Pesti Hírlap, 1942. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

gyomor- és béltisztításra a természetes Igifatiradi keserűvizet használják. Elég 3 ujjnyi. A B. U. É. K. munta és jövőbe Buda város középkori jogkönyvében azt olvassuk, hogy a budai polgárság minden újév napján köteles •volt mind ’a királynak, mind' a királynénak huszonegy márka ezüstöt ajándékozni különböző finom edények alakjában. •Lényegében természetesen ez nem vol más, mint adó.• Ezt az adót felhígított formájában ma is megfizetik az összes családapák és legériyém■berek, ha nem is éppen a királynak, de szeretteiknek. Persze ez is kölcsönösségen alapul, aminthogy aközépkori királynak sem volt egyoldalú haszna az alattvalói hűséggel beszolgáltatott ezüstökből. Az uralkodótól elvárták,' hogy aprópénzt szórjön a népi közé, alkalmilag pedig busásan megajándékozza hiveit. ’•* ' Caleotti Marzio például „‘részleteken leírja hogyan honorálta Málnás király újév' napján — 'tréfás'ötletek s a humor tombolása közben — a hála jelentkezők hódolatát,' Minthogy minden Szentnek' imága.'feléhajlik a keze megtudjuk, hogy magának Galeottinak Volt legnagyobb sikere ajándékával, amely nem volt más, mint egy a királynak irt és neki felajánlott szép könyv. Talán már ekkor elhangzott a jelszó: legszebb ajándék a könyv. Ez az igazság egyébként a naptáralakjában ment át agyakorlatba. A régi embernek többet jelentett a naptár, mint minekünk. • A naptár nemcsak az év egyházi beosztását nyújtotta,, hanem tájékozást az évszakokról, az‘állatkörökről;’ a • hold __ változásairól. Jóslatbír, egyéb hasznos tudnivalók 'és‘kacagtató tréfák kaptak még polgárjogot a naptár régi bírodalihában. ■ ■ Naptárra nemcsak az egyszerű embernek volt szüksége, hanem a •műveltebbnek 'is, így jutott, és az emberisége az almanáchihoz, az írp■Qeimi tartalmú naptárhoz, hmelyből ■ a kaptárrész- -akár és’is ‘ maradhatott X'óbiá, annyi' mirident tömött beléje -' a kilenc múzsa. Volt benne történelem, vallásos költészet, líra, novella,dramélet, csillagászat és egyebek. Wesselényi Miklós, amikor 1821 ■ ben karácsonykor Bécsben járt, nem győzte édesanyja, a művelt Cserép Heléna számára összeszedni és gyors kocsira rakni az almanachokat.. A rákövetkező évben már a magyar almanach uralkodott a piacon. Ez a siker Kisfaludy Károly ■Aurórájához fűződik. Munkatársai voltakVörösmarty, Kölcsey, Bejza s a többi nagy írók. Az Auróra első kötete 1821 őszére készült el, s 1822 januárjában már utolsó, példányig elkelt. A gyorskocsi szerepe most már megváltozott. Most Pestről vitte Bécsbe az almanachokat , s Hozta érte vissza a pénzt Pestre. Szerényebb írói gárdával, de nagy műgonddal szerkesztette a tudós Szeder Fábián Esztergomban a maga Uránia almanachját, melyből 1828-ban egy „csinos, bekötött, aranyos metszésű példány tokban öt forint volt váltócédulában“. A negyvenes években Vajda Péter Nemzeti Almanachja és gróf Majláth János Imre uralkodtak a könyvpiacon pompás kiállításban, Barabás, és más nagy művészek képeivel.“ Látható e rohamos fejlődésből, hogy az almanach kitűnően bevált újesztendei ajándéknak, amint azt Szeder Fábián magára a címlapra is rányomatta. A bécsi parcellán, meg a prágai kristály drága és törékeny holmik voltak. Az almanach törhetetlen volt és olcsó. Tömegcikk volt, bár csak a művelt rétegekre korlátozottan. A műveltség azonban egyre terjedt s a félművelt rétegek is részt kértek maguknak, ha nem is a kultúra lényegéből, de látszatából. így történt, hogy az almanachnak, mint aránylag olcsó újévi ajándéknak,körös versenytársa támadt a sokkal olcsóbb újévi köszöntő kártyákban. Ezek között voltak igen