetésre is ítélte. Dr. Math Ferenc egyesbíró a tojásdrágító Hegyi Lajosné bűnügyében, minthogy az asszony azzal védekezett, hogy a drágítás idején nem is volt az üzletben, mert mindent a férje intézett, nyomban vádlottként vonta felelősségre a csupán tanúként beidézett Hegyi Lajost. A bizonyítás lefolytatása után Hegyi Lajost hathónapi börtönre ítélte, az asszonyt felmentette. Koczka István kereskedőt vöröshagymadrágításért 400 pengő pénzbüntetéssel sújtotta. A háborús Berlin éllel . • • . .A Pesti Hírlap tudósítójától — Berlin, december. A háború uniformizálta a világot. Berlin azonnal beletalálta magát a hadviselő ország kivételes helyzetébe, amit a németek világszerte ismert gyorsaságával és szervezőtehetségével lehet megmagyarázni. A háború harmadik felén Berlin ugyanazon elvek alapján él, mint a háború első napján, ugyanazon rendelkezések irányítják mindennapi életét, amelyeket jóval a háború előtt dolgoztak ki a hozzáértő szakemberek. Kevés gépkocsi Az utca képén elsősorban a járművek megritkulása tűnik fel Berlinben. Az autóbuszforgalom majdnem teljesen leállt, csak az elővárosok felé indítanak társas gépkocsikat, olyan vidékre, ahol villamos nem jár. A Kurfürstendammon egyáltalátlan nem jár autóbusz. Ehhez persze nehéz volt hozzászokni, hiszen a háború előtt kétpercenként jártas a hatalmas, emeletes sárga alkotmányok a forgalmasabb útvonalakon. Régi berliniek még emlékeznek az úgynevezett expresszautóbuszra, amelyet kizárólag a tőzsde látogatói számára indítottak el Künn Grünewaldban. Végig jött a Kurfürstendammon, végállomása a Burgstrassen volt, a tőzsdénél. Az autóbuszon ott lógtak a reggeli napilapok, hogy az izgatott tőzsdeügynökök jóelőre ismerjék a késő éjszakai magánforgalom és a külföldi tőzsdék árfolyamait. Ez az expresszautóbusz csak négy-öt helyen állt meg. Ötven pfennigbe került a jegy, utasai, a vezetőt és a kalauzt is beleértve, a berlini értéktőzsde szakértői voltak. Ma már nincs kiállhatatlan benzinszag a berlini utcákon, nincs többé lárma éjszaka, idegesítő fékmuzsika hajnalban, viszont a villamosok tömve vannak, a kalauzok, a kalauznők a legjobb akarattal sem tudják beszedni a viteldíjakat, az utas tisztességére bízzák a fizetést. A megállóknál ott tolonganak azok is, akik befejezve utazásukat, pénzükkel ostromolják a kalauzt, de azok is, akik szeretnének felszállni a tömött villamoskocsikra. Az utóbbi napokban megritkították a villamosközlekedést, néha negyedórát kell várni, míg kocsit kapunk, de zokszó nélkül várakozik a tömeg, mert valószínű, hogy Londonban is, Párisban is, Brüsszelben is Ugyanúgy várakozik ezer és ezer ember. Berlin legjobb közlekedési eszköze A földalatti villamos mintaszerű gyorsasága és a hálózat gazdagsága valóban a legnagyobb áldás most a berliniek számára. Húsz perc alatt röpíti be a legkülső külvárosból a földalatti. A tolongás persze itt sem mindennapi, de gondoljunk csak a newyorki földalattira, ahol a tolongásban leszakítják az utas ruháját. Ott még békeidőben is kockázatos a földalatti közlekedés, Berlinben pedig a háborús földalatti is megállja helyét a világversenyben. A gépesített bérkocsi-közlekedés csaknem teljesen megszűnt Berlinben. Csak a legsürgősebb esetekben szabad autótaxit igénybe venni, motorkerékpáros rendőrjáratok meg-megállítják a gyanútlanul robogó autókat és kikérdezik a sofőrt és a vendéget. A háború előtt éjjel-nappal járhatott a taxi, két soffőrje egymást váltotta. Röviddel a háború kitörése előtt havonta háromszáz liter benzint kaptak a sofőrök kocsinként, ma pedig, többszöri csökkentéssel, nyolcvan liter jár egy hónapra. Ennek nem benzinhiány az oka, hanem egyszerűen rászorítják a kényelmesebb polgárt arra, hogy a villamost használja. Akinek feltétlenül szüksége van autótaxira, eleget találhat az utcán, s ha éjszaka például egy orvosnak kell kocsi, fel kell hívnia a legközelebbi rendőrőrszobát, ahonnan azonnal elindítják az ügyeletes géperejű bérkocsit Aki azonban színházba vagy mulatóhelyre megy, menjen gyalog, villamoson, de ne taxin. Üresebb lett Berlin, csendesebb. Az utcákról eltűntek a közlekedési rendőrök, csak a legforgalmasabb utcakereszteződéseknél áll a fehérkesztyűs ellenőr. Eloltották