Pesti Hírlap, 1942. május (64. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

1942 MÁJUS 1 K’Str.'.r.tési ára 1 hónapra 2 P 50 fillér. Két hónapra 5 P. Negyedévre 7 P 20 fillér. Félévre 14 P 60 fillér. Egy évre :19 P 20 fillér. Egyes szám ára hétköznap 10 fillér, vasárnap 16 fi.'.érő pályaudvarokon is) Az angol repülők Páris külvárosait bombázták, a németek ismét Norwich városát támadták A németek a keleti arcvonal középső és északi szakaszán eredményes támadó- és rohamcsapat-vállalkozásokat hajtottak végre . A Lappföldön és a Murman-arcvonalon meghiúsították a bolsevisták ismételt támadásait . A német tengeralattjárók Amerika partjainál elsüllyesztettek hat ellenséges hajót Miközben a német légi haderő folytatja súlyos megtorló támadásait az angol szigetország városai ellen, az angolok az április 30-ra virradó éjszaka már nem repültek a Német Birodalom területe fölé. Mint a német jelentések közük, az angol bombavetők a nyugati megszállott országokat nyugtalanították, különösen Párist érte nagyobb arányú támadás. Ugyanakkor arra tettek kísérletet, hogy a német partot megközelítsék. E tevékenységük folyamán a német légvédelem két brit bombázót megsemmisített. A németek legutóbbi célpontja Norwich városa volt, amelyet a kieli polgári lakosság elleni angol légitámadás megtorlásaként bombáztak. Berlini jelentés szerint valamennyi német gép sértetlenül tért vissza. A gépek legénysége arról számolt be, hogy a ledobott gyújtó- és robbantóbombák hatása Norwichban a lehető legsúlyosabb volt. A német hadvezetőség könyörtelen pontossággal teljesíti Hitler vezér és kancellár legutóbbi beszédében elhangzott ígéretét: Minden angol támadást visszafizet. Most, amióta már angol kultúrjavak is pusztulnak, Angliában is felmerül az óhaj, hogy e pótolhatatlan műkincsek megsemmisítését a légitámadások során „kerülni kell“. Az angol alsóház ülésén interpellációt intéztek Sinclair légügyi miniszterhez a Lübeck és Rostock ellen végrehajtott angol légitámadások ügyében. Az angol légügyi miniszter kijelentette, hogy a támadásokkal lényegesen támogatják a szovjet szövetségest. Sinclair válaszából kitűnik, hogy a brit légügyi minisztérium nem szándékszik teljesíteni az alsóház egyes képviselőinek kívánságát, a légiháború kíméletesebb formájának megvalósítását. Sinclair ugyanis kijelentette, hogy a kultúrértékek pusztításának megakadályozására a legjobb módszer, ha a háborút alehető leggyorsabban nyerik meg. A miniszter bejelentette még, hogy tovább tökéletesítik a légierő, a szárazföldi hadsereg és a flotta együttműködését. Mecklenburg körzetvezetője felhívást intézett Rostock lakosságához és köszönetet mondott azért a hősies magatartásért, amelyet a város polgársága a lakónegyedek ellen intézett légitámadás alatt tanúsított. A körzetvezető tyilon kiemelte a párt és a rendőrség néhány olyan vezetőjének nevét, aki e támadás alatt „hallatlan bátorságról és szolgálatkészségről“ tett tanúságot. Német jelentések szerint legutóbb Kiel bombázásakor a brit bombavetők az egyetemi negyed épületeit vették célba. Az egyetemi kórházat, egy magánkórházat, valamint három tudományos intézetet ért találat. A brit repülők, mint a német jelentés hangsúlyozza, tevékenységük közben jól láthatták, hogy súlyos betegeket mentenek ki az égő kórházakból. Ezzel szemben ugyancsak német közlés szerint a német megtorló támadásoknak katonai természetű céljai is vannak. Az elmúlt napokban York grófsági főváros volt a németek célpontja. York régi építményeiről, különösen pedig a XI. századból származó székesegyházáról híres. A várost a legutóbbi időben jelentős létszámú helyőrséggel erősítették meg, Yorkból közlekedési központ és vasúti csomópont lett. A brit fegyverkezési ipar szempontjából is fontos, benzoltermeléshez szükséges kokszkályháival, fegyver- és lőszergyáraival, valamint kémiai és műselyemipari üzemeivel szerepet játszik a haditermelésben. A távolkerei háború Burmában olyan sikert eredményezett a japánok számára, amelyet bizonyos vonatkozásban döntőnek lehet mondani. A japán haderőnek kezdettől fogva a legfontosabb céljai közé tartozott, hogy az úgynevezett burmai utat elvágja és ezáltal megakadályozza Csangkaisek Kínájának a külvilággal való összeköttetését. A legújabb jelentések szerint a kínai határ mentén délről északnak előnyomuló japánok elérték Lashio külvárosait, úgyhogy a város eleste most már nyilván csak rövid idő kérdése. Lashio Burma és Kína határán fekszik, rajta vezet keresztül a burmai út. A