gondosan festett, rajzolt vagy sokszorosított lapok évszámmal, újévi kívánsággal, esetleg valamilyen gáláns vagy tréfás versikével. Ezeket a lapokat sem adták ingyen, úgyhogy a köszöntés e módjáért is tárcájába kellett nyúlnia az udvarias embernek. Az 1830—40-es években honosodott meg nálunk az újévi üdvözletek elgépiesedése azzal, hogy mindenki szétküldte névjegyét az ekkoriban meghonosodott k. u. é. k. betűkkel. E lélek nélkül való kívánságok ellen 1835-ben a Pesti Asszony Egyesület, 1841-ben Kossuth Lajos Pesti Hírlapja szállt síkra. A Pesti Hírlap szerint az ilyen köszöntgetéseket „családi vagy meghitt baráti körben a kedélyesség szempontjából kell felfogni, de hogy ha valaki látogató kártyáit özönölteti szét boldognak, boldogtalannak, ezzel a nagyvilági szokásossággal csak alkalmatlanságot okoz embertársainak." A névjegyküldés idővel magától megcsökkent Ezzel szemben a karácsonyi és újévi köszöntés, mint grafikai művészet, hatalmasan kibontakozott. Egyfelől a kereskedelem nyújt dús választékot a kártyavásárlóknak, másfelől a grafikus művészek serege várja a megrendeléseket Az ily módon kialakult óriás méretű nemzetközi üdvözletváltás természetesen a háborús esztendőkben csaknem egészen elmaradt Újszerű üdvözlő formákról a műszaki vívmányok gondoskodtak. A századfordulón még ötletszámba ment, hogy ha valaki távbeszélőn kívánt boldog újévet vagy éjjel kézbesített távirattal verte fel barátját. Ma már a telefoni újévköszöntés megfeneklett a készülékek megrohanásán. Az újszerű újévben sok a kollektív elem. Szilveszter estén nemcsak a családi kör bővül ki, a színházak, vendéglők, kávéházak és egyéb mulatók telnek meg zsúfolásig, hanem — ha az időjárás engedi — az egész város kint van az utcán és mindenki boldog újévet kiván mindenkinek. Bár csak meglenne a foganatja! Azokat, akik mégis otthon, házi tűzhelynél melegedve várják meg az újévet, a rádió kapcsolja össze az ünneplő tömegekkel. A rádió b. u. é. k.-szerepe még jelentősebb a háborúban. Rádió útján megvan a lehetőség arra, hogy hirtetókívánságot kaphasson hazulról és ki lőhessen haza a télben-fagyban küzdő közkatona,valamint az a sok polgárember — férfi, nő és gyermek —, akit a nagy vihar ismeretlen helyekre szórt szét a világban. Az éterben kiváltságos helyet foglalnak el azok, akiknek saját rádióleadó készülékük van. Ezek a hölgyek és urak bizonyára ismerik egymást — legalább is távolból —s a maguk módján éterikusan figyelmesek és tréfásak egymás iránt. Aki pedig még ezt a b. u. é. k.-ot sem ítéli eléggé újszerűnek, az a képtávírás és a televízió csodáiban találhatja meg a maga neévi boldogságát, ott, ahol erre mód van. Siklóssy László. Magyarságunk és a nemzetiségek Bárdossy László miniszterelnök cikke Bárdossy László miniszterelnök a „Láthatár“ c. kisebbségi lapszemlébe cikket írt abból az alkalomból, hogy a lap Újév napján tizedik évfolyamába ért. A cikket itt közöljük: A „Láthatár“ kisebbségi kultúrszemle tíz esztendejének ünnepét jelenti ez a szám. Tíz esztendő rövid idő, de ez alatt az idő alatt a .Láthatára ezer esztendős ősi politikai gondolkozásunk változatlan elveit kutatta és hirdette. Ez ad ennek az évfordulónak jelentőséget. A magyarság politikai gondolkodásának formái még azokon a tágas, beláthatatlan tájakon alakultak ki, ahonnan harcos lovas képünk több mint ezer évvel ezelőtt a Duna völgyébe költözött. A tágas, gazdag síkságokat öntudatos, bátor nép járta, amelynek lényétől távol állott a mindig gyengeségből és félelemből fakadó idegengyűlölet. A magyarság a bizalmatlanságot, gyanakvást és aggodalmat az idegen falvakkal szemben sohasem ismerte. A vándorlásában körébe érkező idegen vendégnek számított, élvezte a vendégjogot és védte is a vendégjog. Ennek az őshazából magunkkal hozott természetjognak erős, tartós gyökerei voltak. E gyökerek tövéről fakadt államalapító nagy királyunk, nak, Szent Istvánnak fiához intézett tanítása a „vendég- és jövevénynépekről“. „Hagyom, fiam, adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb hogysem másutt lakoznának ...