a közlekedési lámpákat, amelyek automatikusan szabályoztákBerlin közforgalmát. Csak villamosok robognak az utcákon, katonai autók és néhány engedélyezett magánautó. A magánautók számát és engedélyét havonként ellenőrzik. Az ablaküvegre rá kell írni, hogy melyik cég részére járatják a kocsit, ha pedig magánszemély kapott engedélyt a kocsi üzembentartására, a számtáblán ott piroslik egy apró V-betű. A gumi kímélése céljából korlátozzák a kocsik sebességét, tiltják a hirtelen fékezést és szemmel tartják a cégek részére engedélyezett kocsik használatát. Nincs feleslegesen ,,vaksötét** A villamosok ablaktábláit kékre festették, lámpáit, fényszóróit letompították, menetidejét meghoszszabbították, hogy lehetőleg kényelmesen haladhassanak. A magánutak fényszóróira „sapkát“ húztak, tévedés azt hinni, hogy a villamosok és az autók azért koromsötéten közlekednek. Az elsötétített fényszórók néhány száz méterre előre világítanak a sötét utcákon, a villamosok számtábláját száz méterről pontosan el lehet olvasni. Mindenki tudja, hogy légiriadó esetén úgy is munkahelyére igyekvő polgárra eltűnnek az autók az utcáról, a villamosok kiürülnek, leoltják a lámpákat, fényszórókat, de amíg a veszély el nem érkezik, senki nem kényszeríti a kocsivezetőket arra, hogy koromsötét járművekkel veszélyeztessék a járókelők életét. A járda szélét hetenként újrameszelik, hogy a sötétben felismerhető legyen, a lámpaoszlopokat, a kiugró kirakatokat és a hirdetőoszlopokat is megjelölik a nyilvános helyiségek bejáratait - neonfénnyel, sötétkék lámpákkal világítják meg, sőt a mozik bejáratánál neonfénnyben úszó plakátok és kirakatok fogadják a közönséget A több mint kétesztendős háború praktikussá tette a berlinieket, a hatóságok pontosan anynyit kivonnak meg a közönségtől, amennyire feltétlenül szükség van. Ha megszólal a sziréna... Ha megszólal a légi veszélyt jelző sziréna, koromsötétség borul a kérlázakra. Az egész ház lemegy az óvóhelyre. A legnagyobb ritkaság, ha valakit kihágás miatt elitélnek, a berliniek pontosan követik az okos és célszerű előírásokat, mert belátják azok helyességét és szükségességét. A földalatti villamos a riadó pillanatában csak a legközelebbi állomásig halad, az utasoknak itt ki kell szállniuk. Vagy lent maradnak az alagútban, ahol kényelmes fapadokon várhatják be a riadó végét, vagy, ha az állomáshoz közel laknak, gyorsan hazaszaladhatnak. Nyoma sincs ilyenkor az idegességnek, vagy nyugtalanságnak. Mindenki pontosan tudja szerepét és feladatát. A földfeletti villamosok is csak a legközelebbi állomásig mennek, itt gyorsan kiszállítják az utasokat, akik vagy a legközelebbi óvóhelyen találnak menedéket, vagy hazasietnek. Az amúgy is jelentéktelen autóforgalom teljesen leáll és Berlin lakossága tökéletes biztonságban várhatja ki a riadó végét Legutóbb az egyik varietészínházban a művészek a pompás óvóhelyen folytatták a műsort A riadó végén a közönség alig akart felmenni. Berlin közlekedését a légvédelmi intézkedések alig zavarják. Egy másodperccel a riadó befejezése után megindul a villamos, a földalatti és százezres tömegeket röpít hazafelé a kényszerű pihenő után. A berliniek ma már tökéletesen megszokták az elsötétített fővárost, sötétben is ismerik a járást, kevesebb a baleset, mint más nagyvárosban, az elsötétítés és a közlekedés korlátozása semmiben nem változtatta meg életmódjukat Ma is pontosan annyit járnak színházba, moziba, mint azelőtt, ugyanott isszák meg sörüket, mint azelőtt A szurokfekete Berlin egyébként rendben tartja fényreklámjait, tisztogatja utcai kandelábereit, hogy ha eljön az ideje, ismét fényárban törődhessen Európa egyik legfényesebb fővárosa, Gellért Andor. ^ -6.52AKJ Aki könnyen kifárad... ... könnyen visszanyerheti tetterejét. Ha száját ODOL-la alaposan öblögeti, nyomban teljes mértékben megszűnik a fáradtság. Az orvos ODOL szájvizet ajánl a fogbetegségek és a meglátás megelőzésére. Az ODOL nem csupán a rossz szájszagot szünteti meg, hanem elpusztítja a bomlasztó bcírtériuffipkot is. Üde leheletet biztosít . Mit tett eddig a magyar kormány a visszacsatolt erdélyi részek kultúrájáért? Több cikkünkben megemlékeztünk Erdély régi, nagyszerű kultúrájáról