japán haditerv tehát sikerült: a kedvezőtlen és a hadműveleteket megbénító évszak beköszöntése előtt elvágják Kína legfőbb utánpótlási vonalát. Ezzel a segítségre váró Csangkaiseket és a segíteni hajlandó Angliát és Amerikát igen súlyos, egyelőre megoldhatatlan feladat elé állítják. Az angol lapok a burmai csatát már elveszettnek tekintik. A Daily Express katonai tudósítója azt írja, hogy Burma a Maláj félsziget sorsára jut. A tudósító már azt a kérdést veti fel: milyen visszavonulási lehetőség van még az angolkínai csapatok számára? A brit csapatok Burma biztosra vehető elvesztése után valószínűleg megkísérlik, hogy Assam tartományba vonuljanak vissza. A legégetőbb kérdés most már nem az, hogy megvédjék Mandalayt és a burmai utat, hanem, hogy idejében kikerüljenek a fenyegető japán átkarolás elől. A japán átkaroló mozdulat csakugyan kialakulóban van, a japán csapatok a kínai hadsereg keleti szárnyát kerülték meg és így értek el Lashio elé. A kínai haderők egész keleti szárnyát a teljes bekerítés veszélye fenyegeti, Csangkaisek balszárnyának helyzete kétségbeesetté vált. A Popolo di Roma jelentése szerint a sittangi arcvonalon küzdő kínai haderők zöme bekerítettnek tekinthető. A bekerített kínai haderő létszámát 180 ezer emberre becsülik. Franciaország és Amerika A meg nem szállt Franciaország és az Egyesült Államok diplomáciai szakítása még mindig nyílt kérdés. Közeledésnek azonban nyoma sincs Vichy és Washington között. Vichy-i jelentés szerint Laval tanácskozott az Egyesült Államok nagykövetével és vázolta a kormány állásfoglalását a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy feltétlenül hisz Németország győzelmében, ezért elengedhetetlennek tartja a Németországgal való politikai együttműködést. Hangsúlyozta azt is, hogy Németország ellenségeinek győzelme a bolsevizmus bevezetését jelentené egész Európában. Rátért végül arra, hogy Franciaország mindenütt, ahol módjában áll, meg fogja védeni gyarmatbirtokait. Hull amerikai külügyminiszter egy sajtóértekezleten újból nyilatkozott Amerika és Franciaország viszonyáról. De nyilatkozata nagyon szűkszavú, mindössze annyit mondott, hogy a napi eseményektől és a figyelembe veendő változásoktól függ az Egyesült Államok és Vichy viszonyának sorsa. Angers megye főnöke hosszabb beszélgetést folytatott Laval miniszterelnökkel Franciaország belső helyzetéről. Laval a következőket mondotta a megyefőnöknek: nem titok előttem, hogy a hatalmat történelmünk fordulópontján vettem át. Amikor követtem a tábornagy felhívását és vállaltam, hogy az ő vezetése alatt átvegyem a kormányzat súlyos felelősségét, ezt tisztán hazaszeretetből tettem, hogy diadalra juttassam a Franciaország számára egyetlen elképzelhető politikát és hármat szörnyű csalódásoktól megkíméljem. Tökéletes közösségben együtt dolgozom a tábornaggyal és kettőnknek csak egyetlen kívánsága, egyetlen célja van: országunk megmentése. Roosevellt üzenete és az amerikai ellenzék Roosevelt elnöknek azok az intézkedései, amelyek az infláció leküzdésére irányulnak, az Egyesült Államok egyes köreiben ellentmondásra találnak. A sajtó nagy része élesen bírálja az árak szabályozását s megállapítja, hogy az árszabályozás érintetten hagyja az inflációs bajok tulajdonképpeni gyökerét. A New York Times, Amerika egyik legtekintélyesebb napilapja „rendkívül csüggesztőnek“ találja az elnök tervezetét. Azt írja, hogy a 40 órás munkahét fenntartásával a kormány szándékosan a polgári célokat szolgáló termelés kiterjesztése ellen fordul, pedig, mint a kormány maga is elismeri, a polgári szükségleteket biztosító árucikkek hiánya az inflációra vezető áremelések egyik oka. A kormány inflációellenes tervet állított fel, de ez a programm csak a legnagyobb bonyodalmakat és zavarokat okozza s a „gazdasági életbe való állami beavatkozást hozza magával, anélkül, hogy kilátása volna a sikerre. Roosevelt az Egyesült Államok gazdasági köreit — olvassuk egy berlini kritikában — sokáig arról akarta meggyőzni, hogy a háborúban való részvétel nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem bizonyos értelemben újabb prosperitás alapja. A háborús termelés révén ugyanis megszüntetik a munkanélküliséget, nagy nyereségre tesznek szert, másszóval fokozott mértékben újból elérhetik azokat az előnyöket, amelyekre az Egyesült Államok nagyvállalkozói az előző világháborúban szert tettek. Most az amerikaiak ráébredtek a szomorú valóságra, így érthető, hogy a nagymérvű korlátozások miatt heves ellenzék