“ Szent István tanításában a széles térségeken élő erős ember magabiztos nyugalma nyit kaput annak, aki kivánt és várt munkásként érkezik, de annak is, akit valamilyen megrázkódtatás, vész, pusztulás sodort jövevényként országunk határára. S a történelem során mindig többen és többen húzódtak és menekültek ide a magyarság katonai erejével védett területre, jobb életviszonyok közé, idegen vendégek és jövevények. Hogy szeretettel fogadtuk őket, kenyerünket megosztottuk velük, védelmünket kiterjesztettük rájuk is: — az fajtánk jellemző tulajdonsága, amely a magyarság politikai gondolkodásmódját irányítja. Pedig a feladat, amit ezzel vállaltunk, nem egyszerű. A történelem sokféle, egymástól teljesen különböző szellemiségű és lelkületű népelemeket sodort ide, akiknek életformáit a magyarságéval összehangolni sokszor komoly nehézségeket jelentett. De nép és nép között mindig van mód arra, hogy életviszonyaikat őszinte szavak és őszinte kézfogások rendezzék. A magyarság — bármelyik szellemi vezetőnk tanításait nézzük — mindig elismerte minden nemzetiség jogát arra, hogy nyelvét, sajátos faji jellegét és népi tulajdonságait szabadon ápolja és fejlessze. ALáthatár“ tiz esztendejének munkája is ezt bizonyítja. . Méltón ezeréves politikai hagyományainkhoz, ma is a megértés vezet bennünket és nem a gyűlölködés. A gyűlölködés ma is idegen tőlünk, pedig az elmúlt húsz év alatt megismertük és megtanultuk, mit jelent a kisebbségi sors idegenuralom alőtt. Huszonkét év keserves tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy lemérjük, ha a különbség a magyarságra jogtalanul és minden igazság ellenére rákényszerített kisebbségi sors és a Magyarországon élő nemzetiségek könként vállalt, avendég jog alapján nyugvó életformáiközött. De ez sem változtat álláspontunkon és magatartásunkon. Csak azt valljuk, hogy az idegen, impériumok alatt jogtalanul, sokszor erőszakkal szerzett javak, hasznok, előnyök sohasem lehetnek a kisebbségi jogvédelem tárgyai. Európa igazságos életének megteremtésén dolgozunk. Ezért hoztunk a múltban is annyiszor áldozatot. Ezen az úton haladunk tovább és mondjuk Széchenyivel: „Országunk minden lakosa hazafiak, akiket a sors, idő és atörténelem eseményei egy testbe forrasztottak, nyújtsatok barátságos kezet. Igazítsuk el természeti jogainkat férfiakhoz illő igazsággal és mérséklettel.“ he SUDOSTROPA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG WIEN I. BERLIN W 15. BRESLAV I. Schottenring 9 Joachimsthalerstr. 19 Ohlauerstr. 87 Import — Export — Transit Leraksfak egész Délkeleteurégiában.Mezőgazdasági ipartelepek létesítése. A szilveszteri hójelentés A Meteorológiai Intézet hivatalos hójelentése szerint a hó vastagsága: a budai hegyekben Svábhegyen 11, Jánoshegyen 11, Rózsadombon 3 cm, Pilisben Nagyvillámon 12, Dobogókőn 25 cm, Börzsönyben Kisinócon 20 cm, a Mátrában Galyatetőn 15, Kékestetőn 26 cm, Lillafüreden 18 cm, Cserhátban Szentléteken 20, a salgótarjáni turistaháznál 5 cm, sátoraljaújhelyi hegyvidéken Radvány kastélyszállónál 26, Mikóházán 17 cm, a soproni hegyekben Lővéreken 7, Brennbergbányán 15 cm, a kőszegi hegyvidéken Kőszegen 12, a Stájerházaknál 25, Hermann-forrásnál 28 cm, Bakonyban