Pesti Hírlap, 1942. március (64. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

■ ODOL FOGP­E­P Vilma holland királynő az első világ­háború kitörése előtt néhány év­vel a berlini udvar vendége volt. A külföldi lapokban akkoriban heves viták folytak arról, hogy a német nagyvezérkar egy német­angol vagy német-orosz háború esetére tervbe vette Hollandia és Dánia átmeneti megszállását, aminek a szakértők szerint nagy harcászati előnyei volnának úgy a támadó, mint a védelmi had­műveletek szempontjából. II. Vilmos császár imponálni akarván vendége előtt, a holland királynőt meghívta egy fényes katonai díszszemlére, amelynek­­során ői­ gárdaez­redek is­­elvonul­tak előttük. Egymásután halad­tak el a császári díszsátor előtt a csapatok, amelyeknek legénységét régi porosz hagyományok alapján a legmagasabb termetű ember­anyagból sorozták. Az egyik csa­patban 180 centiméternél kisebb legény nem is volt. A császár büszkén fordult Vilma királynő­höz: — Mit szól hozzájuk, felséged? — Nem elég magasak — mo­solygott a királynő. II. Vilmos meglepődve nézett rá, de nem szólt egy szót sem. A menetet a testőrgránátosok egy százada zárta be, csupa óriás, a legalacsonyabb sem volt kisebb 185 centiméternél. A császár ön­érzetesen nyúlt bajuszához. — De ezeket csak elég nagyok­nak találja? — kérdezte nem minden irónia nélkül. — Még ezeket sem — hangzott a válasz —, mert ha Hollandiát egyszer háború fenyegetné s mi védekezésül megnyitnák a zsili­peket, a viz mélysége, amely el­választaná országunkat a száraz­földtől, két méter húsz centimé­tert tenne ki s felséged legmaga­sabb katonáit is ellepné egy láb­bal. A mi katonamértékünket tehát az ön gárdistái sem ütik meg. A királynőt a történelmi ese­mények nem igazolták. * Newton Isaac (1643—1727), a nagy angol fizikus és matema­tikus kevéssel halála előtt így nyilatkozott: — Nem tudom, mit gondol fe­lőlem a világ, de nekem úgy tű­nik fel, mintha olyan gyermek lettem volna, ki a tengerparton játszott, igen örvendezvén, ha itt vagy amott csillámló és simább homokocskát látott, tarka kagyló­héjat lelt, holott az igazság vi­lágtengere kitanulhatatlan ma­radt előttem véghetetlen kiterje­désében. Minél szorgalmasabban vizsgálódunk, annál csekélyeb­beknek mutatkoznak előttünk is­mereteink, annál tágasabbnak az igazság mérhetetlen terjedelmű tengere és a megismerendő tár­gyak özöne s igy minél többet tanulunk és tudunk, annál in­kább kénytelenek vagyunk be­látni, hogy mily parányi a tudo­mányunk köre. MINDENKI TUDJA, HOGY A FARINA AM DOM kölnivíz a Legkiválóbb és Legolcsóbb Magyar gyártmány ! rozm­a. Mi csak azt ismételhet­jük: ha van az életünkben vala­milyen , akár fizikai, akár lelki zavaró momentum, jól tesz­­szük, ha törődünk vele és segí­teni igyekszünk rajta. v Minden nőnek, aki szép íj akar lenni és maradni,­­ meg kell ismernie az uj • Kaloderma-kozmetikai készítményeket. Csodál­kozni fog, hogy ezek használata után bőre mily rövid idő alatt üdébb, tisztább és szebb lesz. — Tegyen még egy kísérletet: ma KALO íj rí az íj MZtírSÉCillKZ miMikaO MAGYAR GYÁRTMÁNYOK TISZTÍTÓKRÉM P 2.61 ARCVÍZ P 4.40 AKTÍVKRÉM P 3 — . NAPPALI KRÉM­­V P 2.90 X­­MVnilok Goethe Johann Wolfgang (1749—1832), a legnagyobb német költő még aggkorában is udvarias, gáláns volt a hölgyekhez. Egy alkalom­mal egy szép fiatal hölgynek na­gyon elmésen hizelkedett. Rövid­del azután, anélkül, hogy egy pil­lantásra is méltatta volna, előtte ment el. — Ne lássa — szólt a hölgy mosolyogva —, mit tartsak az ön irántam való udvariasságáról, amikor ön elmegy előttem anél­kül, hogy egy tekintetre is érde­mesítene. — Ha önre tekintettem volna, bizonyára nem mentem volna el ön előtt — viszontá az ősz költő. * I. Theodosius (346—395) római császár nagyon kegyes uralkodó volt. Midőn valaki pa­naszkodott előtte, hogy a császár a gonosztevőket nem bünteti ha­lállal, Theodosius így felelt: — Bárcsak még a holtakat is feltámaszthatnám. Brohan Madelaine (1833—1900) francia színművésznő halálos ágyán fogadta egy barátnője lá­togatását, aki vigasztalni próbál­ta őt és azt mondta: — Lásd, kedvesem, én azt hi­szem, hogy az ember nem hal meg, ha nagyon figyelmes. Brohan Madelaine melankoli­kus mosollyal válaszolta: — Talán igazad van, de félek, hogy nagyon szórakozott vagyok. 158 SZER­KESZTŐI S­Z­ERETEK Egy sokat szenvedő asszony: „A kislányomra gondolok!...“ Ezt a sorát írjuk az önnek szóló üzenet élére, ez az egyetlen gon­dolat, amely mindent megmond s amelyben benne van a jelen minden vigasztalása, a jövő min­den reménysége. Asszonyom, tá­vol van tőlünk a gondolat, hogy az ön bánatát ne igyekezzünk átérezni és azt ne lássuk meg a teljes nagyságában. Mégis, gon­doljon arra, hogy a mai világ­ban, amikor az idegesség, nyug­talanság annyira dominál, ami­kor vad vihar kereng körülöt­tünk, százszorosan nagyobb szükség van arra, hogy ne ve­szítsük el a fejünket, mint más­kor! Ön feleség, anya és emel­lett hivő lélek! Az ön szenvedé­se, imádsággá nemesedik akkor, ha kötelességét tovább igyekszik teljesíteni. És ön fogja is telje­síteni, mert mást nem tehet az olyan tiszta lélek, aki így kezdi levelét: „A kislányomra gondo­lok!...“ Hargitai. A szépséghibán, amit ön említ, manapság már meg­lehetősen könnyen tudnak segí­teni. Ha zavarja önt ez a körül­mény, akkor jól teszi, ha érdek­lődik, hol és milyen módon se­gíthet a bajon? Minthogy ez a­­ kérdés kizárólag orvosi, sőt szak­orvosi kérdés, a dolog lényegét érintő tanácsot nem adhatunk. Önnek kell­­érdeklődnie és hazá- Cseppentsen egy kevés LARA-t vattacsomóra és dörzsölje le vele gyengén arcát. Meglepetés éri. A vattacsomó egészen fekete.­­ A bőr alapos tisztítása a szép arcbőr előfeltétele. A LARA mélyen be­hatol a pórusokba, kioldja a patta­násokat és tisztátalanságokat. Bő­re újból tud lélegzeni. A LARA felüdíti és egészségesebbé teszi

Next