keletkezett és az emberek húzódoznak attól, hogy áldozatokat hozzanak olyan háborúért, melynek szükségességében nem hittek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ellenzék elégedetlensége a legkisebb mértékben is hátráltatná Roosevelt terveinek végrehajtását. Egyik svéd lap newyorki tudósítója azt írja, hogy Roosevelt terve a szenátusban élénk ellenzékre talált. Különösen kedvezőtlenül fogadták az elnöknek az ipari nyereségek korlátozása céljából tervbevett intézkedéseit. Másrészt a farmerek is hevesen küzdenek az élelmezési cikkek árleszálítása ellen és a jelenlegi árszínvonalat akarják fenntartani. Henderson az árellenőrzés kormánybiztosa rendeleteket adott ki a legmagasabb árakról, amelyeket egész sereg cikkre álapítottak meg oly módon, hogy az árakat a márciusi hónap legmagasabb jegyzésnek megfelelő szinten állapították meg. Háromszázkét védelmi körzetben a várható emelkedés megakadályozására a lakbéreket is az új alapelvek szerint rögzítették. Az elmaradt emelkedés öthatmilliárd dollárt tett volna ki. Az ármegállapítás nem vonatkozik az újságokra, fizetésekre, munkabérekre, a mezőgazdasági terményekre, ezzel szemben kiterjed a kenyérre, húsra, sonkára, cukorra, kávéra, teára, kakaóra, ruhára, cipőre és gyógyszerekre. A kormány a hadifelszerelésekre újabb milliárdokat fordít. Az elnök szerdán törvényjavaslatot írt alá, amelynek értelmében 19 milliárd póthitelt bocsátanak a hadsereg és a haditengerészet rendelkezésére. Ebből a pénzből 31.000 katonai repülőgépet építenek és e hitelből fedezik a 3,6 milliós hadsereg költségeit. Nyolcszázmillió dollárt a megrongált hajók kijavítására irányoztak elő. Egy másik washingtoni jelentés szerint Morgenthau pénzügyminiszter közölte a nyilvánossággal, hogy a kincstári hivatal május és június hónapokban négymilliárd dollárról szóló kölcsönkötvényt fog kibocsátani. Az ankarai per Az ankarai bűnper egyre nagyobb politikai eseménnyé dagad. Mint egy ankarai jelentésben olvassuk, szerdán ismét feltűnő nagy számban jelentek meg a tárgyaláson a szovjet többé-kevésbbé hivatalos képviselői. Jelen volt egy szovjet ügyvéd is, aki a vádlottakat Moszkva megbízásából tanácsokkal látja el. Ankarai jelentésszerint a vádlottak a bírósággal szemben frivol magatartást tanúsítanak, s minden eszközt felhasználnak, hogy a per lebonyolítását meggátolják. A szerdai tárgyaláson a tanúk igen terhelően vallottak mindkét szovjet vádlott ellen. A Berliner Börsenzeitung „Moszkva elleni Ítélet“ címen foglalkozik az ankarai bűnperrel. A lap szerint a törvényszéken és a török közvéleményben már meg is történt a döntés. És ez a döntés nem Pavlov és Kornilov ellen irányul, akiknek személyi bűnösségét a tárgyalás folyamán már megállapították, hanem a mögöttük állók ellen. A török közvélemény ítélete a Szovjetben látja a bűnszerzőt. A Szovjetnek a vádlottak padján ülő képviselői nagyon hozzájárultak ahhoz, hogy a bolsevista rendszer Törökországban elveszítse minden hitelét. Pavlov annyira vetemedett, hogy nyíltan szidalmazta a török igazságszolgáltatást. A török sajtó és közvélemény felháborodva vette tudomásul, hogy Pavlov vádlott törvénysértésekről mert beszélni, anélkül, hogy megkísérelte volna áltásainak bizonyítását. Választások Japánban Japánban csütörtökön tartották meg a képviselőválasztásokat, amelyek iránt, mint az elmúlt hetek jelentéseiben olvashattuk, igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A kormány, amikor kiírta a választásokat, azt az álláspontját hangoztatta, hogy a háború nem akadályozhatja meg a japán népet alkotmányos kötelességének gyakorlásában. Japánban a múlt század hetvenes éveiben kezdődött meg a nagy európai mintájú átalakulás és nagy államférfiai, Okubo és Ito, a modern Japán megteremtői, áttanulmányozták az összes európai alkotmányokat az Egyesült Államok alkotmányával együtt. De Japán csak lassan és fokonként tért át az európai mintájú parlamentarizmusra. Az intézmény 1899 óta Japánban megszilárdult. Akkoriban alakult ki a két pártrendszer is és a csütörtöki választásokon is a két nagy történeti párt, liberális — minsesto — és a konzervatív — seyukai —.A La Manche-csatorna és az Ettakh tenger partvidéke. (A körívek a német, illetve az angol repülőterek távolsági sugarait tüntetik fel.} HT Eff LXIvrev.folyam, 18. (iTe.718). szám. Kiadja a Pesti Hírlap r.-t. Ezállítja a Légrády Testvérek r.-t. nyomdája. Szerkesztőség és főkiadók: Budapest, V., Vilmos cs.út 78. T.: 112—295 és Erzsébet-krt. 1. T.: 226-345.