Parkasgyepün 13 cm, Mecsekben Misinatetőn 24 cm, Kárpátalján a völgyben 20—30 cm, a hegyeken több mint 50 cm, Uzsoknál 60 cm, Erdélyben Csíkszeredán 10 cm, a hegyeken 50 cm körül. A Balaton taván a jégvastagság Keszthelynél 12, Boglárnál 11, Fürednél 12, Siófoknál 12, Kenesén 1-3 cm. Faárunagykereskedés keres vaskereskedőknél jól bevezetett keresztény utazót jutalékos elszámolással és keresztény fixfizetéssel. Ajánlatokat eddigi működés és fizetési igény megjelölésévről Blockner hirdetőirodába, Vilmos császár út 33. Elektromérnök elosztó és kapcsoló berendezések, távvezetékek, azonkívül üzemi pazzzissal, keresztény, állást változtatna. Ajánl? fok: „Német és magyar 3654" JPL SIMLER m. kir. udv. szállító tűm Bécsi u. 7. 1850 ó. férfi és női divascsövetek elismert forrása SemleMnnoség fogalom! Száz szál szegfű Nem szokás világgá beszélni, amit szanatóriumban hall az ember, de én itt olyanokat hallottam, hogy elmondás kedvem kerekedett. Szanatóriumban tartózkodom ugyanis és nem is olyan jelentéktelen okból. Közben világháborúval múlik az idő odakint, idebent pedig — már ahogy szokás — láztáblával, fájdalomcsillapítóval, meg beszélgetéssel, hogy ki ment el gyógyultan és hány kilós gyerek szülésén az éjjel.Nos, itt most senki nem beszél annyit bármiről, mint a Kormányzóról. A Fömnéítóságn Úr, mint ezt a hivatalos orvosi jelentés is közölte, szanatóriumba vonult, hogy nem jelentős baját dolgozószobájától távol, teljes pihenésben, alaposan kikuráltassa. Ezt a tartózkodását eredetileg hosszabbra szánták, de mivel, hálistennek, olyan egészséges szervezetű, mint amilyen ezer ember közül egy ha akad, egy hét múltán háziorvosa, dr. Szállásy és vitéz Jancsó István igazgató-főorvos már kemény kaptákban jelentették neki, hogy olyan egészséges, mint a makk. Szóval kerek egy hetet töltött a kormányzó a szanatóriumban. Az első emeleten nyitottak neki két lakosztályt. Három szobát , lakott hitvesével, a másik, kétszobás lakosztályban szolgálatos szárnysegédei tartózkodtak. A magunkfajta polgárember persze úgy képzelné, hogy ihimkor katonai őrizet zárja el az épületszárnyat és minden Jölyosórégén■, minden, lépcsőfordulónál detektív álldogál. Erről itt szó sem volt. A szanatórium belső életének képe egy szemernyit sem változott.. ■■ Vagyis dehogy nem változott. Az arcok reggeltől-estig elragadtatástól sugárzottak, ápolónők és segédorvosok verőfényes ábrázoltai fordultak egymáshoz röntgenteremben, műtőben, hogy súgva újságolják, ami újabbat az elsőemeleti irigyeltektől hallottak, a Főméltóságu Asszony fehér ápolóköpenyben ott tesz-vesz férje körül és reggeltől estig egy pillanatra sem távozik mellőle, a Főméltóságu Ur láza megint kisebb egy vonallal, az unoka megint itt volt egy jó órfi hosszat. Az ilyen apró hírek öt percenként indultak az első emeletről és az elektromosság gyorsaságával terjedtek szét a házi sugdosódás rádióján. De csak a háziak között, az alkalmazottaknak szigorúan tilos volt a szanatóriumi vendégek közt a Főmérős ágú házaspárról bármit is mondom. Csakhogy az ilyen helyes és fegyelmezett alattvalói intézkedés sorompóján óhatatlanul és megállíthatatlanul átlép a nép szeretete. S a személye körül vont orvosi határzárt mindenekelőtt maga a kormányzó vette legkevésbé figyelembe. Tudjuk róla, hogy érdeklődése csillapíthatatlan. Mindig mindent akar tudni, hogy világosan lásson. Amellett ő is, hitvese is olyan közvetlenek, hogy ebből mindig beszélgetés sül ki. Ha a Főméltóságú Asszony bekérette Kacskovics kisasszonyt, hogy megtárgyalja vele a másnapi étrendet,, a diétás nővér álmélkodva lépett ki az ajtón. Nem fért a fejébe, amit