és a magyar egyetemes kultúráért tett megbecsülhetetlen szolgálatairól Erdély kulturális intézményei már csak ezért is minden támogatást megérdemelnek. Tudjuk, hogy Erdély közművelődését Trianon után milyen csapások sújtották és hogyan szűntek meg máról holnapra Erdély régi, kitűnő iskolái. Az erdélyi magyarság hősiessége s nyelvéhez való ragaszkodása kellett ahhoz, hogymegmaradjon az a néhány iskola, amelyet az idegen uralom meghagyott A magyar kultuszkormány legfőbb törekvése az volt, hogy a magyar kultúrintézményeket visszaemeljék arra a színvonalra, ahol azok az összeomlás előtt állottak és visszaadja a visszakapcsolt erdélyi területeknek azokat az iskoláit, amelyeket az idegen uralom célzatosan megsemmisített vagy visszafejlesztett. Visszaállították azonnal a Ferenc József tudományegyetemet, öt tanszakkal és nyolcvanhárom tanszékkel és már a múlt tanévben munkába állott 46 gimnázium, 16 tanítóképző intézet, 16 szakiskola, 43 polgári iskola, 2702 népiskola. A magyar kormány nagy összegeket fordított az iskolák támogatására. A hitfelekezeti középiskolák és szakiskolák 2.500.000 pengőt kaptak, a népiskolákra pedig közel 6.000.000 pengőt fordítottak. A közoktatásügyi minisztérium áldozatot nem kímélve látta el az iskolákat tanítókkal és szerelte fel őket szemléltető eszközökkel, térképekkel, könyvtárakkal. Erdélyért nagy társadalmi gyűjtés indult meg abból a célból, hogy a rászorulókat ingyen tankönyvekkel lássák el. Ez az akció 150.000 pengőt eredményezett. A mostoha viszonyok között élőtanítókat rendkívüli segélyben részesítették. Különös gondja volt a kultuszminiszternek arra is, hogy a nemzetiségi környezetben levő magyar gyermekek megfelelő magyar oktatásban részesüljenek. Ugyanakkor megindította a visszakapcsolt erdélyi vármegyékben a Magyarországon olyan kitűnően bevált iskolán kívüli népművelést Ebből a célból megszervezte az Erdélyi Népművelési Bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a különböző irányú népművelési tevékenységet egységes program keretében foglalja össze. A nép a román uralom alatt, amely a nép-, oktatást teljesen elhanyagolta, teljesen elmaradt és az írni és olvasni nem tudók száma megszaporodott. Ezért gondoskodni kellett arról, hogy az írni és olvasni nem tudó magyarság a hiányokat pótolja s hiányos ismereteit kimélyítse. Ezért nagy előadássorozat indult meg a visszacsatolt Erdélyben. A népet igyekeznek megtanítani nemcsak az írásra és olvasásra, hanem ez földrajz, a történelem és a jog alapismereteire is. A hogy az erdélyi magyarság könynyebben megtalálja a boldogulás útját, tervszerűen terjesztik az egészségügyi, állattenyésztési, mezőgazdasági és egyéb szakismereteket. A magyar nemzet sohasem volt elnyomó. Nemzetiségeink évszázadokon keresztül megőrizték nemzeti nyelvüket és nemzeti kultúrájukat. A magyar kormány következetes maradt az 1868-iki Deák-féle nemzetiségi törvény szelleméhez. A kultúra áldásaiból a magyar kultuszkormány nem zárja ki Erdély idegen nyelvű lakóit, akikkel a magyarság évszázadok óta együtt él. A kormány három állami gimnáziumban, egy polgári iskolában, egy tanítóképzőben és 1340 népiskolában biztosítja a román nyelvű tanulóifjúságnak saját anyanyelvén való oktatását. Ez az intézkedés azt a magasabb célt szolgálja, hogyErdély minden idegen nyelvű lakója összeforrjon a magasabb szintézist jelentő szentistváni birodalom lelki egységében. Az Erdélyben végzett kulturális munkálatok már eddig is jelentékeny összegeket emésztettek fel. A kolozsvári Nemzeti Színház rendbehozatala, a kolozsvári Tudományegyetem felszerelése, a klinikák korszínvonalra való emelése, stb. 3.078.000 pengőbe kerültek A folyamatban levő és előkészítés alatt álló munkákra 3.545.000 pengőt vettek tervbe. Ezek az összegek azt mutatják, hogy a magyar kormány a visszakapcsolt erdélyi vármegyékbe már eddig is milliókat áldozott, a nyereménykölcsön tehát teljesen indokolt. Eden Moszkvában , Lisszabon, dec. 19. (NST) Eden angol külügyminiszter — hír Szerint — jelenleg Moszkvában tartózkodik, illetve röviddel ezelőtt még a szovjet fővárosban volt. A jelentések szerint Eden Moszkvában a Szovjet Unió távolkeleti szerepéről akar tájékozódni.