hallott. — A Főméltóságú Asszony nagyon örült, hogy van borjúhús. Mondtam, hogy nálunk mindig van, mikor a törvény megengedi. Erre ő mosolyogva legyintett és azt mondta, hogy a kormányzóságon igen ritkán jutnak borjúhúshoz. Ezen persze az egész szanatórium csóválta a fejét. Viták keletkeztek. Egyesek azt mondták, hogy ez nem helyes és nincs olyan oktalan ember, aki ideiglenes rendelkezéseket az ország első emberére vonatkoztasson, hiszen az ő életmódja és munkakészsége fontosabb, mint az országban bárkié. Mások viszont meghatottan és ragyogva magyarázták: igen, ebben a kis példában is rá lehet ismerni arra, aki katona és gavallér tététől-talpig, mindnyájunk közt a legelső. Már a második nap az egész ház tele volt szeretetreméltóságuk, nagyúri egyszerűségük, jóságos kedvességük hítével. Akadt olyan, akinek nedves lett is szeme, ha beszélt róluk. De az ujjongás hulláma akkor, öntötte el a szemtóriumi közvéleményt,amikor az első csecsemő megpillantotta azéleteta szülészeti osztályon. A kormányzó, ahogy ezt meghallotta, nyomban kijelentette Méltóé tanársegédnek, hogy ő ezt a csecsemőt látni akarja. Természetesen mingjjárt dámttt hozzáa Tas magyart. Kibontotta, hosszasan gyönyörködött benne,. megpacskolta, aztán a szobájába hódolóktól küldött rengeteg virágból adhatott egy szálat és odateszte a gyerek mellé: vigye el a mamának. Az alatt a hét alatt, amelyet a kormányzó itt töltött, öt gyerek született a szanatóriumban. Mindaz öt fiú, a legfőbb hadúr mind az öt katonajelöltet látni akarta.. A csöpp magyarok rendre tisztelegtek az államfő előtt, többnyire sivalkodással és rugdossódással súlyosan megsértve a kormányzói kihallgatás előírt szabályait. (Bizonyára akadt a Várban felnőtt korú jelentkező, aki lelkében szintén sivalkodott és rugadozott a bölcsesség ellen, amely nézeteit nemhelyesette, de a parancsoló akarat hálistennek a bölcsessége, és nem a rugdalódzásé. Úgy nézte ezeket a gömbölyű, egészséges porontyakat az államfő, mint jó gazda a termést. S aki a képét maga elé képzeli, azt a jelenet szimbolkus mélysége mélyen megindítja. Aztán volt egy csecsemő, tizenegy hónapos fiúgyermek, azt mindennap elhozták hozzá. Ahogy megérkezett a vendég a nyomban, odakéredzkedett a nagyapa ágyába. S ekkor — a mély tisztelettel bocsánatot kérek, hogy nem tudom magamat másképpen kifejezni — megkezdődött a hancúrozás. Ifjabb Horthy István hancúrozott ott nagyszülei örömére. Az Örömmel egyik sem tudott betelni. Megtörtént, hogy a virgoncifiúr már jó félórával túllépte az előirányzott egy órát. Ekkor mély hódolattal ugyan, de, könyörtelenül, orvos jelent meg az ajtóban. Mert a kormányzó nagy úr, az bizonyos. De az egészsége még neki is paranycset. ... Az itt született öt fiúgyerek között van egy, akinek, apja vitézi rangot hord. Ezt a csecsemőt — jókora, izmos kis vasgyűrűt — külön gyengédséggel veregette meg az államfő. —Ezen aztán meglátszik lemondotta —, hogy vitéz az apja. Mikor egészségesen elhagyta a szanatóriumot, száz szál szegfű-, bőr kötött bokrétát küldött a vitéz feleségének, olyan ermléket adva neki, amilyennel k kevés magyar asszony dicsekedhetik., S nekem nem megy ki a kép a fejemből: a kardhoz szokott markok dédelgetve tartják férfias öblükben a csecsemőt, a leendő Magyarországot. Zlazsányi Zsolt A „FREGOLI“ FŰSZERKEVERÉK a m. kir. Földmívelésügyi Miniszté- rium által engedélyezve, 1 évigtartható forgalomban. Kofeketehrsot és egyébmagyar fűszereket tartalmaz A FREGOLI védjegy minőséget jelent. Kapható minden fűszerkereskedésben. Gyártja: Dr VÁRADY LAJOS vegyészeti üzeme: IX., Liliom u. 28. Csak nagykereskedőket szolgálok ki.